Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

S73. Június "ff. * l\1Ö9‘ / Lex*-e elég munkaerő? Korábban kezdődik a szabolcsi almasziiret Lakásépítés Kisvárdán Érdekesen alakulnak a hu­szonhatezer hektárnyi sza­bolcsi gyümölcsös termésbecs­lései, ezek között is elsősor­ban a legnagyobb területű al­máskerteké. A kedvező időjá­rás hatására a tavalyihoz ha­sonló termés várható. Ter­mészetesen ez csak előzetes becslés, a szakemberek úgy fejezik ki magukat: „ami most a Ián van”. Mert addig még érheti szélvihar, jég, árthat neki aszály, betegség. A legóvatosabb becslések sze­rint is szebb almánk lesz Sza­bolcsban az elmúlt évinél, ha kevesebb darabban is —, ta­lán éppen ezért. Ha a prognózis beválik A mezőgazdasági üzemek — mint mindig — óvatosak vol­tak termésbecsléseikben és jóval harmincezer vagonnál kevesebbet jelentettek, mint várható termést a szakveze­tésnek. Ugyanakkor optimiz­musukat árulja el, hogy har­mincezer vagonnál több áru- aimára szerződtek — beleért­ve a konzervgyári ipari fel- dolgozású almát is. Ennyi biz­tosan nem lesz áruként, hi­szen van romlás, és önfo­gyasztás is. De a minőség iránti reményeket igazolja, hogy a HUNGARO­FRUCT Külkereskedelmi Vál­lalat a három megye kör­zetéből közel huszon­négyezer vagon export­almára szerződött és ebből közéi húszezerre Szabolcsból; Ha szakembereik prognózisa beválik és ennyi almát szál- lítunk külföldre az idén, min­den eddigi almaexportcsúcsot megdöntenek a megye alnia- termesztő üzemei. A megyei mezőgazdasági operatív bizottság e heti ülé­sén fontos napirendi pont volt az almaszüretre való felké- szülés. És hogy erre már jú­niusban sor került, annak ép­pen az elmúlt évi tapasztala­tok az okai. Kiderült ugyan- is tavaly, hogy igen sok üzemben nem mérték fel ide­jében a szüreteléshez szüksé­ges munkaerőt és az utolsó pillanatban kapkodtak diá­kok segítsége után, amikor az iskolások már más üzemek­ben le is dolgozták a szá­mukra engedélyezett „szüre­ti” vakációt. A tavalyi alma- szüret befejezésekor az ope­ratív bizottság éppen ezért olyan határozatot hozott, hogy ezt a jövőben meg kell előzni és ha az üzemek való­ban segítséget kívánnak, mér­jék fel jó előre kívánságaikat és jelezzék ezt, hogy a ren­delkezésre állói fiatalokat megfelelően lehessen csopor­tosítani. Tízmillió láda ,, készenlét ben ” Ez azért is fontos, mert ok­tóberben már a többi tömeg­növény betakarítása is folyik, a közutakon, vasutakon elér­kezik az őszi csúcsforgalom ideje, a mélyszántás is lefog­lal olyan gépeket, amelyek részt vehetnének a szüretben és a szállításban. Az alma­szüret legjobb időszaka tehát a szeptember. Az is előny, hogy az időjárás kedvező vol­ta miatt idén a tavalyitól négy nappal korábban kezdő­dik a szüret: a fehér alma exportszállításai augusztus 25-é helyett már augusztus 21-én megkezdődnek. Ahhoz viszont, hogy harminc mun­kanap alatt végezni lehessen a szürettel, harmincezer fel­nőtt munkanapja volna szük­séges. Ennyi természetesen nem dolgozhat csak a szüre­ten. S ha a fiatalokat számít­juk. akik nem szednek le tíz mázsát naponta, mint a fel­nőttek — ezt nem is kívánja tőlük senki —, negyven-öt- ven ezer fő kellene csak a szedés munkájához. A HUNGAROFRUCT min­denesetre egyszerűsítette a csomagolást és többféle ked­vező szerződést kínál azok­nak, akik „önkiszolgáló” munkával készítik elő az ex­portszállítmányokat. A gön­gyölegellátás jó. A MÉK igaz­gatója bejelentette, hogy tíz­millió ládája áll készen a szüretre és ebből hatmillió exportláda. A szedőládák és a szállításhoz szükséges gön­gyölegek ugyan nem minde­nütt egyformán biztosítottak. De javítani fogja a ládaellá­tást, hogy a MÉK négyszáz- ezer ládát csak arra tartaté- költ, hogy ahol szükség lesz rá a szedésnél, oda csoporto­sítja át. Az átvevőállomá­sokat — Tuzsért. Komorót és Mándokot — tovább korsze­Kisvárdán is gond a la­káshiány. A városi tanácson nyilvántartott jogos igény­lők 70 százaléka saját ott­honnal nem rendelkezik, sőt a többi család is bér- házban, életveszélyesnek egészségtelennek minősített épületben él. A lakással nem rendelkezők nagy többsége a szülőkkel lakik. Gyakori, hogy egy-két szoljában há­rom generáció él együtt. Csak kisebb százalék vá­lasztja az albérletet, elsősor­ban a magas díjak miatt. A fejlődő városban várha­tóan tovább nő majd a la­kást igénylők száma. Kisvár- da IV. ötéves tervében ép­pen ezért az, új lakások épí­tése első helyen szerepel. Az 1370-es évben elkészített program szerint 1975 végé­ig 103 millió forintot költ a városi tanács házépítésre. A tervidőszak első két esz­tendejében 335 lakás készült el, 91 állami, 244 pedig ma- gánerőből. Ezek az úi épü­letek a Gyár utcai lakóne­gyedben, a Tordai. a Kodály Zoltán, a Fáy András és az Esze Tamás utcákban szépí­tik a várost. Jelenleg a Lenin, a Tom­pos és a Mártírok utcák ál­tal határolt részen lévő új lakónegyedben két 84 laká­sos emeletes épület készül. Ezek tanácsi bér- és tanácsi értékes! fésű szövetkezeti la­kások lesznek. A tervek sze­rint az egyik háztömböt a jövő év májusában, a mási­kat pedig decemberében ad­ják át. Itt még két 24 laká­sos OTP-s épület is készül. A Gyár utcai lakónegyedben 54 takarékpénztári lakást várhatóan még az idén át­adnak a tulajdonosoknak. A November 7 téren a Barát­ság II. Kőolajvezeték Vál­lalat fényeslitkei dolgozói­nak éoíttet 21 lakást. Az emeletes ház földszintjén egy élelmiszer- és egy bű- torüzletet rendeznek be. Az épület átadására a jövő év­ben kerül sor. Az OTP 1975 végéig 453 lakást építtet a városban. Az idén kezdik el a Lenin, a Tompos és a Mártírok ut- cai lakónegyedben a hatvan minigarzon lakásos ház ké­szítését. Ugyancsak ott két 84 lakásos épület alapozási munkái is megkezdődnek de­cember végéig. A Gyár ut- cai lakónegyedben 36 OTP-s lakás épül, szintén idei kez­déssel. A lakásépítő szövet­kezet közművesített, terüle­teket kér és kap a városi ta­nácstól. ahol 156 családi ott­hont készíthetnek. A lakás- építési program szerint így a IV. ötéves terv végéig 1393 új otthonba költözhet­nek be a tulajdonosok. A házak tanácsi, OTP-s és lakásszövetkezeti beruhá­zásból, valamint vállalati és magánerőből készülnek. A városi tanács a rendel­kezésre álló 103 millió fo­rintból eddig 7,5 milliót fi­zetett ki területkisajátításra és szanálásra, Húszmi lÜő forintot a közművesül, e költenek. E téren sajnos el­maradás van. A vfzhálózr - nak 95 százaléka ugyan m : ' elkészült, de az idén csak ipari vizet ad a malomnak és a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárnak. A lakosság csak a jövő évben juthat ve­zetékes ivóvízhez. A Gyár utcai lakónegyedben egy víztározó ■ látja el jelenleg vízzel a lakosságot, de ké­sőbb Itt is átkötik majd a vezetékeket a vízműre. A szennyvízhálózatnál még na­gyobb a gond. Eddig csak 5—6 kilométernyi Vezeték készült el. Az idén meg­kezdik a szennyvíztisztító telep építését, de az csak 1975 végére lesz kész. Addig az ipari üzemek és az új lakások szennyvizét át* emelő<k beépítésével kétoxi- dációs tóba vezetik. A tava­kat a város nyugati részén készítik el. A lakásépítési program megvalósításával párhuza­mosan épülnek majd a la­kónegyedekhez kapcsolódó létesítmények. Jövőre a Gyár utcai lakónegyedben új szolgáltatóház alapozási munkáit kezdik meg, ahol GELKA-szerviz, Patyolat- felvevőhelx és tisztítóüzem, valamint fodrászüzlet lesz. Ugyancsak a Gyár utcai részre terveznek egy 50 sze­mélyes óvodát is. Ä létesít­ményeket 1975 végéig adják át rendeltetésüknek, (bagoly) A Tiszántúlon harmadikként Fa házak forgácslapból MunkaruliáKaíi bolt ^Í^Ireg^liáxán „Budapestre, vagy távo­labbi vidéki városokba kell utaznunk, ha munkaruhát akarunk rendelni — pa­naszkodtak a közületeknél. tgy a kiválasztás is nehezebb és fáradságosabb”. A jogos panaszokra csupán egyetlen megoldás maradt: munka­ruházati bolt megnyitása Nyíregyházán. Nem kellett sokáig várni, a Budapesti Munkaruházati Kereskedel­mi Vállalat és a Szabolcs megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat összefogá­sával — a Tiszántúlon har­madikként — a megyeszék­helyen nyitottak meg mun­karuházati boltot június 15- én a Jókai téren. A Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat helyén rendezték be az új boltot. Ez év februárjában kezdett a munkához az ib- rányi szövetkezet. A rossz állapotban lévő helyiségek­ből egybefüggő eladóteret, a galériában raktárakat, és szociális helyiségeket alakí­tottak ki közel 400 ezer fo­rintos költséggel. A pulto­kat, a polcokat sőt még az émeletre vezető lépcsőket is Dexion—Salgó rendszerű, va­riálható elemekből készítet­ték. Ez a módszer a hagyo­mányosnál olcsóbb, áttekint­hető az áruválaszték, a be­építés gyors, hiszen a be­rendezéseket mindössze négy nap alatt állították össze. Alkalmazásával a raktárte­rületet a duplájára növelték, és kitűnő vállfatartók. Ter­vük, hogy a munkáruházati bolt mellett nyíló új sport- és hangszerboltban — a ré­git már kinőtték — hasonló szerkezeti megoldást vezes­senek be. A termékek „tulajdonosa” a budapesti kereskedelmi vállalat, az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat kizáró­lag az értékesítéssel foglal­kozik. A szerződéskötés egyik feltétele a folyamatos szál­lítás és a választékbővítés volt. Nyitáskor az árukész­let meghaladta a kétmillió forintot. Vászon alapú kétré­szes munkaruhákat, fehér és színes nadrágokat, köpe­nyeket árulnak, védőruhá­kat — bakancsot, gumicsiz­mát, védőkesztyűt — és si­sakot, tűzoltók és gépkocsi- vezetők részére egyenruhá­kat. Egyéni vásárlók pléde­ket, paplanokat, lepedőket és párnákat, a kismamák pólyabetéteket és cipőket kaphatnak a boltban. Szabad­idő-ruházati cikkek közül otthonkákat és egyéb ker­tész- és munkaruhákat sze­rezhetnek be. A választékot tovább fogják bővíteni. Még most hiánycikk a lángmen­tes ruha, a bőrkesztyű és a hegesztéshez használható védőfelszerelések. A ruházati cikkek össze­állítását ötszáz közületnél végzett piackutatás előzte meg. Véleményüket, igénye­iket a következő év rende­léseinél figyelembe veszik, így munkájuk feltétele a vállalatokkal való szoros együttműködésük. (b. j.) A tárgyalóteremben min­denki áll. A tanácsvezető bí­ró, dr. Ardai Pál olvassa az ítéletet: A Népköztársaság ne­vében a megyei bíróság Ese- nyuk Zoltánt előre kitervelt módon, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés és lopás miatt halálbüntetés­re ítéli. Zsenyuknak a szeme sem rebben, merev tekintettel hall­gatja az indokolást, a felhá­borító, aljas bűncselekmény felelevenítését. Hallgatja az iskolában. a munkahelyein kiadott jellem­zéseket, amelyekben még el­vétve sem lehet róla jót halla­ni, a bűncselekmény elköveté­se előtti magánéletét, amit a saját maga és ismerősei, roko­nai vallomásaiból rakott ösz- sze a bíróság. A munkahely­ről munkahelyre vándorló, fe­gyelmezetlen, munkakerülő jellem egyre inkább kibonta­kozik előttünk, aztán megis­merjük a családját is meglo­pó Zsenyukot. Mire kellett neki a pénz? Inni, szórakozni és ha nem tudott másként szerezni, Bu­dapestről is hazautazott Pá- tyodra szüleihez, hogy segít­senek rajta. Ilyen szándékkal jött leg­utóbb is, 1973. február 24-én. Segédkezett a disznóvágásnál és közben megkérte édesany­ját, hogy próbáljon este pénzt Uj üzem Vásárosnainényben — Ládagyártás sorozatban Fagyapot mint új termék rűsítik. hogy megelőzzék a szállítójárművek hosszas vá­rakozását. Nagyon nagy lé­pés volt, hogv a három nagy- vállalat, a HUNGAROFRUCT. az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi Vállalata és a MÉK szocialista szerződést kötöttek egymás megsegíté­sére. az almász>>et minél akadálytalanabb lebonyolí­tására. Levél — árügy ben Az operatív bizottság leve­let intézett az Országos Anyag- és Arhivatalhoz, amely­ben azt kérte, hogy ez évben már jóval a szüret megkez­dése előtt állapítsa meg és hozza nyilvánosságra a fel- vásárlási árakat. Egyébként jelentős változás nem várha­tó az árakban, ellenben fo­kozottabban érvényesülni fog a minőségi körszedés felára, a csomagolásban is igyekez­nek anyagilag érdekeltté ten­ni az üzemeket. A HUNGA­ROFRUCT szokásos tájékoz­tató körzeti tanácskozásait július 10 és 14 között szán­dékozik megtartani megyénk, ben. (geaztelyi) Vé^e megfelelő módon hasznosítják azt a több* épü­letből álló telepet Vásáros- naményban, amelyet néhány évvel ezelőtt mint tsz-ek kö­zös aszalóüzemét építettek fel. A legutóbbi gazdától, a MÉK-től átvette az üzemet az ÉRDÉRT vásárosnamé- nyi forgácslapgyára, hogy ott új üzemrészeket rendezzen be, munkaalkalmat teremt­ve több mint száz ember­nek, javarészt nőknek. A telepet májusban ad­ták át a forgácslapgyárnak, s jelenleg a különböző bon­tási és átalakítási munkála­tokat végzik. A jövő hétre már a gépek alapozási ter­vei, az energiaellátási rend­szer tervei az ÉRDÉRT-ki­vitelezőknek rendelkezésére állnak, hogy hozzákezdje­nek az építéshez is. Ide kerül a forgácslap­gyárhoz tervezett több mil­lió forint értékű eddig ki­használatlanul álló ládagyár­tó gépsor. A gépsort erede­tileg a forgácslapból gyár­tott ládák készítésére impor­tálták, azonban az élelmi- szeripari előírások szerint a forgácslap alma csomagolá­sára, tárolására nem vehető igénybe. Kisebb műszaki át­alakításokkal viszont alkal­massá tették a gépsort fa­lécekből almásládák sorozat- gyártására. Az új üzembe az idén nem csak a gépek áttelepí­tését végzik el, hanem a próbaüzemelést is elkezdik. Ugyancsak a próbaüzemig jutnak el egy másik ter­mékkel, a fagyapottal. A fa­gyapotot szintén import gépsoron állítják elő. a gé­pek az egyébként hulladék fából kitűnő, s gyapothoz hasonló őrleményt készíte­nek, amely az ütődésre ké­nyes áruk — főleg az alma — csomagolására nagyon al­kalmas. Ezeknek a termékeknek a gyártásához — attól függő­en, hogy hány műszakban dolgoznak — több mint száz munkásra lesz szükség. így az üzem végre biztos mun­kalehetőséget ad a naményi­aknak és a környékbeliek­nek. Másik újdonsága a gyár­nak, hogy hétvégi házakat is készítenek forgácslapból. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kedvence volt a Namény I. nevű kétszobás hétvégi ház, amelyből ott a helyszínen rendelt 50 dara­bot a Pestvidéki TÜZÉP Vállalat. A 2—3 nap alatt összeszerelhető hétvégi há­zakból két másik típus ter­vei is elkészültek, most fo­lyik az újabb mintadarabok összeszerelése. A forgácsla­pot vízálló, enyhe savaknak és lúgoknak ellenálló bevo­nattal látják el. s a szak­emberek szerint az ígv elké­szített panelek 20—30 éves élettartamot garantálnak. A Vásárosnaményban gyártan­dó darabokból most újabb hármat küldenek kiállítás­ra. Egyet a pécsi ipari kiál­lításon mutatnak be, egy Bécsben, s egy másik pedig az NSZK-ban szerepel, rep­rezentálva a forgácslap ol­csó felhasználását is. (lányi) A tárgya Iái enam feg/ Halálra ítélték a pátyodi szülőgyilkost kérni apjától. Családi élete rendezésére kérte, amivel mindig tudott szüleire hatni. Szerették feleségét és a házas­ságtól várták azt is, hogy fiúk jobb útra térjen. Az apja azonban már unta a sok ada­kozást és nem volt hajlandó ismét segíteni. Este a szülők lefeVjj dtek. A fiú fönnmaradt és azon töp­rengett, hogy mit csináljon. Aztán döntött: megöl minden­kit. aztán öngyilkos lesz. Be­vitte a baltát a szobába. Né­hány perc múlva édesanyja leszállt az ágyról és kimént a konyhába. Zsenyuk ezt az alkalmat használta ki: hátul­ról nekirontott és leütötte a baltával. A zajt meghallotta a? apja, felugrott, hogy fele­sége segítségére siessen, de a fiú kezében ismét ütésre len­dült a balta. Aztán addig ütött, csapkodott, míg mind­két szülő meghalt. Az apa 13. az anya 15 baltacsapást ka­pott. A gyilkosságot elkövette, de pénze még nem volt. Apja zsebelt kezdte kutatni, de ott csak néhány tízest talált, megtalálta viszont az italbolt kulcsát, édesapja volt ugyan­is a pátyodi italbolt vezetője. Bement az italboltba és ^z ott talált mintegy tízezer forintot zsébre vágta. Azt semmiképp sem akarta, hogy a gyilkosság hamar kiderüljön, hiszen még nem végzett a feleségével, ezért egy kartonlapot helye­zett el az italbolt ablakában a következő szöveggel: ..Az éj­szaka sürgős távirat érkezett, haláleset miatt Pestre utaz­tunk. Béla.” Aztán felszedte csomagjait és Pestre utazott. A pályaudvarról első útja egy postára vezetett.- Távira­tozott a pátyodi rokonoknak, hogy még jobban megerősít­se a halálhírt, majd a felesé­gét hívta telefonon, hogy ta­lálkozót beszéljen meg vele. Az asszony — mikor meghal­lotta férje hangját — letette a telefont. Házasságuk rövid ideje alatt mindent megpró­bált, hogy férje rendes élet­módot folytasson, de nem si­került, nem akart már vele találkozni. Délután Zsenyuk mégis elment a buszmegálló­hoz,, ahol a felesége fel szokott szállni, de nem találkoztak. Aztán presszóban szórakozott, éjjel pedig — ha netán mégis keresné a rendőrség — Debre­cenbe utazott, hajnalban pe­dig vissza. A feleségével másnap sem sikerült találkozni, de emiatt sem sokat búsult: presszók­ban szórakozott, este pedig a Kamara Varieté vidám mű­sorát nézte végig. Éjszaka is­mét utazott. Másnap reggel már nagyobb szerencsével járt: találkozott feleségével. Kérte, hogy délután találkoz­zanak, de ez megint nem si­került, bánatában elment a Fővárosi Nagycirkuszba. Az éjszakát ismét vonaton, töltöt­te, reggel pedig sikerült te­lefonon megbeszélni egy talál­kozót feleségével. Zsenyuk nem tudta, hogy az asszony a rendőrség kérésére egye­zett bele a találkozóba, mert ekkorra már Pátyodon fel­fedezték a gyilkosságot és a hátrahagyott levélből min­den jel arra mutatott, hogy ő követte el a bűncselekményt. Hogy mire készült a talál­kozón, azt nem lehet tudni, a levélből ítélve most is gyil­kosságra. Erre azonban már nem volt módja, mert mielőtt feleségével találkozott Volna, kattant kezén a bilincs. Az ítélet meghozatalakor a megyei bíróság büntetlen elő­életén kívül semmilyen eny­hítő körülményt nem tudott figyelembe venni, annál több volt viszont, ami súlyosbítot­ta Zsenyuk tettét. Az, hogy a szüleit ölte meg, alattomos, brutális módon követte el cselekményét, azért állt bosz- szút rajtuk, mert nem teljesí­tették kérését, de súlyosbítot­ták helyzetét a korábban el­követett cselekmények is: apósáék meglopésa. a munka­ruha eladása, a vállalati gép­kocsi jogtalan használata és hogy az apjától ellopott pénzt szórakozásra költötte. A bíró­ság figyelembe vette azt a tényt is. hogy országszerte emelkedik az élet ellem bűn- cselekmények száma és en­nek megakadályozását Csak olyan büntetések kiszabásá­val lehet elérni, ami másokat is visszatart hasonló cselsir- ményék elkövetésétől. Az ítélet kihirdetése után a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt. (balooW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents