Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

«m. 'iS» VfFT.rT.MAeVÖRi'Wey *»* S. oT(Ta* Ezerhúszból csak 120? Szakmunkásképzés Mátészalkán Régi hagyománya van Má­tészalkán a szakmunkáskép­zésnek. Az intézet új épüle­tét 1968-ban adták át, mely­nek padjaiból azóta már több ezer szakmunkás került ki. A tíztantermes tornate­remmel, könyvtárral, KISZ- klubbal ellátott intézetben 23 tanár, és 16 szakoktató tanít. A modern szakmunkás- képzés egyre nagyobb igé­nyekkel lép tel, így az öté­ves iskolaépület ma már csak részben felel meg a modern követelményeknek: elsősorban a szertárhelyiségek hiánya miatt. Az iskola ve­zetőségének tervei szerint ez év nyarán, a jelenlegi öt szertárt hétre bővítik. 1958-ban a tanulók száma alig volt négyszáz, az idei tanévben több mint" ezer le­endő szakmunkást képeztek tizenöt szakmában. Három évfolyamon 34 osztályban ta­nultak az ipari tanulók. A július 18—19-í szakmunkás- vizsgákon tizenhárom szak­mában 302 végzős hallgató tett bizonyságot tudásáról. A vasas, a fás, az építő és a szolgáltató jellegű szakmák a legkeresettebbek. A gépla­katos szakmában tanulnak a legtöbben, mintegy hétszá- zan. A hagyományosokon kí­vül az .idei tanévben vezet­ték be először az optikai' üvegcsiszoló szakmát, negy­ven fővel, mellyel a járás­ban élő nők szakképesítési és foglalkozási gondján kíván­nak segíteni. A gyakorlati oktatást az Ipari vállalatok mellett ter­melőszövetkezeteknél, ktsz­eknél, valamint kisiparosok­nál kapják meg a tanulók. A villanyszerelő, a kőmű­ves, és az ács szakmák kivé­telével az intézet ki tudja elégíteni a munkahelyek ál­tal támasztott szakmunkás­utánpótlás igényeket. A kár­pitos szakmában megyei, az autószerelő, a festő, a he­gesztő, a marós, az ács és az asztalos szakmában pedig a szálkái és a szomszédos já­rásokból iskoláz be a MüM 138-as intézete. A jelentke­zők száma szakmánként vál­tozik. Kevés a jelentkező az ács, a kőműves, és a villany- szerelő. de túljelentkezés van az autószerelő, a festő, a fodrász és az ootikai üveg­csiszoló szakmákban. Az iskola vezetőségének legnagyobb gondot a jelent­kező lányok beiskolázása je­lenti. Pé'dául az ,197.3/74-es tanévre jelentkező kétszáz- harmincegv lány közül csak hetvenkettőt tudlak felven­ni — esztergálvos, fodrász, és optikai esiszoló szakmákban. A nemek közötti aránytalan elosztást igazolja az is, hogy az ezerhűsz tanuló közül csak százhúsz Volt lány. akik kö­zül tizenhatan végeitek az idén. A jövő tanévben már várható némi javulás ezen a területen is, de még mindig nem mondható el, hogy a Mátészalkai 138-as Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben a nők szakképzettsége megoldott. Igaz, a környéken egyetlen olyan hiunkahely van. mely nagyobb számban is tud női munkaerőt alkal­mazni. ez a MOM mátészal­kai gyáregysége. A véqső össze?: ne^yedmilliárd LáprendexiBi — nag^ohti (érmés Az Eesedi-láp területe nagyszabású rendezésére 1966. év,i kormányhatározat alapján került sor. Ennek megfelelően készültek el a mindenre kiterjedő, rövi- debb es hosszabb időre szó­ló tervek. A tervezett meliorációs munkák hét termelőszövet­kezetet és két állami gazda­ság területét érintik, mint­egy 34 ezei holdon. A ki­emeli körzetben a meliotá- :ióra fordított beruházási összeg eddig 103 millió fo­rintot tett ki. Ebből a víz­rendezésé 5t millió 6 77 ezer forint. Utóbbi feladat még ■ hátralévő részének megva­lósítása mintegy 30 milliót igényel. S ennek megfele­lő ütemben indokolt — a komplex rendezés folyama­tában, a talajjavítás és a mélylazítás. A munkálatok jelentőségére utal még: a meliorációs rendezések vár­ható teljes bekerülési költ­sége meghaladja a negyed- milliárd forintot. Az eddigi munkák egyik jelentős eredménye, hogy a Szamos—Kraszná közti tér­ségben már 550 kilométer üzemi és üzemközi belvíz­csatorna-hálózat növeli a termelés biztonságát. A csatornahálózatból majd­nem kétharmad rész, 328 ki­lométernyi épp a láprende­zésben közvetlen érintett hét termelőszövetkezet területén van. A végzett meliorációs munkák eredménye pedig máris jelentkezik. A búza­termés a múlt esztendőben, 1968-hoz hasonlítva, a csen- gerújfalui. Béke Tsz-ben 7,"3, a tyukodi és a pátyodi Kos­suthban 9,1, illetve 10,7 má­zsával növekedett hektáron­ként. Kukoricából Csenger- újfaluban 12,5, Tyúkodon 8,5 mázával termett több. Lucernából, az említett há­rom falu termelőszövetkeze­tében 25,-9—43,9 és 49,8 má­zsával takarítottak be bősé­gesebb hozambt hektáron­ként 1972-ben, mint 1968- ban. A lápi vízrendezés tenni­valóinak jelentős részét az Ecsedi-láp Vízgazdálkodási Társulat valósítja meg. A társulat idei terve szerint az ökörltófülpösl Szamos men­ti és a nagyecsedi Rákóczi Tsz határában kerül sor közel tízmilliós vízrendezés megvalósítására. Jó ütemben halad és hamarosan befeje­zik a győrleleki Aranykalász és a porcsal mai Dózsa Tsz , üzemi vízrendezését is. (E két utóbbi üzem kiemelésé­re — az eredeti terv so­rán — nem került sor, de vízrendezési problémájuk megoldásához a megyei ta­nácstól nagy értékű segítsé­get kaptak.) Mintegy n láprendezéshez kapcsolódóan, a térség köz­ségeinek többsége évről év­re jelentős összegeket fordít csapadék- és ’ belső szenny­vizek rendezett elvezetteté- sére. 1972-ben 2,6 millió fo­rintot költöttek a helyi ta­nácsok ilyen célokra. Jelen­tősek ezek közül: Nagyecsed 555, Tunyogmatolcs 412 és Csengerújfalu 360 ezer fo­rinttal. Idén pedig már csak­nem 3 millió forint értékben végez a lápi társulat ilyen munkákat. Belép a belső vízíendezők sorába Csenger és Tyúkod is 700, illetve 300 ezer forint fejlesztési költ­ségvetéssel. Idén a társulás e tevékenysége során többek közt körülbelül 4 ezer elő­re gyártott betoncső elhelye­zését és 83 zsilipszerkezet beépítését végzi el. (at* Újítás Záhonyban Látogatás a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben E tavaszon elég jó volt az éttermek és intézményi ét­kezők salátaellátása a me­gyeszékhelyen és környékén. Ezt itt lehet megérteni, a Dózsa kertjeiben, ahol csak idén háromszázezer fej sa­látát adtak az ellátás javítá­sára. Érdemes tehát közelebbről is megismerkedni ezzel a ter­melőszövetkezettel, melynek kétezer hold földjéből ötszáz hold a háztáji, a maradék- ból pedig hatszáz hóidon foglalkozik zöldség-, gyü­mölcs- és virágkertészettel. Erkölcsi kölcltzeílseg is Valamikor tucatnyi bolgár család kertészkedett itt, az akkor még kis város arány­lag saját kertjeiből is ellá­tott lakosságának asztalára segíteni a zöldséget. Most, a nagyra nőtt, egyre inkább emeletes házakba költözködő munkás-értelmi­ségi város asztalára ugyan­ezt csak egy nagyon tevé­keny zöldségtermelő szövet­kezet tudja nyújtani. A múltból örökölt erkölcsi kötelesség arról is eszünkbe kell hogy jusson, mivel ta­lálkoztunk az egyik bolgár család itt élő tagjával, Mi- hajlov* Szlávival, a szövet­kezet kedves Laci bácsijá­val, aki éppen most vonult nyugdíjba, miután gyermek­kora óta, közel hat évtize­rednünk, hogy a város kö­zelsége nemcsak előnyt je­lent. , / A Dózsa ugyanis be vap szorulva Nyíregyháza és Nagykálló, valamint az oro- si határ és Uj fehértó közé. Épp úgy szomszédja a csá­szárszállási tónak, mintaho­gyan öntözhető veteményes­kertjei között folyik át Nyír­egyháza kis folyója, az Ér­patak is. A bolgárok is azért települtek ide, mert abból tudtak öntözni. Csakhogy azóta sokat vál­tozott a világ, nőtt a víz- fofyasztök igénye és hiába a város kertészei dolgoznak itt, nem mindig áll korlát­lan mennyiségben viz a rendelkezésükre, annak el­lenére, hogy készítettek tá­rolómedencét is. A „nyolcas számú főfolyás”, — ez az Ér harmadik neve —, nem télen-rtyároti át kiapadha­tatlan. A halászok sem szí­vesen vennék, ha szárazon maradnának a halaik. Ráadásul az új fő közle­kedési út a szövetkezet föld­jein vezet keresztül. Ha Deb­recenbe, vagy Miskolcra szállítanak, előny, hogy az udvarról kifordulva, mind­járt a modern „sztrádán” járhat a kocsi. Talán még a kisajátítási összeg sem jött rosszul. De át kellett telepíteni a kertek egy ré­szét, mert a nagy közlekedé­si úton kertészeknek átjárni, nehézkessé tenné a mun­kát. És az elnök éppen ottjár­tunk idején bajlódott egy felszólítással, mely szerint meg kell szüntetni néhány dűlőút-kijárót az országúi­ra. Az egyiken idén is nyolcvan tonna árut kellene kiszállítani. Ha megszünte­tik, hogyan? Jártunk a borsócséplésnél is. Itt járt a konzervgyár egyik vezetője és elmondta, hogy az elmúlt héten már tizenkét vagon volt az üzem napi feldolgozása, de a hé­ten elénk a tizenöt vagont is. Az elmúlt három héten Záhonytól TiszaVasváriig többnyire a Dózsa fejes sa­látáját ettük, de jutott be­lőle Debrecennek és Bor­sodnak is. Június végére várják a Dózsából az új burgonyát. Nagyon szépnek ígérkezik, használt neki az eső. Július elején itt az „uborka”-sze- zon. (Az új szamócatelepités csak jövőre ígér bő ter­mést.) Ezekre és a , paradi­csomra koncentráltak a ré­gebbi huszonnégy fajta kö­zül. A piacra és a M6K 28 boltjának természetesen ter­melnek más zöldséget is. Egészében évi árbevételük most már a nyolcmillió fo­rint felé közeledik zöldség­ből és ennek csak a felét adják a konzervgyárnak. A másik fele közvetlen fo­gyasztást szolgál. Három ön­tözőberendezés dolgozik szüntelenül a jó kertészke­désért. Nagyra nőtt megye- székhelyünknek talán így sem elég, de ha még több város környéki mezőgazda- sági üzem is követné a Dó­zsa példáját, főleg az öntö­zés hatékony megszervezé­sében, kevesebb problé­mánk volna zöldségellálá- sunk körül. Gesztelyi Nagy Zoltán a csökkent munka­képességűek segítségére A záhonyi pályafenntartá­si főnökségen közel 5 éve működik égy seprűgyártó üzem, amely termékeivel teljesen kielégíti a MÁV igényét, sőt, a belkereskede­lem is egyre több seprűt kap Záhonyból. Az üzemben a csökkent munkaképességű vasutasokat foglalkoztatják. Számukra — még egészséges emberek számára is — a 1 mechanikus cirokvágás je­lentős fizikai ni e ^ terhelést jelent. Az üzem dolgozói már évekkel ezelőtt kérték a fő- nökség vezetőit, hogy gépe­sítsék a cirokvágást. Ex azon­ban problémát okozott, mert nagyobb seprűgyártó üze­mekben sincs gépesítve ez a munkafolyamat. A főnökség vezetői ezért a probléma megoldását újítási feladat­ként adták ki a dolgozók­nak. Nem: hiába, mert a felada­tot«. Gál Gyula szaktechnikus és Balázsira Ferenc villany­szerelő megoldotta. A két újító hosszas és fárasztó kí­sérletezés után elektromos meghajtású cirok- és seprű- vágó gépet kohstruált. Mún- kájukkal ez év áprilisában lettek készen, a gép a próba- üzemelésen bevált, az újítást a MÁV vezetői elfogadták, végleges üzembe helyezésé­re a napokban kerül sor. A két újító a MAV-tól újítási díj és túlórádíj címén 8 ezer forintot kap. Az új gép a szakemberek szerint üzembiztos, kezelése veszélytelen. (A védőburko­lat elmozdítása esetén a gép automatikusan leáll.) A konst­rukció egv gombnyomásra 33 perc alatt egy ember 12 órai munkáját képes elvégez­ni. den át itt kertészkedett. És a kertészbrigád vezetőjét is Petrov Mártonnak hívják, ma is bolgár állampolgár, családi lakodalmakra, ese­ményekre haza is szokott látogatni a kis Masin falu­ba, Sumer város közelébe, négyszáz kilométerre Szófiá­tól. de a Fekete-tenger part­jától csak 80 kilométerre. — Még a nagvbátvám is itt dolgozott, utána jöttünk, mert szegények voltunk. Ez volt a szokás akkor. Az or­szágot és a várost. amely kenyeret adott, megszeret­tük. de első hazánkhoz sem lettünk hűtlenek. És még valami kifejezi. Eagaméri Gyula elnök iro­dájának falán láttunk egy oklevelet, mely szerint ez a közös gazdaság már 1962-ben hazánk tíz legjobban mű­ködő termelőszövetkezetének egvike volt. Term^lfíszov^tkezfít a megállónál Ahogyan elindultunk egy kis határnézésre Ács Zoltán főkertésszel, ak' tulajdon képpen egy kissé föagronó- mus is, hiszen ■> gazdaság fő üzeme a kertészkedés, a táj elemzéséből rá kell éb­A befőzéssel úgy vagyuk, mint a legtöbb férfi: nyáron irtózom tőle, mert sokba ke­rül és nagy felhajtással jár. télen viszont lelkesen fo­gyasztom a befőtteket. Érthe­tő tehát, hogy a minap, amint korán reggel szatyrok­kal megrakodva kiértünk a releségemmel a csarnokba. irigykedve néztem Csipke bajosra. aki szembejött ve- iink. Ezt a Csipkét már har­madszor hagyta ott a felesé­ge, néki tehát nincs gondja a befőzésre. Mit keres ez mégis ilyen korán reggel a piacon? — Vettem húsz mázsa sár­gabarackot — adta meg a vá­laszt Csipke. — Ugyanis konzervüzemet létesítettem, Ez a kijáró egyébként nem messze a központtól, éppen a 275-ös kilométerkőnél van. Itt van az autóbuszmegálló is, melyre elég sok utas vá­rakozik. Látszik'rajtuk, hogy munkások, a délutáni mű-, szakváltásra igyekeznek be­felé. /iihhreron — négymillióért Már majdnem laz Ujfehér- tóhoz tartozó Vadas tagnál járunk, amikor a vezetők megmutatják, mivel egyen­lítik ki az öregedő tagság gyengülő fizikai erejét. Elsősorban modern gépek­kel. A legkorszerűbb hu­szonnégy soros palántázógé- pet vezeti például a „száz­holdas” tanyán Kovács And­rás is és Márföldi István is. Az eső höl segíti, hol aka­dályozza ezt a sürgős pap­rikapalántázást, nem? is le­hetne másként százötven holdon elvégezni, mint kor­szerű gépekkel. Egy hónap műrva már asztalunkra is kerülhet. meg akarom kímélni a házi­asszonyokat a befőzés gond­jától. Persze én nem gyári, Hanem házi befőtteket készí- lek, a legkényesebb igénye­iét is kielégítem. Amellett nem is drágább, mint az ott­honi befőzés. — Ugyan — mondta ked­vetlenül a feleségem —, az 'Izemi konzervgyümölcs k'i- :acos. — De nem nálam — legyin lett Csipke. — Én külön fő­zöm be a gyümölcsöt és külön a kukacot... Egy nagy üveg bárackdzsem 20 forint, tíz üveg vételénél már csak 16. üveggel együtt, decemberi szállításra. Ez a kései szállí­tás már csak azért is előnyös, mert így a gyerekek idő előtt Óvodák, bővülő iskola- hálózat a megyeszékhelyen Nyíregyházán az óvodai, általátios és középiskolai gondok tovább enyhülnek az elkövetkező esztendőkben. A I megyeszékhely legmodernebb I negyedében, pontosabban a Homok téren még ez évben átadnak rendeltetésének egy J 125 helyes óvodát. Hasonló m idnrn 100 gyermek részé­re megfelelő óvoda épül a nyíregyházi hullámdobozi és ! zsák gyár szomszédságábán is. Javul 3 város külső körzeté­ben is az ellátás. - Borbányán jórészt társadalmi, segítséggel épül meg a 75 személyes óvo­da, melynek építéséhez segít- ! séget várnak még a város üzemeitől. intézményeitől, vél'alataitól. Jósavárosban 1974-ben egy | 150 személyes óvoda épül. ! Ezen kívül általános iskola I énül 20 tanteremmel a Ho- j mok téren, a Jósavárosban I egy 12 tantér ír rs. s ez év szeptemberében már meg­kezdhetik benne az oktfttásl- nevelést. Indolxolt, hogy ezek­nek az új oktatási intézmé­nem dézsmálhatják meg a be­főttet. — Nem bánom — egyezeti bele a feleségem —, tiz üreggel megpróbá Ihatunk. Akkor te haza is mehetsz, fiam, én pedig utánanézek valami ebédrevalónak. — Mit kell fizetni a tiz üvegre? — kérdeztem Csip­két. amikor magunkra ma­radtunk. — Egyszer, s mindenkorra 50 forintot. — Csak 50 forintot? Hogy­hogy? — Nézze — mondta Csip­ke —, nekem nincs konzerv- izement*és nem szállítok be­főttet, se télen, se nyáron. De ennyi jár nekem azért, mert mente sítettem a befőzéssel iró kiadásoktól és felfordu­lástól... Maga ma már a har­madik férj, aki 50 forinttal megúszta... Ez az én idényüz­letem. Heves Ferenc nyéknek a működésével bi­zonyos átcsoportosítás válik szükségessé. Ez megértést kíván a szülőktől, hiszen sok gyermeket érint, s a megszo­kott környezetbő1 újba ke­rülnek. Kárpótolja viszont őket, hogy ezekben az isko­lákban a legmodernebb esz­közökkel tanítanak, korsze­rűek. jól felszerelt iskolák lesznek. Vagyis jobb körül­mények közé kerülnek az általános iskolások, így való­jában könnyebbé válik fel­készítésük a főiskolákra, egyetemekre, a szakmunkás- képzőkbe stb. Kereskedelmi szakközép- iskola és lanylóiskola épül a Krúdy utcában. 1975-re el­készül egv 200 személyes kollégium. Ezekre nagy szük­ség lesz. ha figyelembe vesz- szUk, hogy a megyeszékhely kereskedelmi hálózata is fej­lődik. mar épül kél modern nagyáruház a város centru­mában, amelyekbe szükség lesz a jó szakemberekre. Ezek mellett bőVtil az Árok utcán a vízügyi iskola. a Vasvári Gimnáziumhoz egy 16 tantermes rész építését tervezik műhelyteremmel, tornacsarnokkal, kollégium­mal. Ezeknek a kiviteli ter­vei ez évben készülnek eL Építésükre a jövő évben ke­rül sor. A MüM 110-es szakmun­kásképző részért" épül egy 200 személyes kollégium és egy 190-es tanműhely, míg a 10-es szakmunkásképzőnél 16 tantermes épület van tervez­ve s egv 200 személyes kollé­gium a Dugonics utcában. Nehéz körülmények között működik a mezőgazdasági szakmunkáskéoző iskola. En­nek n megoldását is terve­zik. Ősszel a mezőgazdasági "őiskolán üzemszervezési szak is megkezdi működését, mely szintén építéssel jár. A Bessenyei GVörgv Tanárkép­ző Főiskolán végzik a testne­velési csarnok építését. Az ősszel az Uszoda kivételével elkészül, s átadják rehdeM*» lésének. ff. kJ A város veteményeskertje Befőzés idején

Next

/
Thumbnails
Contents