Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Wh. jírníus Í5. KETJT-MACYARCmS7Ä6 i. oféfaf Az Olvasó népért mozgalom országos tanácskozása Nyíregyházán A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja» (Folytatás az 1. oldalról) A megyében 446 közmű­velődési könyvtár, 1 millió 300 ezret meghaladó könyv- állománnyal szolgálja a la­kosság kulturális nevelésé­nek ügyét, s 100 ezernél több a beiratkozott olvasók száma. A közművelődési könyvtárak évi kölcsönzési forgalma eléri a 2 millió 700 ezer példányt. Igen ör­vendetes, hogy a beiratko­zott könyvtári olvasók öt­ven százaléka 15 éver felü­lj Növekszik az olvasók száma a munkások és • a termelőszövetkezeti paraszt­ság körében is. Sok-sok lel­kes társadalmi, állami funk­cionárius, pedagógus, könyv­táros dolgozik önzetlenül megyénkben a. szocialista kulturális forradalom győ­zelméért, a lakosság mű­veltségének emeléséért. — Úgy érzem, az Olvasó népért mozgalom nyíregy­házi tanácskozása közkincs- csé teheti azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a moz­galom négy év alatt elért, s amelyből gazdagon merít­hetünk valamennyien párt­munkások, művelődési szak­emberek, írók, pedagógusok, a szocialista kultúra hivatott munkásai, terjesztői. Meg­győződésem, hogy az együt­tes erőfeszítés, a közös mun­kálkodás meghozza a tár­sadalmi méretű eredménye­ket, mozgósítja azokat a szellemi energiákat, szervező erőket, amelyek hozzásegí­tik népünket a könyv és az olvasás szeretetéhe?, a könyvekben található tudás­t)r. Tar Imre megnyitója után Darvas József tartott vi­taindító előadást. Elöljáróban köszönetét fejezte ki a megyei és városi párt- és művelődési szervek vezetőinek, hogy le­hetővé tették az Olvasó né­pért mozgalom országos ta­nácskozásának megrendezését Nyíregyházán. Darvas József szólt arról, hogy ebben a me­gyében, ahol oly nagy volt az elmaradottság és a 28 év alatt óriási a fejlődés, termékeny, éltető hátteret kap a sorra került kulturális tanácskozás. Ezért o " 'öcsit jelképesnek is tekinthető, hogy a nagy utat megtett, s a ‘történelmi múlt maradványaként még mindig nagy feladatok előtt álló Szabolcs-Szatmárban tartia tanácskozását az Olvasó népért mozgalom. Ezt követően Darvas Jó­zsef — mint megjegyezte — első hozzászólóként — az Olvasó népért mozgalom eredményeiről, és azokról a közös feladatokról beszélt, amelyek megfogalmazása az országos tanácskozás fel­adata. Utalt arra a társadal­mi igényre, amely négy év­vel ezelőtt életre hívta a mozgalmat. Népünk életében a felszabadulás óta óriási 1 feilődés következett be a művelődésben is. Az óriási feilődés ellenére a lakosság­inak csak 25 százaléka rend­szeres olvasó, s ugyanennyi alkalmanként jut a köny­vekhez. Fehnérések bizonyí­tották, hogy a lakosság fele nem rendszeres olvasó, s ezért indokolt volt társadal­mi méretű mozgalmat kez­deményezni az olvasás nép­szerűsítésére. — Ez a felismerés^ volt az alapja annak, hogy vállal- k->-innk a sok évre, évtized­re megtervezett munkára. ■ Ne kamoánvról van szó. nem egyszeri nekilendülés­ről hanem hosszan tartó szm 'ző,1 nevelőmunkáról Nem csupán azt tűztük ki feimictul. hogv növeljük az olvasók számát hanem az olvasás tartalmi, minőségi problémái is izgatnak ben­nünket. S nemcsak a szén- irodalom hanem a szak- kön we'- folyóiratok az új­ságok olvasására is szeret- nék iránv'tnni a figyelmet. Az a Cél \rotatfv 57 olvasó m 'Cmaln-n elindítóit. hogv JjoToéiérullonak a k 'Ituráló- dás iránt érdeklődő. értő |r".vvólpménv kialakításához Énnen -az olvasói -mozgalom tanasztalataiból kiindulva he'lesnek éreztük, hpgv fog­lalkozzunk mindazokkal a problémákkal, feladatokkal anyag társadalmi méretű hasznosításához. Megnyitó beszédét dr. Tar Imre a következőkkel fejezte be: — Biztos vagyok abban, hogy a kétnapos nyíregyházi tanácskozás az eredmények gondos számbavétele mellett egy sor probléma tisztábban látásához. feltárásához is hozzásegíti az Olvasó népért mozgalomban tevékenykedő­ket. Hiszem, hogy sok ajánlás­sal, tanáccsal, a tartalmi és szervező munkát segítő ötlet­tel járul hozzá az eredménye­sebb munkához. 