Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

I oldal KELET-MAG Y ARORSZ A O tQT$. vtíUm W. {Folytatás az 1. oldalról) PÁRIZS Leonyid Brezsnyev nyugat­németországi látogatásának első napján a világsajtó to­vább foglalkozik a látogatás jelentőségét. Az l’Humanité a többi között azt hangsúlyoz­za, hogy Brezsnyev Bonnba érkezése egyrészt a nemzet­közi életben bekövetkezett változások jelentőségét, más­részt azoknak az eredmények­nek a fontosságát demonst­rálja, amelyeket a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ért el a békés együttélés politikájának megvalósításá­ban. LONDON A Times pénteki szerkesztő­ségi cikkében arra mutat rá, hogy az SZKP KB főtitkárá­nak nyugat-németországi útja a második világháború óta végbement történelmi válto­zásokat tükrözi, és ez a láto­gatás annak következtében vált lehetővé, hogy a világon általánosságban elfogadták ennek a háborúnak a követ­kezményeit, elsősorban a háború utáni határok tényét. GENF A Journal de Génévé című svájci lap jelentős nemzet­közi eseményként értékeli a magas színtű szovjet látoga­tást. BONN A Vorwärts című nyugatné- német lap írja: a szovjet és a nyugatnémet . kormány az európai béke szavatolására törekszik. A lap szerint a bon­ni találkozó jelentősége túl­lépi az európai népek köl­csönös megértése ügyének kereteit és nyilvánvalóan elő­mozdítja az egyetemleges köl­csönös megértés szilárdítá­sát. TOKIO Az Aszahi annak a vélemé­nyének ad kifejezést, hogy Leonyid Brezsnyev bonni lá­togatása következtében a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok még jobban kibő­vülnek és még jobban meg­szilárdulnak. NEW YORK A Christian Science Moni­tor című bostoni lap igen találóan jegyzi meg, hogy Leonyid Brezsnyev bonni lá­togatásának útját a diplomá­cia „virágai” szegélyezik. 'A lap a „virágok" alatt termé­szetesen a látogatást előké­szítő komoly diplomáciai ala­pot érti. a többi között az NDK—NSZK alapszerződésé­nek a közelmúltban történt ratifikálását. Ugyanez a lap egy másik cikkében azokról a nyugatnémet várakozásokról ír, amelyek szerint a látoga­tás eredményeként folytató­dik az enyhülés a Kelet és a Nyugat között, és tovább nö­vekszik a gyümölcsöző együtt­működés. Az amerikai sajtó egészében véve üdvözli Leonyid Brezsnyev bonni látogatását. A washingtoni kormány álláspontját Kis­singer, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója a következőkben fo­galmazta meg: az Egyesült Államok üdvözli barátainak részvételét a Kelet és a Nyu­gat közötti hatékony párbe­szédben. Hozáfűzte: az Egyesült Államok jelenleg a:, „Európa-évVel” kapcsolatban különleges figyelmet fordít a nyugat-európai országok­kal való kapcsolataira. Willy Brandt pohárk őszön tője ' Willy Brandt szövetségi kancellár pénteken este a Rchaumburg palotában va­csorát adott Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tisz­teletére. A vacsorán Brandt kancellár a következő pohár- iköszöntot mondotta: I Főtitkár úr, nagy megtisz­teltetés és öröm feleségem és S3 magam számára, hogy önt és az ön kíséretét itt üdvö­zölhetem ma este. Ez alkal­mat ad nekem arra is, hogy viszonozzam azt a vendégsze­retetet. amelyben engem Moszkvában és később Orean- idában részesítettek, örvendek, hogy ismét láthatok néhány számomra ismerős arcot és különösképpen üdvözlöm az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának új tagját, Gromiko külügymi­nisztert. ' Hölgyeim ' és uraim, ma délelőtti megérkezésekor megmondtam a főtitkár úr­nak, kívánságom, hogy eze­ket a bonni napokat felhasz­náljuk békepárbeszédünk j folytatására. Ezzel már egy ' hagyományt kezdünk meg- el a oozni. | Azoknak a gyors változá- 1 «oknak a folyamatában, ame- Ivek világunkat és az embe- ' risset, és a mi két államun- ' kát is érik, bátorság kell ah- * hoz. hogy közösen egy új kez- ' «Jetnek vágjunk neki. I Erről bizonyságot adtunk ' 1970. augusztusában a moszk- ' vaj szerződés megkötésével. / Bá+orság kell ahhoz is, hogy f ne tartsuk magunkat távol ' slaovető felismerésektől — 1 ígv attól, hogy Európának szüksége van a megértésen alaouló békére. ; A mi feladatunk, főtitkár fcr. arról gondoskodnunk, hogy a nyíltságnak és a biza- | lomnak az a foka, amely meg­beszéléseinket meghatározza, ne egyesek ügye legyen csu­pán, hanem tegyék azt ma­gukévá és vállalják államaink politikai erői és polgárai is. Úgy vélem, hogy a növekvő bizalomnak kell megadnia kapcsolataink különleges jel- legét. A nemzetközi helyzet meg­változóban van. Úgy hiszem, jó lelki ismeret tel állapíthat­juk meg, hogy részünk volt ebben a jó irányú változás- ban. Az 1970 augusztusában kötött szerződés konstruktív erőket szabadított fel a ke­let—nyugati viszonyban, még mielőtt maga a szerződés érvénybe lépett: tárgyalá­saink eredmépyes lezárása utat nyitott a Varsóban meg­kötött szerződésnek. A Ber­linről tartott négyhatalmi tárgyalások sikeréhez is jó előfeltételnek bizonyult. Le­hetőséget teremtett áz‘ Ni)K.- val kötendő alapszerződésre és ezzel a két német állam­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való küszöbön­álló belépésére. 1970 nyarán kötött szerződésünk tehát az európai enyhülés kulcsának bizonyult. Az utóbbi hónapokban Hel­sinkiben e földrész államai és Észak-Amerika képvise­lőivel együtt előkészítő mun­kát végeztek, hogy hamaro­san megnyíljék a külügymi­niszterek értekezlete. Bécs- ben fontos tanácskozások indultak, amelyeknek célja a csapatlétszám-csökkentés. A nágyhatalmak ugyanakkor felelősségteljesen folytatják megbeszéléseiket, hogy a vi­lágban szilárdabb egyensúlyt alakítsanak ki; mindennek nagyobb biztonságot kell te­remtenie és teremthet is. Senki sem felejti el <közü- lünk, hol is áll a másik. Senki 6em feledkezik meg a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségéről, az ideológiai különbségekről és a fennálló kötelékekről — legyenek azok gazdasági vagy politi­kai jellegűek. Mindkét fél figyelembe veszi a maga jo­gait és kötelezettségeit és tiszteletben tartja a másikét. Ez fontos feltétele a jószom­szédságnak, amelyre töre­kedni kívánunk. A Német Szövetségi Köz­társaság az Atlanti Szövet­ség tagja. Beágyazódik a nyugat-európai államok kö- zösségébe, amely túlnőtt már a Közös Piacon. Bizo­nyos lehet ön benne: ez a közösség nem tekinti magát mások ellen irányuló tömb­nek, hanem olyan tömörü­lésnek, amely a béke meg­szervezését és a népek kö- zÖ6 javát szolgálja. Ami a mi két államunkat illeti, főtitkár úr, a gyakor­lati együttműködés az utób­bi két-három esztendőben fi ■ gyelemre méltó él-éHm'ényei két hozott. Beszélnünk kell viszont az intehfcjvobb gaz­dasági. műszaki, kulturális cseréről. Polgáraink azt re­mélik, hogy készséget muta­tunk a réális, de nem félénk tervezésre, szorgos munkát és igénves célkitűzéseket várnak tőlünk. Ha valami nincs egészen a szívem szerint, akkor az az. hogy a rengeteg tárgya­lási időpont, főtitkár úr, ke­vés pihenőidőt' enged önnek. De a munka, amely ránk vár. mégsem lesz teher, hi­szen a józanságot és remél­hetően azt a boldogságot szolgálja, amelyet a biztosí­tott békében keresünk. Hölgyeim és uraim, kérem önöket, hogy velem együtt ürítsék poharukat közös erő­feszítéseink sikerére — — a békére; — a Szovjetunió népeinek javára; — az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának, Leo­nyid Iljics Brezsnyev úrnak az egészségére! Leonyid Brezsnyev válaszbeszéde Brandt kancellár pohár- köszöntőjére válaszolva Leo­nyid Brezsnyev a követke­zőket mondotta: Igen tisztelt szövetségi kancellár úr! Hölgyeim és uraim, enged­jék meg, hogy még egyszer köszönetét mondjak önöknek az országukba szóló meghí­vásért, azért a szívélyes fo­gadtatásért, amelyben ben­nünket, a Szovjetunió kép­viselőit részesítettek. Itteni látogatásunkat újabb logikus lépésnek tekintjük a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti viszonynak abban a fejlődé­sében. amelyet a moszkvai szerződés 1970 augusztus 12-i aláírása vezetett be. Mind­azt. ami államaink viszonyá­ban új mozzanatként sorra meghonosodik. támogatják és üdvözlik a Szovjetunió né­pei. támogatja és üdvözli véleményem szerint a szö­vetségi köztársaság népe és a többi európai nép is. Ez to­vábbi erőfeszítésekre ösztö­nöz. Nem kevés erőfeszítésre volt szükség, hogy a dolgok menetét kedvező mederbe tereljük. Amikor e feladat elvégzéséhez hozzáláttunk, abból indultunk ki, hogy a múltnak nem kell számunk­ra állandó tehertételt je­lentenie és nem kell a jövő kilátásait elzárnia. A Szov­jetunió politikájának célja az, hogy megakadályozza a múlt tragédiájának megis­métlődését. Meggyőződésünk, hogy ennek a feladatnak megoldása — ha ebben együttműködünk —- törté­nelmi jelentőségű lenne. Nyilván sajátos logika van abban, hogy az országaink közötti viszony megújításá­nak munkáját annak a nem­zedéknek a képviselői vál­lalták magukra, amely együtt élte át az elmúlt háború borzalmait. Számomra. aki az összes háborús éveket a fronton töltöttem, nagyon jól érthető ennek a munkának az értelme és jelentősége. Úgy hiszem. Brandt úr is jól megérti ezt. Nem kétsé­ges, hogy az új nemzedék is meg tudja érteni és meg tudja becsülni. amit ma végzünk, és kiveszi részét ebből a megkezdett nagy munkából. A szövetségi köztársasággal való átfogó együttműködés fejlesztése jelentős helyet foglal el a Szovjetunió euró­pai politikájában, amely ar­ra irányul, hogy földrészün­kön döntő fordulatot valósít­son meg az enyhülés és a bé­ke irányában. Magától érte­tődik, hogy egy ilyen nagy feladat csak sok állam együttműködésével, mind a Szovjetunió, mind a szövet­ségi köztársaság szomszédai­val és barátaival egyetértés­ben oldható meg. Reméljük, hogy a szövetségi köztársa­ság e kollektív erőfeszítések­ben olyan szerepet fog ját­szani, amely megfelel súlyá­nak és helyzetének a mai világban. Közös óhajunk, hogy vé­leményt cseréljünk a szovjet —nyugatnémet viszony egész komplexumáról. Brandt szövetségi kancellár­ral, Scheel külügyminiszter­rel és kollégáinkkal folyta­tandó megbeszéléseinken egyrészt megvonjuk annak a mérlegét, amit a két fél kap­csolatainak kibővítése és el­mélyítése érdekében már ed­dig tett, másrészt kitűzzük azokat a célokat, amelyekre a jövőben törekedni fogunk. Látogatásunk egyik felada­ta az, hogy véleményt cserél­jünk a szövetségi kancellár­ral olyan fontos és időszerű európai ügyekről, mint az európai értekezlet, a fegy­veres erők és a fegyverzet csökkentése Közép-Európá- ban és így tovább. Egyetér­tésünk a szövetségi kancel­lárral minden kétséget ki­záróan előmozdítaná ennek a nagy politikai vállalkozás­nak a sikerét. Úgy látszik tehát, hogy megtárgyalni valóban nem lesz hiány. Annál inkább — időben. MJfc-el azonban prog­ramunk súlypontját a mun­kamegbeszélések jelentik, úgy hiszem, hogy a szövet­ségi kancellárral egyetértünk majd: az ügy érdekében kell dolgoznunk. Ugyancsak nagy jelentőségét tulajdonítok so­ron következő megbeszélé­sünknek dr. Heinemann úr­ral, a szövetségi köztársaság elnökével« A Szovjetuniónak és a Lengjiel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztár­sasággal kötött szerződései, a Nvugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, valamint az NDK és az NSZK viszonyának alapját szabályozó szerződés ismétel­ten megerősítik azt a nyil­vánvaló és ugyanakkor igen fontos igazságot, hogy a leg­bonyolultabb és hosszú ideje megoldhatatlannak tűnő nemzetközi problémákat is rendezni lehet. Egyszersmind bebizonyosodik egy másik tény is: pozitív eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges azoknak a szemé­lyeknek óhaja és szilárd po­litikai akarata, akik az álla­mok politikáját alakítják. Az általam említett szer­ződések és megállapodások meggyőzően példázzák az értelem és a realizmus győ­zelmét. a békés egymás mel­lett élés politikájának sike- (rvét. Ezekre . .támaszkodva most tovább keú haladnunk előre. A Szovjetunió', valamint a vele szövetséges többi szo­cialista ország tudatában van erejének, politikai és gazda­sági lehetőségeinek és kész a békés, hangsúlyozom: a bé­kés versengésre és a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­désre olyan államokkal, ame­lyek más társadalmi rend­szerhez tartoznak. Arra tö­rekszünk. hogy az emberi ci­vilizáció és a tudományos­műszaki haladás vívmánya­it ne ellenségeskedésre és rombolásra használják. ha­nem alkotó munkára, a né­pek jólétének fokozására, szellemi gazdagságának gya­rapítására. Engedjék meg, hogy Dohá­ramat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság békés jószomszédi viszo­nyának fejlődésére ürítsem. Emelem poharamat álla­maink egyetértésére és együttműködésére, Európa és a világ békéje javára; a szövetségi kancellár úr egészségére; valamennyi Jelenlévő egészségére! Megnyílt a BNV (Folytatás az 1. oldalról) — örömmel üdvözlöm a mintegy 1750 külföldi kiállító magas színvonalú termékská­láját, amely lehetővé teszi vállalataink, üzemeink szá­mára, hogy széles körű nem­zetközi összehasonlításra tá­maszkodjanak importigé­nyeik kielégítésében. Ugyan­akkor e bemutatott termékek s a velük együtt itt jelenlévő műszaki-üzleti információs háttér -- akárcsak a múltbaü — most is sok hasznos kez­deményezés elindítója lehet a további kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok kiszélesítő- séhez. — így hát a Budapesti Nem­zetközi Vásár ezúttal is sok­oldalú segítséget nyújt leül- gazdasági kapcsolataink fej­lesztéséhez, amelynek fejlő­dési tendenciáját szemlélteti az a tény, hogy a jelenlegi öt- éves terv a külkereskedelmi forgalom 40—50 százalékos növelését irányozza elő. — Külkereskedelmi vonat- kozásban továbbra is megha­tározó jelentőségű számunkra gazdasági kapcsolataink sok­rétű fejlesztése a szocialista országokkal, elsősorban leg­nagyobb kereskedelmi part­nerünkkel a Szovjetunióval. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk a szocialista országok közreműködésével megvaló­suló, a kölcsönös igények ki­elégítésén alapuló központi fejlesztési programoknak. Mindinkább nő a jelentősége a gazdasági együttműködés olyan korszerű formáinak, mint a gyártásszakosítás, a kooperáció, a szakosított tér- mékek magas technikai szín­vonalának és kiváló minősé­gének elérésében. Biztosra veszem, hogy a vásár ezúttal is hozzájárul ennek a két- és több oldalú együttműködés­nek a továbbfejlesztéséhez a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának alapelvei szerint. — Külgazdasági kapcsola­taink további dinamikus bő­vítésére töreked ve,. Változat- lati Kgíéskedélémpóii'tikai el­vek alapján fejleszteni kí­vánjuk kapcsolatainkat a fej­lett nem szocialista orszá­gokkal is. Továbbra is jelen­tősnek tartjuk a műszaki együttműködés különféle for­máinak bővítését, amelyek elősegítik a korszerű termé­kek piacra hozatalát, a bel­földi áruválaszték bővítését — Magyarország és a fej­lődő országok között kialakult sokoldalú gazdasági kapcso­lataink fejlesztésénél a köl­csönös előnyök érvényesülé­sét tartjuk szem előtt. Kül­kereskedelmi forgalmunk! emelkedett az elmúlt évek­ben, és meggyőződésem, hogy a Budapesti Nemzetközi Vá­sár ezt a folyamatot tovább fogja erősíteni. — A nemzetközi vásárok, mint koncentrált kereske­delmi központok fontossága állandóan nő. Magyarország például ebben az évben négy világrész 26 országában 50 vásári és egyéb kiállítási részvétellel jelentkezik. Ugyanakkor a nemzetközi vá­sároknál megfigyelhető a szakosítás irányába mutató átalakulási folyamat is. — A Budapesti Nemzet­közi Vásár is fejlődésének fontos állomásához érkezett. A jövő évtől kezdve tavasa­szal és ősszel rendezünk sza­kosított nemzetközi vásárt beruházási javak, illetve fo­gyasztási cikkek bemutatá. sára. A jelentős beruházást». kát is magában foglaló át­alakulás tette szükségessé, hogy az idei vásár lóét he­lyen kerüljön megrendezés­re. Bár az új kőbányai vá­sárváros alapkövét még csak ez év január végén helyez^ tűk el, már a most ott meg­nyíló szakosított nemzetközi kiállítások — mint a számí­tógépek és irodagépek. köz­úti járművek, elektronika, kőolajipar, könnyűipari gép­gyártás árubemutatói — ér­zékeltetik a fejlődés helye« irányát és célszerűségét 1974. májusában pedig már véglegesen átadhatjuk az új korszerű vásárvárost ren­deltetésének. — Végül szeretnék köszö­netét mondani mindazoknak,' akiknek munkája az idén különösen nem könnyű kö­rülmények között — lehetővé tette, hogy az idei vásár megnagyobbodva és méltóan fogadhassa vendégeit. Még egyszer üdvözlöm a vásár valamennyi kiállítóját; jó eredményeket, s számúk­ra akárcsak minden látoga-' tó számára, kellemes itt-tar- tózkodást kívánok. Ezzel as 1973. évi Budapesti Nemzet­közi Vásárt megnyitom. Dr. Bíró József beszéde után a vendégek a vásárvá­rosban körsétára indultak. Vályi Péter nyilatkozata A látogatás után Vályi Pé­ter, a Minisztertanács elnök- helyettese összegezte ta­pasztalatait és nyilatkozott az MTI munkatársának. Többek között a következőket mon­dotta: — A szocialista országok sok olyan igen jelentős ter­méket hoztak el Budapestre, mint például a szovjet bá­nyaberendezések, a bolgár szállítóeszközök, az NDK beli számítógépek. Lengyel- ország, Csehszlovákia, Ro­mánia, Jugoszlávia különfé­le igen hasznos termékei, amelyek az integráció előre­haladását fejezik ki.----A kiállítás igen jól reprezentálja a magyar kül­kereskedelem fejlődő kap­csolatait a világ minden n£ szével. Vállalataink bemutat­ják az immár egyre több országba eljutó termékeiket; ugyanakkor külföld is kiál­lítja mindazt, amit eladásra kínál. — A fejlett tőkésországok pavilonjaiban kedvező vál­tozás tapasztalható. Ma már kevesebb kiállításaikon a csillogó látványosság, vi­szont egy sói- kiváló gépi berendezést és fogyasztási cikket láthatunk pavilonja­ikban. — Mindent egybevetve, igazán az tetszik nekem a BNV-n, hogy évről évre jobb. szervezettebb és kor­szerűbb. (MTI) f Óvári Miklós látogatása Csongrádban Óvári lijiklós. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett ■Csongrád megyében. Csütör­tökön a megyei pártbizott­ság székházában Rózsa István, dr. Ágoston József és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Márta Ferenc, a József At­tila Tudományegyetem rek­tora, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára és Koncz János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője fo­gadták a vendéget és adtak rövid tájékoztatást a megye életéről. A Központi Bizottság tit­kára a helyi vezetők társa­ságában ezután felkereste az MTA szegedi biológiai kuta­tóközpontját. ahol Straub F. Bruno akadémikus, az MTA alelnöke. a szegedi in­tézmény főigazgatója és a kutatóközpont más vezetői kalauzoltak. Este a szegedi eajtóház klubjában Óvári Miklós, a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország című napilap munkájával ismer­kedett meg. Különféle belpo­litikai kérdéseket elemzett, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ezúttal a társa­ságában volt dr. Siklós Já­nos, a SZOT elnökségének tagja, a Népszava főszer­kesztője is. Pénteken a szegedi sza­badtéri játékok igazgatósá­gán Papp Gyula. a szegedi tanácselnök általános helyet­tese, a fesztivál intéző bizott­ságának elnöke az idei gaz­dag szegedi nyári programról tájékoztatta a vendéget Óvári Miklós ezután felke­reste a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi központját, ahol Ju­ratovics Aladár, a szegedi üzem vezetője ismertette a szénhidrogének kitermelésé­vel kapcsolatos eredménye­ket, a folyamatban lévő be­ruházások terveit és más kérdéseket. Kovács Attila, az olajipari pártbizottság titká­ra a párt, a tömegszerveze­tek tevékenységéről, a mun- kaverseny-mozgalom ered­ményeiről adott tájékozta­tást, Olajgyűjtő tankállo- más, olajkút, a gázüzem és más termelő berendezések megtekintése után Óvári Miklós az olajipari központ­ban munkásnagygyűlésen adott tájékoztatást időszerű kérdésekről. A kétnapos látogatás utol­só állomása Hódmezővásár­hely volt Ott a helyi veze­tők társaságában megtekin­tette a Tornyai Jáno6 Múze­umban lévő IX. Dél-alföldi Tárlatot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents