Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

V ✓ S. bfgäT ^ v * ■» v " -*• W 'xr' X '-Vr ^ Nf ^ ^ > l _______ ‘ ' ~ ' - ' J_._4-„fA-.> SELET-MAQYAR0RSZÄ8 fm. jSnfm ft ♦ KOMMENTÁR t Újabb megállapodást frtak alá Párizsban Az év utazása Napjaink egyik jellegze­tessége, hogy hódít a szemé­lyes diplomácia. Most már nem csak a hivatásos diplo­maták, hanem náluk jóval 'magasabb rangú, a nagy horderejű döntésekben köz­vetlen szerepet játszó állam­férfiak is sok ezer kilométert utaznak, hogy találkozzanak tárgyalópartnereikkel. Mégis minden nap jobban kide­rült, hogy még 1973 Ilyen szempontból is gazdag ese­mény naptárában Is mennyi­re kiemelkedik Leonyid Brezsnyev amerikai látoga­tása. „Az év utazása” — párt­állásra és világnézetre való tekintet nélkül így vagy ha­sonlóképpen nevezik a kö­zelgő, hétfőn kezdődő ese­ményt a világsajtó kommen­tátorai. Szinte nincs újság, te­levíziós vagy rádióállomás, amelynek már most, az uta­zást megelőző napokban ne Brezsnyev útjának méltatá­sa, a kilátások latolgatása lenne a fő témája. A mérhetetlen mennyisé­gű anyagból ezúttal mind­össze két megnyilatkozást szeretnék kiragadni. Mind­kettőt szovjet orgánum kö­zölte, az egyiket a moszkvai Pravda, az SZKP központi lapja, a másikat a TASZSZ, a hivatalos szovjet hírszol­gálati iroda. Csakhogy az egyik szovjet, a másik pe­dig amerikai szakembertől származik. A ‘Pravda J. Sersnyevnek, a .moszkvai Amerika-kutató intézet igazgatóhelyettesé­nek cikkét közli, a TASZSZ pedig Peter Flanigannek, az amerikai elnök gazdasági tanácsadójának nyilatkoza­tát. Biztos, hogy Flanigan és Sersnyev világnézete alapja­iban tér el egymástól. Biz­tos, hogy a nemzetközi poli­tika és a világ jelenségeit igen sok tekintetben egészen másképp ítélik meg. De ha véleményük számos—kérdés­ben nem is egyezhet, érde­keik jó néhány alapvetően fontos területen azonosak és ez megnyilatkozásaikból világosan kitűnik. Mindket­ten úgy vélik, hogy hatal­mas hazájuk együtt kell mű­ködjék gazdasági és sok egyéb vonatkozásban a má­sik óriási országgal. Hiszik, hogy ez az együttműködés nem csak nekik, hanem az egész világnak hasznára válhat. És végül meggyőző­désük, hogy Brezsnyev kü­szöbönálló látogatása to­vább növeli az ezzel kap­csolatos esélyeket. Körülbelül ebben ért egyet Sersnyev elvtárs és mr. Flanigan. De tárgyalási alapnak, a békés jövőn munkálkodó szándéknak ez nem is kevés. (Folytatás az X. oldalról) rizsi megállapodást és jegy­zőkönyveit. 4. A két dél-vietnami fél szigorúan végrehajtja a dél­vietnami tűzszünetre vonat­kozó jegyzőkönyv 2. és 3. cikkelyeit. 5. A kétoldalú katonai ve­- gyes bizottságnak azonnal meg kell határoznia a két dél-vietnami fél által ellen­őrzött területeket és a csapa­tok állomásozásának módoza­tait. Ezt a feladatot a lehe­tő leggyorsabban végre kell hajtani. A bizottságnak azon­nal meg kell vitatnia azokat a csapatmozdulatokat is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a két dél-vietnami fél fegyveres erői visszatérjenek azokba a pozíciókba, ame­lyeket 1973. január 28-án a tűzszünet érvénybe lépésének időpontjában foglaltak el. 6. Huszonnégy órával a 3. pontban tárgyalt tűzszünet érvénybe lépése után a helyszínen szemben álló fegy­veres erők parancsnokainak találkozniuk kell, hogy meg­egyezzenek a konfliktusok elkerülésére, valamint az utánpótlás és kórházi ellátás biztosítására szolgáló ideig­lenes intézkedésekben. 7. A januári megállapodás 7. cikkelyének megfelelően a két dél-vietnami fél nem járulhat hozzá ahhoz, hogy csapatokat, katonai tanács­adókat és katonai személy­zetet — beleértve a műszaki katonai személyzetet is — továbbá fegyvereket, lőszert és hadianyagot hozzanak be Dél-Vietnamba. Mindkét fél­nek meg kell azonban en­gedni, hogy időről időre pó­tolja — a januári megálla­c *7. rrxsc*­Woincn — n fecfvypr eket. p.q Tirjr?innvpc#ot. Ä roc^tnl pqoV prinpV m««föla­dó cvóll '+V»«iff ó+naroVinn, Vntcvon n Act-\r nvq_ AlafBolótqőgo n+ári a katonai . ki-*'-itts'*ynak men V/t.71 vitn+niq annak 37 ,, + á*7„/+l,íer,„k n 3. A januári nárizsi megál­lapodás 8. cikkelyének meg­felelően haladéktalanul — és 30 napnál semmi esetre sem ké-sőbb — vissza kell küldeni minden foglyul ejtett sze­mélyt. A lehető leggyorsab­ban szabadon key bocsátani minden Dél-Vietnamban fog­va tartott vietnami polgári' személyt. A két dél-vietnami félnek mindent el kell követ­nie, hogy ez 45 napon. belül megvalósuljon. Addig is em­berségesen kell bánni a fog­lyokkal és 15 napon belül meg kell engedni a nemzeti vöröskereszt képviselőinek:, hogy meglátogathassák mind­azokat a helyeket, ahol ezeket Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát Jakov Malik nagykövet felszólalása a Biztonsági Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának keddi ülésén — a közel-keleti helyzet átfogó vitájában — felszólalt Jakov Malik nagykövet, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise- iője is. A most folyó BT-vita ar-1 ról tanúskodik, hogy Izrael végleg elvesztette a világ bizalmát — mondotta Ma- ^ lik. Az az izraeli propagan­da, amely az agressziót és az idegen területek meghó­dítását próbálja igazolni, fel­háborítja a világ lelkiisme­retét, általános elítélést vált ki — hangsúlyozta a Szov­jetunió képviselője. A Szovjetunió következe­tesen síkraszállt és síkra- száll a közel-keleti válság békés politikai rendezéséért. A Szovjetunió — folytatta — továbbra is támogatni fogja azokat az építő javas­latokat, amelyek a közel-ke­leti rendezésre irányulnak, kész felújítani a Biztonsági Tanács állandó tagjainak konzultációit. A Szovjetunió nagyra értékeli Gunnar Jar- , ring közel-keleti ENSZ-köz- vetítő tevékenységét' és kész a jövőben is tevékenyen elő­lanácsban segíteni Jarring küldetését, amely a békés politikai rendezésre irányul. A Szov­jetunió ,támogatni fogja az ENSZ-nek a közel-keleti probléma rendezését célzó erőfeszítéseit a Biztonsági Tanács 242-es számú hatá­rozata valamennyi rendel­kezésének és az ENSZ más határozatainak a végrehaj­tása alapján. A szovjet kormány véle­ménye szerint — hangsú­lyozta Malik — a közel-ke­leti feszültség enyhítésének és a tartós béke megterem­tésének egyetlen útja van: az Izrael által megszállva tartott arab területek teljes felszabadítása.­Ugyancsak a keddi ülésen El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter kijelentette, hogy Egyiptom kész tárgyalni Iz­raellel az ENSZ keretében, ha Izrael véget vet az 1967- ben elfoglalt területek meg­szállásának és megváltoztat­ja azt az álláspontját, ame­lyet Jarring 1971. február 8- án előterjesztett memoran-1 dumára adott válaszában fejtett ki. á személyeket fogságban tartják. A két dél-vietnami félnek tájékoztatni kell egy­mást az eltűnt személyekről és gondozniuk kell a halottak sírjait. E célból rendszeres és sűrű légijáratokat kell léte­síteni Saigon és Hanoi között. 9. A két dél-vietnami félnek végre kell hajtania a párizsi megállapodás 11. cikkelyét, amely a nemzeti megbékélés és egyetértés megvalósítására és a demokratikus szabadság- jogok biztosítására vonatko­zik. 10. A megállapodás 4. feje­zetében rögzített önrendelke­zési jognak megfelelően: a) a dél-vietnami népnek magának kell döntenie a Dél-Víetnam politikai jövő­jéről, nemzetközi ellenőrzés mellett tartandó, valóban szabad és demokratikus álta­lános választások útján; b) a megállapodás 12. cik­kelyének megfelelően a le­hető leghamarabb meg kell alakítani a nemzeti megbéké­lés és egyetértés három egyen­jogú összetevőből álló or­szágos tanácsát. A két dél- vietnami félnek a lehető leg­hamarabb megegyezésre kell jutni a dél-vietnami belső ügyekről és minden lehetőt meg kell tenniök, hogy ezt a jelen közös közlemény alá­írásától számított 45 napon belül megvalósítsák; c) a két dél-vietnami fél­nek meg kell állapítania, hogy milyen intézmények vo­natkozásában tartsák az álta­lános választásokat; d) a két dél-vietnami fél­nek végre kell hajtania a meg­állapodás 13. cikkelyét, amely a dél-vietnami fegyveres erők kérdésének megoldására vo­natkozik. 