1 — Meg vagyok győződve arról, hogy tanácskozásunk nyomán még több emberhez jutnak el a szocializmus taní­tásai, a haladó emberi gondo­latok, az emberiség több év­ezredes, könyvekben . felhal­mozott kulturális kincsei. Az Olvasó népért mozgalom elsó országos tanácskozásának hasznos, tettekre ösztönző munkát kívánok. Kérem, érez­zék jól magukat Szabolcs- Szatmár megyében, amely szűkebb pátriája Bessenyei Györgynek, Kölcsey Ferenc­nek, Móricz Zsigmondnak, Krúdy Gyulának. Zalka Máté­nak és Váci Mihálynak. zödésünk, hogy az olvasók nevelése már az iskolában, sőt az óvodában megkezdő­dik. Felfigyeltünk arra, hogy a könyvtári olvasók fe­le általános iskolai tanuló, s amikor kikerülnek az iskolá­ból, általában megszakad a kapcsolatuk a könyvtárak­kal. Kutatni kezdték, miért van ez így. Sokféle okkal ta­lálkoztunk ; az életformavál­tással, a fiatalok szakmát keresnek, családot alapíta­nak, kevesebb idő jut az ol­vasásra. Mindez, úgy érez­zük, mégsem magyarázza a helyzetet. Az okok az isko­lai, anyanyelvi és irodalmi neveléshez vezetnek. i Az iskolákban nem min­dig fordítanak kellő figyel­met az anyanyelvi és iro­dalmi nevelésre. Különösen kevés idő iut erre az óra­szám miatt a szakmunkás- képző intézetekben, ahol a holnap munkásosztálya ne­velkedik. Elismerés illeti a Munkaügyi Minisztériumot, mely nagy erőfeszítéseket tesz a helyzet javításáért, iskolai könyvtárak létesíté­sével, különböző foglalkozá­sok szervezésével. Abban re­ménykedünk, hogy a Köz­ponti Bizottság oktatáspoli­tikai határozatát követő in­tézkedések itt is kedvező változást hoznak. A könyvkiadás és könyv­terjesztés problémáiról szól­va az Írószövetség elnöke hangoztatta: itt is jelentős fejlődés tapasztalható. Ál­landóan növekszik az éven­ként kiadott művek száma és összpéldányszáma is. Né-' hány dologra mégis fel kell hívni a figyelmet. Egyes kü­lönösen fontos könyveket kevés példányszámban ad­nak Ifi, még a könyvtárak­ba sem jut elegendő belő­lük. A krimi és a félpony­vák száma valamivel csök­kent, de emelkedett ezek példányszáma. Nemcsak a kiadók feladata az olvasói ízlés alakítása, mégis szóvá kell tenni, hogy az olvasói közvélemény és közízlés ki­alakításában nagy a szere­pük. Darvas József elmondotta, a mozgalom aktivistáinak igazuk volt abban, hogy vál­lalkoztak az ilyen természe­tű gondok felkutatására, és közvetítésére is. A további­akban azonban el kell érni, s ez a mostani tanácskozás­nak feladata is, hogy az Olvasó népért mozgalom sa­játos mozgalmi feladatai ke­rüljenek előtérbe. Sok jó ak­ció indult útjára, köztük a KISZ Ifjú olvasó mozgalma, az MSZBT „Kell a jó könyv”, a Honvédelmi Minisztérium az „Olvasó katonáért” kez­deményezése. A SZOT szo­ciológiai vizsgálatai is so­kat segítenek, á Népművelé­si Intézet az irodalmi szín­padokat állította az olvasó­mozgalom szolgálatába, a rádió és a televízió külön­böző műsoraival jól segíti a mozgalom céljait. Kibontakozott egy sor kezdeményezés, amely kife­jezetten az Olvasó népért mozgalom révén kezd mind több helyen elterjedni. Ilye­nek többek között az írók és költők által kezdeménye­zett olvasótáborok, amelyen a hátrányos helyzetű fiata­lok irodalmi ismeretét, mű­veltségét gyarapítják. Az igazi fordulat egy újabb sza­Darvas József beszéde amelyek az olvasási kultúra alapjai. Fontosnak tartottuk az írásban megküldött aján­lásban is hangsúlyozott alap­elvet, amely szerint „Az Ol­vasó népért mozgalomnak éppen az a legfontosabb fel­adata, hogy hangotj adjon a társadalmi igényeknek, és a megvalósításuk érdekében tevékenykedők e társadalmi igények állhatatos képvisele­tével elősegítsék a helyes ál­lami intézkedések megszüle­tését, majd végrehajtásukra minél nagyobb társadalmi erőket állítsanak sorompó­ba.” Darvas Józséí ezután ki­tért arra, miért foglalkozott at Olvasó népért mozgalom az egyes kulturális intézmé­nyek munkájával, a könyv­tárak problémáival, az is­kolai könyvtárak helyzetével, az iskolai irodalom oktatás és nevelés kérdéseivel, a könyvkiadás és terjesztés problémáival. Mindezek ösz- szefüggnek az Olvasó népért mozgalom céljaival, a társa­dalmi méretű tapasztalatok jól segíthetik a közös mun­kálkodást. Ezután néhány problémakört részletesebben is felidézett a vitaindító elő­adás. Elsőként ■ azzal fog­lalkozott az előadó, mi­ért foglalkoznak inten­zíven a könyvtárakkal, a könyvtári problémákkal. Az olvasási kultúra alapintéz­ménye a könyvtár, az olvasó­mozgalom legjobb szövetsé­gesei a könyvtárosok. — örülünk, hogy az egyé­ni könyvvásárlás minden év­ben növekszik — folytatta “Darvas József A saját könyvvásárlások összege or­szágosan 1,2 milliárd forint­ra nőtt. Ez óriási emelkedés, még akkor is, ha egyes könyvek árai is emelkedtek. Még „a hőskorban” elindítót- , ak egy kezdeményezést;* .Minden házba legalább száz könyvet”. Az előadó fel­tette a kérdést, nem kelle- ne-e feleleveníteni, segíteni ezt a mozgalmat, nagyobb isztönzést adni az egyéni könyvvásárlásnak? Megje­gyezte. hogy a társadalom különböző osztályai és réte­gei ma még nagyon eltérő mértékben vásárolják a könyveket. A parasztság évi, 'gy családtagra jutó könyv- vásárlása a korábbi években nindössze három forintot tett ki. amely azóta 14 fo­rintra emelkedett. De ezzel a a számmal sem lehetünk elégedettek A munkások lé­nyegesen többet költenek könyvek vásárlására, de még itt is vannak tennivalók. Természetes azonban, a családi könyvtárak nem tud­nak versenyezni a közműve­lődési könyvtárakkal, ame­lyek az olvasásra nevelés In­tézményeinek szerepére hiva­tottak. Információs és tájé­koztató bázis a permanens önművelés ségitő műhelye, összefogója a különböző mű­velődési formáknak. Könyv­tárhálózatunk állja a nem­zetközi összehasonlítást is, évről évre nő az olvasók száma. Többek között 1965- höz viszonyítva 47 százalék­kal nőtt az olvasók száma. Ugyanakkor a sok jó dolog mellett van egy sor cselek­vésre késztető tény is. Nyolcezer-nyolcszáz köz- művelődési könyvtár van az országban, azonban a tanácsi könyvtárak 35 százaléka, a szakszervezeti könyvtárak 69 százaléka négy-ötszáz kö­tetnél kisebb könyvállo­mánnyal rendelkezik. Ezek aligha tölthetik be a könyv­tár funkcióját, s ezeket a számokat figyelmeztetőnek kell tekinteni. Az is igaz, hogy évről évre növekszik a könyvtárak fejlesztésére for­dított összegek nagysága. Mégis meg kell állapítani, hogy az i968-ban tapasztalt mélypontról — amikor a leg­kevesebb pértzt költötték or­szágosan a könyvtári be­szerzésekre — nehezen tu­dunk elmozdulni. Éppen az Olvasó népért mozgalom „kürtszavára” kezdődött egy biztató változás, s 1970-ben negyvenmillió forint fölé emelkedett a könyvtári be­szerzések költsége. Az utób­bi időben azonban ismét csökkenés tapasztalható, s még bőven lesz tennivaló, hogy ez a folyamat kedvező irányban változzék. Darvas József vitaindító előadásában ezután a könyv­tárosok munkájával foglal­kozott. A könyvtárosok 60 százaléka társadalmi mun­kás, akik többsége 200—300 forint tiszteletdíjért végzi a roppant felelősségteljes, fá­radsággal járó munkát. Az Olvasó népért mozgalom ak­tivistái szorgalmazzák a könyvtárosok nagyobb erköl­csi és anyagi megbecsülést. Darvas József megjegyez­te: időszerű lenne egy új könyvtári törvény megalko­tása, vagy a készülő népmű­velési törvényben megfele­lő súllyal foglalkozni a könyvtárakkal. — Amikor elindítottuk a mozgalmat, egyik kiemelt feladatnak tekintettük az if­júság olvasóvá nevelését — folytatta az előadó. Meggyő­Rogers interjúsa a TSSZSZ-nak Brezsnyev washingtoni látogatásból William Rogers amerikai külügyminiszter Leonyid Brezsnyev közelgő washing­toni látogatásáról nyilatko­zott a TASZSZ hírügynök-1 ség washingtoni tudósítójá­nak. Egyebek között kijelentet­te: „Az amerikai nép úgy fogja üdvözölni Leonyid Brezsnyev főtitkár látogatá­sát, mint a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban történt történelmi kapcsolat meg­erősítését.” A továbbiakban rámuta­tott: „azt várjuk, hogy a szovjet ésj amerikai vezetők közelgő találkozója újabb ösztönzést ad a már eddig elért sikereknek. Jelentős támogatást élvez a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés és az esetleges súrlódá­sok és összecsapások elke­rülése érdekében tanúsítan­dó fegyelmezettség eszmébe. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a rövid ideig tartó elő­nyök kihasználása a hosszú- távú békés célok rovására egyik ország nemzeti ér­dekeinek sem felel meg”. „A tavalyi csúcstalálkozó több hatékony közös akciót eredményezett” — folytatta Rogers, majd rámutatott: „Az élmúlt 12 hónapban váltották valóra az első csúcstalálkozón elért kölcsö­nös megértést ‘ és szakadat­lanul dolgoztak egy további megállapodás elérése érde­kében. Az elnök moszkvai látogatása során aláírt né­hány megállapodás — le­fektették a szilárdabb kap­csolatok alapját a két ország között”. „Sikeresen elkerültük a súlyos konfrontációt, meg­beszéléseket kezdtünk a ha­dászati támadófegyverek korlátozásáról szóló állandó szerződés megkötéséről és kidolgoztuk a kétoldalú programok olyan impozáns listáját, amely különböző te­rületeket. így az orvostudo­mányt, a kömyezétvéd elmet, a tudományos életet, a kul­turális életet és a világűr­kutatást öleli fél” — mon­dotta Rogers és hozzátette: „Megértjük, hogy az alapvető nézeteltérések meg­maradnak és még hosszú ideig fennállnak. De a leg­utóbbi események azt ta­núsítják, hogy ha kitartóan folytatjuk jelenlegi politi­kánkat, ezek a nézeteltá-é- sek nem jelenthetnek le­küzdhetetlen akadályt népe­ink és kormányaink kapcso­latainak javulása előtt”. Rogers kijelentette: fon­tos, és a kérdések széles kö­rét felölelő megbeszéléseket folytatunk majd a bizton­ságról. A kétoldalú kapcso­latokban legnagyobb jelen­tősége azoknak a tárgyalá­soknak van, amelyeket a ha­dászati támadófegyverekről kötendő állandó és minden­re kiterjedő megállapodás­ról folytatunk majd. Ezen­kívül az olyan széles körű sokoldalú megbeszélések, mint például az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet, illetve a Közén- Európában állomásozó had­erők kölcsönös és kiegyen­súlyozott csökkentéséről fo­lyó tárgyalás, azt ígérik, hogy előmozdítják a világ­közösség biztonságát és jó­létét. 1 fiz Skylab űrhajósai félkészükéit a hazatérésre A Skylab személyzete csü­törtökön hozzáfog az ásványi kincseket felderítő kísérleti program utolsó szakaszának végreh a j tásáhc z. A három űrhajós csütörtö­kön megkezdte az Apollo űr­hajó készenlétbe helyezését a június 22-re tervezett haza­térésre. Pénteken ellenőrzik az Apollo berendezéseit, szombaton pedig átszállnak az űrhajóra, hogy ott bizo­nyosodjanak meg, rendben van minden a hazatérésre. Az űrközpont orvosi ellen­őrző csoportja szerint a Sky­lab lakói kezdik érezni az űrben való hosszú tartózko­dás egészségügyi következ­ményeit. Kettőjüknél: Joseph Kerwinnél és Paul Égeitznél a vérkeringés némi gyengü­lése észlelhető. Az orvoscso­portnak ennek ellenére az a véleménye, hogy a személy­zet alkalmas a hátralévő fel­adatok elvégzésére. A három űrhajós teljesítő képességé­ben nincsen változás. A Skylab fedélzetén tartóz­kodó három űrhajós egyéb­ként hétfőn dönti meg az űr­ben tartózkodás eddigi világ­csúcsát. kasz az Olvasó népért moz­galom munkájában, most következhet bé, amikor a Hazafias Népfront, az író­szövetségtől átvette a moz­galom irányítását. Ezzel szé­les tere nyílt'a népfront ke­retében megvalósuló műve­lődéspolitikai céloknak. Lehetőség nyílt arra, hogy a mozgalom hatása megsok­szorozódjék, s gerincét al­kossa a népfront kulturális munkájának — mondotta vi­taindító előadásának befejező részében Darvas József. — Nem tekintjük zártnak az ol­vasómozgalmat, még sok hoz­zá csatlakozó tevékenykedés­re kész munkásra számí­tunk. Az eddigi munkánk sok tanulsággal szolgált, sok eredményt értünk el, s el­kezdődhet egy új szakasz. A vitaindító előadást szü­net, majd a hozzászólások kö­vették. Felszólalt dr. Simó Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes. Hangsúlyozta, hogy a szocialista ember ne­velésében az olvasásnak alap­vető jelentősége van. Foglal­kozott az olvasókat szolgáló korszerűbb könyvtári, könyv­kiadói, könyvterjesztői mun­kával, s olyan olvasqi közvé­lemény kialakításával, amely hatékony segítője lehet az ol­vasási mozgalomnak. A fel­szólalók főként a fiatalok ol­vasóvá nevelésével, az iskolai könyvtárak problémájával, az irodalmi ízlésnevelés kérdé­sével foglalkoztak. A tanácskozás első napján a vitában felszólalt: dr. Arató Ferenc, az Országos Pedagó­giai Könyvtár és Múzeum igazgatója, Böröcz Ottóné ne- mesdédi pedagógus, Szurmai Ernő, a Szolno^ megyei könyvtár igazgatója, dr. He­gedűs András, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola főigazgató­ja, Vasi Géza budapesti kri­tikus, Orosz László, a SZOT osztályvezető-helyettese, Sel­ler Zoltán előadóművész, Bi­ge József népművész, Pálos Endre, az Állami Könyvter­jesztő Vállalat igazgatója, Novák Imre, a Pest megyei népfrontbizottság művelődési munkaközösségének vezető­je, Bajor Nagy Ernő újság­író, Méreg László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium kulturális osztályának veze­tője, dr. Tóth Pál, a KISZ Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Varga Balázs, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ tudományos munkatársa, dr. Margócsy József, a Nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola főigazgatója és dr. Durkó Mátyás, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyétem tanszékvezető do­cense. A tanácskozás délután 5 órákor ért véget. A résztve­vők este 8 órakor a Móricz Zsigmond Színházban irodal­mi esten megnézték az Ol­vasó népért országos tanács­kozás tiszteletére rendezett „Száll a szó és repül a páva” címmel a Magyar Rádió iro­dalmi osztályának ünnepi műsorát. Közreműködött a Kiváló együttes címmel ki­tüntetett budapesti Vári Iro­dalmi Színpad. „Daloló-tán- coló Szabolcs-Szatmár” cím­mel a táj népművészetét a kállósemjéni pávakör, a nagyecsedi táncos népművé­szek és az ajaki énekes-tán­cos pávakör mutatta be. Az Olvasó népért mozga­lom első országos tanácsko­zását június 15-én, délelőtt 9 órakor folytatják a tanárkép­ző főiskola nagytermében. p. a

Next

/
Thumbnails
Contents