Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
<*T5. rnäjt* At. RELET-MACVARORSZA« 9. 4Mb! í Megtanítani a jövő generációt Beszélgetés a tanárképző végzős hallgatóival A főiskola nappali tagozatán rt£**-y övvel ezelőtt kezdték meg a rajz szakos tanárok képzőjét. Iáén els" ízben 18 linll- rató végez a ra jz szakon. Képünk a szigorlat közben örökítette meg a rajzosokat. (Elek Emil felvétele) jön a gyerekekhez s talán így lehetne igazi /tanítónő. A tankönyvek mellett tanítvá-j/ai kezébe tudná adni a legszükségesebb könyveket, olvasmányokat. melyek a mai. s különösen a .iövő emberei számára nélkülözhetetlenek. A matematika a diákok között nem a legközkedveltebb tantárgy. Aki viszont megszereti. többé nem tud tőle elszakadni. Így volt ezzel László Antal is, a tanárképző negyedéves hallgatója. — Nagybátyám tanár. Szenvedélyes nevelő és matematikus. Megszerettette velem a pedagóguspályát. a matematikát. Te'tek az évek s itt állok diolomaosztás előtt. — Hová pályázik? — Paszab hirdetett meg egy matematika—fizika szakos ta- ,nári állást, s meg is pályáztam. Igaz, hogy a főiskolán matematika—műszakira jártam, de a fizika is kedves tantárgyam. Majd levelezőn elvégzem ezt is. Több állás is adva volt. de a szabolcsiak között érzem jól magam, gyerekeiket taníthatom. Őszinték, ragaszkodóbbak az itt élő emberek, s egy pedagógusnak nián ez minden. ' A hivatásával kapcsolatos elképzelései belülről fakadnak. — Mikor elhatároztam, hogy tanár leszek, már akkor eldöntöttem : leendő tanítványaimmal megismertetem a technika legújabb vívmányait, eredményeit. Ez a gondolat a főiskolai évek alatt csak megerősödött bennem. Ezért a kötelező órák mellett szívesen' vállalnám a modellező, a barkácsoló, a fizikaszakkör irányítását. Ezeken a pluszfoglalkozásokon lehet talán a everekeken leginkább nevelni, igazán megszerettetni velük a tantárgyat. A Nyíregyházi ' Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az idén kétszázhuszonöten végeznek a tanári és hatvannyolcán a tanítói szakon. A teljes kényelemmel ellátott 'főiskoláról. kollégiumból szabolcsi falvakba kerülnek. Ök lesznek a községek tanítói. Bakonyi László Uüorővepsenv országos dönSője i^yíreg'j’iíázáii \ Csendes. Alig hallhatóan beszél. Varga Ibolya az idén végez a nyíregyházi főiskola tanítóképzó szakán. — Másodikos gimnazista voltam és egy hatodikos tanulót korrepetáltam. Oroszból. Eleinte nehezen ment a „tanítás”, de ma már nem is tudom magam másként elképzelni csak mint pedagógust. A családban 5 a legfiata- la “'desapja a vásárosnamé- n- ERDÉRT-nél dolgozott. T 've nyugdíjas. Kitaníttat- fh anyait. A három legidősebb már férjnél van. s a légii bebb. Ibolya diplomaosztás előtt áll. — Életem eddigi legszeb1' éveit töltöttem el a főiskolán Sz'"vembé zártam az alma matert. Sokat kellett tabuin' de megérte. Bátrabb, hatá rnmttabb lettem. Egymás után pergeti le a pá Ivóval, az élettel kapcsolatos elképzeléseit. Kis szabolcsi faluba. Ükre szeretne kerülni. — Én is falusi környezetben nőttem fel, s úgy érzem, hogy közelebb állok az itt élők gondolkodásához, , problémáihoz. Meg akarom tanítani a leendő tanítványaimat, a községben élőket arra, hogy az élettől, a nehézségektől nem szabad visszariadni. Mindenkiből lehet „valaki”, csak legyen szor- g'- 'mas. kitartó. Szavak helyett a jövőbe néző szemei beszélnek. ★ Kormos Erzsébet szintén utolsó éves tanítóképzős. Más típus, más egyéniség. Bőbeszédűbb. mozgékonyabb. Vá- sárosnaményi. Édesapja segédmunkás. Édesanyja egy fizetésből nevelte fel négy lá- nvát. Szűkös körülménye1' között. A leendő iáodi tanítónő büszkén beszél á család járói, volt nevelőiről. — Az általános iskolában volt osztáívfőnököm a példaképem. Szigorú, de igazsá- _ gos volt. Én is ilyen szeretnék lenni. — Én is egyszerű munkás- css'ídból származom. s ezért is választottam a oeda- gó*"rhivatást. pályáztam m“- Tándot. Szívesen vál’a- lo'“ az albérletet, a sáros fali i* '"‘szén itt érzem otthon magam. — Miiven elképzelésekké’ Indul az életbe? — Az talán túlzás, hogv meg akarom váltani a világot, szőkébb környezetemet. De •Valami hasonlót. Mindenekelőtt -npg szeretném tanítani a rám bízottakat tanulni. Bennük lerakni a tudás, a szelletre *let alapjait. A gyerekeket pedig nagyon szeretem. Ma is. ha hazamegyek, magam l^jré gyűjtöm a falu apraját. Legszívesebben a könyvtáros' kendőket is elvállalná, ho"■ >zzel is közelebb kerülA falusi iskolában a tanító néni Kovács Katicát szólította ki felelésre: — No, Katica, tudnál mondani néhány ragadozó ma dar at? — Igenis, tanító néni - hangzott a válasz. — Raga dozó madár a sólyom, az ölyv a vércse, héja, karvaly .. — Nagyon helyes — mondta a tanító néni. — De rrvp is tudnád mondani, hogy miért nevezik ezeket ragadozó madaraknak? Katica most se késett a fe lelettel: A Magyar Uttörőszövetség Országos Elnöksége szerdán és csütörtökön a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán rendezte meg az „Úttörő technikusok — a technika úttörői” verseny országos döntőjét. A főiskola korszerűen berendezett műszaki tanszéke a lehető legjobb feltételeket biztosította a verseny szín- VO’Vlas lebonyolításához. A vetélkedő elméleti és gyakorlati részből állt. Utóbbin a fémek megmunkálásában, a gép- és elektromos szerelésben és műszaki rajzban szerzett ismereteikről kellett számot adniok. A kétnapos vetélkedő ünnepélyes eredményhirdetésére csütörtökön délután ke— Azért nevezzük őket ragadozóknak, mert pusztítják a kisebb, hasznos madara kát. Megölik és megeszik a 'ülemülét, a sárgarigót, a cinkét, a harkályt, a vörösbe- lyet és így tovább. Ezzel a: tmbemek is kárt okoznak mert a hasznos madárkái főleg kártékony rovarokkal bogar-kkal tápl álkoznak . .. — Jól van. Katica, nagyon igépen teleltél — mondta a avító néni és beírta ar Otöst. * A mezei bogáriskolában a komoly tanító, a szarvasborült sor. A fiúk közül az e' . ső helyet Will Zoltán péc a másodikat Tóth Zsolt zc laegerszegi, a harmadiké Ilanácsek László Heves m gyei úttörő szerezte meg. A Lányok kategóriái ában a so: rend a következő: Hőgye F roska, Fcrdinándj' Györgyi 6- Takács Edit budapesti úttö rők. A jutalmak között kíilföl di utazás. filmfelvevőgép fényképezőgép és más értékes műszaki tárgy található. Az országos verseny előkészítéséhez és sikeres megrendezéséhez nyújtott sokoldalú támogatásukért elismerés illeti meg a főiskola mű- •szaki tanszékének dolgozó1 és a megyei úttörőelnökéé tagjait. gár a kis hétpettyes katicabogarat szólította ki felelésre: — No. Katica. tudnál mondani néhány kártékony, ragadozó madarat? — Igenis, tanító bácsi — hangzott a válasz. — Ragadozó madár például a fülemüle, a sárgarigó, a cinke, a harkály, a vörösbegy ...-\ Nagyon helyes — mondta a szarvasbogár. — De meg is tudnád magyarázni, hogy miért nevezik ezeket ragadozó madaraknak? A kis katicabogár máris fújta, mint a vízfolyás: — AzS-t nevezzük őket ragadozó madaraknak, mert pusztítják a rovarokat, örökös rettegésben tartják a rovarvilágot . . Relativitás Uf utastójékeziató a nyíregyházi pályaudvaron Tananyagcsökkentés a gimnáziumokban A nyár elejére készíti el a debreceni vasútigazgatóság távközlési, és biztosítóberendezések építésével foglalkozó főnöksége a nyíregyházi pályaudvaron a korszerű, vizuális utastájékoztatö berendezését^ A vonatok indulásáról ösz- szesen három táblán értesülhetnek az utazók. A nr.gy várócsarnokban az állomási kijárát felett lesz az egyik elhelyezve, míg a másik kettő az állomásépület és a vágányhálózat között lesz — ennek lovasugratóra hasonlító kőfala már áll az állomáson —, mégpedig úgy, hogy a váróteremből kilépő utasok is találkozzanak a tájékoztatóval és az átszálló, továbbutazó emberek pedig a vágányhálózat felé néző berendezésről láthassák, hogy melyik vágányról indul a vonatuk. Ez a berendezés szovjet gyártmányú, úgynevezett lapozó rendszerű, amelyiket a hangosbemondónál kezelnek, központi irányítással. Kétszer öt sorban — vagyis * egyszerre tíz vonat adatait közli a berendelés. Közli a vonatok indulásának idejét, hogy melyik vágányról indul (azt is, hogy balra, vagy jobbra áll a szerelvény) és a vonat célállomását. A szerelők a külső kábel fektetési munkákat már elvégezték, a vezérlőpultot is beszerelték, a közvetlen tájékoztató berendezés felsze relése és kipróbálása után ad1?1* át a több mint egymillió forintos költséggel beszerzett és megépített berendezést. __ _______------------------------------------Kevesebb tesz A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a gimnáziumi tanulók túlterhelésének csökkentésére. A miniszteri utasítás /hangsúlyozza: a tanulók megfelelő terhelését az érvényes tanterv és utasí tás kisebb módosításával, a tankönyvekben foglalt tananyag lényeges csökkentésével, a pedagógiai-módszertan' eljárások korszerűsítésével és a diákok órán kívüli köte lező elfoglaltságának csökkentésével kell végrehajtani Egyidejűleg külön utasításban újonnan e"'H''v-'*s^ a gimnáziumi óraterveket. A tantervekben é« a tankönyvekben /foglalt tananyag csökken'r"=z- letes és ismertetésére a Művel od^süsjyi . Ministerium útmutatót ad ki. • aVnelvet az ^rdeklit in tó-rm ínyekhez közvetlenül eljuttat. —. A mir'i<r7teri ut**ft&$ le- c*<7>nrt<v7i: a tanúiéig otthoni cs”'kkantóc>^j ór- rlólróUon pypk-, é«; Í t-’oril — 1 nrn'nól _ -pq q +o-rv~> A 3-s f ? őq -P? Vi q-yont*> 1 o'Tpr>l_ iet>b néjSy alkainv-nmsil .oriJT->qfó a házi feladat kötelező írásbeli házi feladat idegen nyelvből óráról órára legfeljebb 5—10 mondat ter- N jedelmű írásbeli feladat je« N íölhető ki. Más tantárgyakból nem adható kötelező írásbeli házi feladat. A tanórákon kívül semmiéle más iskolai elfoglaltság — szakkör, énekkar, rendkí- üli tárgy, stb. — nem lehet vötelező. Ha azonban a diák i tanév elején ilyen elfoglaltságot vállalt, annak folytatása alól év közben csupán az igazgató adhat felmentést. A tananyagcsökkentési utasítás nem érinti a szakosított tantervű — tagozatos — osztályokban a szakosítás jellegét adó tantárgy oktatását. A felsőoktatási intf-mé- nyek felvételi követe1" i a jövőben igazodnak a kenteit gimnáziumi tan- - , . ,- hoz. Az utasítás a gimnáziumok vnlamennvi évfolyamán egv- iqoúTef! 1073. szentember 1én lén hatályba, kivéve a második; osztályos kéroio t^r»- tórervat. itt a hatál vbalér-ég Meie: 1974. szeptember 1. lesz. Szabadtéri szobor múzeum A Dráva menti síkságból kiemelkedő 442 méter magas Szársomlyó-hegy lejtőjén európai viszonylatban is egyedülálló szabadtéri szobormúzeum alakult ki. Itt műkő- dik a siklósi tanács által fenntartott szobrász alkotótábor, amely most ötödször nyi- tóttá meg kapuit a házai és a külföldi művészek előtt. A tábor 5 hónapig működik és a szobrászok — a tanács vendégei — egymást váltva több hétig dolgoznak itt: szobrokat faragnak a Szársomlvó szikláiból. A hegyoldalban lévő egyik szép villát vásárolta meg a siklósi tanács és alakíttatta át művészszállássá. A szobrászok a régi, hatalmas katlanszerű kőbányában munkálkodnak, s az általuk készített és a helyszínen maradó alkotásaikkal viszonozzák a vendégszeretetet. A természetes környezet és a nagy sziklatömbök monumentális — a tájjal harmonizáló — szobrok alkotására ösztönzik a művészeket, a ez teszi igazán eredetivé, lenyűgözővé a szársomlyói szoborparkot. A tábor fiatal művészeinek idei programjában egy nagyméretű kollektív alkotás elkészítése is szerepel. Elítélték a balkányi gyilkosokat Csak néhány hónap telt el a múlt évben az emlékezetes balkányi kettős gyilkosság után, amikor egy másik rövid közlemény jelent meg lapunkban Balkányból. A szöveg így hangzott: a Szabolcs- Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes, vagy tettesek ellen emberölés bűntett alapos gyanúja miatt, mert október 15-én a késő ’élutáni órákban a Balkányi Miami Gazdaság ordasi izemegységéhez tartozó gvü- / nölcsösében holtan találták Andor Gyula 46 éves mezőőr, balkányi lakost. Az elhalt fe- !én kemény tárgytól származó óbb külsérelmi nyomot találtak. A nyomozás során a rendőrség rövid időn belül megállapította, hogy az emberöléssel alanosan gyanúsítható Andor Gvuláné 46 éves, az elhalt felesége és A. M„ az elhalt lánya. A rendőrség gyanúja valóban alapos volt és ezt beismerték a tettesek is. De hogy pontosan mi is történt, azt -sak az ítélet meghozatalakor sikerült megtudni. Andorrá ás lánya, a 16 éves Arjdor A szarvasbogár megint csak helyeslőleg bólogatott a szarvával. — így igaz — mondta elismerően. — Most arra kérlek, nevezz meg néhány szelíd, hasznos madarat is. — Hasznos madárka a sas, a sólyom, az ölyv, a vércse héja, karvaly ... — hangzott a kis katicabogár felelete. — Vgy van — hagyta rá a tanító. — És miért hasznosak ezek? — Mert pusztítják a bogarak ellenségeit, a fülemülét, a sárgarigót, a cinkét, a harkályt, a vörösbegyet meg a többi kártékony madarat... A szarvasbogár tanító beírta az ötöst. ffíiw Prt«f Margit ugyanis legalább húszszor változtatta meg a vallomását, hol az anya. hol a lány vállalta .magára a gyilkosságot. Andor Gyula 1955-ben, néhány heti ismeretség után kötött házasságot. Az asszonynak a rövid idő alatt nem volt ideje megismerni udvarlóját és csak az esküvő után tudta meg, hogy epilepsziás és italozó természetű. Egy év múlva, amikor megszületett a gyerek, az asszony otthagyta férjét és hazaköltözött a szüleihez, Balkányba. Nem sokáig maradt egyedül, mert utánajött a férje isj Próbálta visszaküldeni, de mert nem ment, ■ visszaállították az élet- közösséget. Igaz, Andor megígérte. hogy ezután nem iszik, de ez csak ígéret maradt. Betegsége is egyre többször kínozta, így 1958-ban1 rokkantsági nyugdíjba küldték. 1901- ben ismét gyerekük született, de a családi élet ezután sem lett jobb. Andor — ha ivott — állandóan gyanúsítgatta feleségét, hogy férfiakkal tart fenn kapcsolatot, ilyenkor aztán a verekedéstől sem riadt vissza. Ahogy telt az idő, egyre ’■osszabb körülmények között éltek. Az agresszív férj egyre többször zavargatta a családot, volt úgy. hoey napokig, hetekig a szomszédoknál aludtak, mert nem mertek hazamenni. Aztán az is előfordult, hogy Andor a lányát kezdte hajszolni, vele akart nemi viszonyt kezdeni. Október 14-e is veszekedéssel kezdődött. Andor még a kapujuk előtt megálló loyas kocsisba is belekötött, mert arra gondolt, hogy az a feleségét várja. Aztán a lány ud- varlója előtt is szidta. fenyegette a családot. A s„ -i szádból egv rendőrt hívtak hogy , csitítsa le Andort. Ez sikerült is, de csak addig amíg a rendőr is ott volt, mert utána mégjobban a feleségére támadt, hogy miért kellett rendőrt hívni. Még^azzal is for veyt tőzött, hogy megöli az egész családot, de elmenekültek előle és csak akkor mentek haza, amikor már elaludt. Reggel aztán újra kezdődött á veszekedés, akkor már azért, amiért nem aludt otthon a felesége. Mikor jól ki- veszekedte magát, elindult munkahelyére; az állami gazdaság gyümölcsösébe. Az asz- szony kilenc óra tájban vitte utána a reggelit és — ahogy a férje meghagyta — egy kia pálinkát is. Reggeli után Andor félrehívta a feleségéNés perverzitást követelt tőle. Az asszony erre nem volt hajlandó és visszament a kunyhóhoz. Ott elmondta a lányának, hogy fejbevágná férjét a baltával, de nem meri. Erre a lány is panaszkodni kezdett, hogy őt is csúnyán szidta az udvarlója előtt, és azt mondta, ő bizony agyonüti, ha elalszik. Meg is egyeztek, hogy as asszony visszamegy a férjéhez, visz neki bort és ha elalszik, majd integet a lánynak. Minden így történt. Mikor Andor Gyula elaludt, felesége intésére lánya odament és a baltával fejbevágta apját. Míg a lány a baltával ütött, anyja sem maradt tétlen. egy vastag bottal ő is ütött jó néhányat. Mikor már gondolták, hogy meghalt, fa- gallvakkal betakarták a Holttestet, a baltát vagy 800 méterre a helyszíntől elrejtették és hazamentek A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Andor Gyulá-. nét 8 évi börtönre ítélte, amelyet szigorított börtönben kell letölteni és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Andor Margitot 5 évre ítélték, amelyet a fiatalkorúak börtönében kell letölteni. Az ítélet kihirdetése után az ügyész mindkét esetben súlyosbításért. az elsőrendű vádlott és védője téves tényállás megállapításáért, felmentésért, a másodrendű vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt (balogM i \
