Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

f9ÍS mSJt» YS. KÄSff-jfirAÄVXIlöBSBÄ« Ki a kispolgár? MAGATARTÁS VESZÉLYEI 4. A Mi bajunk nekünk a kispol­gársággal? — kérdezték már sokan. Miért nem hagyjuk békében élni őket? Gondol­kodjanak úgy, ahogy akarnak, a társadalom úgyis szabá­lyozna gazdaságilag is, jogilag i« létezésük kereteit és ter­jedelmét. A harc úgyis lát­szólagos és fölösleges. Csakhogy ez a kérdés , is jócskán hordoz magában kis­polgári mentalitást. A' kispolgáriság legkézen­fekvőbb veszélye, hogy a fen­tiekben elemzett szemlélet terjedni kezd. mint a talaj hajszálcsövein a vizek, látha­tatlanul, de szívósan. Terjed és befolyása alá vonja azokat az osztályokat, személyeket is. akik a szocializmus útjának irányítói. Az egyes magatar­tásformák hol ijt, hol ott búk- kannak fel. Lehet például, hogy valaki elvileg a bírálat joga mellett foglal állást. Ugyanakkor kialakíthat maga korül — néha nem is tudato­san — olyan légkört, amely­ben csak a szolgalelkűség lé­tezhet. Kispolgár? Nem, de a hajszálcsöveken ebben az egy vonatkozásban már el­jutott hozzá a talajvíz. És ez ilyen tormában máshoz, máshova is eljuthat. A másik veszély, hogy a fogyasztói igényeknek enge- delmeskedve a szocialista ál­lam — elsősorban a kereske­delmi formákkal — enged­ményekre kényszerül. Mes­terházi Lajos írja: „...nem vagyok hajlandó megérteni, amikor azt látom, hogy a for­galom mesterséges gyorsítása érdekében valahol a minősé­get rontják, vagy egy jól be­vált és keresett minőséget el­tüntetnek, s helyette mást, az üzem szempontjából talán igen, de a fogyasztó szem­pontjából semmiképp sem gazdaságos pótlást adnak... Nekünk elsősorban a meglevő igényeket kell minél jobban kielégíteni, nem pedig — üz­leti megfontolásból — egyre újabb igényeket a vásárló­ból kisürgetni.” Ez is kispol­gári magatartás: az anyagi­asság sajátos érvényesülése. S ez a szellem az állami ke­reskedelmet s más szocialista jellegű formákat is befolyá­solhat. A kispolgáriság egyik nagy veszélye, hogy megnehezíti a tudat átalakítását. Pedig a szocializmus teljes felépítésé­nek a tudat átalakítása is femétele. Csakhogy a kispol­gáriság újratermelődése ese­tén éppen a tudati viszonyok nem kellő mértékű és ütemű fejlődése miatt a szocializ-, mus teljes felépítése húzódik el történelmileg. Veszély, hogy a kispolgári­ság gyakran párttagoknál is jelentkezik, a marxista világ­nézeti elemekkel együtt. Ezek a jelenségek árnyékot vetnek más párttagokra is. Ha azt látják az emberek, hogy ve- zető beosztású személyek el­len kell fegyelmit indítani a kispolgári magatartás, vagy abból fakadó bűncselekmé- nyék miatt, ez az egész pártra is árnyékot vethet. Rendkívüli veszélye van a kispolgáriságnak — akár csa­ládon belül, akár az iskolá­ban, akár a társadalomban jelentkezik — az új generá- ció nevelése szempontjából Ideáljaink, céljaink, elveink megismerése elindította a fia­talokban a szocializmushoz való hűség, az alkotómunka iránti szeretet — s más pozi­tív. tulajdonságok — kialaku­lását. De a hétköznapokban szemben találják magukat számtalan kispolgári jelen­séggel. Mi történik ilyenkor? Konfliktus keletkezik. Ki ga­rantálja, hogy ezek a konflik­tusok minden esetben a szo­cialista gondolkodás javára oldódnak meg? Példákat idézhetnék, hogy gyakran a kispolgári mentalitás válik uralkodóvá a felnövekvő nemzedékben is. A kispolgáriság jelenlétének rendkívül nagy aí; a veszélye, hogy atomizálja, szétszórja a társadalmat, kis egyéni célok alapján különülnek el cso­portok és személyek. Ez az atomizálódás elmagányoso­dással, közömbösséggel jár együtt még akkor is, ha e ma­gatartásformák mögött nincs ott a kispolgáriság többi más jellemvonása. A kispolgári szemléletnek egyik legnagyobb veszélye, hogy átalakítja az értékviszo­nyokat. Valóságos értékek helyébe látszatértékeket emel, tartalmak helyébe formá­kat, belső rang helyébe kül­sőségeket. Ez az értéklabilitás forrása, s az értékek devalvá­lódása nagyfokú emberi-er­kölcsi bizonytalanságot is je­lent. Hiszen az anyagi érté­kek — mert ezekre esik most a fő hangsúly — jellemzésé­hez az is hozzá tartozik, hogy a legingatagabb és a legkönv- nyebben múlandó értékek. És éppen a múlandóság és ijjja- tagság érzése teszi magát a szemléletet is ingataggá, fé­lelmekkel terhessé. Féltik az anyagi javakat. Mert számuk­ra csak ezek vannak. Mindebből ered. hogy az ér­dekviszonyokat is alapvetően eltorzítja a kispolgáriság. A közösségi érdekek helyét — néha még a csoportérdekek helyét is — az egyéni érdek foglalja el. Sajátos helyzete társadalmunknak, hogy a cso­portérdek bizonyos esetek­ben éppen így a társadalmi érdek elé kerülhet s ez a kis- polgáriságot egy magasabb szinten: közösségi méretben termeli újra. PL ha vállalati vagy szövetkezeti érdek ke­rül az össztársadalmi érdek elé. ami nem ritka jelenség. Az értékek átalakulása a cé­lok módosulását is jelentheti. Ha a közösségi cél, valameny- nyiünk érdeke és munkánk végső yértelme háttérbe szo­rul, illetve láthatatlanná vagy elérhetetlenné válik a kispol­gáriság ködösítő tükrében, akkor azt csak individualista, önző. egyéni célok foglalhat­ják el. Ezek pedig megint csak a szocializmus teljes győzelme ellen munkálnak. összefoglalva tehát: a kis- polgáriságnak számtalan, most is említett vagy most szóba nem hozott veszélye van. Alapvető és legfonto­sabb veszélye azonban, hogy a közéletben szétterjedve előbb-utóbb gátjává válik a szocializmus teljes felépíté­sének. Olyan gáttá, amelyet csak rendkívüli méretű társa­dalmi erőfeszítéssel lehet szétrobbantani. Most még könnyebb, most még kisebb munkával, kisebb erőfeszí­téssel lehetne tenni ellene töb­bet. Mindenekelőtt elemez­nünk kell, pontosan megis­mernünk, aztán a létezésének objektív okait kell megszün­tetnünk. S ez nemcsak ideoló­giai munka, hanem gazdasági is. Bényei József Porta Kocsordon Aranyat érőnek mondja a gazda a májusi esőt. Nemyég tértek haza feleségével a kö­zös kertészetéből. Legalább századmagukkal palántát raktak le. Kocsord. Rákóczi utca 11. Ifjú Nagy Gyuláék portája. Betonkerítésen a kiskapu. Erős, magas, új ház. Elöl re­dőnnyel ellátott két nagy tá­gas ablak. A porta területe három részre osztott. Sok virág. A rózsatövek mellett csinos kerti karók. A középső a baromfis rész. Szépen fejlett, idei tollas csirkék és kacsák h^da húzódik az eső elől. Így az udvart két külön, ke­resztben átfogó, csinos akác­léces kerítés is „tartja”. — Alig tíz éve építettük a házat — indítja a benti be­szélgetést a gazda. — Már mint téesztagok. Nincs utána tartozás. — Többes számban mond­■ ja­— Úgy mondhatom. Tagja vagyok az Uj Életnek én, a feleségem és édesapám is. — Mennyivel léptek be? — Már ahogy összejött ná lünk meg a feleségem után tizenöt és fél holddal. Volt benne juttatott is. — Milyen a tsz? — Embere válogatja, Min- l denesetre nem valami híres. Sok volt eddig a gondja. Cse­rélődött jó párszor a vezető­ség. Nehezen alakult, mit is tóar a szakvezetés. Pedig van lehetőség. Elég jó a föld. Öntözni is lehet. Most kezd már inkább a közös gazdaság egyenesbe jönni. A múlt évben nem volt hiá­nyos. De... az szintén igaz­ság, a tagságban is volt és van hiba. — Maguk jól vannak. Sok minden mulatja. — Igen, valóság, hogy na­gyon sokat fejlődött a köz­ség — szól közbe a gazda felesége. Akiben van akarat, nem a munka temetésére szeretne menni, az boldogul­hat. Mint az uram mondja, hiába nem volt eddig kitűnő a mi teészünk, van fejlődés, boldogulás. Nagyon sokat tesz, ki hogyan használja ki a háztájit. —f A családból hárman dol­goznak. Mire számíthatnak? — A közöst tekintve — veszi áf a szót a gazda — "eleségemmel kettőnknek ki­jön onnan a havi háromezer itlag. A kertészetben novem­bertől márciusig szinte nincs komolyabb munka. Édesapám is velünk van, hétszázhat- vanhét forint ipari nyugdí­jat kap. Korábban Pesten dolgozott. S, hogy még bírja magát, a téeszben éjjel-nap­pali őrszolgálatot teljesít. Ezért külön havi ezer forint­ja van. Tehát, közel ötezer forint biztos készpénz jön be havonta. — És ennyiből ilyen por­tát és berendezést teremteni? — Volt már szó a háztáji­ról. Mondjam részletesen? Megsokallja az elvtárs. _ ?; — Múlt évben leadtam négy hizlalt bikát. Három kövér sertést. Jött értük nyolcvanötezer forint. Kerti lucernáért négyezes. Almáért kaptunk harmincötezret. Ez százhuszonnégyezer. A nagy­ja. Nem számítva baromfi­ért, tojásért. Plusz a téesz- ből a végzett munkánk utá­ni részesedés. Meg hármunk után a háztáji föld termése, a kert területének levonásá­val is tekintélyes.' — Mindig a kertészetben dolgoztak? — A feleségem igen, én nem. Voltam fogatos nö­vényé póló. Elvégeztem a háromhónapos betanítottnö­vényvédő-tanfolyamot. az­után kerültem a kertészetbe. Jobb is, hogy együtt dolgo­zunk a feleségemmel. Gyor­sabban telik az idő. — Más tsz-tagnak is van gépkocsija? — Persze — nevet. — Nemcsak en fogom az ttáen I. A szőrmétől a komputerig óra a BNV szovjet pavilonjában A szovjet pavilonban a műszeripar legújabb termékeit, a gép- és könnyűipar kitűnő gyártmányait rendkívül sokan megcsodálják, * Mind a két kiállítási helyen rendkívül nagy érdeklődé* kísérte a szovjet autógyár új Zsiguli kombiját és a 2103-as típusú Zsigulit, az úgynevezett „Lada-topázt”. Az új kocsi tetszetős kivitelű, ötszemélyes, sebessége elérheti az órán­kénti 150 kilométert. (Elek Emil felvételei) „A legszebb Váci utcai kirakatban sem néznek ki jobban az áruk. mint itt, az önök pavilonjában. Enged­jék meg, hogy ezért is gra­tuláljunk . . A mondat pénteken hang­zott el a Budapesti Nemzet­közi Vásáron, a szovjet pa­vilonban tett sétát követően. Fock Jenő miniszterelnök szavainak igazáról azóta százezer látogató győződhe­tett meg, hiszen ennyien nézték meg azóta a vásár legnagyobb külföldi kiállító­jának impozáns bemutató­ját. A harminchármas pavilon valóban a BNV meglepeté­se. Példája annak. hogyan lehet viszonylag kis terüle­ten is bemutatni a remek orosz szőrméket és az M— 6000 jelzésű univerzális irá­nyító komputert, a zafírt, a smaragdot és a legkülönbö­zőbb licenceket, amelyeket első ízben mutatnak be, kí­nálnak eladásra. Most saj­nálja igazán a hírlapíró: miért is nem ért a kvan­tumelektronika, a spektrosz­kópia, a mikrorádióelektro- nika és a többi bemutatott gyártmány „nyelvén”. így azután laikus módjára csodálkozik a mintegy hat­szor hat centiméter átmérő­jű szupermini televíziós kép­cső előtt. Hallgatja a fiatal külkereskedő, Nyikoláj M. Vladimir tájékoztatóját a ki­bernetika csodálatos fejlődé­séről, arról, hogy tavaly óta is mit fejlődött a szovjet tu­domány. „Ez a számítóköz­pont, amely egy ötemeletes nagyságú házban fért csak el korábban, most itt van ön előtt mindössze kétméteres nagyságban.. .’* És itt van a szemünk előtt amit korábban a tv vasár­nap délutáni népszerű tudo­mányos híradójában, a Del­tában csak filmen láthat­tunk, a vese- és epekövek porlasztására szolgáló orvosi műszer. S megannyi nagy­szerű készülék még! Egy mérnöknő a találmá­nyokhoz invitál, s elmond­ja. hogyan készítenek alu­míniumhulladékból igen ér­tékes műanyagot. Hosszasan fejtegeti, miért lenne ez ha­zánknak előnyös, mert a külföldi — nem utolsósor­ban a nyugati — szakem­berek is élénken érdeklőd­nek iránta. Barzsó Tibor, a moszkvai rádió magyarul ki­tűnően beszélő tudósítója a pavilon egy nagyon érdekes kiállítási tárgyát mutatja, a Sziréna önműködő rendszert. Elmondja, hogy a vásárt meglátogató kormányférfiak is kipróbálták az automata lábát Van már vagy negy­ven körüli gépkocsi a köz­ségben. Nagy része, legalább harminc, téesztagé. El tudjuk mi is vezetni. Bár, hogy eb­ben is őszinte legyek, a KRESZ-ből pótvizsgáztam. — Merre jártak eddig a kocsival ? — Legmesszebb Nyíregy­házán. Nem futotta még az időből nagyobb útra. Márci­us óta van meg. — Aztán, általában, érez- nek-e hiányt? Kell-e nélkü­lözni valamit? — Kövesút kellene ebbe a mellékutcába is. Ideje vol­na a községet vízművesxteni. Meg több jó háztáji kisgép kellene. Többek közt per­metező, villanydaráló. — Az én hiányom csak egy hűtőgép — szól ismét a háziasszony. — Az meglesz ebben a hó­napban. Nem hiánycikk — válaszol is mindjárt a gazda. — S a gyerekek? — Juliká elvégezte a nyolc általánost. Nem tanul to­vább. — Az apa mosolyogva keresi a sudár, szép szemű lány tekintetét. — A vőle­génynek való katona. Ha le­szerel a fiú, jegybe kelnek... A Guszti gyerek az ötödik általánost végzi. Kitűnő ta­nuló. Erdőmérnök akar len­ni. Nekem a vadászat a hob­bym. A fiú pedig azt mond­ja', az erdőt sok állat lakja. Hát ő az erdőnek lesz a mérnöke. Asztalos Bálint pénztárost és információst. „Egy gombnyomás és máris adja a jegyei a Budapest— Moszkva légi járatra az utas­nak szükséges összes tudni­valókkal együtt.” Állok a robotok előtt és minden elismerésem az övék. És persze azoké a szovjet tudományos kollektíváké, akik ezeket a mindentudó masinákat szerkesztették. A bejárathoz közel egyha- talmas erőmű hű makettje. Nálunk ilyen erőmű még nem készült soha. Ezért sem mindennapi az a mondat, amely róla szól: „Négy hó­1 nap alaljt összeszerelhető, s indulhat a munka ..Ha hozzáveszem, hogy itthon bi­zony öt és fél esztendei ke- 1 mény munka kellett a kis­körei erőmű megépítéséhez, akkor lehet lemérni igazán a fenti mondat jelentőségét. A nagyberuházásoknál fel­használt komputerek is itt vannak. Az M—6000-es pél­dául másodpercenként két­százezres műveleti sebesség­gel, több mint tizenkétezer szavas kiegészítő é* operatív memóriával dolgozik! Lehetetlen fejben tartani mindazt, amit ez a pavilon megmutat. Pedig a szőnye­gek, a szovjet óraipar re­mekei, a gyógyászati készü­lékek — közöttük az Ampli- pulsz—ZT. amély a perifé rikus idegrendszeri megbete­gedések gyógykezelésén szolgál —. a szerszámgépe!: vagy a föld alatti rakétaiú- ró, amely százféle rendelte­tésű, s gyorsan képes eg’ város csatornázásának meg oldására — mind megérde melnék, hogy külön és bő vebben szóljunk róluk. Mint Lev Garuszov, szovjet pavilon igazgatója el mondta: a kiállítás Összeállí fásánál elsősorban azokat a tárgyakat válogatták ki amelyek tükrözik a Szovjet­unió jelenét és amelyeknek elsőrendű fontosságuk van a szovjet—magyar gazdasági együttműködésben is. — Ezért hoztunk például sokféle fogyasztási cikket, szövetet, vásznat, s háztartá­si gépeket, de itt vannak a népgazdaság számára olyan fontos szerszámgépek, ipari berendezések is. A szabolcsi gazdaságok szakembereit érdekelni fogja az új Nviva típusú kombájn, amelyet most mutatnak be először, s amelyről máris ki­tűnő bizonyítványt állítottak ki a külföldiek. Lesz. akiket a legmodernebb vadászfegy­verek tartanak sokáig a pa­vilonban, de a háziasszonytól az iskolai tanulóig minden­ki megtalálja azt, ami első­sorban érdekli. Kalauzolnak, nézzem meg a legújabb fagylaltkészítő gépet, igyák a szörpkészítő automatákból. Kinn, a pavi­lon előtt emberek százai állnak körül egy gépkocsit, a legfrissebb Zsigulit. amely hosszabb is, szélesebb is. no .meg küllemében is tökélete­sebb elődjénél. Hogy milyen a sikere a 2103-asnak, arra bizonyíték, hogy csak akkor tudta megörökíteni fotós kol­légám, amikor megkértünk néhány csodáló!:, egy pilla­natra álljanak el a kocsi mo. torháza elölt A kocsi hamarosan itt is forgalomba kerül, mint ahogy iriási számban érkezik mos­tanában is hozzánk a ko- ■ábbi típusokból. A lényeg: ’975-ben már huszonnyolc­áéi- Zsigulit kap a magyar népgazdaság a Togliatti :vártól. Kár, hogy nincs elég idő. s hely, mert még nagyon sok érdekes látnivalóról kellene beszámolni. A kiállítás ked­ves munkatársai a riportert kérik, adja át üzenetüket a szabolcsi olvasóknak: lato­v-tssák meg a pavilont. Bizonyítjuk, megéri. hostel Maas \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents