Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

1973. jrdnius 3ft KW .FT - M A er 9 5. ólő»} i Arjelzés, haszon, tisztaság J S^iir® szél ez i^ereef cdéSy f Ellenőrzés a kiskereskedők boltjaiban Mit vár a vevő és mit az ellenőr, ha bemegy bármi­lyen boltba vásárolni? Ugyanazt! Először is, hogy már az első benyo­mása jó legyen. tehát, hogy rendet. tisztaságot, rendezett polcokat talál­jon, aztán, hogy megkap­ja amit, amennyit és amilyet kér, hogy az ára elfogad­ható legyen és végül, hogy a számoláskor se kelljen azért többet fizetni, ifiért rosszul áraztak be valamit, esetleg, mert a kereskedőnek vasta­gabban fog a ceruzája. Tulajdonképpen ezekre és még néhány más szempont­ra voltak kíváncsiak a me­gyei tanács kereskedelmi felügyelőségének ellenőrei, amikor az elmúlt hónapban meglátogattak 46 kiskereske­dőt. Természetesen azt is megvizsgálták, hogyan tart­ják meg az előírásokat — van-e Iparengedélyük, olyan termékeket árusítanak-e. amire az engedély jogosítja őket —. eleget tesznek-e a lakosság ellátását javító ki­egészítő tevékenységűknek, megfelelően alakítják-e ki saját áraikat és végül azt is, hogv egészségügyi szem­pontból alkalmasak-e tevé­kenységük ellátására. A tapasztalatokat, amelye­ket a vizsgálatban részt vevő ellenőrök leszűrtek, röviden úgy is lehetne Összegezni, hogv általában nem rosszak, a magánkereskedők többsé­ge megtartja a rá vonatkozó szabályokat. Van azonban néhánv olyan jelenség is, amelvre még jobban oda kell figyelni és — sajnos — volt néhány olvan kereske­dő is. aki, már elfelejtette, hoev az engedélyt a lakosság ellátásának javításáért és nem hobbyja kielégítéséért, egyéni — esetleg tisztesség­telen — hasznának növelé­séért kanta. TVUndiárt kezdjük is ezzel: az iQSg-hen kiadott, illetve megújított ioarieazolvánvok- ra a legtöbb esetben nincs rávezetve a vegyeskereske- déknél a dohánv és szeszes Ital árusítása, ennek ellené­re a legtöbb hetven árusít­ják. Tie a vizsgálat nem­csak azt fedezte fel. hogv árusítják, hanem az italok fogyasztását is. K. Jánvári Bertalan dögéi boltjában például mintegy 300 pálin­kásüveg kupakját találták meg, márpedig 'ha ezt a pá­linkát nem a boltban isszák meg a vásárlók, nyilván nem ott bontják fel az üveget. Mindjárt azt is ide kell írni, nem egyedi eset volt és az sem. amit például Si­pos Bertalanná sóstóhegyi boltjában találtak. Nem vol­tak rendben az egészségügyi papírjai, az árukról hiány­zott a vásárlók tájékoztatá­sához szükséges árjelzés, olyan árut is forgalmazott, amit más kiskereskedelmi boltban vásárolt, holott ezt szigorúan tiltja a szabályzat, de találtak nála lejárt sza­vatossági idejű konyakos meggyet, kakaót, sajtos és vaníliás linzert, amiket mi­nőségvizsgálat után is csak leértékelve adhat el, hiszen ezek az áruk a szavatossági idő lejártával jelentősen ve­szítenek tápértékükből. Nagy János érpataki bolt­jában is egymást érték a szabálytalanságok: a próba­vásárlásnál 6 fajta áru fize­tésekor 28.40 helyett 29.50-et számolt, amit tulajdonképpen nem is a nagy eltérés miatt írunk le, de ilyen esetekben kénytelen az ember arra gondolni, ha most, akkor máskor is hajlamos többet számolni és egy boltban azért megfordulnak néhá- nyan minden nap. Bár más­hol is előfordult — de itt a legdurvábban —, hogy nem megfelelően csomagolják a kiskereskedők a kenyeret, pedig miniszteri rendelet in­tézkedik arról, hogy a köz­vetlen fogyasztásra kerülő élelmiszercikkeket megfele­lő nagyságú és tiszta papír­ba lehet és kell csomagolni és ebben a boltban is hiá­nyoztak az árjelzések. Bár túlzottan nagy sza­bálytalanságokat nem talált az ellenőrzés a magánkeres­kedők áralkalmazásánál, méeis feltétlenül szólnunk kell erről is. Az élelmiszerek esetében általában nincs — nem is lehet — probléma, hiszen a kenyérnek, vajnak, vagv a trafikárunak meg­határozott ára van. Más a helyzet a kötött- divatbazárárusok esetében, ahol már inkább azok a kis­iparosok diktálják az árakat, akiktől beszerzik az árut, de a nagykereskedelemtől be­szerzett kötött-divatáru, vagy alsó-felsőruházati cikkek árait is megemelik, élnek a szabad árforma adta lehető­ségekkel. Találtak azonban az ellenőrók olyan boltot is — Farkas Zoltánná nyíregy­házi boltját — ahol a tulaj­donos önálló árképzést al­kalmaz és például a női műselyem nadrág árához 30 százaléknál több hasznot tett, ami ugyan nem jog­szabályba ütköző ■ cselek­mény, de ha figyelembe vesszük, hogv ez az áru a szocialista kereskedelemben nem szabadáras, akkor már — szerintünk — indokolat­lan ilyen magas áron forga­lomba hozni. Az árak témájához tarto­zik az ellenőrzésnek az a része is. amelvik az. árjel­zéseken kívül a minőségjel­zésekre vonatkozik. A leg­több helyen ugyanis semmi­lyen minőségjelzést nem ta­láltak. így a kereskedők va­lamennyi árut első osztályú­ként értékesítik. A másik lényeges hiányosság, hogv a kiskereskedők többsége sem­miféle tájékoztatást, kezelé­si utasítást nem ad a vá­sárlóknak. pedig a jelenleg forgalomban lévő divat- és kötöttáruk — használatuk, tisztításuk miatt — feltétle­nül indokolttá teszik. A leírtakon kívül ió né­hány hiányosságot találtak még az ellenőrök, különösen ami a családtagok és más bedolgozók foglalkoztatását, g kisiparosoktól beszerzett áruk számláját, a Pontatlan és hibás mérlegeket illeti. És ide kívánkozik az is. hogy a mulasztások lényege­sen kevesebbszer fordulhat- nának elő. ha az inarigazot- vánvt kiadó tanának az el­lenőrzésre is több gondot fordítanának, mert a >rdsta- ni tapasztalatok snnrint csak elvétve fordult elő ilvesmi. A kormány amikor a ma- gánVereskedelemre vonat­kozó kpreskedelernnoli tíkát felülvizsgálta. megáll áoítot­ta. hogv y erre a tevék°nv­KÓtyp szüi'ség van De rrtnkö­désük fokozottabb ellenőr­zésére is. Rrlayh .TÓZSCÍ Lakásfelújítás, tatarozás Nyíregyházán forint az IKSZV idei „tmk“’fá Harmincmillió Az elmúlt évben mintegy húszmillió forintot fordított a nyíregyházi, állami tulaj­donban lévő épületek, laká­sok felújítására, tatarozására az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat. Ez évben még ennél is többet, kereken 30 millió forintot terveztek er­re a célra, melynek nyomán máris szemmel láthatóan na­gyobb ütemben folyik város­szerte a tatarozásra, felújí­tásra szoruló épületek állag- megóvása, csinosítása. Rész­ben saját erővel, másrészt idegen kivitelezők bevonásá­val. Olvasónk írja: Kiégett Már több mint két hónapja sötétség van Nyirmadán a Csokonai utcában — írja le­velében ózv. Róna Tánosné Csokonai út 20. szám alatti olvasónk. Két ízben jelentet­tem a községi tanácson, hogy jó néhánv villanyoszlopon ki­égett a villanykörte, de ed­dig még nem történt intéz­kedés, Én három műszakban dolgozom, s Ha délutános va­gyok. éjjel egy óra körül me­gyek haza, csak én tudom, hogy milyen kellemetlen egvedül ilyen sötétben közle­kedni. Csak néhány égőre lenne szükség, no meg egy kis megértésre, s utcánk is­mét világos lenne. Az ez évi tervben szerep­lők közül már elkészültek a Vasgyár utca 5. szám alatti két lakás és a Bethlen Gá­bor utcai 26. szám alatti épü­let tatarozásával. Ugyancsak befejezték a munkát a Ta­nácsköztársaság tér 6. és 7. szám alatt — a Halászcsár­da és Béke-szálló — valamint a Toldi utca 85, 87, 89. szá­mú épülettömbön. A jelenleg is folyó mun­kák: A Tanácsköztársaság tér 8, 9, 10. — az Irodaház és a hozzá csatlakozó lakó­házak — a Keskeny utca 3. és 5. szám alatti lakások. Csupán ezeknek az épületek­nek a tatarozása, felújítása több. mint egymillió forint­nyi költséget jelent a válla­latnak. Teljes felújításra ke­rül a Körösi Csorna Sándor utca 22. szám alatti lakás, ahol négy család lakik. Mi­vel azonban a födém- és tető­cserét is el kell itt végezni, előbb az ott lakók ideiglenes kiköltözését is meg kell olda­ni. A harmadik negyedév so­rán végzik el a Jósa András utca 9.. a Tanácsház utca 8„ a Vöröshadsereg utca 6. számú ház tatarozását is. A Bethlen Gábor utca 76. szám alatti épületre a negyedik negyedben kerül majd sor. Ugyancsak ez évi feladat még a Rákóczi utca 1., Dó­zsa György utca 2.. épület — a takarék — tatarozása is. \z irodaházi munka befejez­tével települnek át az építők a Dózsa György utca 6. szám alá. az öregek napközijének tatarozására. Sw kerül a Bethlen Gábor utca 2. szám alatti épület nagy karbantar­tására. Idégen vállalkozás­nak kiadott munkaként van folyamatban a Zrínyi Hona utca 7., a Szabadság tér 9 , és a Széchenyi utca 1. szám alatti épületek tatarozása. A nyíregyházi Luther-hnz ban jelenleg a gázbeszerelés folyik. Ennek befejezése után kerül sor a tatarozásra. Az A és B épületnek csak á fel­újítási költsége eléri az egy­millió forintot. Elkészült a vállalat ez év» felújítási pót­címjegyzéke is, amelyben a Guszev-teleoi épületek egy­öntetű felújítását tervezik. Ez a mintegy 12 millió forint értékű munka — amennyiben külső kivitelező vállalja — még ebben az évben sorra kerül. Több épület időszerű fel­újítása. tatarozása azért is húzódott el, mert a tulaj­donjog! problémák akadá­lyozták a munka megkezdé­sét. Remélhetőleg rövideseb rendeződik ez a probléma a Tanácsköztársaság tér 3. szám alatti épület esetében iSj ahol ezt követően kerül sor a gáz beszerelésére és az ott lévő BÁV-üzlet. valamint a lakások felújítására is. A vállalat mindet! lehető­séget felhasznál, hogy az épü­letek bruttó értékéhez Viszo­nyított 1,8 százalékából kép­zett felújítási alapot az épü­letek állagmegóvására, kor­szerűsítésére és szépítésére maradéktalanul felhasznál­ja (ta) Az erősödés útján Szolgálat a lakosságnak Egy építő szövetkezet erőfeszítései A szerencsi várat korszerű vendéglátó centrummá ala­kítják át. Az új szálloda- és iíulturcentrum kivitelezői között ott találjuk a Nyíregy­házi Építőipari Szövetkezet nevét is. Nem kevesebb, mint ötmillió forintért készíti el a belső berendezés épületgé­pészeti szerelését. De az utób­bi beruházási hírekben több­ször is előfordul a megye- székhely építőszövetkezeté­nek a neve, így a tuzséri kas­tély restaurálásánál. vagy hogy egy egészen különleges feladatot is említsünk a sok közül: a miskolci műemlék templomtorony villámhárító­ját is a nyíregyházi szövetke­zet készíti. A szövetkezet neve mellett ott áll egy trapéz alakú ke­retben a következő felírás: MOFÉM-szerviz, vagyis: a Mosonmagyaróvári Fémtö­megcikkáru Gyárnak, hazánk legnagyobb vízvezeték-sze­relvény készítőjének végre Szabolcsban is van egy szer­vizállomása. Megszűnik az a bosszúság, hogyha a csap elromlik mindjárt egy egész csapíejet kell vásárolni drá­ga pénzért, holott egy néhány filléres vagy forintos alkat­rész is megtenné. Ezek az apró mütyürkék ugyanis nem kaphatók a boltokban, meg­terhelnék, az amúgy is zsú­folt vasüzleteket, ellenben a gyár minden mennyiségben rendelkezésre bocsátja a ve­le szerződő szervizintézmé­nyeknek. Díjnyertes lakások gyón rosszul működött az el* számoltatási rendszer. Ezzel sok dolgozó visszaélt. Mind­ezen erélyes kézzel változtat­tak és furcsa dolog történt. Természetesen elment egy sor fegyelmezetlen ember, akinek ez nem tetszett. De jöttek helyettük mások, akik ebben a fegyelemben a régi vállalatuknál megszokott ütemben is, még most is töb­bet kereshetnek, mint aho­gyan megszokták. Arról nem . is beszélve, hogy hamarabb hazaérnek, mivel közelebb jöttek a lakóhelyükhöz, mint például a nagykállói ácscso­port, vagy az újfehértói bri­gád. A rrfteít lehetőség feltárása Az azonos létszám tehát nem ugyanazokat az embere­ket jelenti, akikkel még két évvel ezelőtt is veszteséggel működött a nyíregyházi épí­tő szövetkezet. De egy rejtett lehetőséget, ami eddig is megvolt, most maximálisan ki tud használni a megye- székhely építőszövetkezete. Éspedig abban rejlik, hogy nem csak falakat tudnak épí­teni. hanem kitűnő Szakgár­dájuk van á belső szerelési munkákra is. Tizenegy szak­mában több mint a fele ka­pacitásuk nem kőművesmun­ka jellegű, a festőtől a vil­lanyszerelőig, a vízvezeték­szerelőtől a lakatosig olyan szakmai erő gyűlt össze a szövetkezet tagjai és dolgowui között, hogy kapacitásuknak több, mint a fele ilyen sze­rel őmunkára teszi alkalmas­sá a szövetkezetei pontosan olyan munkákban. amire nagy szüksége van más. ná­luk nagyobb vállalatoknak is. így aztán nagyon sok lé­tesítménynél alvállalkozó­ként szerepelnek, és elége­dettek a munkájukkal. Csak úgy kapásból sorolható, hogy a gyógyszertári kö2pöntnak végeznek az új központban egv év alatt ötmillió forint értékű munkát, most adják át. De dolgoztak a Déli Al- közoont gyermekorvosi szak­rendelőjében. Nyíregyháza legszebb óvodájában a Sóstói úton. fürdőt és öltözőt szerel­tek fel a TITASZ-nak. Di­csérettel vette át tőlük az ÄFOR a berettyóújfalui fél­milliós gépészeti szereli” tf De jó munkát végeztek a repülőgépes növényvédő ál­lomás szerelőcsarnokán és a Debreceni Húsipari Vállalat­nak is. Mindezzel csak azt akar­tuk ábrázolni, hogy ez a szö­vetkezet leküzdve a nehéz­ségeket megtalálta az igazi szövetkezeti feladat • kulcsát: a kis, de fürge üzem lelemé­nyességével azt pótolja, ami­re a nagy vállalatok adott nehézségüknél fogva nem ilyen gyorsan képesek. Gesztelyi Nagy Zoltán 1600 tanácsi rSoljjozó továbbképzése A jobb, gyorsabb ügyintézésért Mi történt itt az elmúlt esztendőben? Miért hallunk egyre jobbakat a valamikor eladósodott hírű szövetkezet­ről? Ezzel a kérdéssel keres­tük fel Juhász Miklós elnö­köt és Kárpátfalvy László főkönyvelőt, akik mind a ketten egy éve vették át a vezetést és a velük együtt ideérkező Kertész Géza mű­szaki vezetővel az a hírük, hogy valósággal „a gödörből hozták vissza a veszteséges, eladósodott, munkáját rosz- stt’1 végző munkaközösséget”. Illő szerénységgel elénk tesznek egy kis táblázatot, amelyből kitűnik, .hogy pél­dául 1963-ban a szövetkezet összes dolgozóinak létszáma 238 volt és az ebben az év­ben végzett munka egész ér­téke mindössze 18 millió. A mélypont 1970—71-ben követ­kezett be. amikor közel a maival azonos létszámmal 16 millióra csökkent a termelés. Az elmúlt évben viszont az új vezetés hatására ugvanez a létszám már 24 milliót ter­melt. és idén tovább folyta­tódik sikereik sorozata. Ele­gendő ehhez talán megje­gyezni. hogy például a nyír­egyházi Városmajor utca 126 OTP-lakásáért — itt egy egész utcát épített a szövet­kezet — az Országos Taka­rékpénztár. az országosan hirdetett versenyben máso­dik díjjal jutalmazta meg a szövetkezetei jó munkájáért. Ami kevés hiba akadt, azt éppen most mennek ki javí­tani. Ugyanígy az előző ve­zetés előtt a tunyogmatolcsi árvizes lakásoknál előforduló hiányosságokat még május­ban maguk keresték meg. hogy kijavíthassák. Nagyobb (egvfi’em Tulajdonképpen, amit itt végeztek, az nem új dolog. A munkaszervezés minden kis kátéjában benne van, "sak éppen az előző vezetés elmulasztotta. Rossz volt a munkafegyelem, gyakorlati - lag nem is igen voltak nor­mák, alhiért a teljesítményt díjazni lehetett volna és na­Ezrek keresik meg napon­ta ügyes-bajos dolgaikkal megyénk legnagyobb hivata­lát, a tanácsot. Az uj tanács- törvény megnövelte a helyi tanácsok jelentőségét és ha­táskörét. Ez pedig felelősség­teljesebb ügyintézést követel. Ézzeí együttjár, hogy na­gyobb hozzáértés szükséges a helyi — városi és' községi ta­nácsoknál — a szakigazgatá­si munkához, a jogszabályok egyöntetű értelmezéséhez; általában a községpölitikal feladatok megoldásához. Eb­ben segíti tanácsi apparátu­sunk dolgozóit a Szabolcs- Szatmár Megyei tanács V. B. továbbképző intézete — Sós­tógyógyfürdőn. Igen haszno­sak voltak azok a tanfolya­mok konzultációk, tanács­akadémiai előkészítők, me­lyeket a különböző szakigaz­gatási területek dolgozóinak szerveztek. Az elmúlt évben ősszel és, télen egy-, illetve kéthetes turnusokban tartottak foglal­kozásokat. így került sör _ a tanácsakadémiai előkészítő vizsgákra, majd az adóügyi előadókkal a szakigazgatás megyei politikai feladatait és gyakorlati alkalmazásának teendőit beszélték meg. A költségvetési előadók a taná­csi tervezésről, a szabályozók szerepéről, az éves költségve­tés előkészítéséről kaptak tá­jékoztatót. A lakáselosztás és lakásbérlet szabályairól a lakásügyi ügyintézőkkel kon­zultáltak. A szövetkezetek munkáját, is segítette a továbbképző in­tézet. Szabolcs-Szatmár me­gye ipari és mezőgazdasági szövetkezeteiben! folyó sze­mélyzeti munkáról és az ez­zel kapcsolatos tapasztalatok­ról. valamint az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága 1972. március 8-i ha­tározatáról a szövetkezetek személyzeti vezetőinek tartot­tak előadásokat és konzultá­ciókat. A függetlenített nép­művelők „A népművelés mai formái a községekben” téma­körökben hallgattak előadá- sókat. Rendeztek még tanfolya­mokat az építés, közlekedés, vízügyi tanácsi szakemberek­nek. Itt a szabálysértési, víz­gazdálkodási feladatok meg­beszélése állt a középpont­ban. Sorra került az ipar- igazgatási és kereskedelmi, valamint a lakossági szolgál­tatással foglalkozó tanácsi dolgozók továbbképzése is. Ez év első felében a to­vábbképző intézetben a me- gve általános iskolai igazga­tóival megvitatták áz oktatás helyzetét és feladatait, az MSZMP Közpoiiti Bizottsága és a megyei pártbizottság ha­tározatai alapjáh. A pártszer­vezetek. a szakszervezettűs feladatai mellett szó esett még a tanfolyamon többek között az iskolák költségve­téséről, pénzügyi gazdálkodá­sáról, az iskolák vezetési problémáiról, az iskolai de­mokratizmusról. Országos rendezvényként szervezte a továbbképző in­tézet az Oktatók tanfolyamát. Az itt részt vevők előadóként ténykednek az üzemek és a gyárak munkahelyi vezető­képző tanfolyamain. A ren­dezvénysorozaton üzertligaz- gatási és oktatásmódszertan! szakelőadások hangzottak el. Ezt követően a községi és városi tanácsok költségveté­si, adó- és forgalmiadó-cso- portjainak dolgozói egyhetes 'tanfolvam keretében szakelő­adásokon és konzultációkon bővítették ismereteiket. Őket a középiskolák igazgatói vál­tották a továbbképző intézet­ben. Ez a tanfolyam zömében- megegvezétt az általános is­kolák igazgatóinak tartott előadások és konzultációk te­matikájával. Egv év alatt közel 1600 ta­nácsi dolgozó réSzésült okta­tásban. A továbbképző intézetben, szeptemberig szünet van: a létesítmény az üdülm éhajtó tanácsi dolgozóknak ’ ->1sgál pihenőhelyül. (s, U

Next

/
Thumbnails
Contents