Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

ft oTSnt RBMPt-WfitSYÄHöttSÄTiW ' 5173. június 9t. — ■ i ■ . / Szovj ismerik ai közös közlemény Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének meghívására, amelyet 1972. má­gusában Richard Nixon a Szovjetunióban tett hivatalos lá­togatása idején adott át és az ezt követő megállapodásnak megfelelően, június 18-tól 25-ig hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban. Leonyid Brezsnyev kíséretében volt: Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Nyilcolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi mi­niszter; Georgij Cukanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tanácsadói; Leonyid Zam- jatyin, a TASZSZ vezérigazgatója; Jevgenyij Csazov egész­ségügyi miniszterhelyettes; Georgij Kornyijenko, a Szovjet­unió külügyminisztériuma kollégiumának tagja; Georgij Ar­batov, a Szovjet Tudományos Akadémia amerikai intézetének igazgatója. Leonyid Brezsnyev és Richard Nikon részletes és konst­ruktív tárgyalásokat folytattak a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlesztésében elért haladásról s több kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzetközi problémáról. A Washingtonban, Camp Davidben és San Clementében folytatott tárgyalásokon részt vettek meg: Szovjet részről — Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete; Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter; Andrej Alekszandrov és Georgij Cu­kanov, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tanácsadói; Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminisztérium kollégiu­mának tagja. Amerikai részről — William P. Rogers, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere; George P. Shultz, az Egyesült Ál­lamok pénzügyminisztere; dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója. 1. 4 Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok általános helyzete A felek kifejezték kölcsönös megelégedésüket amiatt, hogy az 1972. májusában Moszkvában megtartott szovjet— amerikai csúcstalálkozó és az azon elfogadott közös dönté­sek lényeges változáshoz vezettek a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti békés kapcsolatok megszilárdításában és megteremtették az alapot széles körű és kölcsönösen elő­nyös együttműködésük továbbfejlesztése számára különféle területeken, amelyekhez mind a két ország népeinek, mind az egész emberiségnek érdekei fűződnek. Egyetértettek abban, hogy sikeresen megvalósul a szov­jet—amerikai kapcsolatok átszervezésének folyamata a békés egymás mellett élés és az azonos biztonság alapján, ahogyan azt a szovjet—amerikai kapcsolatok alapjairól szóló 1972. május 29-én Moszkvában aláírt dokumentum előirányozta. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy más álla­mok és a világ közvéleménye helyesléssel fogadták az 1972. májusában megtartott szovjet—amerikai találkozó eredmé­nyeit, mint fontos hozzájárulást a béke és a nemzetközi biz­tonság megerősítéséhez. Leonyid Brezsnyevnék, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának az Egyesült .Államokban tett viszontlátogatását és a látogatás, idején folytatott tárgyalásokat'a felek úgy tekin­tik, mint annak a kölcsönös eltökélt szándéknak megnyilvá­nulását, hogy folytatják a szovjet—amerikai kapcsolatok alap­vető megjavításának irányvonalát. A felek elhatározták: további nagyszabású lépéseket tesz­nek annak érdekében, hogy a maximális stabilitást biztosít­sák kapcsolataiknak, és a népeik közötti barátság és együtt­működés fejlődését a nemzetközi béke állandó tényezőjévé alakítsák. 2. A nukleáris háború elhárítása és a hadászati fegyverzet korlátozása A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke kö­zötti tárgyalások központi kérdése a nemzetközi béke meg­erősítése és megszilárdítása volt. Annak tudatában, hogy az egész emberiség számára rend­kívüli jelentőségű az a célhoz vezető hatékony intézkedések elfogadása, megvitatták azokat az irányokat, amelyeket kö­vetve a felek munkálkodhatnak a háborús veszélynek s kü­lönösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nuk­leáris háború és a felek valamelyike és más országok közötti nukleáris háború veszélyének elhárításáért. Ennek eredmé­nyeképpen elhatározták, hogy az ENSZ alapokmányának és a kölcsönös kapcsolataik alapjairól szóló 1972. május 29-i megállapodásnak megfelelően megkötik a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményt. Ezt az egyezményt az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke 1973. június 22-én írta alá. Szöve­gét külön közölték. Az egyezményt értékelve úgy vélik, hogy ez történelmi határt jelent a szovjet—amerikai kapcsolatokban, és lénye­gesen megszilárdítja az egész nemzetközi biztonság alapjait. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kijelentik, készek meg­vizsgálni a béke megszilárdításának és a háborús veszély, különösen a nukleáris háború veszélye mindörökre való el­hárításának további útjait. A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek a straté­giai fegyverek korlátozása kérdéseinek. Ezzel kapcsolatban a felek hangsúlyozták, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által 1972. májusában aláírt, rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szerződés, illetve a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó egyes intézkedésekről szóló ideig­lenes megállapodás alapvető jelentőségét. Ezek a történelem során valójában első ízben korlátozták a legkorszerűbb és leg­rettenetesebb fegyverfajtákat. A felek, megerősítették azt a szándékukat, hogy meg­valósítják ezeket a megállapodásokat és azt a készségüket, hogy együtt haladnak előre azon az úton, amely a stratégiai fegyverek további korlátozásáról szóló szerződéshez vezet.' A felek megállapították, hogy kedvező távlatok nyíltak arra, hogy állandó megállapodást kössenek. a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozását célzó teljesebb intézkedésekről. A felek egyetértenek abban, hogy a stratégiai fegyve­rek korlátozásában elért haladás rendkívül fontos hozzájá­rulás a szovjet—amerikai kapcsolatok erősítéséhez és a vi­lág békéjéhez. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke, megbeszéléseik alapján, 1973. június 21-én aláírta „a stratégiai támadó fegyverek további korlá­tozásáról folytatandó tárgyalások alapelveif’, e dokumentum szövegét külön nyilvánosságra hozták. Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet a vegyi- fegyverekre vonatkozó hatékony nemzetközi megállapodás betölthetne, a felek megállapodtak abban, hogy — más or­szágokkal együttműködve — továbbra is törekednek ilyen megállapodás megkötésére. A felek egyetértenek abban, hogy meg kell tenni min­den szükséges erőfeszítést a Genfben ülésező leszerelési bi­zottság munkájának elősegítése érdekében. Tevékenyen részt fognak venni azokon a megbeszéléseken, amelyek a fegyver­kezési hajsza korlátozására és megszüntetésére irányuló újabb intézkedések kidolgozását szolgálják. A felek megerő­sítik, hogy a végső cél az általános és teljes leszerelés, bele­értve a nukleáris leszerelést, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. 3. Nemzetközi problémák, a feszültség enyhítése és a nemzetközi biztonság erősítése Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon áttekintette a je­lenlegi nemzetközi helyzet döntő fontosságú kérdéséit. A felek véleménye szerint a nemzetközi légkör javulásá­ban lezajlott folyamat újabb, kedvező lehetőségeket ad a feszültség enyhítésére, a megoldatlan nemzetközi problé­mák rendezésére és a szilárd béke struktúrájának megte­remtésére. INDOKÍNA A felek kifejezték a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás megkötésével és'a megállapodást jóváhagyó és támogató nemzetközi Vietnam- konferencia eredményeivel való mély megelégedésüket. A felek bizonyosak ahjsan, hogy a vietnami háború be­fejezéséről és a béke helyreállításáról kötött megállapodás, illetve az ezt követően a laoszi beke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés megteremtéséről létrejött egyezmény meg- felel a vietnami és laoszi nép alapvető érdekeinek és vá­gyainak, s lehetőséget nyit Indokínában a szilárd béke meg­teremtésére a térségben elterülő országok függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása alapján. A felek hangsúlyozták, hogy szigorúan teljesíteni kell ezeket a megállapodásokat. A felek ugyaniak hangsúlyozták, hogy Kambodzsában minél gyorsabban meg kell szüntetni a háborús konflik­tust. EUROPA A megbeszélések során a felek elégedetten állapították meg, hogy Európában aktívan folytatódik a feszültség eny­hítésériek, és áz együttműködés fejlesztésének folyamata. Kifejezték, hogy elégedettek az európai államok kapcso­latainak további normalizálásával, amely az utóbbi években aiáirt szerződések és megállapodások, egyebek között a szov­jet—nyugatnémet szerződés eredménye. Ugyancsak üdvözlik annak lehetőségét, hogy az NDK és oz NSZK ebben az évben tagja lesz az ENSZ-nek, és ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország erre vo­natkozólag 1972. november 9-én négyoldalú nyilatkozatot írt alá. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megerősítik azt a törekvésüket, hogy az 1972. májusában Moszkvában elfo­gadott szovjet—amerikai közös közlemény megfelelő tételei­től vezérelve külön-külön, vagy együttesen továbbra is elő­segítik Európában a békés kapcsolatok megszilárdítását. A felek politikájuk fontos céljának tekfhtik a tartós európai béke biztosítását. Ezzel kapcsolatban megelégedésüket fejezik ki afölött, hogy sok ország, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen sikeresen be­fejeződött a július 3-án megnyíló európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előké-zítő münkája. A Szovjetunió és az Egyesült Államok olyan módon folytatja majd politikáját, hogy megvalósítsa az értekezlet célkitűzéseit és megteremtse a földnek ebben a részében a jó kapcsolatok új korszakát. A két fél következetesen pozitív magatartást tanúsítva az értekezlet iránt, megteszi azokat az erőfeszítéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül sikeresen befejeződjön az értekezlet. A két fél abból indul ki, hogy az értekezlet munkájában a haladás lehetővé teszi annak befe­jezését legmagasabb szinten. A Szovjetunió és az Egyesült Államok az európai stabili­tás és biztonság további megszilárdítása céljából hasznosnak tartja, hogy a politikai feszültség enyhülését a katonai feszült­ség csökkenése kísérje Közép-Európában. E téren nagy je­lentőséget tulajdonítanak a közép-európai haderők és a fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekről folytatandó tárgyalásoknak, amelyek 1973. októ­ber 30-án kezdődnek. A felek kijelentik, hogy más államok­kal együtt készek hozzájárulni az adott probléma lényegét il­letően a kölcsönösen elfogadható döntései; eléréséhez annak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy nem szenvedhet kárt egyik fél biztonsága sem. KÖZEL-KELET A felek mélységes aggodalmukat fejezték ki a közel-ke­leti helyzet miatt és kicserélték nézeteiket a közel-keleti ren­dezés elérésének útjairól. Ezzel kapcsolatban a felek mindegyike kifejtette állás­pontját az adott problémáról. A két fél egyetértett abban, hogy folytatják erőfeszíté­seiket a mielőbbi közel-keleti rendezés előmozdítása céljá­ból. Ezt a rendezést az adott térségben lévő valamennyi or­szág érdekeivel összhangban kell megvalósítani, meg kell, hogy feleljen függetlenségüknek és szuverenitásuknak, meg­felelő módon számolnia kell a Palesztina! nép törvényes ér­dekeivel. 4. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke részletesen megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcso­latok helyzetét és távlatait. A két fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy az elmúlt évben haladást értek el keres­kedelmi-gazdasági kapcsolataik normalizálásában és fejlesz­tésében. * A felek egyetértettek abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködést és a békés kapcsolatokat megszilárdítaná a kölcsönös gazdasági kapcsolatok szilárd alapjának lerakása. A felek véleménye szerint a két országnak célul kell ki­tűznie, hogy a következő három évben a kereskedelem volu­menét két-hároin milliárd döllátfa ehliíljék. A felek határozottan leszögezték, hogy a kiindulópont az a korábbi megállapodás, amely a szovjet—amerikai kereske­delmi’ és más gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló ked­vezőbb feltételek megteremtésére irányul. Á szovjet és az amerikai fél leszögezte, hogy a tenger- hajózás egyes kérdéseivel kapcsolatos 1972 októberi megálla­podás aláírásának eredményeként mind több szovjet, Illetve amerikai kereskedelmi hajó fut be áz Egyesült Államok, il­letve a Szovjetunió kikötőibe, a folyó év május végétől pedig megindult a rendszeres utasforgalom Leningrád és New York között. A találkozók során a tárgyaló felek jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy közvetlen Moszkva—Washington és New York—Leningrád légiközlekedés megteremtésével kiszélesí­tik a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti légi útvona­lak hálózatát, növelik a járatok számát. A két fél síkraszállt a kölcsönösén előnyös hosszú lejá­ratú tervezetek mellett. Megvitattak egy sor olyan konkrét tervezetet, amelyben amerikai cégek vesznek részt, ideértve a szibériai földgáz szállítását az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok elnöke rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok ösztönzi az amerikai cégeket konkrét javaslatok ki­dolgozására e tervezetekkel kapcsolatban, s továbbra is ko­molyan és kedvezően vizsgálja majd mindazokat a javasla­tokat, amelyek a két fél érdekeit szolgálják. Jegyzőkönyvet,.írtak alá arról is, hogy az 1973. október végéig terjedő időszakban megnyitják a Szovjetunió wash­ingtoni kereskedelmi kirendeltségét és az Egyesült Álla­mok moszkvai kereskedelmi irodáját. Egyidejűleg jegyző­könyvet írtak alá az amerikai-—szovjet kereskedelmi kamara megteremtésével kapcsolatos kérdésekről. 5. További fejlődés a kétoldalú együttműködés más területein A tárgyaló felek megvizsgálták a kétoldalú együttműkö­dés más területeinek kérdését is, mint például a környezet- védelem, az egészségvédelem, az orvostudomány és az űr­kutatás kérdéseit, valamint azokat az egyéb tudományos és műszaki problémákat, amelyeket az 1972. májusi és a későbbi megállapodások ölelnek fel. Kijelentették, hogy ezek a meg­állapodások a felvázolt programoknak megfelelően kielégítően valósulnak meg. A többi között megszervezik a legelterjedtebb és az em­beriség szempontjából legveszedelmesebb betegségek — a rák, a szívkoszorúér-megbetegedések, a fertőzéses betegségek és az izületi gyulladás — elleni harc hatékony eszközéinek közös kidolgozását. Tovább kutatják a környezet problémái­nak egészségügyi szempontjait.. Egyeztetett tervek szerint folyik az előkészület a Szojuz és az Apollo űrhajó közös űrrepülésére. Ezeknek az űrhajók­nak közös űrrepülését, összekapcsolását, valamint a szovjet és az amerikai űrhajók egymásnál teendő kölcsönös látoga­tását a tervek szerint 1975 júliusában hajtják végre. A korábbi megállapodások alapján és azoknak a lehető­ségeknek a figyelembevételével, amelyekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok az időszerű tudományos és műszaki problémák megoldásában rendelkezik, újabb területeket je­löltek ki a közös, gyümölcsöző erőkifejtésre és megfelelő meg­állapodásokat kötöttek ebben a vonatkozásban. AZ ATOMENERGIA BÉKÉS HASZNOSÍTÁSA Figyelembe véve azt,'hogy mit jelent a két ország és az egész világ növekvő energetikai igényének kielégítése, és tu­datában annak, hogy a nagyhatékonyságú energiaforrások feltárása előmozdíthatja ennek a problémának a megoldását, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és' az Egyesült Ál­lamok elnöke megállapodást írt alá arról, hogy kibővítik és szilárdítják az együttműködést az irányított termonukleáris reakciók, a gyors neutronokkal működő reaktorok kérdésé­ben, valamint az, anyag alapvető tulajdonságainak kutatásá­ban. E. tíz. évre szóló megállapodás megvalósítása érdekében létrehozzák ai atomenergia békés hasznosításában kifejtendő együttműködéssel foglalkozó szovjet—amerikai bizottságot MEZŐGAZDASÁG Figyelembe véve a mezőgazdaság jelentőségét az emberi­ig élelmiszer-szükségleteinek kielégítése szempontjából, va­lamint a tudomány és a technika szerepét a modern mező- gazdasági termelésben, a tárgyaló felek megállapodást kötöt­tek arról, hogy széleskörűen kicserélik a mezőgazdasági ku­tatások tudományos tapasztalatait, valamint a mezőgazdaság­ra vonatkozó gazdasági adatokat. A megállapodás kereteibe tartozó együttes programok végrehajtásának megfigyelése cél­jából létrehozzák a mezőgazdaság területén kifejtendő együtt­működés szovjet—amerikai bizottságát. OCEANOGRÁFIAI kutatás Figyelembe véve azt _i körülményt, hogy az óceánok ta­nulmányozásában mindkét ország rendkívül érdekelt és egyedi lehetőségekkel rendelkezik, hangsúlyozva a szovjet- amerikai oceanográfiai együttműködés eddigi nagy tapaszta­latait, a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy kibőví­tik az együttműködést ezen a területen és megállapodást ír­tak alá erre vonatkozólag. E lépés megtételénél abból a meggyőződésből indultak ki, hogy az oceanográfiai együtt­működés továbbfejlesztése nem csupán a két ország, hanem az egész világ népei számára hasznot hajt. A megfelelő prog­ramok koordinálására szovjet—amerikai bizottságot hoznak létre, amely az óceárikutatással kapcsolatos együttműködés kérdéseivel foglalkozik. KÖZLEKEDÉS A felek megállapodtak abban, hogy van lehetőség a szov­jet—amerikai együttműködésre annak érdekében, hogy meg­oldásokat találjanak a közlekedési problémákra. A felek az e téren kifejtendő széles körű, kölcsönösen előnyös együtt­működés lehetővé tétele céljából megállapodást kötöttek eb­ben a vonatkozásban. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a közlekedési együttműködés megvalósítására szovjet—ame­rikai bizottságot létesítenek. ÉRINTKEZÉSEK, CSERÉK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Figyelembe véve a szovjet—amerikai kétoldalú kapcso­latok általános bővülését és főképpen a tudomány, a techni­ka, az oktatás, a kultúra és a többi kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken tapasztalható cserék mennyiségi növekedését, a felek megállapodtak abban, hogy bővítik en­nek a tevékenységnek a terjedelmét; újabb általános megál­lapodást kötöttek hatévi időtartamra az érintkezésekről, cse­rékről és az együttműködésről. A felek úgy vélik, hogy d magas szintű tárgyalások, ame­lyek az őszinteség és a tárgyilagosság légkörében folytak, rendkívül értékesek voltak és jelentős módon hozzájárulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek véleménye sze­rint ezek a tárgyalások kedvezően befolyásolják a nemzet­közi kapcsolatokat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, háláját fejezte ki Richard Nixonnak, az Egyesült államok elnökének azért a vendégszeretetért, amelyben az Egyesült Államokban tett látogatása idején részesítette, s meghívta az elnököt, hogy 1974-ben látogasson el a Szovjet­unióba. A meghívást elfogadták. 1973. június 24. LEONYID BReÍsNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára RICHARD NIXON, az Egyesült Államok elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents