Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

¥§¥§. JüfafBs S. W. hidal : Iäesp-w= kk TECHNIKA ü Tudomány Egy autóút és MŰK»*** M«rfc ; ví******’- '$ v (Ferter János rajzai) a biológiai egyensúly Készül a világ egyik leghosszabb autóútja, a transz-Amazonas út, amely a brazíliai Re­cife kikötőtől indul ki és több ezer kilométer után éri el a perui határt. Az útvonal 3000 ki­lométeres szakasza az Amazonas-őserdő renge­tegén vezet át. A világon eddig egyetlen út épí­tése sem kívánt olyan mérvű erdőirtást, mint most folyik az Amazonas-dzsungelben. Az autóút mentén ugyanis 10 kilométer széles sá­vot irtanak ki. Ebben a sávban földeket oszta­nak az indiánoknak, akik a brazil kormány el­képzelése szerint itt majd mezőgazdasági te­vékenységet folytatnak. „Fejlesztés minden áron” — ez most a brazil kormány jelszava. Igen, de milyen áron? Az Amazonas menti dzsungel széles sáv­ban történő kiirtását sinyli az ember és a kör­nyezete egyaránt. A nagy folyam mentén 1964- ben még 200 ezer bennszülött élt, de ma már csak 100 ezer a számuk. A buldózerek meg­gyorsítják az indián területek elnéptelenedé­sét. A Xingu rezervátumot például 1970-ben vágta ketté az új autóút egyik ága. Természetesen az Amazonas-medence fő problémája nem az elnéptelenedés. Számos ökológus osztja azt a véleményt, hogy a dzsun­gelirtás valóságos „ökológiai katasztrófa” az emberiség számára. A szakértők szerint az Amazonas-dzsungel földünk legsterilebb szűz talaja, amely hosz- szú evolúciós folyamat végső stádiuma. Ez a hatalmas erdőség önellátó, eltartja magát, ma­gyarán nem igényel emberi beavatkozást. Ami­kor azonban az erdőt egy bizonyos területen kiirtják, ott felborul minden, megszűnik a ta­laj védelme és megkezdődik az eróziós folya­mat. Érdekes a trópusi erdőtalajok természete. Évtizedekkel ezelőtt a Xingu folyó mentén kí­sérleteket végeztek a trópusi gazdálkodással kapcsolatban. Bizonyos területeken kiirtották a dzsungelt. A kisebb fákat kivágták, a na­gyobbakat felégették. A területen gabonát, rizst és maniokát ültettek. A következő évben mesés termést arattak a dzsungeltól elhódított területen. A harmadik évben azonban már semmi sem termett itt. A kiirtott talajt az eső, a szél és a nap terméketlenné tette. Mi a további története az ilyen kiirtott, majd rövid időn át kihasznált területnek? Az ember néhány év után odébáll, mert látja, hogy nem érdemes tovább próbálkozni. A ki­pusztított részen kb. 20 év múlva már kinőtt a másodlagos erdő. Néhány évtized múlva a másodlagos erdő lassan kezdte felvenni a pri­mitív őserdő képét. Végső soron az erdő visz- szahódította azt a területet, amelyet az ember irtott ki, vagy katasztrófa következtében pusz­tult el. A trópusi erdőket nagy területen azonban nem lehet büntetlenül kiirtani. Nemcsak a biológiai egyensúly borul fel, tehát az ilyen területen az egyes állat- és növényfajok eltű­nésével, hanem az irtás a talaj jellegét is meg­változtatja. Próbálkoztak olyan megoldással is, hogy a kiirtott erdőterületen állattenyész­tést folytattak. Az állatok lelegelték az aljnö­vényzetet. Az őserdei talaj, amely addig be- fogadta a vizet, most tömörebb talajjá válto­zott, ahol lassan elkezdődött az eróziós folya­mat. A dzsungel először szavannává alakult át, majd később terméketlen sivataggá változott. Sajnos a trópusi erdők pusztulása más kontinenseken is megfigyelhető. Mexikói bio- lógusok éveken át tanulmányozták a kiirtott dzsungelterületeket ökológiai szemszögből. Szerintük is, nemcsak egyes állatok és növé­nyek, hanem egész ökológiai rendszer eltűnése a következmény. Az Amazonas-őserdő ez a hatalmas kiter­jedésű dzsungel egész földünk klímájára hat. amikor elnyeli a hőséget, elvágja a szeleket, a nedves évszakban begyűjti és száraz évszakban útjára bocsátja a vizet. Ugyanakkor a hatal­mas „zöld pokol” széndioxidot asszimilál és nagy mennyiségű oxigént bocsát az atmoszfé­rába, tehát tisztítja a levegőt. Kipusztítását, ha ez részleges mértékben történik is, az egész emberiség megsínyli. Ez a nagyméretű erdő­irtás így nemcsak Brazília ügye, amint azt a legutóbbi stockholmi környezetvédelmi konfe­rencián hangoztatták. H. J. Az Állami Biztosító tiszaiöki fiókja ÉRETTSÉGIZETT ÉS ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ FÉRFIDOLGOZÓT KERES szervezői munkakörbe A KÖZMŰ ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT felvételre keres leninvárosi munkahelyre Jogosítvánnyal rendelke­zők előnyben. Jelentkezés személyesen vagy írásban a fióknál. Tiszalök, Kos­suth u. 38. (551) Ácsokat, kőműveseket és HEGESZTŐKEI MINŐSÉGI MUNKAKA, TOVÁBBÁ KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Nyíregyháza közelében lévő termelőszövetkezet Jelentkezni lehet: Leninváros, Gyártelep irodaház. építésvezetőt kere^ fizetési megállapodás kollektív szerződés szerint. , Cím a Kiadóban. (18305) FELVESZÜNK MÉG A MÉLYFÜKÖ ÉS CÖLÖPALAPOZÓ Építésvezetőségeinkre SEGÉDMUNKÁSOKAT, BETANÍTOTT MUNKÁRA. Jelentkezni lehet: Budapest, VII. Wesselényi u. 4. sz. I TECHNIKA I Tudomány 1 TECHNIKA 1 Tudomány Az ismeretlen Vénusz A naprendszer kutatásában elért legutób­bi, igen jelentős előrehaladás lehetővé teszi számunkra, hogy egyre jobban megismerjük a hozzánk közel álló világot és olyan szemmel nézzük a bolygókat, mint a saját Földünket. A tudósok jogosan feltételezik, hogy a bolygók kialakulása lényegében egyidőben ment végbe. Az- utóbbi évek kutatásai, kísérle­tei és mérései azonban azt bizonyították, hogy még az úgynevezett Föld-csoporthoz tartozó bolygók — a Vénusz, a Mars, és a Merkur — számos jellemzőjükben alapvetően különböz­nek egymástól. Különösen szembetűnő a Föld és a Vénusz közötti különbség, bár külső is­mérveikben sok a hasonlatosság. A Vénusz át­mérője 650 km-rel rövidebb, mint a Földé. Szilárdsága a Föld 0,85-öd része. A Naphoz való közelsége miatt a Vénusz kétszer olyan erősen van „meg­világítva”, mint a Föld, a felhőrétegről körül­belül kétszer annyi napsugár verődik vissza, mint a mi felhőinkről, ugyanakkor a két boly­gó által elnyelt napenergia mennyisége körül- belül egyforma. A Vénusz legkisebb távolsága a Földtől 40 millió km. 224,7 földi nap alatt fordul egyet a Nap körül, s ez alatt a Földről nézve korongja és megvilágítása ötször válto­zik. A műszérek további adatokkal szolgáltak. Rádiólokációs mérésekkel mindenekelőtt azt állapították meg, hogy a bolygó nem az óra járásával ellenkező, hanem annak megfelelő irányban forog; tengely körüli fordulatának időtartama 243-szór hosszabb, mint a Földé. Egy Vénusz-év tehát mindössze két napból áll, egy-egy nap 117 földi napnak felel meg. Évszakváltozások nincsenek. Saját forgásának tengelye ugyanis majdnem merőleges a Nap körüli forgás síkjára. Miután optikai megfigyelésekkel megál­lapították a bolygó légkörének fontosabb ösz- szetevőit, a légnyomás és a hőmérséklet nagy­ságrendjét; a légkör fő összetevői és a légköri adatok pontossága továbbra is nyitott kérdés maradt, összehasonlítások alapján a fő kom­ponens nitrogén. Rádioasztronómiai mérések igen erős sugárzást jelentettek. Ebből feltéte­lezték, hogy a bolygó felülete forró, hőmér­séklete 600—650 Kelvin-fok lehet. A légkör struktúrájának elvi kérdéseire azután a Vénusz—4, a Vénusz— 5, és a Vénusz—6 (1S67—69.) kísérletekkel si­került konkrétabb válaszokat kapni. Mai el­képzelésünk tehát a bolygó légköréről a kö­vetkező: kilencvenhét1 százalékban széndi­oxidból áll, vízgőz, pára: egy százalék, lehet­séges még nitrogén és néhány inertgáz, oxigén gyakorlatilag nincs. A legújabb mérések alap­ján a bolygó felületi hőmérséklete hozzáve­tőlegesen 500 Celsius-fok, a légnyomás vala­mivel több, mint 100 atmoszféra. Ez a tenger vize alatt 1 km mélyen mért légnyomásnak fe­lel meg, azzal a különbséggel, hogy itt a hő­mérséklet jóval alacsonyabb. A gáz fajsúlya Ilyen viszonyok között a víz fajsúlyának mind­össze egytizede. Mi okozhatta a Vénuszon ezeket a különös feltételeket? A tudomány — mai állása sze­rint — még nem tud kielégítő választ adni er­re. Feltételezhetően elsősorban a Naphoz va­ló közelség. Vinogradov akadémikus hipotézi­se szerint a karbonát vegyületek szilikát ve- gyületekké alakultak át, miközben nagy meny- nyiségű széndioxid került a légkörbe. Az el­méleti értékelésekből például a sugárenergia mozgásával kapcsolatos számításokból arra le­het következtetni, hogy a párolgás hatására je­lentékeny felmelegedés mehetett végbe. A hő­mérséklet növekedésével mind több széndioxid és víz párolgóit el, növekedett a légnyomás, ez még több kisugárzott hőt tartott vissza. Nagyon keveset tudunk egyelőre a Vénuss felhőzetéről. Valószínű, hogy ezek a felhőtö­megek apró jégkristályokból állnak. Ebben az esetben az alsó határ 60 km magas­ság, a felhőréteg vastagsága 5—8 km. Bár a vízgőz jelenléte igazolni látszik a jégkristá­lyokat, a legutóbbi Infravörös szinkópméréses kutatások mást látszanak alátámasztani. Ezels szerint a felhők egészen különleges vegyüle- tekböl -állnak. Persze ez még nem biztos. Fi­gyelmet érdemlő az a feltételezés, hogy a Vé­nusz körül porfelhők is várnak, és hogy a fel* hőtömegek rétegesek. Számos kísérletből rájöttek, bogy a Vé­nusz felső légkörében, több száz kilométer ma­gasságban jelentős mennyiségű széndioxid ma­radt fenn. A felső légkör hőmérséklete jóval hidegebb, mint a Föld felső légköre. A Vé­nusznak meglehetősen sűrű ionoszférája van; de az elektronok koncentrációja több tucatszor kisebb, mint a földi ionoszférában. Nincs mág­neses mezeje (legalábbis a Föld mágneses me^ zejéhez viszonyítva teljesen jelentéktelen.) A! Nap által kibocsátott elektromos részecskék tehát szabadon körbefutják a bolygót. A Föld­től eltérően, amelynek mágneses mezeje visz- szatartja ezeket a részecskéket, a Vénuszon, a nappali odalon ezek a részecskék egészen 509 km magasságig hatolnak be a légkörbe. A világűr, a bolygórendszer kutatásával foglalkozó tudósokat elsősorban a bolygók ke­letkezése és fejlődése érdekli­Választ szeretnének kapni például arra, ho^y miért éppen a Föld az éld i fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételekkel ren­delkező bolygó? A Föld légköri összetétele miért különbözik annyira a Vénusz és a Mars. szinte kizárólag széndioxidból álló légkörétől? Miért száraz boiygó a Vénusz és a Mars? A Föld miért őrizte meg a nedvességet? Miért van az, hogy a földi légköri nyomás közbenső helyet foglal el a Vénusz és a Mars légköri' nyomása között? Ezek a kérdések, sok más kérdéssel együtt feleletre várnak, s a tudósoteí^j feladata, hogy újabb felfedezésekkel válaszol- f janak rájuk. KERESZTREJTVÉNY 1075. június 3-án halt mer? Georges Bizet francia zeneszer­ző. Legkiválóbb műve a Car­men, mely az első előadáson megbukott, de annál nagyobb si- kert ért el később. Miért bu­kott meg? Mert Bizet nem bra­vúrénekeseket állít a színpadra, .hanem embereket... folyt, a beküldendő vízsz. 1.. függ. 14. és 22. sorokban. Vízszintes : 14. Jegyzék, kísérőlevél fran­ciául, fonetikusan. 15. Fenn . . . nincsen kas. 16. Kárt okoz. 17. ZVT. 18. Vallásrövidítés. 19. A Tisza mellékfolyója. 20. Nátrium vegyjéle. 21. Ki... borja? 23. Vaspálya. 25. Építőanyag. 3>. Töpreng, tűnődik. 30. Túra be- tűi. 32. Hírt küldött magáról. 33. Sportág. 35. Mosószer. 37. Súly- egység rövidítése. 38. Gyakran fordulnak e bírósághoz nemzet­közi kérdésekben. 39. Készpénz. 40. Rövidített cégforma. 41. Igen, oroszul. 42. Rudak végei! 43. Tűzre tesz. 46. Amikor, ami­dőn németül. 48. Ut is van ilyen. 51. Időegységek. 52. Gyer­tya része. 54. Libát hizlaló. 55. Képmutatás, álszenteskedés. 53. Ige is. főnév is. 60. Kis város Románia erdélyi részében, ma­gyar nevén (—’). 61. Hárfaféle. 62. Egymást követő betűk. 64. Konyhafőnök. 66. Mondat része. 68. Fenol egynemű betűi. 69. Kukucskál. 70. Játszmák a te­niszben, fonetikusan. 72. Az ár tenné a gáton, ha nem vigyáz­nának. FÜGGŐLEGES : 2. A nőknél ezt nehéz megtud­ni. 3. Pusztít. 4. KD. 5. Minisz­ter. néhány mohamedán or­szágban. 6. „Nincs egy . . . szál a tors közt kelőben.” 7. Régi ger­mán törzs. 8. Ara betűi. 9. Fű­szerez. 10. Tejből készített, al­koholtartalmú, savanykás ízű ital. 11. Azonos mássalhangzók. 12. Tömegével zúdít. 13. Folyto­nossági hiány. 21. A must is ezt teszi. 24. Dal (+’). 26. Mutató egyik fele. 27. Ipari városunk. 28. DNG. 29. -zug párja. 31. Hí­res építészünk volt (Ignác). 34. Bekerített pihenőhely állatok részére. 36, Angyalrang. 38. Testrész. 44. Kerékabroncs. 45. Nem megy simán. 46. Két hatá­rozott névelő. 47. Francia váHó- pénz. 49. Visszataszítónak tartj*. 50. Csúnya emberi tulajdonsáé. 52. Postás a postaládából, pék a kemencéből. 53. Lopta. 56. Lusta-e? 57. Bács megyei köz­ségbe való.. 59. Kötszere. 62. Ritka férfinév. 63. Ravaszság. 65. Élesít. 67. Minden rendben: an­golul. 68. A Bélteky-ház írója. 69. LRR. 71. Televízó. 73. Sze­mélyes névmás. A megfejtéseket június 11-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Május 20-1 rejtvénypályázatunö megfejtése: .,Ö szép tavas_z, ó gyönyörű világ Asszonymosoly és almaíavirág Ö, paradicsom annak, aki bírja. *• Nyertesek: Geller Erzsébet, dr.’ Nádassy Andrásné, Ormps An- talné. Pásztor Lajos, Szabó Sán- dorné nyíregyházi, Makiári Sán- dorné aranyosapáti, Nagy Gyu­la fehérgyarmati, Cseke Sán- dorné leveleki, Fehér István sza- bolcsveresmarti és Szabó Barna tyukodi kedves rejtvényfej tőink. A nyerem énykönyveket r»o#^ tán elküldtük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents