Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

ft <m* KELET-toAGYAisottswös Több sorompó — kevesebb baleset ? Milliók automata berendezésekre ui SZAK KISVÁRDÁN Postásak lesznek "WPS. rnifiis 28. IEGYZET Két aláírás Nem nagyon régi példát idé­zünk bevezetőül: egyik sza­bolcsi termelőszövetkezetnek szüksége volt járműveihez egy sorozat alkatrészre. Azonnal ( megbízást adtak anyagbeszerzőiknek, hogy ku­tassák fel, bárhol található belőle. A szövetkezetnek ugyanis Budapesten két anyagbeszerzője is dolgozott másodállásban. A két másod­állású szakember derekasan megdolgozott a megbízás tel­jesítéséért. Végigtelefonálták kapcsolataikat, aztán, hogy sehonnan sem kaptak a megszokott helyeken igenlő választ, beutazták fél Dunán­túlt — természetesen nem kevés költséggel. Hiába, az említett cikk, akkor Budapes­ten is, Dunántúlon is hiány­zott, kevés volt belőle. Tel­jesen véletlenül, hetek múl­va derült ki, hogy csak tele­fonálni, vagy írni kellett vol­na az illetékes nyíregyházi vállalatnak — a vezetőség tagjai közben többször is jártak a megyeszékhelyen. — a szabolcsi központot épp ab­ban az évben bőségesen ellát­ták az említett cikkekből, még' fölösleg is maradt belőle. A .történet tanulsága nem az. hogy az anyagbeszerzői foglalkozás káros, vagy fö­lösleges. Nagyon is fontos be­osztás ez. nagy tájékozottsá­got és szakértelmet kíván. De ezt a munkát . is irányítani kell. ÉS főleg akkor kell igénybe venni, ha a megszo­kott legrövidebb utak — le­vél, telefon, távirat, egyszerű érdeklődés —, már csődöt mondanak. Ez a régebbi történet most arról jutott eszünkbe, hogy olvastuk a lapokban a kapós- yári megyei bíróság szigorú ítéletét, amellyel másfél mii- lió gazdasági bírság kifizeté­sére kötelezte a kadarkúti fo­gyasztási szövetkezetei bur­kolt ügynöki tevékenység folytatásáért. De hát mi volt a burkolt ügynökösködésV Na­gyon egyszerű. A kadarkúti szövetkezet üzletszerzői or­szágszerte felkutatták az üze­mek „elfekvő” készleteit* és vevőt szereztek rá. Sőt. elfo­gadták a vállalatok megren­deléseit is és — csodálatos si­kerrel — csaknem kivétel nél­kül megszerezték a. kívánt árut, ahogyan mondani szok­ták, „a föld alól is.” Ha a kadarkútiak így közbe tudtak ékelődni kis számú ügyes embercsoportjukkal, ak­kor alighanem baj van az egész készletgazdálkodás kö­rül. Nem -forognak” elég olajozottan ^raktárkészletek értékesítései. Ezt egyébként a statisztikai adatok is bizo­nyítják. Évről évre milliár­dos értékekkel nőnek a rak­tárkészletek. Szigorú adók sújtják, mégis nő. Ha egy nagy központi adattárolóba összefutna minden olyan adat, amely a fölöslegesen raktáro­zott cikkek listáját tartalmaz­za és azok az adatok, melyek­ben együtt lenne minden igény, meglepő dolgok de­rülnének ki. Sok olyan holmi fölösleges az egyik helyen, ami másutt hiányzik. Mi lehet a fő oka a készle­tek növekedésének? Emberi gyengeségek is. Ha valami egyszer hiányzott, legköze­lebb a vállalat sokszorosát vásárolja a szükségletnek. Ha pedig megvan valami, nehe­zen válnak meg tőle. Jó lesz az még valamire, szokták mondani. Arra, hogy a készletcsök­kentést már otthon el lehet kezdeni, kitűnő szabolcsi pél­dát tudunk. Egyik városi -ter­melőszövetkezetünk legutób­bi szakvezetői összejövetelén határozat született, hogy min­den megrendeléshez két alá­írás szükséges. Az egyik .alá­írás mindig a raktárosé. Alá­írása azt igazolja, hogy a meg­rendelt áruból nincs a raktár­ban elegendő. Ez az egyszerű újítás néhány hét alatt már érezhetően csökkentette a szövetkezet kiadásait. Miután a rendelések harmada már a raktárosnál elakadt, sorozato­san derült ki, hogy olyasmit Is meg akartak venni, ami már megvolt. Nemcsak taka­rékosság ez, hanem ésszerű in­tézkedés is. (gesztetyí) „Jelentem, hogy Téglás községnél a bökönyi út ke­reszteződésében a lezárt so­rompón átbújó gyalogost ha­lálra gázolta a vonat... „Je­lentem, hogy Nagykálló előtt a sorompó nélküli átjárónál a 6124-es számú vonat elgá­zolta a kerékpárján ülő és a tilos jelzés ellenére áthaladó ittas férfit, akinél a rendőr­ség személyi igazolványt nem talált... „Jelentem, hogy Ti- szabezdéden a négyes számú főúton lévő lezárt sorompó­nak nagy sebességgel neki­hajtott egy motoros és meg­halt, utasa megsérült...” A felsorolt jelentéseket a vasutas dolgozók tették a debreceni vasútigazgatóság- nak a közelmúltban. Tavaly az igazgatóság területén halt ember halt meg a vasút és a közút kereszteződésénél. A szomorú statisztikáról az igazgatóság biztosító beren­dezések osztályának vezetője tájékoztatott bennünket. El­mondta, hogy tavaly a vonó- vezetékes sorompóknál 66 esetben történt baleset, ebből eredően 90 ezer forint kár keletkezett a vasútnak. A so­rompó nélküli átjáróknál 25 esetben karamboloztak a gépjárművezetők. Az úgyne­vezett félsorompókkal ellátott kereszteződéseknél a múlt évben 28 baleset történt az igazgatóság területén, s az itt keletkezett kár 603 ezer fo­rint. Ebből azl összegből pe­dig egv új fénysorompót építhetett volna a vasút. A jegyzőkönyvek szerint vala­mennyi balesetért a gépjár­művezetők a felelősek, a vasutas dolgozók egyetlen esetben sem követtek el mu­lasztást. Aki jelenti... A félsorompók rongálói egyetlen esetben sem jelen­tették tettüket — továbbhai- tottak. Ez a vétkes nemtörő­dömség az utánuk közlekedő gépjárművezetők sérülését, vagy halálát okozhatta volna, mert a megrongált sorompó rossz jelzést ad a gépjármű- vezetőknek. Kevesen tudják, hogy ha a gépjárművezető azonnal jelenti' tettét, talán nem kell megfizetnie a teljes kárt, csak annak egy részét. Mert az igazgatóság vezetője bizonyos eseteket méltányol­hat, figyelembe veheti a bal­esetet okozó szociális és egyéb körülményeit. (Egy komorói fogatos kora tavasszal 2 ezer forintos kárt okozott egy so­rompónál, az esetet jelentette, figyelembe vették azt is, hogy lovai makrancosak, így a kárnak csak egy részét kell megfizetnie.) Ezúttal nem iskolai tabló­ról van szó, hanem olyanok­ról, melyeken többségben megfáradt arcot, tekintetet, hófehér hajat vagy egyszerű fejkendöt mutatnak a képek. Nem közforgalmú utcákon láthatók tablóik. Irodákban, szövetkezetek, üzemek, vál­lalatok folyosóin találkozni velük. Elsősorban ÁFÉSZ-ek, termelőszövetkezetek alapí­tó tagjai képein vannak. Parasztbácsik, falusi anyák, vagy már nagyapák, nagymamák. A környezetü­ket, életüket megváltoztató élet úttörői. Legutóbb a ti- szamogyorósi Egy akarat Ter­melőszövetkezet elnöki iro­dájában láttam egy ilyen tablót. Ésik Dániel elnök — ki maga is a tablón van — mondta: száznégy személy került igy „megörökítésre”. Katasztrófát okozhatnak azok is, akik a sorompókat vandál módon megrongálják. A lezárt sorompó előtt kia­bálnak, türelmetlenek, sőt néhányan kárt is tesznek a sorompóban. Megyénkben fő­leg a fiatalok több sorompó­nál elvágták a kábelt, vagy alkatrészeket loptak ki a jel­fogó berendezésből. Például Nyíregyháza és Sóstó között meg kellett szüntetni a fény félsorompót, mert annak el­lopott alkatrészeit nem győz­te pótolni a vasút Az utat így lezárták, ez az intézkedés pedig a becsületes gépjár­művezetőket sújtja, mert csali kerülővel juthatnak el cél­jukhoz. A vandál pusztítók és a baleset jelentését elmu­lasztók ellen közös erővel kell fellépnünk — hangsú­lyozta az igazgatóság osz­tályvezetője. Sok a dűlőút A fokozott biztonsági in­tézkedések ellenére elég gya­koriak a balesetek a vasút és a közút kereszteződésében. Éppen ezért nézzük meg: az igazgatóságot, illetve me­gyénket hogyan látták el so­rompóval. Az igazgatóság te­rületén 1392 helyen keresz­tezi a vasút a közutat, illetve a dűlőutakat. A mezőgazda­ság átszervezése után ma már indokolatlanul sok a dűlőút — főleg Szabolcs megye te­rületén. A dűlőutak megszün­tetésével csökkenne a bal­eseti gócok száma. Megyénk területén az átjárók 25 szá­zaléka sorompóval ellátott. Ez igen jó arány, hiszen Svédországban, az acél ha­zájában a kereszteződések­nek csak a 16 százaléka Ilyen. Az igazgatóság területen 136 korszerű fénysorompó bizto­sítja a vasúti átjáróikat, s a fénysorompóknak több mint 60 százaléka megyénkben, ta­lálható. Az utóbbi hónapokban rendkívül sok baleset történt az országban a vasúti keresz­teződéseknél. Ezért megszi­gorították a közlekedés el­lenőrzését. De nemcsak ad­minisztratív tntézfced ésről van szó. Az ötéves terv hát­ralévő részében az erede ti le;: tervbe vett automata beren­dezések kétszeresét állítj-r fel a MÁV. Erre a célra 250 millió forinttal többet költe­nek, mint ahogy korábban terveztek. Az igazgatóság a terv szerint 6,5 millió forin­tot kap a „pluszpénzbőF*. Három helyeit fiz Az elmúlt napokban a köz­lekedési szakemberek Bala- tonfenyvesen tárgyaltak a Egy részük még dolgozik, mások megérdemelt járadé­kot, nyugdíjat élveznek. Van akiknek már csak a képük maradt meg... S nem hiába fáradoztak, bíztak, reméltek annak idején, amikor meg­alakították a közös gazdasá­got. Épp a múlt évi ered­ményei alapján kapott ez a tsz is „Kiváló szövetkezet” kitüntetést. Nemcsak a tiszamogyorósi tsz tablójáról van szó. Ha lehet úgy mondani {és miért ne lehetne!) bizonyos törté­nelmi folyamat van az egész­ben. Az idősebbek után szé­pek. figyelemreméltóak a fiatalok tablói is. Az alapí­tók, a törzs gárdatagok, kivá­ló dolgozók után az iskolát végző új nemzedéké (asztalos) sorompók t fejlesztéséről és a közlekedési morálról. Itt azt is elmondták, hogy a közel­jövőben a vasutat jelző „András-kereszteket” fény­visszaverő bevonattal látják el. A közlekedési miniszter utasítására felülvizsgálják az átjárókat, szigorúan ellenőr­zik a közlekedésben részt vevő dolgozókat, a vasutaso­kat az eddiginél gyakrabban szondázzák, szolgálatképes­ségükről minden nap meg­győződnek. Több helyen kor­szerű fénysorompót állítanak fel, ezzel megszűnik a so- rompórúdnak történő neki- hajtás lehetősége, s ez is csökkentheti a jövőben az ilyen jellegű baleseteket. Debrecen és Nyíregyháza között a jövő év végéig 26 csapórudas sorompó helyére korszerű elektromos sorom­pót szerelnek. Az igazgatóság területén ebben az évben csak 3 kor­szerű sorompót akartak épí­teni — a kormányhatározat értelmében azonban tizet építenek. Jövőre 13 sorompó építését tervezték, de hu­szonhármat építenek. A plusz­pénzből 19 sorompó me­gyénkben épül. 1975-ben a tervezett 5 helyett 13 sorom­pót épít az igazgatóság — nyolcat Szabolcsban. Egy korszerű sorompó építése fél­millióba kerül. Nábrádi Lajos A nyár közeledtével meg­látogattunk néhány nyíregy­házi nagy forgalmú divatáru boltot, hogy tájékozódjunk, mit kaphat a vásárló és ho­gyan tudják kielégíteni a gyorsan változó igényeket. A Centrum Áruházban ar­ra kértünk felvilágosítást, melyek azok a divatirányza­tok, amelyek dominálnak a •íyári hónapokban. Megtud­tuk: női ruhákban a derék­ba szabott sziluett az irány­adó. 1973-ban a női divatban észrevehetően jelentkezik a nőies vonalvezetés, a lágy re- dők, kis húzások, ferde szabá­sú bővülő szoknyák, pilisszék és ráncok. Változatlanul di­vatos, a sportos, fiús ruhá­zat Megtudtuk: van tmporfból származó női fürdőruha két­részes, nagy többségében Olaszországból érkezett. A fürdőruháknak egy része las- tex, de többségében szintet!-“ kos anyagból készültek. Hazai iparunk is jól felkészült a nyári divathoz, szemre is na­gyon tetszetős női* fürdőruhá­kat és garnitúrákat hozott forgalomba. Az áruház gon­doskodott arról, hogy a ki­sebb jövedelműek is hozzá­juthassanak a választékos, divatos fürdőruhákhoz. Ezek nagy részben kartonból ké­szültek, egy- és kétrészesek. Nagy a választék a gyermek és a férfi fürdőruhákból is. Ezek is szintetikus csíkos anyagból készültek. Minden mennyiségben kaphatók für­dőcipők. Az úgynevezett vi­etnami gumipapncsból és nyári fapapucsból is van ele­gendő. Az utolsó évet végzik a ruhaipari szakközépiskolások a Kisvárdai Császy László Gimnázium és Szakközépis­kolában. „Területük” azon­ban nem marad üresen — átveszik tőlük a postások. Talán ez is az egyik magya­rázata annak, hogy egy év­vel ezelőtt a szakemberek úgy döntöttek, Mátészalka vagy Nagykálló helyett Kis­várdán indítanak — az or­szágban hetedikként — pos­taforgalmi szakot. Sokat szá­mított az a kedvező környe­zet is. melyet az i iskola nyújt a leendő postásoknak. Egy év még nem nagy idő. de a kezdet sikeres volt. Két osztályt indítottak 36— 36-os létszámmal, elsősorban szabolcsi és borsodi fiatalok beiskolázásával. A távol la­kókat 240 személyes kollé­giumban tudták elhelyezni. — A négyéves képzés lé­nyegesen eltér az általános gimnáziumétól — mondta Grgurics István, igazgató. Külön óra- és tanterv alap­ján dolgoznak, a szaktárgyak mellett a francia nyelv is kötelező. A postaforgalmi szolgálat elméleti és gyakor­lati részét mind a négy év­ben tanítjuk, majd fokozato­san „belép” a távközlési. a posta szállító és a hírlap- szolgálat, a pénztárismeret, az elektro- és a híradás- technika, valamint a jogi is­meretek. A tizenhárom tantárgy kö­zül jelentős a gyakorlati foglalkozások ideje — he­tente 5—7 óra. Már az első osztálytól a tanulók egyik fele postahivataloknál, a má­sik a helyi „hivatalban” dol­gozik. Ez utóbbit, sok köz­ségi posta megirigyelhetné. Az iskola egyik udvari épü­letében — saját erőből épí­Nyári női-, leányka, gyer- mekruha-féleségekből a ke­reskedelem jól felkészült. Pa­mut- és mosóanyagokból, va­lamint szintetikus árukhői készített lányka gyermekru­hák kaphatók. A nyári női cipőkben is bőven van vá­laszték. Itt is a széles és ma­gas sarkok dominálnak. A Centrum Áruház 5—6 ezer nyári női cipővel várja a vá­sárlókat Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat 13-as női konfek­cióboltjában is megtekintet­tük a nyári ruhákat Ezek úgynevezett tripplín és nfll- prim műanyagból készültek, el ólgom bolósak és szemre is nagyon tetszetősek. A jersey ruhák olcsóbbak lettek, szé­pek és divatosak. Népszerű­ségre számíthat a jersey nad­rág, párhuzamos szárral. Ezek jórészt bakfis- és gyer- mekszámban készültök. A MÉK-től kapott tájékoz­tatás szerint a szombati heti­piacon a zöWség-gyümölcs- felhozatal minden igényt ki­elégítő lesz. Szombaton meg­kezdték az újburgonya áru­sítását is. Kilogrammja 18 forint. Az újburgonyát Csong- rád megyéből szállították. A fejes káposzta kilogramm­ja 14 forint, a kelkáposzta 6 forint. A saláta egy és 2 fo­rint, a retek csomója 1,20—2 forint. A zöldhagymának 80 fillértől 1,40 forint csomója. Az újkaralábé darabja egy és két forint. A zöldpaprika, tettek — a Debreceni Po.ta- igazgatóság segítségével lel. vételi termet rendeztek be és egy géptávírói tantermet. Legalább 30 gépen tanulhat­ják a „telexezést”. de nem­csak a postástanulók, hanem a fakultatív órákon bárt:­— Ha valamelyik gép meghibásodik, a postaigaz­gatóság szakemberei gyorsan kijavítják, de tőlük kapjuk a nyomtatványokat és egyéb hasznos tanácsot. A kis pos­tahivatalunkat hamarosan bővíteni fogjuk és tervünk, hogy „igazi” postát alakít­sunk belőle. Társadalmi munkával meg tudjuk olda­ni és javulhat a kisvárdaiak ellátása is. A nyári 4 hetes kötelező gyakorlaton p?dig több gyerek maradhat a vá­rosban. A szakközépiskola képesí­tésével a posta bármely te- rületén el lehet helyezked­ni. A szállításra használt berendezések, a bel- és kül­földi irányítási rendszer. a belföldi vonalcsoportok, a a postai küldemények. az értékcikk-kezelés, a hírlap- szolgálat, a távközlési beren­dezések megismerésével a munkaterületek közül bőven lehet válogatni. A továbbta­nulásra is lehetőség nyílik — a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­la különböző szakain. Egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulók szívesen, örömmel tanulják és gyakorolják a szaktantár­gyakat. A jelentkezők szá­ma évente nő. Múlt évben a többszörös túljelentkezés és a gyengébb átlagok miatt magyarból és matematiká­ból tartottak felvételit. Az idén a hetven helyre 100— 110-en jelentkeztek és a né­gyes átlagok feleslegessé tet­ték a felvételit. A 4-es számú divatáru boltban főleg a kétrészes női fürdőruhák számíthatnak na­gyobb érdeklődésre. Női kö­töttáruiéban a hosszú micfi- mellény tarthat számot na­gyobb érdeklődésre. A népművészeti boltban treviraanyagból készült rö­vid ujjú pulóverek és a gye­rekeknek kézi festéssel ké­szült és hímzett ruhák talál­hatók. A frottír kivágott női ruhák, gombos strandruhák, az „otthonkák” is kedveltek: az utóbbiak négyszínű anyagból és kartonból készül­tek. A modellház is felkészült a nyári forgalomra. Termékei műanyagból, több színben készültek. A kétrészes mel­lény (nadrág, mellény) Szófia­műszálból készült. Továbbra is népszerű a teriiszter és a baüananyagból készült nad­rág. Farkas Pál erős 2 forint, csemege 5 fo­rint darabonként. Az uborka kilogrammja 18 forint. Az új­paradicsom 42 forint, a zöld­borsó kilogrammja 16 forint, a karfiol kilogrammja 26 fo­rint. Ugyancsak újdonság a cse­resznye, kilogrammja 18 forint. Szintén új áruként jelentke­zik a szamóca, egy kiló 22— 25 forint. A cseresznyét Sza­bolcsból a kálmánházi tsz-ből szállították, a szamócát He­ves megyéből hozták. A tavalyi zöldségfélékből a felhozatal megfelelő, az árak nem változtak. Tablók Divat: a sportos fazon ' " i Nyári áruk nyomában Űjburgonya a piacon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents