Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

Wn. május tS. _____________ KELET-MAGYAR0RSZÁ3 ft ' ' ... ' ' ............. ■" - ........ ' ' ' ■ -.. - ------- ■ ■ ---------------- - - ---■ ■ ---------------­Bővülő forgalom Békehatárok, mozgalmas határok A percek életet jelentenek Esetek és okok a kórház baleseti osztályán A Sóstói út—védett terület? Kevés a park, sétány Nyíregyházán Mozgalmas hét következik a megyei ÁFÉSZ-ek Közös Vállalata életében. Az igaz­gató a magyar—szovjet kis- határmenti forgalom részkér­déseinek megtárgyalására hétfőn és kedden Ungvárra 1 utazik, aztán máris itt a bu­karesti MERCUR Szövetke­zeti Külkereskedelmi Vállalat géptávirata, hogy május 16 és 18 közötf Szatmárnémeti­be várják — természetesen a a magyar szövetkezeti kül­kereskedelmi vállalat a HUNGAROCOOP képviselői­vel együtt —, hogy megtár­gyalják a magyar—román kishatórmenti forgalom ez évi áruválasztékát Szabolcs- Szatmár megye számára. A szoviet—magvar „kisha- tármenti” idei árukerete 70 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évi forgalom volt. Barát$ó?-kabu a téglának Az elmúlt hétfő óta Bereg- suránynál, a Barátság kertje közelében új határállomást állított fel a szovjet és ma­gyar határ- és vámőrség. Na­ponta 20 teherautó hozza a kis méretű téglákat a Bereg­szász környéki téglagyárak­ból a beregi építkezésekhez. Egyelőre 2 millió 200 ezer da­rabot, de lesz ez még több is, mert az 1973. évi keretmeg­állapodás ennek a mennyi­ségnek a többszörösére vo­natkozik. Tavaly novemberben már megindultak egyszer ezek a „kishatá iménti” téglaszállítá­sok. Sajnos, az ismeretlen ál- latjárvány miatt nem sokkal utána abbamaradtak. Pedig a „kiskapura” nagy szükség van. Nem mindegy, hogy Be­regszásztól Vásárosnaményig pár 10 kilométert tesz meg a gépkocsi, vagy körben jár 100 kilométernél jóval többet Csap és Záhony felé. Az utóbbi esetben a fuvarköltség majdnem annyi, mint a tégla ára. Ugyanannvi gépkocsi, ugyanennyi benzinnel nyolc­szor többet hozhat a közvet­len úton át. Mintha csak a béke és ba­rátság hónapja kereskpőelmi megünnenlésére szánták vol­na. a téglaszállítás megindu­lása után egy nappal befutott két vagon Szaratov rénv Kámátaliáról, Must ke szülnek a maevar nvelvű használati utasítások ás ga­rancialevelek. Mi-e ezek a sorok mesielennek. a Sza­bolcsban nagvon ked-relt megbízható szoviet hűtőéi­nek ott lesznek a megye üz­leteiben. A harmadik narvan megár- kezett a ólsznuririő arcéi hogv ú+nnk lapítottak ptfv nszvohh tétel cTaflot Veaák- nárokat moto—kn—ókná—nkct kic-á .1 Iák at ás horganyzott vödröket. Ezek is itt lesznek hamarosan. Baráti napok az áruházakban A magyar—román árucsere később kezdődött, még nem „forrta ki” magát, de majd­nem ugyanannyi előnnyel ke­csegtet. Megállapodott a két baráti ál­lam szövetkezeti kereskedel­me, hogy idén július 23 és 28 között a debreceni szövetke­zeti áruházban román szövet­kezeti kereskedelmi napokat tartanak, afféle vásárlással egybekaocsolt barátkozást az ottani árukkal, melynek si­kere cikkenként -eldöntheti, miből kérünk többet. A szabolcsi áruválaszték­ban nagy hullámzás nemigen várható — bár az egyenrangú­ság jegyében a magyar szö­vetkezeti kereskedelem is megrendezi még ezt megelő­zően júniusban Romániában a magyar szövetkezeti keres­kedelmi hetet, cigányzenével, magyaros ét "lekkel, szövetke­zeti főszakáccsal, ahogyan ez már bevett szokás. A mi me­gyénk kisipari szövetkezetei­nek bőrdíszműárui, konfek­cióruhái. műbőr cipői) évek óta úgy állják a ver­senyt mindkét szomszéd or­szág határ menti területein, hogy nem kell félnünk a tör­lesztéstől. (A kishatárm°nti- ben ugyanis nem pénzzel fi­zetnek, hanem áruért áruval.) Shop-boitok Shop angolul egyszerűen boltot jelent. De a kereskede­lemben az áruházak „shop”- rendszere már ennél jóval többet. Olyan áruházat, ame­lyen belül szakboltok vannak, egv-egv áruféle teljes válasz­tékával. A shon-reodszerű áruház tehát azt jelenti, hogv „bolt a boltban” rendszerrel működik. Van egy sarka, ahol mindenféle háztartási cikket megkaphat a vásárló, egv má­sik, ahol minden élelmiszert. Azt is. amit a k’shatármenti forgalom nvúit. TI ven lesz a szövetkezeti áruház. Ide vár­ják a jövő év augusztusi meg­nyitásra a román partnereket ..kéme'-'J°'mi nanokra”. És az áruház ezután is a kisha- tármenti forgalom állandó bemutatőterTn^ marad, ez a terv. Mór lg ró. 3 "körös vállalat. Múlt húnanban megnyílt ^Tvfreyvhá^án, a útia 2R. alatt az első ..^hon”, ezúttal egy ^mtoaVfiTlet, melyben a möffvor Taurus ifvgr &S 37 TATTVT? a ^7, V-fí1V»T*pqT<;o^fúrni r»£ct }"pí-nrlöin í oVi otne 1<Í­ba^Tnálv«* olvqrt fnirniáriilo^t I« 3 ví*vö. arn*1V<*+ *vr?r?ltf -n/arn tt fPoMá­ul autómosó szivacsét) (gesztelyi) A nyíregyházi Jósa András megyei kórház baleseti sebé­szeti osztályának folyosóján műtősnő várja a sérültet. Rá­néz a hordágyon fekvő beteg­re, s máris tudja, milyen mű­szerekre, segédeszközökre van szükség a műtéthez. Az- osz­tály főorvosa, orvosak, „beöl­tözve”, készen állnak az operációhoz. Az eset súlyos. Karambol. Az autóban ket­ten ültek. Fiatal házasok. A férj figyelmetlenül vezette kocsiját az árokba borultak. ö a helyszínen meghalt, a fiatalasszony állapota válsá­gos. Közel háromórás műtét után az orvosok fáradtan •néznek egymásra. „Talán si­került” — lehet olvasni az arcukról. A névtelen élet­mentőkkel csak percekre van idő beszélgetni. Folytatják a munkájukat. Ez így van napról napra. Az osztály 9 orvosából heten vannak szolgálatban. A két legfiatalabb katona. illetve Budapesten a továbbképző iu+pzntherj tanul. Tgv az éjsza­kai ijgvelet mindenkire 2—3 napúnként kerül. (Éjszakákét orvos üsvel.l És nappal? A ..friss” sérültek, az osztályon Fekvők. s a járó betegek szak­ellátását. gondozását végzik. A megvgi szakrendelő bal. eseti sebészetének betegfor­galma bevonta több. mint 10 ezer. Naponta tehát több, mint háromszáz beteg vára­kozik . (sokszor türelmetlenül) a sebész orvosra. Ezek a szá­mok önmagukért beszélnek. A tíz kórterem 96 ágya szinte állandóan ..foglalt”. A fekvő betegek száma — átlagosan — havonta 220. Csak a súlyo­sabb betegek maradhatnak bent. Naponta háromszor van vizit. A betegek közvetlen ápolását, gondozását az osz­A megye tanácsi iparválla­latai ebben az évben a ko­rábbi évekhez hasonló dina­mikus fejlődést tűztek ki cé­lul, az országos fejlődési át­lagtól magasabb, 12,4 száza­lékos termelésnövekedéssel. Ezzel a tavalyi 600 milliós termelés helyett az idén 674 milliós termelési értéket ér­nek el. Különösen két ágazat, a bútor- és cipőipar jeleske­dik a fejlesztésnél. A bútor- gyártásban — még a Szat- már Bútorgyár felépülte előtt — közel negyedévei több szo­bagarnitúrát készítenek, mint á múlt évben. A cipő­ipar is több, mint egyötödé­vel növeli termelését, az tály 27 ápolónője végzi, há­rom műszakban. S ha új bele­iét, Sox ültet hoz a mentő — „mindenki a fedélzeten” van. Az Idén már közel 350-szer. Igaz, az elmúlt évhez képest csökkent a szám — 1972 első negyedévében több, mint 400 volt — de az esetek és a szá­mok így is elgondolkoztatok. Indokolt nagyobb óvatos­sággal dolgozni és közlekedni. A munkahelyeken több gondot fordítani a balesetvédelem oktatására. Az jautók kormá­nyánál ülőknek és a gép mellett állóknak fokozottabb figyelemmel kell lenni mind mások, mind a saját testi épsé­gére. Az üzemekbe meghív­ni a szakorvosokat előadáso­kat tartani, véleményüket ki­kérni. Annak ellenére, hogy megyei kórház, tehát a me­gyében előforduló súlyosabb sérülteket ide szállítják be, még egyetlen balesetveszé­lyes munkahely sem kérte az itt dolgozó orvosok tanácsait, szakvéleményét. Ha megtörtént a baleset, akkor sürgősen kell értesíteni a mentőt, az orvost. Az egyik szabolcsi faluban történt a minap. Az apa és a fia erő­sen ittas állapotban tértek haza. összeszólalkoztak — előkerült a kés, a fiú leszúrta az apját. Rögtön száladt is orvosért, de nem merte meg­mondani, hogy mi történt. Mi­re az orvos kiért, a sérült apa elvérzett. A másik gyakori eset, hogv egyszerű sérülések­hez híttják ki a mentőt, zak­latják az orvost. Különösen akkor, amikor a sérülés után több nappal állítanak be a kórházba, s adnak — sokszor felesleges munkát a baleseti sebészet orvosainak, az osz­tály dolgozóinak, akiknek a munkájuk, a percek, életet je­lentenek. (bakonyi) Auróra és a Szabolcs Cipő­gyár összesen 1 millió pár cipőt gyárt. Közülük az j ex­portot a Szabolcs Cipőgyár növeli a legjelentősebben a megye vállalatai között is, hi­szen az idén 41 százalékkal több cipőt adnak el külföl­dön, mint 1972-ben. A termelés növelése mel­lett figyelemre méltó, hogy a létszám kevésbé nő, tehát emelkedik a termelékenység a vállalatoknál. A 14 tanácsi iparvállalat közül 8-nál a termelés növekedésének több, mint 70 százalékát a termelé­kenység emelése révén érik el. Ugyanakkor viszont — a megyei foglalkoztatási gon­A mindennapi — zajos gé­pek mellett, vagy irodában — eltöltött munka után egy kis friss levegőre, pihenésre vá­gyik az ember. S nem ele­gendő az, ha a hétvégeken kiruccanunk a közeli hegyek­be, kirándulóhelyekre, erre legalább 5—10 percre min­dennap szükség lenne. De hol pihenjünk? Ez a kérdés mindig problémát jelent a városokban, különösen a foi- lödő városokban, s így ná­lunk Nyíregyházán is. Több parkra, sétányra, árnyas helyre van szükség. Erről tárgyaltak többek között május 10-én a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. ülésén is. Nem csak esztétika Hogy mi a parkoknak, a parkokban, a természetben eltöltött időnek a jelentősége? A szervezetre egészséges meg­nyugtató, pihentető hatását, esztétikai szerepét a város­kép szempontjából senkinek nem kell magyarázni, ez nvil- vánvaló. S ha végiggondol­juk: a Sóstón, a Benczúr és a Bessenyei parkon kívül iga­zán megfelelő helyet nem ta­lálhatunk. Addig, míg nem épült ki ennyire az északi lakónegyed, a város lakóinak kedvelt sétánya volt a Sóstói út. S bár a sé+álók száma most sem kevesebb, a nagy forgalom miatt tagadhatatla­nul csökkent ennek a résznek a pihenést nyújtó hatása. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága érmen ezért az. Építésügyi és Várn-rfeilpsztési Minisztériumhoz azzal a ké­réssel fordult. h'gv ki'melt vúd-0'H' förii'ipH’ó rív}1 3 út VornvúV^t. ly/Tóf? Í5 nénk pgv-e.gy rövid időre a T7i5r05 V~'TT-'rvTvH'h'^'-»-n K"eréértz4-'T-> *§«* irp« T*«Tí}_ dók enyhítésére — az Auróra Cipőipari Vállalat, a Nyírbáto­ri Faipari Vállalat, a Beregi Vegyesipari Vállalat a dolgo­zók létszámának emelésére is törekszik. Ugyancsak a létszám növekedését jelenti az épülő új beruházások indítása is a Szatmár Bútorgyárnál, a Nyírségi Nyomdánál és a Textilruházati Vállalatnál. A bérrendezés kedvező hatásá­nak tudható be, hogy a taná­csi iparban a munkások át­lagbére 10 százalékkal nőtt. Az új beruházások közé tar­tozik még a Patyolat rekonst­rukciójának az indítása és a VAGÉP gépkocsiszervizének átadása. ság téri parkokban. S ha a vá­rosrendezési terv szerint csökken ezen a környéken a forgalom, s természetesen, ha végleg elkészül a Tanácsköz­társaság tér, ezt nyugodtan meg is tehetjük. Kevés az északi lakónegyedben, s a Jó- savárosban a pihenőhely. Ezt a rossz helyzetet szünteti meg a már megtervezett, vagy még tervezés alatt álló Széna téri, Városmnior és Botond utca környéki oark. A zöld­terület növelésének ezy mód­ja még a vállalatok, mtézmé- nvek környékén kertek léte­sítése. Soít és fcevás a iátszátér Nem becséi tünk még a gyermekekről, a fia* átokról, akiknek nem elég. jia sétál­hatnak, vagv ülhetnek a fák alatt, mozgási teret ieénvel- nek. Ha a sz.ámokat n^-ük. amelyek szerint a város 043 ezer pégvzefméterpvi parkm» rül etebol 30 f>zcr r ^cfvyo+rn !9. T0tc,'zöf0F. TFlP<É,TV",7<?r>''^­frntnó'n'k\ Pö ha ki^órnftiuk, hor^v h ánv 10 4vp“T> mroj*­mekre jut ennyi ferüiet. s ez hogyan oszlik meg a város egészét tekintve, nem űven •A*<*nyu£tató 37. ered7n^T»v. Mprt i?raz í)7. ko-rv ar iMMnefrverl húrní kopott vrt- lúfaan van bol látásánfnk a £yeT*€íkf'Vr>ek. Arm ói inkább hiány a iátsTútór a ’kfíznant- ban. Az itt lakó ki csín vek szinte csak az óvodákban sza­ladgálhatják ki magukat, s még ez a lehetőság Is korláto­zott, hiszen a közoonti óvo­dák a levkorszcr-űtlenebbek, legzsúfoltabbak. Ezen a gon­don egv kicsit envhít majd a Széna tér megépülő játszóte­re. Az iskolák udvarain Mindez azonban csak a 10 éven aluliak moz.gásá't bizto­sítja, s a 10—18 évesek moz­gásigénye is rendkívül nagy. Figyelmet kell tehát fordíta­ni arra, hogy a játszótereken a különböző korosztályok megtalálhassák a nekik meg­felelő eszközöket. A most ta­vasszal felállított pingpong­asztalokkal ennek a célnak tett részben eleget a Nyíregy­házi Kertészeti és Parképítő Vállalat. A városban lévő sportpályák kizárólag a ver­senysportolók számára nyitot­tak, ezért az iskolák udvara­in kellene, s lehetne sportpá­lyákat létrehozni. A legnép­szerűbb télisport, a korcsolyá­zás megoldásához is az. iskolák nyújthatnának segítséget. Az egészséges fejlődéshez, élethez hozzátartozik a mozgás. S ha a játszáshoz, sportoláshoz elegendő tér állna rendelkezésre, kevesebb ablak törne, s kevesebb lenne a gyermekbaleseték száma is. Barna Klára Dinamikus feflcdés megyénk tanácsi iparában 74 milliós plusztermelés — Élen a bútor- és cipőipar Hamarosan bírásás előtt felei telteiért a pátyedi szOfOgyiikos Reggel 6 órakor ébredt fel március 26-án Mihálku Fe- rencné. Kinézett az ablakon és csodálkozva látta, hogy a kocsma még nem nyitott ki, holott máskor ilyenkor már mindig nyitva van. Elindult, hogy megnézze Zsenyuk Bé- láékat. Az italbolt ajtaján egy szürke kartonpapír volt ki­rakva. Rajta a szöveg: „Az éjszaka sürgős távirat érke­zett, haláleset miatt Pestre utaztunk. Béla.” Tanakodtak Pátyodon az emberek, hogy mi történhetett, aztán még aznap egy távira: erősítette meg a hírt: „Halál eset miatt mindhárman Pest re utaztunk. Béla.” Eltelt a másnap is, de a Zsenyuk házaspár még min­dig nem érkezett haza. Har­madnap a szomszédok, roko nők délután odamentek a házhoz, hogy jobban szét­nézzenek. Zsenyuk Janó: próbálkozott először benézr.’ az ablakon Semmit sem Iá tott, mert belülről egy terít' volt odarakva — Mit tegyenek? — tana kodtak —. aztán eldöntötték hogy betörik az ajtót és meg­nézik, mi történhetett. Sike­rült is bejutni a lakásba, de csak az előszobáig mentek, mert a szobából borzalmas látvány tárult eléjük. Zse­nyuk Béla az ágyon feküdt, egy dunyhával letakarva, fe­lesége pedig a földön: mind­ketten vérbe fagyva. Gyorsan értesítették a rendőrséget és megkezdődött a nyomozás a tettes után. Az első gvanú mindjárt ősenyukék fiára, a 26 éves Zsenyuk Zoltánra terelődött, aki — bár pesti lakos — ott­hon töltötte a szombatot és a vasárnapot. De ezt erősítet­te meg a fiú asztalon hagyott ’ővele is. „Amit tettem, sa- ;át elhatározásomból tettem, ■"nnkit sem hibáztatok, csak ’ fpipcScromet. mert nem volt '•ajlandó megbocsátani ne- '-“m. így nem ér az egész 'letem semmit, esküszöm Soay ezt rni+a fogom mee- '■ioss7”Tnj TTrnrm, kár is nyo­mozni n+ánam. mer* mihent .SsyfOTrocaom, azonnal öngyil­kos leszek...” Ezt követően országos kö­rözést adott ki a megyei rend­őr-főkapitányság Zsenyuk Zoltán ellen. Ellenőriztek minden címet, ahol feltehe­tően megtalálják. Félő volt viszont, hogy az elkövetett két gyilkosság és a fenyege­tések után Zsenvuk a felesé­gét is megöli, ezért a nyo­mozók az asszonyt kezdték követni. A gyilkos telefonon kért találkozót felesógáfől. A nyo­mozók jóval a megadott idő e'őtt érkeztek a megbeszélt helyre és rövid idő múlva megjelent a fényképről és a szernélv'ef-ásból ismeri Zse­nvuk, Mikor megá'ifforiák. már tudta. bogy loiaukott. nyújtotta kariét a •bilincse- 'ériiez. a rendőrségen azután beismerő yalTeméri tett. El­mondta. hogy ő ölte meg a szüleit, azért, mert nem 'Boriak neki pénzt adni. Nem ez vo't -> t <d«ő eset Vmcfv rvHVi rit-n t-íM rx^-n-rf Tr^r+ eddig mindig kapott te. Bár ■a múlt év októberében meg­nősült és Pesten élt apósáék- kal, mégis gyakran volt szük­sége nagyobb összegekre. Csak rövid ideig dolgozott, mert hol kitették a szűrét, hol ő hagyta ott minden In­dok nélkül munkahelyeit. Míg udvarolt, napokra eltűnt, azt hazudta, hogy nyomozó és titkos megbízatásokat kell teljesíteni vidéken. Hogy hi­hetőbbé tegye ezt a meséjét, még a személyazonossági iga­zolványba is beírta piros tin­tával: nyomozó hadnagy. Az­tán — még az esküvő előtt —- anyősáéktől csalt ki 6009 forintot, hogy kocsit vesz, ott­honról már megkapta a többi pénzt, csak éppen ennyi hi­ányzik. Aztán — mikor már elküldték a háztól — álkulcs- esal ment be apósáékhoz, és néhány ruhaneműt szedett össze, hogy eladhassa a bizo­mányiban. Odavitte óráját, és karikagyűrűjét is, de mikor annak az ára Is elfogyott, ha­zajött, hogy segítsenek rajta. Éppen disznóvágásra ért haza március 24-én. Két testvére is otthon volt, de öccse vasárnap délben, húga délután visszautazott Dél-r után megkérte édesanyját, hogy próbáljon meg este pénzt kérni az apjától, mert szeretné rendezni a családi életét. Az apja nem volt haj­landó tovább' pénzelni, sőt azt is közölte vele, ha nem ren­dezi családi életét, többet haza se jöjjön. A szülők lefeküdtek és te- televlzlót néztek. A fiú ki­ment az udvarra. Bevitte ma­gával a baltát és leült ő is tévét nézni. Vagy 10 perc múlva édesanyja leszállt vi­zet inni, kiment a konyhába. Ekkor a fia felugrott, utána­lépett és a baltával hátulról leütötte. Meghallotta ezt az apa, de mire felült az ágyban, a fiú odalépett és őt is leütöt­te. Aztán tovább csapkodott a baltával, az apa 13, az anya 15 csapást kapott. Az ügyészségi kihallgatáson így mondta el, mi történt ez­után: „Mikor már nem moz­dultak, egy órát ültem és gondolkoztam. Aztán Mvet­tem apám zsebéből az italbolt kulcsát és bementem. Ha jól emlékszem, 1930 forintot vet­tem el. A kulcsot vieszatet* tem, megmosakodtam, felöl­töztem, megírtam a levelet, aztán kitettem a kartont a rács mögé. Becsuktam az aj­tót és visszautaztam Pestre. Ott az első dolgom az volt, hogy feladjak egv táviratot, hogy ne keressék őket. Három nanig valóban nem is keresMk. Zsenvuk azonban nem volt ilven biztos a dol­gában, minden éjszakát vo­naton töltött. Első éjszaka Debrecenbe, második és har­madik éiiei Szolnokra uta­zott, hajnalban pedig vissza,' hocv mennnőbálion a felesé­gével találkozni. Éz azonban csak esvszpr sikerült, akkor nedig már npm volt rá lehe- tőoóct». hnav beválfsa fenve- \ -y o-rvp' főü*zyő<!Z^. ség előre kitervelt módon, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés és lo­pás miatt nyújtotta be Zse­nyuk Zoltán ellen a vádira-; tot. Balogh Jőzsal \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents