Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

wm. w y ftm IEGYZETEK 1. Lakás — kedvezménnyel Záhonyt lakásépítés szempontjából az év elején a kormány által kiemelt településnek nyilvánították. Vagyis a záhonyi munkások lakásépítésükhöz jelentős állami támogatást kapnak. Mit jelent ez a gyakorlatban? A község, az átrakókörzet és az OTP ve­zetői a hét elején állapodtak meg. Ennek értelmében a helyi tanács megfelelő tel­keket jelöl ki a Záhonyban dolgozó műveze­tők és a munkások lakásépítéséhez. Erre a telekre az elkövetkezendő években 150 la­kást építenek. A tanács az fiiamtól laká­sonként 15 ezer forintot kap közművesítés­re. A nyáron 32 lakás építését kezdik el. Ezekbe a lakásokba a jövő év elején köl­tözhetnek az új lakók. A debreceni vasút- igazgatóság engedélyével a 32 lakásból 16-ot KISZ-fiatalok kapnak. A KISZ-bizottság már el is osztotta a 16 lakást a jelentkező fiatal házasok között. A másik 16 lakást is elosztották a jelentkezők között. így állami segítséggel a lista szerint lakáshoz jutnak művezetők, lakatosok, műszerészek, kocsi- rendezők, váltókezelők. Persze a jövő év elején — főleg a kedvezmény hatására — jóval több, mint 32 család szeretne letele­pedni Záhonyban. A jelentkező igényeket azonban csak a következő 5 évben tudják kielégíteni. A kedvezmény csak a telepszerű, több­szintes építkezésre vonatkozik. És csak az a dolgozó jogosult kedvezményre, aki már legalább egy éve Záhonyban dolgozik és vállalja, hogy a lakásépítés után még leg­alább 15 évig Záhonyban marad. Vala­mennyi kedvezményes lakás 2 szoba-össz­komfortos lesz. A lakások az előzetes szá­mítások szerint közel 300 ezer forintba ke­rülnek. Ebből természetesen levonják a szociálpolitikai kedvezményt, két gyerek után 60 ezer forintot. A rendelet értelmében a dolgozó a lakás árának 10 százalékát kö­teles előre befizetni. így egy család a számí­tások szerint 18—20 ezer forintért lakáshoz juthat, mert minden lakás építéséhez a vasútigazgatÓ6ág kb 40 ezer forint vállalati támogatást ad, az állam kb 60 ezer forinttal támogatja a dolgozók lakásépítését, 120 ezer forintot pedig kölcsönkaphatnak az építte­tők az OTP-től. A vállalati támogatást, vagyis a 40 ezer forintot 15 év alatt kamat­mentesen kell törleszteni a dolgozóknak. Az átrakókörzet társadalmi és gazdasági vezetői minden évben kijelölik azokat a dol­gozókat, akik állami segítséggel otthonra ta­lálhatnak Záhonyban. A kijelöléseknél egye­bek között figyelembe veszik a dolgozó' munkáját, magatartását és szociális helye­iét (náwrádi) 2. Nincs halasztás Egy nem régi felmérés szerint Szabolcs- Szatmár megye területén kettőezer-ötszáz me­zőgazdasági gép van magánszemélyek tulaj­donában és közöttük a többség olyan na­gyobb típusú traktor — tizenöt lóerősnél erősebb gép —. melyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete értelmé­ben magánszemélyek tovább nem tarthatnak üzemben. Igaz ugyan, hogy a leállás határ- ,idejét közben kétszer is módosították, il- letv'é- elhalasztották. De a legújabb határidő, 1— ez év június 30-a — végleges. Illetéke­sek kijelentették, hogy több halasztás nincs, az ezernyi gépnek június harmincadikén By Ligalomba., kell vonulnia. HaCsak... És éppen erről kell most beszélni. Még közel két hónap áll a géptulajdonosok ren­delkezésére. hogy ezeket a gépeket tovább működtethessék a háztáii gazdaságokban, arra, amire eddig is használták őket. A Minisztertanács múlt évi rendelete intézke­dik az úgynevezett egyszerű társulások sze-i vezeti formáiról Nem utolsósorban ennyit a sok magántulajdonban lévő gépnek, a to­vábbi hasznos munkáját is lehetővé teszi ez a rendelet. Nem kell mást fenni, mint egy olyasféle közösséget- teremteni. mint például a málnatermesztőké, 'ra©' a méhé­szeké, a nyúltenyésztőké. Természetesen a társuló fal járnak bizo­nyos kötelezettségek is. *k;ldául a gépeket le kell vizsgáztatni a k jzali forgalom szá­mára. De előnyök is, ar*' i * a közösen igény­be vett szakember jelenete és az olcsóbb vegyszerekre való jogosultság jelent. Bizo­nyos, hogy nem simán, zökkenők nél­kül lezajlani az áú'/teet. De éppen azért figyelmeztetünk rá idejében: jó lenne minél hámarabb hozzáKezdeni a társulások meg­alakításához. Legyünk őszinték: Szabolcsban azért van különös jelentősége ennek a folya­matnak, meri ismerünk olyan falvakat a Nyírségen _ például Hodász — ahol több, mint húsz ilyen gép ötszáz holdnyi háztáji almáskert növényvédelmét intézte. É6 eddig is t-i.alakult, hogy kiknek: sógornak, komá­r-.aK, rokonoknak, alvégnek vagy kis utcá­nak. Senki sem tiltja, hogy az eddig is kö­zös használók kialakítsák a maguk társulá­sait. Csak minél előbb. Mert az idő sürget. A társulások létrehozására és működte­tésére az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hivatottal!. (gesztelyi) 3. Gépek és emberek r Aki Ismeri a gépet, szerszámot, amellyel dolgozik, az biztonságban érzi magát. Tudja mire képes a gép, mit bír és mit nem. Ma már vannak több milliós értékű gépek, ame­lyeknek tíz évig is hasznát kell venni, kü­lönben nem keresi meg az árát sem. Egy Yumbó markológép ára például több. mint kétmillió forint. Igaz, sok mindenre képes; mélyásó-markoló, teheremelő, árokásó, hegy­bontó és így tovább, összesen hat, különbö­ző szerelékkel van ellátva. A lánctalpas tí­pusú gép még a mocsaras terepen is biz­tonságosan menetel. Mire képesek a gépek? Nemcsak arra, amit a prospektus előír. Egy gépészeti osz­tályvezető mondotta nemrégiben; „Ha egy markoló munkáját megfelelő szervezéssel irányítják, akkor a gép megerőltetése nél­kül szinte dupla teljesítményre képes. Pél­dául úgy áll be középre, hogy a gémmel mindkét oldalon tudjon rakodni. így. amíg az egyik gépkocsi beáll, a másikat megrak­na. nincs várakozási idő, legalábbis a mini­málisra csökken.” A gépeket tehát nem erőltetni, túlhajszol­ni kell a nagyobb teljesítmény érdekében, hanem az állásidejét szükséges csökkenteni. Nemcsak a több műszak szervezése árán — hiszen ez már más téma — hanem például a folyamatok közötti holtidő csökkentésével. Azokról a kárba veszett órákról van szó elsősorban ezúttal, amikor a járó motor mellett ott ül a gép kezelője is, tétlenségre kárhoztatva. Azért gépesítünk, hogy növeljük a terme­lékenységet, olcsóbban állíthassuk elő az árut, hamarabb épüljenek fel a lakások. A gépeknek ára van. Beruházásaink java ré­szét már ezeknek a megvásárlására költjük. Ha nem használjuk ki kellően és folyama­tosan a teljesítményültet, nem hasznot hoz­nak. hanem teherként is jelentkezhetnek. Hozzáértő, rátermett embereket kell a gé­pek irányításához, kezelésükhöz biztosítani, hogy a „keresetből” minél előbb, még kor­szerűbb gépeket vásárolhassunk. Csak azért gépesíteni, hogy munkánkat reprezentatívvá tegyük — nem szabad. Fontos a nehéz fizi­kai munka megkönnyítése, de ha már be­fektettünk. kamatozzon is a pénz. (tóth) ü a jövedelmen túl van A l éjiéig és munkakörülményei a méhtelek i Uj Elet Termelőszövetkezetben A '-es esztendő min­den "ól eredményeseb­ben . It a méhteleki Uj Élet 1 ben. A halmozott termeli érték (1971-hez vi­szonyít 4) 14 millió forint­tal a jalmozatlan termelési érték 9 millió forinttal, az árbevét*! több, mint ötmillió forinttá; növekedett. A dol­gozó te/ tagok száma (folya­matos nyugdíjazás), tovább csöjkent tizenöttel, viszont a tejes munkanapok száma n mden előző mennyiséget ulhaladva 62 ezer volt. És egy dolgozó tsz-tag átlagosan 26 755 forintot keresett a kö­zösben. Tegyük még éhhez hozzá a háztáji gazdaságok­ból származó jövedelmet, amely összesen (233 dolgozó tsz-tagra vetítve) 1972-ben meghaladta a 2 millió forin­tot Ebből a háztáji tej 900 ezer forintot, az alma és egyéb gyümölcs 600 ezer fo­rintot jövedelmezett. így a méhteleki tsz tagjainak 1972. évi összes jövedelme 8 millió 284 ezer forint volt. Jafalom, erkölcsi elismerés A munkadíjazás formája 1968. január 1. óta garantált készpénzfizetés. A havonta elszámolt munkadíjnak azon­ban csak 80 százalékát fize­tik ki, de minden hónap 15-ig rendszeresen. 1970—72 években a tsz 15 százalék eredményességi részesedést (terven felüli nyereséget) is fizetett. A tsz-tagok ezzel elégedettek. A munkadíj ga­ranciája kiváló. És a kereset 93—94 százalékát mindig készpénzben kapják meg. A természetbeni juttatás mi­nimális. csak szálas ta­karmány és kukorica. A személye* jövedelmek dif­ferenciálódnak. A tsz elnöke — jogosan és megérdemelten — körülbelül a dupláját ke­resi az egy tsz-tagra jutó évi jövedelemátlagnak. A jövedelemre, az anyag; javak emelkedő tendenciá­jára nincs is panasz. Az elosztás módjával, a norma- rendszerrel is elégedettek az embereik. Hiányos azonban a végzett munka — elsősorban a legjobb dolgozók — erköl­csi elismerése, jutalmazása, márpedig az is hozzátarto­zik a dolgozó ember megbe­csüléséhez, életkörülményei­nek — elsősorban társadalmi közérzetének — alakulásá­hoz. A tsz vezetősége azon­ban erről — az erkölcsi el­ismerésről — eddig szinte teljesen megfeledkezett. Né­hány tagnak minden évben biztosítanak üdülést, vagy külföldi utazást és egy-két embert felterjesztenek a Mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetésre. Külön ju­talmak nincsenek. Dicséretet, elismerő oklevelet, vagy ma­gasabb kitüntetést nem kap­nak az emberek, pedig van­nak, akik megérdemelnék. Segély és mikrobusz Premizálási rendszer (vágj' módszer) sincs a tsz-ben, pedig ilyen is kellene, hiszen a jól meghatározott célokért és a kitűzött jutalmakért szívesen dolgoznak, verse­nyeznek is az emberek. Igaz, a vezetők se kapnak prémiumot. A társadalmi juttatások is szegényesek. Csak a rendeletekben elő­írt juttatásokat fizeti a tsz. Megnyugtatóan jó viszont az öregekről, a nyugdíjasok­ról és a járadékosokról való gondoskodás. Részükre a háztáji földet díjtalanul mű­velik meg és ingyen kaipják a vetőmagot is. Díjtalanok az öregeknél! végzett szállí­tási munkák. Minden nyug­díjas és járadékos évente 10 mázsa tűzifát és egy mázsa búzát kap a tsz-től ingyen, hazaszállítva. Az ilyen jut­tatások értéke havi átlagban is meghaladja a 150 forintot. A legjobban rászoruló öre­geknek (tavaly három volt ilyen) különsegélyt is bizto­sítanak. 1972-ben a három öreg 6000 forintot kapott. A munkakörülmények is fokozatosan javulnak a méhteleki tsz-ben, de vannak olyan objektív tényezők, amelyek egyelőre behatárol­ják a javulás ütemét. A tá­voli területekre, ha szüksé­ges, személyszállításra alkal­mas tehergépkocsival fuva­rozzák az embereket. Van a tsz-nek egy 12 személyes mikrobusza is. Egyébként a munkába járás a közelebbi területeken olyan, mint ré­gebben. Ezt azonban senki se kifogásolja. A növényter­mesztésben a gépesítés és a vegyszerek használata máris jelentősen csökkentette a nehéz fizikai munkát. Az állattenyésztésben viszont még nem. Szakosított telep nincs, ezért az állattenyész­tésben a fejes kivételével minden munkát hagyomá­nyosan erős fizikai igénybe­vétellel végeznek az embe­rek. A jövedelmezésben azonban ezt mindig alapul veszik, ami helyes. Jó a fiataloknak A tsz-be egyre több fiatal tag ]ép be. Kifogástalanul dolgoznak, hamar beillesz­kednek a közösségbe, gon­dolkodásuk, viselkedésük alapvetően szocialista. A tsz vezetősége minden lehetsé­ges támogatást megad a fiataloknak, elsősorban a kulturális és a sporttevé­kenységhez. de a szórakozás­hoz is. Most építik-tataroz- zák a KISZ-szervezet klub­ját. de a bútort és a szüksé­ges felszereléseket a tsz már megvásárolta. Színházba és társas kirándulásra is a tsz költségén járnak a fiata­lok. Az anyagi bázis tehát jó. A munkakörülmények is ál­landóan javulnak a méhte­leki tsz-ben. Mindez kihat a tsz-en kívüli életre is. A községben az árvíz után 138 tsz-tag építette újjá a házát. Jelenleg a tsz-csalá- dok lakásaiban. 118 televí­ziókészülék és 127 rádió van. Az új lakások össz­komfortosak, vízvezeték is van a házakban, mert az árvíz után megépült a köz­ségi vízmű. A jövedelmek kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a bútorokat, la­kásberendezéseket a Osz­tagok többsége már kicse­rélte, felújította. A lakás- kultúra kielégítő. A helyi posta tájékoztatá­sa szerint a község lakóinak betétállománya 1970 óta 50 százalékkal gyarapodott. Ez azonban nem jelzi reálisan a megtakarított összegeik ala­kulását, hiszen sokan nem a községben, hanem az OTP- fiókokban és a más közsé­gekben működő takarékszö­vetkezetekben helyezik e4 megtakarított pénzüket. t Aruház, új otthonok Az áruellátás az utóbbi években sokat javult. Az árvíz után új ABC-áruház és egy bisztró épült. Az áru most több is. jobb is. mint régebben volt. Élelmiszerek­ből és műszaki cikkekből nincs hiány. Csak a húsellá­tásra panaszkodnak... A termelőszövetkezet épi- tőbrigáddal és szolgáltató szakmunkásokkal is rendel­kezik A fsz-tagokna-k há­zat építenek és tataroznak. Elvégzik a lakatosmunkákat is. Nagyon szép vaskerítése­ket építenek. Foglalkoznak a vízvezeték-szereléssel és mág javításokkal. A tsz végzi a szállításokat, a takarmány­félék darálását és a kézi­szerszámok javítását is. De még a fodrászüzlet is a tér­ni elősző vetkezeté... A községben az árvíz után új egészségügyi kombinát épült orvosi lakással együtt. A körzeti orvos mellett vé­dőnő és házi betegápoló is dolgozik... összefoglalva: a méhteleki Uj Élet Termelőszövetkezet­ben minden területen látha­tó, mérhető — kézzel fogha­tó — a párt X. kongresszu­sának és a megyei pártérte­kezlet határozatának végre­hajtása, megvalósítása. Ezért a tsz gazdasági és szakmai vezetői, valamint a pártve­zetőségi tagok és a párttagok is minden tőlük telhetőt megtesznek. Szendrei Jró&ef A Túr partján •y úrorgonás? Virágosist­1 vándi? Orgonavirágos Túristvándi. Kígyókanyar­gással kergeti egymást Túr és kövesút. Egymásba fonódnak aztán szétválnak, patkó alakú út, keskeny kis utcák mentén régi és új házak. A régiek teteje olyan, mint a kendő sváb asszony fején. Az orom előrehúzódik, s mint a szemet a selyem, úgy árnyékolja az ablakot. Az újaké' mái; más, itt a nagy ablakon szabadon árad' be a májusi napfény. Minden ház előtt kert. És minden kertben orgona. Li­la. fehér, haragos színű és lá­gyan pasztell, pattogatott ku­koricára emlékeztető és cin- gulust idéző színek, formák Az utcákat cseresznyefák sze­gélyezik. A virágsövény és a fák zöld sokasága sejtelmes, elmosódott tört fényt vet a falakra, az út kövére, az em­berekre. A kis Túr mente mint égy meseillusztráció. Ös, öreg fü­zek, víz fölé dőlnek, gyertya­virágos gesztenyék állnak őrt a tisztások szélén. A fű kö­zött sárga, kék, fehér, csillag alakú, ernyős, tölcséres, sze­rény és hivalkodó virágok. A víz egvre szélesedik, kis tóvá bővül. Halak ugranak ki, bic­centenek egyet a napfénynek, aztán visszacsobbannak a folyóba. A tó duzzadt vize fe­hér habosán préselődik át a vízimalom zsilipén, hogy az­tán elcsendesedve siessen a Tisza felé. Az utcákon asszonyok si­etnek. Hónuk alatt kenyér. A víz partján egy magányos horgász meregeti zsinórját a Túrba. A szövetkezet szérűs- kertjében csikók ágaskod­nak, évődnek. játszanak, ug­ranak. mutáló nyerítéssel ke­resik egymás nyakát, amolyan tavaszi szerelmesen. A furnér- üzemből fűrész zaja hallik. A kertben szamócát kapál egy férfi. Ott szőlőt permetez va^ laki. A papiak udvarában a tsz kisgépe üzen hadat a her­nyóknak. A boltban, az egyetlenben, leltároznak, és az ablakon át kirakati babák­nak tűnnek az ülő, álló el­adók. Egy félkopaszra nyírt kis cigánylány pirospettyes ruhában kettőért cukrot Ijp- nyerál a kocsmában. A ta­nácsháza első szobájában hű- söl a fiatal kisbíró, miköz­ben nézi a kirendeltség egyetlen ügyeletes tisztvise­lőjét, aki papírok között ma­tat. Móricz Zsigmondék egykori háza szembenéz Zsuzsika né­ni házával. Az idős asszony, a fiatal író első szerelme már halott. Sok szép történet, már- már mese őrzi emléküket. A túristvándiak szívesen be­szélnek róluk. De a máról is. „A két fiamtól most nyolc­száz forintot tartottak vissza a tsz-ben a húsz százalék fe­jében. Vajon jövőre kiad­ják-e? Mert az elmúlt év ugyancsak gyenge volt." „Minek nekünk funér- üzem? Inkább állat kellene. Sok szarvasmarha. Mert tes- 1 sék megnézni: van Rt rét, le­gelő. Olyan csodás a fű, hogy sehol ilyet nem talál. Meg ha kell, öntözni is te­het”. „Nem baj az, hogy Cseké- hez tartozunk tanácsilag. De azért az itteni vezetők job­ban is szerethetnék a falut. Több szív kellene. De tudja, hogy van az, amikor valakit innen oda tesznek, onnan meg amoda...” „Itt születtem, de meg­mondom: furcsa emberek va­gyunk mi istvándialc. Kicsit mindig panaszkodunk, de végeredményében minden­kinek megvan mindene. Té­vé is, rádió is, pénz is. Ta­lán amiatt, hogy a háztájit előbbre vesszük a közösnél. Persze, ez sem mehet sokáig.” „Nem vagyunk ezren. Van vagy húsz híja. És ebből több mint 30Ö cigány. Van köztük már igen sok rendes. Még SZ— 8-as lakást is építették. Min­denütt sok a gyerek. A nem cigányoknál ez már másként van. Szedik a gyógyszert. Be­ugranak a járási székhelyre, a kórházban felírják. Tudj’ isten, mi lesz ebbőL” Jőlesik meg-megállni e£v- egy szóra. A ház előtti kis- padon az öreggel, aki már csak a portát őrzi. Az asz- szonnyal, aki amiatt zsörtöl, hogy kannáját elcserélte va­laki. Jó belesni a kerítések mögé, ahol virágok között fiatal leány hajladoz, napfény sütötte húsa kivillan a rövid szoknya alól. Melegtől kó- kadt kutya lógatja nyelvét, és még vakkantani is lusta, A régi tomácos-gangos szatmári házak ablakából árad a rádió zenéje, s mint ellentpont fe- lelget rá a sárga kisliba csi­pogása. Bodnár úr szatmári szilvát tölt egy pohárba. „Isten-is­ten” — mondja, és belekezd Szatmár dicséretébe. Már nem is tudom, kocsmáros-e, avagy költő. Az embernek kedve ke­rekedik, hogy elinduljon meg­keresni honfoglalók, kuru­cok, labancok emlékeit. Néze­getem az utcán az arcokai Keresem rajtuk az ősök vo­násait, a mai ruhák alatt a Rákóczira esküdő sziveket. Kemények és konokok ma is. A garast fogukhoz verőek. Ilyenné formálódtak a szá­zadok során. Itt olyan keskeny a járda, hogy egy ember épp elfér raj­ta. A szembejövőnek köszön­ni kényszerít. A találkozókat beszédre invitálja. Kígyózik a keskeny betonsáv, pontosan követve az országút S-ka- nyarját, majd patkóívét Autó ritkán veri fel a port. erre már kevés az utas. Itt lassan véget ér az ország. Móricz, Kölcsey, Rákóczi országa. A malom hídja mellett idős művész képet fest. /-li a malomkerék, nem őröl most búzát. A facsoda tükörképe széttöredezik a kis hullámok­ban. Béka ugrik a folyóba, majd fecske súrolja szárnyá­val a víztükröt. Meleg máju­si szél mozgatja a nyárfák le­velét. A falu éli a maga hét­köznapi életét. Dolgozik, sze­ret, pihen, gyűlöl, tanul, uta­zik, örül, verejtékezik, dü­höng, dalol, születik és még.- hal. Színek, fények, illatok, sza­vak kísérnek el. Egy dolgos falu egy napjának sokáig élő képei. Bürget Lajaf

Next

/
Thumbnails
Contents