Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

STXX ÉVFOLYAM 102. SZÄM ARA: 80 FILLER 1073. MÁJUS 4, PÉNTEK LAPTTWK TARTALMÁBOfc: Síép május Napkoron (3. oldal) Közérdekben Tarpán (3 oldaté A jövő heti rádió- és tv-műsor (4 oidafl Ha nem ír ki azonnal...! <S old an Öntözés, korszerűség A belterjes növényter­mesztés a magyar éghajlati viszonyok miatt általában igényli az öntözést, de külö­nösen igényli a tavalyihoz és az ideihez hasonló csapadék­szegény években. Mégis a mezőgazdasági üzemek nem élnek mindenütt az öntözés adott lehetőségeivel. „Az öntözés igen sokba kerül, azért nem is jövedel­mező” — halljuk igen gyak­ran az érvelést. Ebből annyi kétségtelenül igaz. hogy sok gazdaság, főleg termelőszö­vetkezet. ráfizet az öntözés­re. De miért? Mert nem gazdálkodnak belterjesen, például az öntözött területe­ken gyakran nem használ­nak műtrágyát, vagy csak igen keveset. Így a munka hatásfoka, a termésátlag is alacsony, a termelés pedig ráfizetéses. Az állami gaz­daságok. és az élenjáró tsz- ek viszont az egyébként is belterjesen termelt növények magasabb hozamainak eléré­sére és állandósítására al­kalmaznak öntözést és ilyen körülmények között a pótló­lagos befektetés, az öntöző­víz költsége kamatostól meg térül. Az öntözött szántóföldi nö­vények termésátlaga — az 1971. évi statisztikai felmérés szerint — magasabb volt. mint a nem öntözött terüle­teken. A trágyázás költsége­inek levonása után is ma­radt többletbevétel, az öntö­zés. és más kiadás fedezésé­re. de növényfajtánként na­gyon különböző összegű. A zöldpaprikánál volt a leg­magasabb a megmaradó többletbevétel (10 500 forint hektáronként), majd a bur­gonyánál (5900 forint), illet­ve a paradicsomnál (5200 fo­rint). A legalacsonyabb plé­dig a kukoricánál (900 fo­rint). i1Wve a csalamádénál (700 forint hektáronként. E'ek az öntözött és nem ön­tözött területek termésátla­gainak egybevetéséből adódó átlagszámok. Azok a terme­lőszövetkezetek. amelyek az átlagnál alacsonyabb ter­mést értek el. valószínűleg az öntözésre is ráfizettek, azok pedig, amelyek az át­lagnál valamivel magasabb terméshozamot értek el je­lentős többletbevételre tet­tek szert. Vagyis: az öntö­zés nem mindenáron kifi­zetődő, hanem csak akkor, ha a növénytermesztés inten­zív. belterjes, alkalmazza a legkorszerűbb agrotechnikai intézkedéseket. Mindezek nélkül a termesztés akkor is ráfizetéses, ha a gazdaságok „megspórolják” az öntözés költségeit. K. J. Párt- és állami vezetők látogatásai Fock Jenő Kőbányán Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke csütörtökön délután — Nagy Richárdnak, a budapesti pártbizottság tit­kárának társaságában — Kőbányára látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában fogadták a városrész párt-, tanácsi és tömegsaei vezetei- nek vezetői. Fock Jenő ezután ellátoga­tott a kőbányai óvodaépítke­zési programban elkészült gyermekintézményekbe. Végül látogatást tett Kő- oánya egyik nagy vállalatá­nál, a Budapesti Kórusérv­gyárban. Az. üzemben Köves Béla vezé?'igazgató és Horváth Istvánná, a vállalati pártbi­zottság titkára fogadta & Minisztertanács elnökét. Tá­jékoztatta a konzervgyár politikai tevékenységéről, gazdasági helyzetéről és ter­melési feladatairól. Ezt kö­vetően Fock Jenő megtekin­tett több üzemrészt. Aczét György Csongrád megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Csongrád megyébe látogatott. Hódme­zővásárhelyen, a városi párt- bizottságon Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád Megyei Tanács elnöke. Török József, a városi pártbizottság első titkára. Sajti Imre. a város’ tanács elnöke fogadta a vendéget. Ezt követően Aczél György ellátogatott a Magyar Nép­hadseregnek a megyében lé­vő egyik alakulatához, aho­vá elkísérte Csémi Károly altábornagy. a honvédelmi miniszter első helyettese és Papp Dezső. az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. A lá­togatás során a vendégek beszélgetést folytattak a honvédekkel és tisztekkel az időszerű kérdésekről. Benke Valéria a XV. kerületben Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője csütörtökön délután — Bihari Lászlónak, a buda­pesti pártbizottság osztály- vezetőjének társaságában — a XV. kerületbe látogatott. A kerületi pártbizottságon a vendéget Lantos Zoltán, a pártbizottság első titkára és Pataki Béla tanácselnök fo­gadta. Ezt követően a kerületi ta­nács épületében Benke Va­léria aktívaértekezleten ta­lálkozott a kerületi pártbi­zottság tagjaival, a városrész­ben működő pártszervezetek titkáraival, a tömegszerveze­tek aktivistáival. Nemes Dezső Pest megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a pártfőiskola rektora csütörtökön Pest megyébe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné. a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. A vendégeket Gödöllőn, a párt- bizottság székházában a vá­ros párt- és tanácsi szervei­nek vezetői fogadták, majd dr. Nagy Sándor, a pártbi­zottság első titkára adott tá- « Pullai Árpád a jékoztatást a 23 509 lakosú fiatal város életéről, fejlőié séről. A vendégek ezután megtekintették a Kazdney utcában épülő lakótelep**, majd a tavaly felavatott szakorvosi rend“] őintézet»t A következő állomás az Agrártudományi Egyetem volt. Délután az egyetem oktatói és több hallgatója részvételével gyűlést tartot­tak. amelyen Neme® Dezső adott tájékoztatást az idő­szerű kérdésekről. XII. kerületben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön egész napos látogatást tett a XII. kerü­letben. A pártbizottság szék­házában dr. Tóth János, a kerületi pártbizottság első titkára és Pozsonyi Vilmos, a kerületi tanács elnöke fo­gadta. Délután, a MOM Szaka- sits Árpád Művelődési Há­lában aktíván találkozott a kerület párt-, állami és tö­megszervezet: vezetőivtó. ak­tivistáival. Tájékoztatót tartott időszerű politikai kér­désekről, a KB legutóbbi üléséről és válaszolt a fel­merült konzultációs kérdé­sekre. Ezután megtekintette a kerület néhány fontosabb objektumát. Megjutalmazták a szocialista brigádokat A Felső-tiszai Erdő- é6 Fa- feldolgozó Gazdaságban a múlt évben 161 brigád 1728 tagja versenyzett a brigád- mozgalomban. s közülük 34 bronz, 26 ezüst és 23 brigád az arany fokozatot szerezte meg. Jutalmazásukra össze­sen 240 ezer forintot osztottak ki. A szocialista erdészet cí­mért indított versenyben a tektalórántbáziak lettek az elsők a debreceni erdészet előtt, a két harmadik helyet a nyíregyházi és debreceni műszaki erdészet érte el. A szocialista üzemrészért fo­lyó versenyben az ófe­hértói fagyártmányterme- lő és a baktalórántházi fa­feldolgozó üzem nyerte el a címet vállalt kö­telezettségeiket túlteljesítve. Ebben az évben már 9 ter­melőegység megtette éves munkaverseny-felajánlását és 73 szocialista brigád a terve­zett eredményen felül több, mint 2 millió forint teljesíté­sét vállalta. A közelmúltban megtartott versenymegbeszé­lésen célul tűzték ki, hogy a műszaki gárda is jobban be­kapcsolódjon a munkaver­senybe, hogy nagyobb szaktu­dásukkal segítsék a brigádo­kat, egységeket II mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj- tó bi^Qtcsága csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági termelő­szövetkezelek és szakszövet­kezetek 1972. évi gazdálkodá­sáról tárgyalt elsőként a vb. A szövetkezetek munkájáról szeles körű elemző vita bon­takozott ki, melynek során felszólalt dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Dajka Balázs, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető­je is. Megyénkben 209 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet és 35 mezőgazdasági szakszövet­kezet készítette el az 1972. évi munkáról szóló mérleg- beszámolót. Ezek megyei ösz- szegezése és értékelése alap­ján a végrehajtó bizottság megállapította: a termelőszö­vetkezetek az 1972. évi fel­adatok végrehajtására jól fel­készültek és ennek eredmé­nyeként kedvező termelési eredményeket értek el. A szövetkezeti tagság és a szö­vetkezeti vezetők eredménves munkájáért a megyei tanács végrehajtó bizottsága elisme­rését fejezte ki. A közös gazdaságok terme- lési értéke r>.2 milliárd forint volt. ami az- elo7<5 óv+mz ké-■ 8 százalékkal többet fordítot­tak részesedési alapra. Össze­hasonlításként az országos adat: 3,1 százalék. Ugyanak­kor egy másik adat azt jelzi: az egy dolgozó tagra jutó ré- szesedés még így is mintegy 3 ezer forinttal alatta van az országosnak.) A végrehajtó bizottság át­tekintette a tsz-ek beruházá­sait. A közös gazdaságok be­ruházásainak értéke 1972-ben 28,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor meggyorsult a korábban megkezdett építke­zések befejezése. Az üzembe helyezett beruházások értéke 5,7 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A beruházá­sok ügye anionban nem men­tes a gondoktól sem: például a szakosított állattenyésztési telepek üzembe helyezésére, benépesítésére több szövetke­zetnek nincs pénze, s ezért csak részlegesen tudják ki­használni. Szövetkezeteink gazdál­kodásában számottevő részt képviselnek a közvetlenül nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek. Ennek szüksé­gességéről a vélemények időnként megoszlanak, egy- egy rossz példa kapcsán gyak­ran helytelen általánosításo­kat, következtetéseket von­nak le. A végrehajtó bizott­ság ülésén elhangzott vita lényege: szükség van a ki­egészítő tevékenységre, vi­szont nem mehet az alaptevé­kenység, a mezőgazdasági munka rovására. A végrehajtó bizottság ez­után az 1972-es évet veszte­séggel, illetve alaphiánnyal záró mezőgazdasági szövetke­zetek működési feltételeinek megteremtéséről tárgyalt. A megye 209 mezőgazdasági ter­melőszövetkezete és 35 szak- szövetkezete közül 23 tsz és 8 szakszövetkezet volt vesz­teséges. Közülük 18 tsz-ben és 8 szakszövetkezetben a szanálási eljárás megtör­tént. A vb sokoldalúan értékel­te a rizsgálatok adatait, az egyes szövetkezetek munká­ját, gazdálkodását külön-kü- lön is elemezte, s összegezte azokat az okokat, amelyek a veszteségeket előidézték. A vb megfelelő intézkedéseket tett a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ezután egyéb ügyekről tárgyalt. IELENTÉS A FÖLDEKRŐL Versenyben az időjárással pest 20 százalékos növekedést jelent (az országos növekedés 13,7 százalék volt). Ezt a ter­melésnövekedést 5 ezer fővel kisebb létszámmal érték el a szövetkezetek. Az eredmények értékelése mellett arra is rámutatott a végrehajtó bizottság, hogy a termelési érték növekedésével egyidejűleg csökkent a szö­vetkezeti bruttó jövedelem. A termelési költségek is növe­kedtek. Gondot okozott és okoz jelenleg is a szakosított ál­lattenyésztő telepek többlet- költsége és benépesítése. E gondok elemzése kapcsán a vb felhívta a figyelmet: az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az üzemi belső tartalékok feltárására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a költségek csők ken tésére. A szövetkezeti tagság jöve­delméről szólva a végrehajtó bizottság megállapította: a iövedelmek a megyei átlago­kat tekintve 1972-ben ará­nyosak voltak a végzett munka hatékonyságával. (A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásából két adat erre vo­natkor óan: a tsz-ek 1.5 mil­liárd forintot, az előző évinél Az ünnep utáni első hét­köznapon elkészült a megyei irányító szervek jelentése a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter számára. A jelentés adatai egy központi kérdést ölelnek körül: hol tart jelenleg megyénk me­zőgazdasága az égetően fon­tos tavaszi munkákban. Mindenfelé elkelne egy jó eső, de elsősorban a gyü­mölcsösökben. Szabolcs sok- milliónyi almafája — mint­ha csak a munkásünnepet üdvözölné — mind kivirult május elsejére. De jó ter­més csak akkor lesz. ha ezek a virágok „megfogannak.” Márpedig megtermékenyü- lésükhöz — ami egyet jelent a jó almateiméssel — csa­padék kellene. A tavaszi árpa vetését — több. mint két és fél ezer hektáron — már el is felej­tették megyénk nagyüzemei. Épp úgy. mint a közel két­ezer hektár zab vetését. Áp­rilis második felének szor­gos munkáját jellemzi, hogy a majdnem hétezer hold cu­korrépa vetése már kilenc- venhét százaléknál tartott a jelentés időpontjában, a ti­zenötezer hektárnyi naprá- forgóvetés kilencvenöt szá­zaléknál, a több mint hu­szonegyezer hektárnyi bur­gonya ültetése kilencvenki­lenc százaléknál. Ezek a fontos munkák te­hát úgyszólván befejezett­nek tekinthetők. Mi folyik most? Elsősor­ban a kukoricavetés. Az üze­mek — fő növényünk! — 84 345 hektárt terveztek magkukoricábói és 8690 hek­tárt silókukoricából bevetni. Az elsőt hatvanhat, a mási­kat harminc százalékra vé­gezték el május elsejéig. A mezőgazdasági üzemeket sür­geti a száraz, kora nyári idő­járás, minden nap előny nyereségnek számit a jobb termés elérésére. Kiváló vállalat az ÉPSZER és az AGROKER Kiváló vállalat ünnepséget tartott a Szaboics-Szatmár rnegyei Építő és Szerelő Vál­lalat. Az ünnepségen részt vett Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, a nyíregyház városi pártbizottság első tit­kára, dr. Czimbalmos Béla. a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Fekszi Ist­ván, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa elnöke. Napy László, a városi KISZ-bi- zottság titkára. Az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium és az Építők Szakszer­vezete nevében Bársony János, az ÉVM közgazdasági főosztályvezető-helyettese nyújtotta át a Kiváló címet Jeszenszki István igazgató­nak. Az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Hankovszki András szerelő- ipari építésvezető és Scser- bók József kőműves. Szelkó Mihály né netk a KISZ KB dicsérő oklevelét nyújtották át. A vállalat 25 dolgozója részesült Kiváló dolgozó ki­tüntetésben. míg 78-an pénz­jutalmat kaptak. A jutalma­zásokra összesen 110 ezer fo­rintot fiaettek ki a vállalat legjobb dolgozóinak. Május harmadikén vette át a „Kiváló vállalat” kitün­tetést a Nyíregyháza AGRO­KER kollektívája a sóstói Krúdy-szálló nagytermében. Az ünnepségen az átadó vendégeken kívül megjelen­tek a megyéből Kállai Sán­dor, az MSZMP mepyei bi­zottságának titkára. A bari Attila. az SZMT titkára. Hovánszki János. a ME- DOSZ megyei bizottságának titkára és Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatója is. Balkányi József szb-titkár rövid megnyitója, az ünnepi szavalat és a fialta** virág­átadása után Balogh Berta­lan, a vállalat igazgatója szá­molt be a vállalat működé­séről. Az ünnepségen felszólalt Vereczkey Imre, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, aki dr. Dimény Imre minisz­ter személyes üdvözletét tol­mácsolta. Dr. Kopácsi Ernő, az AG- ROTRÖSZT vezérigazgatója átadta külön juta! mát és kitüntetését Balogh Berta­lan igazgatónak. Szilvást Jó­zsef áruforgalmi osztályve­zetőnek. és Gerber János fő­könyvelőnek. Ezek után került mar a nyolc szocialista brigád zászlódnak és kitüntetésének átadására, valamint a jutal­mak szétosztására. Tízen kaptak Kiváló dolgozó ki­tüntetést, húszast pedig pén*-, jutalmait.

Next

/
Thumbnails
Contents