Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

1973. Június TS. MT TT-MAGY ARÖRS7 Aö <■ «...r — 9. oldal Hírünk WSSS az országban Népszabadság Megyénk népi ellenőreiről A Szabolcs-Szatmár me­gyei népi ellenőrök munká­járól nyilatkozott dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára Sólyom József­nek, a Népszabadság mun­katársának. A megyei \párt- bizottság nem régen tár­gyalt a megyei népi ellenő­ri szervezet munkájáról, ez adott időszerűséget a beszél­getés témájának. Az első titkár beszélt a népi ellenőr- zés politikai szerepéről, s arról, hogy a népi ellenőr­zés szervezete sok segítséget ad a jobb munkához, nem csak vizsgálnak, segítenek is. Értékelte a lakosság ja­vára végzett közérdekű vizs­gálatokat is, majd részlete­sen szólt arról: a népi ellen­őrzésben dolgozó kommu­nisták tevékenységét fontos pártmegbizatásnak tekintik. A pártbizottság rendszere­sen értékeli a megyei népi ellenőrzés kommunista veze­tőnek tevékenységét. „Mun­kájukért nemrég köszönetét mondott a pártbizottság, s ez az elismerés — reméljük >— valamennyiüknek bátorí­tást, bíztatást ad tisztségük eredményes ellátásához” — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára. (Június 3.) Magyar Ifjúság Üttörő.sportudvar Ököritófülpösön nagyará­nyú társadalmi összefogás eredményeként elkészült Sza- bölcs-Szatanár megye első út­törő-sportudvara. A megyei pártbizottság és tanács kez­deményezte ilyen sportud­varok létesítését, mivel az Iskolák közül kevés rendel­kezik tornateremmel. Ököri­tófülpösön reagáltak leggyor­sabban a határozatra és két- hónap alatt elkészítették a tornafelszerelésekkel beren­dezett sportudvart. (Május 25.) Magyar Hírlap A vasutasváros A Budapesten megjelenő Brszágos napilapok mind- «gyike foglalkozott Záhony negyedszázados jubileumá­val. A Magyar Hírlap „Ha­zai körkép” rovatában Szász Ferenc illusztrált cikkben írásban foglalta össze Zá­hony fejlődésének 25 évét. A gazdag tényanyagot közlő cikkben ,többek között így ír: „Az alaposan megszapo­rodott vasutasnép élénk vas­utasvárost alapított, s lakó­telepének 600 lakásával nagy hatósugarú, korszerű orvosi rendelőjével, óvodájával, bölcsődéjével, művelődési házával a további fejlődés alapjait rakta le.” Az itteni beruházások összegzése: 4,5 milliárd forintos költséggel óriási átrakókörzetet terem­tettek, s tavaly 11,4 millió tonna árut raktak át. Elis­meréssel szól a záhonyi át­rakókörzetben dolgozó fia­talokról Is. (Május 29.) Népszava Sóstófürdőről Kempingfalut építenek Nyíregyháza-Sóstófürdőn. Az üdülőhellyé nyilvánított für­dőhelyen a hideg strand mellett a természetes kör­nyezet meghagyásával 500 személyes közművesített kempinget létesítenek. A te­lepet a hely régi nevéről Igrice falunak nevezték e! (Június 1.) Nők Lapja Értelmiség — vidéken Képes riportsorozatban kutatja Sulyok Katalin a vi­déken élő értelmiség helyét, iaerepét, s tárja az olvasók elé az értelmiségről hallott véleményeket, rövid élettör­téneteket. Számos színhelye Szabolcs-Szatmár megye. Nagyecseden például Szent- péteri Zoltán, a' gimnázium fiatal • igazgatóhelyettese például így vélekedik: — Itt az a tanár marad meg, aki valami módon gyökeret ereszt: ide nősül, itt megy férjhez, itt épít lakást. Bu- lyáki Lajos gyógy sz - "ész nagyecsedi születésű. Még gimnazista korában udvarolt egy falubeli lánynak, és amíg ő egyetemre járt, a lány megvárta. Amikor vég­zett. hazajött dolgozni és összeházasodtak. —- Engem minden ideköt — mondja a gyógyszerész — Nekem ter­mészetes, hogy hazajöttem. Másutt el sem tudnám kép­zelni az életemet. (Május 26.) Déli krónika Pedagóguskeresetek A pedagógus-szakszerve­zet központi vezetősége a bérgazdálkodás kétéves ta­pasztalatairól tárgyalt. A ta­nácskozáson — többek kö­zött — azt is megállapítot­ták, hogy egyes megyékben a pedagógus átlagbérek kö­zött nagy az eltérés. Az át­laghoz képest rendkívül alacsonyak a bérek Borsod, Hajdú és Szabolcs megyé­ben. A szakszervezet köz­ponti vezetősége úgy érté­keli, hogy e megyékben át­fogóbban kell vizsgálni a bérrendszert. (Május 24.) Népszabadság Előkészítők A munkás-paraszt szülők tehetséges gyermekei tanu­lásának támogatására . Sza­bolcs-Szatmár "megyében a nyári hónapokban a közép­iskolákban két-háromhetes előkészítő tanfolyamokat szerveznek az első osztályo­sok számára. (Május 26.) Szolnok megyei Néplap Hús gyár Mátészalkán Tizenhét közület — válla­lat, szövetkezet — társulást hozott létre Mátészalkán korszerű húsgyár építésére. A társulásban részt vevők képviselői már aláírták a szerződést, kijelölték a hús­gyár helyét és még az idén megkezdik az 52 millió fo­rintos beruházást igénylő építkezést. (Május 25.) / Reggeli krónika A szabolcsi iparról A Kossuth rádióban tudó­sításban foglalták össze a terebélyesedő szabolcsi ipar eredményeit: pár éve még csak néhány kisebb tanácsi vállalat működött a megyé­ben, ma már egész sor gyár­ban dolgoznak a megyeszék­helyen és a három szabolcsi városban. Az üzemek közül soknak már nem csak ha­zánkban van jó hírneve, ha­nem az országhatáron túlon is. A nyíregyházi gumigyár például ebben az évben 650 millió forint értékű etrand- és kempingcikket, valamint műszaki gumiárut állít elő, s ezek egyharmada exportra kerül. A nyíregyházi cipő­gyárból az idén 220 ezer pár cipőt küldenek a környező országokba, ez a gyár ter­melésének a felét teszi kr. A Hajtómű- és Festőberende­zések Gyárának nyíregyházi üzemében jelenleg szovjet megrendelés alapián dolgoz­nak, festőberendezéseket ké­szítenek. Május végéig több, mint 100 millió forint értékű exportmunkát fejeznek be és küldenek el a megrende­lőknek. (Május 28J Megnyalt a nyári képzőművészeti tárlat Hat szabolcsi képzőmű­vész, Berecz András, Hor­váth János, Huszár István, Kerülő Ferenc, Lakatos Jó­zsef és Pál Gyula alkotása­iból nyári tárlat nyílt júni­us 12-én délután 3 órakor a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kerengőjében. A megnyitón részt vett dr. Cservenyák László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A Magyar Képzőművészek Szövetsége kelet-magyarországi terüle­ti szervezetének, a megyei és a városi tanács, a városi művelődési központ és á főiskola rendezésében sorra került kiállításon Gyúró Im­re, a megyei tanács elnök- helyettese mondott megnyi­tó beszédet. A megyei tanács 'elnökhe­lyettese hangsúlyozta, az a vetés, amit a felszabadulás utáni években létrejött kép­zőművészeti szabadiskola je­lentett Szabolcs számára — úgy tűnik — napjainkban hozza még termését. Az Itt nevelkedett művészek — a másutt kiteljesedettek és a megyéhez ragaszkodók — er­jesztő kovászként növelték a művészet szerepét, felkel­tették a képzőművészet iránti érdeklődést, nem kis részük van abban, hogy a képzőművészet ma fontos helyet tölt be a megye szel­lemi életében. A Magyar Képző- és Ipar­A hat művész képeiből rendezett kiállítást a tanárképző főiskola kerengőjében nyitot­ták meg. (Elek Emil felvétele) művészek Szövetsége kelet­magyarországi területi szer­vezetében ma már jelentős erőt képvisel az a viszony­lag kis csoport, amely eevütt mutatja be legújabb alko­tásait. Nem csak a szerve­zetbeli tagsággal járó mér­ce az, ami eleve meghatá­rozza ennek az együttes ki­állításon való részvételnek a jogát, sokkal inkább az a tekintélyes alkotó munka, ami a számos itteni és me­gyén kívüli tárlat sikerei mögött van. A kiállításon dr. Losonci Miklós művészeti író, a Mű­vészet című folyóirat mun­katársa tartott tárlatveze­tést, Ä nyolcvankilenc mű­vet tartalmazó nyári tárlat június 25-ig tart nyitva, na­ponta 10-től 18 óráig. Alkalmazkodni az igényekhez Áruellátás, felvásárlás — gondokkal Mándok környékén Mándok, Eperjeske, Tlsza- mogyorós és Benk — 8300 lakos — községek tartoznak — tanácsilag is csatolva — a Mándoki ÁFÉSZ üzleti tevé­kenységének a hatáskörébe. A szövetkezet 8 millió álló- és 12 millió forint forgótő­kével gazdálkodik. A kétez­res szövetkezeti tagság' több, mint 1 millió forint értékű részjegyet és célrészjegyet jegyzett. A részjegy-visszafi­zetés összege 210 ezer forint volt. A vásárlási és értékesí­tési visszatérítésnél a szövet­kezet differenciált módszert alkalmaz. Eszerint minél több a szövetkezeti tagnak a részjegye, annál magasabb a visszatérítés százaléka. Főbb profiljuk az ellátó-' kereskedelem és a felvásár­lás. A lakosság igényének megfelelően foglalkoznak ipa­ri melléktevékenységgel, mint a betonelemek készítése; fű- részelés, ajtók, ablakok üve­gezése, képkeretezés, órajaví- tás, hűsi és Szódavíztöltés Ezekben az ágazatokban 24 kisüzemmel állnak a lakosság szolgálatára. A vásárlók igé­nyeinek a jobb kielégítését különösen segítik a szakbol­tok; a ruházati, a vas- és műszaki, a vegyi-háztartási, üveg-porcelán és mások. Igyekeznek alkalmazkodni az alakuló igényekhez. Jó példa erre a tözefő- és építő­anyagtelep munkája. A ta­nács az év elején mintegy 30 új házhelyet osztott ki. Intéz­kednek a foghíjas telkek be­építéséről is. így természete­sen az építőipari anyagok iránt megnőtt a kereslet. A szövetkezet úgy igyekezett az építtetők segítségére, hogy biztosította az építkezési anyagokat. Elmondja Papp Gábor ÁFÉSZ-elnök. hogy különö­sen a tatarozásoknál nagy szükség lenne a kisméretű téglára, és azt nem tudják biztosítani. A lakosság pana­szát tolmácsolja akkor is, amikor kifogásolja, hogy a fürdőszobák burkolásához fe­hér csempét csak igen ritkán lehet kapni. A színes és min­tás csempék még nem nyer­ték meg az építtetők tetszé­sét. Ezt fel kellene ismernie a gyártó cégnek is. Gond a par­kettahiány is. Mivel ezek az emberek az iparban dolgoznak, haza csak étkezni és aludni járnak, így érthető, hogy több törődést várnak az ÁFÉSZ-től a hús­ellátás terén is. Itt valahol a központi elosztásnál is javí­tani, kellene. A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezési osztálya, az állami gazdasá­gok megyei főosztálya, az agrártudományi egyesület növénytermesztési szakosz­tálya június 12-én burgo­nyatermesztési tanácskozást rendezett a vNyírmadai Ál­lalmi Gazdaságban. A több1 mint 50 burgonya- termesztő gazdaság, terme­lőszövetkezet szakemberein kívül megjelentek a MÉM. a megyei tanács, »a tsz-szö- vetségek, vef " y5 felügyelő­ség, kísérleti intézet képvi­selői, a termeltető és felvá­sárló vállalatok. A tanácskozást Görömbei József, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese nyi­A választások idején Ben- ken és Eperjeskén szénellá­tási gondok is jelentkeztek. A szövetkezet vezetése önkriti­kusan beismerte, hogy jobb helyi elosztással helyesebben szolgálhatták volna a lakos­ság igényének a kielégítését. Erőfeszítéseket tesz a szö­vetkezet üzlethálózatának korszerűsítésére is. Az utób­bi években 3 millió forintot ruháztak be, hogy ezzel is tóttá meg. Bevezetőjében el­mondta többek között, „hogy a tanácskozás célja megbe­szélni azokat a lehetősége­ket, amelyek társulásos ala­pon elősegítik a zárt rend­szerű burgonyatefmesztést. Ismertette, hogy megyénk­ben jelenleg két állami gaz­daság összefogásával öt ter­melőszövetkezet termel zárt rendszerben burgonyát. A Nyírmadai Állami Gaz­daság igazgatója, Tóth Lász­ló ismertette a társulásban eddig végzett munkát, .illet­ve a zárt termesztés általuk gyakorolt módszerét. Az elő­adáshoz hozzászóltak Makrai László, a nyírségi TESZÖV titkára, Kun Miklós, a va­jai Béke Tsz főagronómusa, kulturáltabbá tegyék a k'- szolgálást, hogy bővíthessék az üzletek raktárterét. Zöldségellátás terén arra szeretnék serkenteni a megye termelőszövetkezeteit, hogy különösen a primőr áruk ter­melését fokozzák. így az ide­gen megyékből szállított pri­mőr „utazási költségeivel” csökkenteni lehetne azok árát. Ez lakossági érdek is. s. L Gonda Béla. az eperjeskel Alkotmány Tsz elnöke, Smid János, a vencsellői tsz főag­ronómusa, dr. Fodor Tamás, az állami gazdaságok megyei főosztályának főagronómusa, fyomáromi György, az álla­mi gazdaságok országos köz­pontjának gazdasági és mű­szaki tanácsadója és Szabó Norbert, a Nyírségi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet csoportvezetője. A tanácskozást megelőző­en a résztvevők megtekin­tették a Nyírmadai Állami Gazdaság zárt rendszerű ve­tőburgonya-termesztését, az áruburgonyatermő parcellá­kat, valamint a társulásban részt vevő vajai Béke Tsz burgonyatábláját. Az első munkahely címe Befejeződött a vizsgaidő- szak a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. negyedéves hallgatóinak. A hét végi államvizsgák és a 23-i diplomaosztó ünnepség után pihenés következik és a tanév kezdésekor új munka várja őket. Az idén 225, különböző sza­ftokon végzett diák kerül ki a főiskoláról, akik elsősorban pályázatok útján helyezked­nek el. Az áprilisi első pályá­zatra — többségükben álta­lános Iskolákba és egy-két szakmunkásképző intézetbe i nyolcvanhármán jelentkez­tek. Ebből ötvenhét pályáza­tot fogadott el az iskola és igazolt vissza, tizenhatot visz- szautasítottak és akad még olyan intézmény is, ahonnan a mai napig sem válaszoltak a jelentkezésekre. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán kedvezőbb a helyzet. Kertész szakon har­minchétén, áruforgalmin ti­zenegyen, gépész szakon öt­venegyen —. köztük négy vietnami diák — és repülő szakon tizenegyen végeznek az idén. A 110 hallgató közül harminckettőn társadalmi ösztöndíjasok, a többiek meg­pályáznak ogy-egy munkahe­lyet. A két hete kifüggesztett felhívásra huszonegy gyü­mölcstermesztő, három áru­forgalmi, harminckilenc g-' pész adott be pályázatot, a repülősök a növényvédő állo­másokra kerülnek. Jelent­kezni még a hónap végéig tartó vizsgaidőszakig lehet. A '.ehetőségek olyanok, hogy a főiskola minden végzős hall­gatóját’ el tudják helyezni. <b. a Burgonyatermesztési tanácskozás Nyírmadán Búcsúznak a negyedévesek a főiskolákon

Next

/
Thumbnails
Contents