11. Azonnal meg kell való­sítani a párizsi megállapodá­soknak a kétoldalú katonai vegyes bizottságra vonatkozó intézkedéseit és e bizottság­nak meg kell adni a négyol­dalú katonai vegyes bizott­ságnak, biztosított előjogokat és sérthetetlenségét. A két­oldalú katonai vegyes bizott­ság szálláshelye Saigonban, vagy pedig a két fél által elV lenőrzött övezetek találkozási pontján legyen. A kétoldalú katonai vegyes bizottság és a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság szorosan működjék együtt. 12. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak biz­tosítani kell a feladatai meg­felelő ellátásához szükséges megfigyelési, mozgási sza­badságot. 13. A párizsi megállapodás 20. cikkelyét, amely Kambod­zsára és Laoszra vonatkozik, lelkiismeretesen végre kell hajtani. 14. A párizsi megállapodás 21. cikkelyének megfelelően az Egyesült Államok és. a VDK közös gazdasági bizott­sága négy napon belül újból megkezdi üléseit . és az attól számított 15 napon belül be­fejezi munkájának első sza­kaszát. A második közös közle­mény, amelyet csak a VDK és az Egyesült Államok kormá­nyának képviselője írt alá, megállapítja, hogy <Le Dúc Tho és Kissinger május 17- től 23-ig, június 6-tól 9-ig, majd június 12-én és 13-án tárgyalásokat tartott a pári­zsi megállapodás és a csatolt jegyzőkönyvek korrekt és szi­gorú végrehajtására irányuló intézkedésekről. Az Egyesült Államok kormánya és a Vi­etnami Köztársaság (a saigo- nl repim —a szerk.) kormá- nyánák hozzájárulásával. a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya pedig a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának hozzájárulásával megegyezett az előző közle­ménybén foglalt 14 pontban. Az érdekelt felek szigorúan tiszteletben fogják tartani és lelkiismeretesen végrehajtják a párizsi rnegállapodásnak és a jegyzőkönyveknek minden intézkedését, Henry Kissin­ger, mint az Egyesült Álla­mok képviselője és Le Dúc Tho, mint a VDK képviselője ennek leszögezésére bocsátot­ta ki ezt a közös közleményt. Az aláírási aktus után az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadq sajtóértekezletet tartott. Elismerően nyilatko­zott a VDK képviselőjével folytatott megbeszéléseiről. Utalt arra, hogy mindkét tár­gyaló fél komolyan munkál­kodott az új megegyezés lét­rehozásán. Reményét fejezte ki, hogy ennek nyomán „új szellem” fogja áthatni a vi­etnami béke-megállapodás végrehajtását. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a most tető alá hozott kiegészítő megálla­podás ..a már érvénybeh lévő szerződések kibővítése és megerősítése”. Bz HDH népi basuréja ratifikálta a hét Bétáét állatit alapszerződését Szerdán délelőtt összeült a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarája. A parlamenti ülésen megjelent Erich Honecker, az NSZEP első titkára, Willi Stoph mi­niszterelnök, valamint a párt és az állam számos más ve­zetője. Az ülés napirendjén az NDK és az NSZK alap- szerződésének a ratifikálása szerepelt. Az ülést Gerald Göttinq, a népi kamara elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Otto Winzer külügyminiszternek, a szerződésről szóló törvény- javaslat előadójának. Winzer hangsúlyozta, hogy az 1972. december 21-én alá­írt szerződés történelmi je­lentőségű nemcsak az NDK és az NSZK viszonyát, hanem Európa békéjét illetően is. A szerződés tető alá hozatalát az egész békeszerető embe­riség örörnmel üdvözölte. Winzer ezután arról szólt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság rendkívül nagyra becsüli az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mivel ez a má­sodik világháborúban vívott antifasiszta harc eredménye­ként jött létre. Az NDK már e héten kedden kérte felvéte­lét a világszervezet tagjai sorába, s ezt meg fogja tenni az NSZK is. A négy hatalom már .korábban megállapodott abban, hogy támogatni fogja a két német állam felvételi kérelmét. Az NDK azt kíván­ja, hogy a Biztonsági Tanács hamarosan letárgyalja és a közgyűlés is jóváhagyja eze­ket a felvételi kérelmeket. Ä külügyminiszter elmon­dotta, hogy már az alapszer­ződés életbelépése előtt szá­mos részkérdés rendezéséről tárgyalások indultak az NDK és az NSZK között. Hangsú­lyozta, hogy az NDK realis­ta politikát folytat: tudja, hogy bonyolult kérdéseket kell rendezni, de mivel a két állam alapproblémái a nem­zetközi jog alapján rendeződ­tek nyilván a részletkérdése­ket is meg lehet oldani. A bé­kés együttélés többet jelent, mint a háborús állanot kizá-- rásáf. Az NDK az NSZK-val jószomszédi kapcsolatokat akar kialakítani, s reméli, hogy az NSZK is hasonló jó szándékot fog tanúsítani. Ezután Hans Neukranz kép­viselő a külpolitikai, továbbá az alkotmány- ég jogi bizott­ság nevében elfogadásra ja­vasolta a törvényjavaslatot, majd a Német Szocialista Egységpárt parlamenti frak­ciója nevében Friedrich Ebert, a népi kamara elnökhelyette­se, a párt Politikai Bizottsá­gának taeia szólalt fel. Ebert után pedig a többi frakció szónoka is bejelentette, hogv elfogadja az alapszerződésről szóló törvényjavaslatot. Ezután a képviselők felál­lással szavaztak a törvényja­vaslat felett. Gerald Göttinq elnök megállapította, hogy a népi kamara az NDK és az NSZK alapszerződéséről szóló törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. A beje­lentést a képviselők nagy . tapssal fogadták. Az elnök ezután berekesz­tette a népi kamara ülését. Amerika útjain 6. Előrecsomagolt társadalom Amerikában mindent elő­recsomagolnak. Valamikor a régesrégi szatócsüzletekben a kocsikenőcsöt hordóban tá­roltak és lehetett szöget, palackozott whiskyt, sózott halat, varrógépet, könyvet, vadászpuskát, illatszert, egérfogót, lemezjátszót vásá­rolni... Ezeknek az üzletek­nek az emléke ma már csak a múzeumokban maradt meg. Manapság minden, amj az üzletekbe kerül, osztá­lyozva van, előrecsomagol­va, külön rekeszek kínálják. Mindennek állandó a formá­ja és állandó helye van a polcokon. Bonyolult világunkban a dolgok uniformizálása álta­lánossá válik. Amerikában azonban egyenesen művé­szetre tettek 6zert az előre- csomagolásban. Ami pedig még érdekesebb, az előrecso­magoló« nemcsak a tárgyak­ra. az árucikkekre, hanem az életformára isi vonatko­zik. Az életben is mindent csomagolnak, elneveznek, je­leznek. Az elnevezéseknek, besorolásoknak, jelzéseknek az egyszerű felsorolása is elképzelést nyújt az életfor­mák „előrecsomagolásáról és kínálatáról”. Pokatello amerikai Ikisvá- rosban a vidám figaró a hajnyirás után megszólal: — Két ficcs és 70 cent. Értettük. A kisvárosba vezető utun­kon megismerkedtünk a mai amerikai nyelvben elterjedt szóhasználatokkal. Ezeket a kifejezéseket egyaránt: hasz­nálják a köznapi nyelvben, a televízióban és a sajtóban, íme egy rögtönzött szótár. Fehér Ház, Wall Street, Pentagon. Kapitoliumi domb — a Hatalmat és. a Politikát jelenti. Héják, Galambok — köz­érthető politikai szakkifeje­zések. Uj politika, Uj határok, Nagy Társadalom — az úgynevezett nagypolitika szakkifejezései. Minden el­nök keresi a közérthető, könnyed és eredeti csomago­lását mindannak, ami a ne­véhez fűződik. Az Uj Politi­ka — F. Roosevelt vonala. Az Uj Határok — Kennedy határai. Roosevelt utóda a Truman-doktrinával tette magát híressé, amely létre­hozta a Nagy Vizek Jéghe­gyeit.'A Nagy Társadalom — Johnson eszméje. Ezt a ra­gyogó léggömböt annyira felfújták, hogy szétpukkant. Előrecsomagolták a lakos­ság különböző rétegeit is. Lássuk a címkéket: Jenki — az amerikai- ős­lakosság elnevezése, termé­szetesen nem az indiánoké. Kékköpenyesek — munká­sok. Fehérköpenyesek — tiszt­viselők. Szürkeköpenyesek — az üzletek, éttermek és szállo­dák alkalmazottai. Tojásfejűek — tudósok. Rézsisakosok — katonák. Gorillák — a rendkívül harcias katonai személyek egy sajátos fajtája. Zöldsapkások — a Viet­namban hírhedtté vált ejtő­ernyősök. Bőrnyakúak — az Egyesült Államok tengerészgyalogsága. Kaucsulvuyakúak — a tu­risták. Nedveshátúak — a mexi­kói béresek, akik éjszakán­ként átússzák a határt je­lentő Rio Grandét. hogy idénymunkához jussanak Texasbarf. Ezeket a szegé­nyeket kegyetlenül kizsák­mányolják. Kávét ittunk, miközben a térkép fölé görnyedtünk. A térkép Amerikát színes me­zőkre osztja. Minden mező egy-egy állam. Összesen 50 nagy és kisebb mező talál; ható a térképen. Minden állam elnevezés» rendszerint a természeti sa­játosságokhoz, a gazdasági élethez, a történelemhez és természetesen a reklámhoz, vagyis az előrecsomagolás- hpz fűződik. íme az álla­mok, amelyeken keresztül­hajtottunk: „Kertállam” (New Jersey), „Tejállam’* (Wisconsin), „Burgonyaál­lam” (Idaho). „Rézállam” (Arizona), „Mezei állam’* (Nevada), „A kék fű álla­ma” (Kentucky). Vannak azután államok, amelyeket a fenyőről, a napraforgóról, vagy a kukoricáról neveztek el. A kincsek földjének ne­vezik Montana államot. A kiábrándulások földje Uj- Mexikó. A tízezer tó orszá. ga Minnessota. Kalifornia az arany állama. Az amerikaiak főképpen Virginia állam elnevezésére büszkék. A virginiait köny- nyen lel lehet ismerni bár­hol: az ingén, a zakóján, az autóján ott viseli a piros szívet és a feliratot: „Virgi. nia — a szerelem állama”. Úgy tapasztaltuk. hogy minden állam szeretne va­lamivel kitűnni, szeretné magát vonzóvá tenni és sze­retne dicsekedni, hogy el­képessze az átutazókat. Ha az állam földrajzi vagy ter­mészeti fekvése ezt nem te­szi lehetővé, akkor mással próbálkozik. A hatalmas pusztájáról híres Nevada például olyan válási tör­vényt hozott, amely szerint a válni kívánó házaspárok , haladéktalanul föl bon that­ják a házasság kötelékeit. S az állam ettől lett híres. Ha két szomszédos állam™ ban azonos viszonyok ural­kodnak. akkor is mindegyik igyekszik valamivel túl tenni a másikon. Ha mással nem, akkor az országúti sebesség szabályozásávaL Az államok közötti versen­gés néha a megtévesztésig hasonlít Gogol két hőse — Ivan Ivanovics és Ivan Nyi- kiforovics hadakozására. Ohio állam határán hatalmas tanszparens hirdeti az út szélén: „Tartsd tisztán a földet. Vidd a szemetet Mi- chigen államba!” Feltehető, hogy Michigen államban is ékeskedik egy ilyen jószom­szédi felhívás. Van egy ame­rikai közmondás, amely így hangzik: „Ha Dél-Dakotá­ban törvényt hoznak a himlő ellen, akkor a szom­szédos Észak-Dakotában azonnal olyan törvényt al­kotnak, amely a himlőt vé­di.” Ez persze tréfa, de rá­világít a valóságra. Amerika sok mindenre büszke. Minden állam elő­térbe helyezi azt. ami hír­nevet szerezhet számára. Illinois és Kentucky vetélke­dik Lincoln hazája címéért (Kentuckyban született és Illinoisban lett elnök). A büszkeség és a kegyelet jelei találhatók azokban a váro­sokban, ahol Mark Twain, Edison. Sinclair, Wattman. Longfello élt. De minden ál­lamban akadnak olyan fol­tok, amelyekre egyáltalán nem büszkék, de amelyeket nem lehet eltüntetni. Uj- Mexikó sivatagjaiban rob­bantották fel az első kísér­leti atombombát. Texasban gyilkolták még Kennedyt. A misztikus szépségű Tennes­see állam szülte a Ku Klux Klánt és gyilkolta meg Mar­tin Luther Kiiiget. Egyéb­ként, hogy ne nyúljon túlsá­gosan hosszúra a felsorolás és a szótár, megemlítjük még, hogy „Samq bácsi” Amerikát jelképezi, a „Vö­rösök” pedig mi vagyunk ketten, alak Amerikában utazunk. V. Peszkov B. SztreliiyikoV

Next

/
Thumbnails
Contents