Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

fW5. müfjos 18.

RSfcÄ-^lSYÄHORSZAG

I

t

Ki a kispolgár?

J 2. EGY MAGATARTÁS ÚTJA

Szovjet vesiiféiüiilke! Mátészalkán

Az ISG üzemi csarnokában. Balról jobbra: dr. Cservényük László, Gáldi Dezső; J. t, Smanykó, Eklcr György és Forgács András

A kispolgáriság mint szemlélet és magatartásforma hordozza a, világnézet és ideológia számtalan elemét. Jelent politikai jellegű nézeteket, magatartást, vannak tehát olyan elemei, amelyek a politikai tudat, vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgálhatók. Jelent továbbá erkölcsi elveket, az egyén általános etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó, befolyásoló rendszert. Je- . lent konkrét, a társadalmi életfolyamatokban sajátosan megnyilvánuló magatartás- formákat, s e formák a jelenség tartalmától olykor függetlenek is lehetnek. Jelenthet továbbá ízlésbeli viszonyokat, állapotokat.

Ebből is kiderül, hogy a kispolgariság teljes mértékben nem tekinthető sem világnézetnek, sem ideológiának, nem is sorolható csak az erkölcs kategóriájába. Szemlélet és magatartásforma, amely magában hordozza a burzsoá világnézet és ideológia jegyeit, de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban —, másrészt — főként a gyakorlati formákat illetően — bővebb. mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenségkomplexum. Az etika körébe sem sorolható be minden megnyilvánulása.

A kispolgáriság nem egységes ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló életre is alkalmasak és képesek, sőt, az a jellegzetessége éppen, hogy valamennyi jellemvonása egy- szerre nagyon ritkán jelentkezik. A. meghatározó vonások átjárják, áthatják egymást., de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is, gyakran előfordulhat, hogy marxista világnézetű személynél tapasztalhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene való harcot is.

A kispolgár gazdasági helyzetét1 történelmi léte so- rán mindvégig behatárolja a kettős veszélyeztetettség. Dolgozó voltában a nagy- , burzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletariátustol fél, hiszen annak harca a magántulajdon ellen folyik. A kettős veszélyeztetettség eredménye: állandó belső félelem, riadt- sóg. Ezzel együtt jár egyfajta ltarc is: állandó, konok,

szívós, nyugtalan, másokkal nem számoló, másokat eltip- ró harc a megmaradásért, a kiemelkedésért, a vagyon gyarapításáért. A piaci kapcsolatok és a bírás érzése határozza meg életüket.

„Életük mozgatóereje: a

magántulajdon védelme, gyarapítása. a „bírás” érzése, a birtoklás. A család, a házasság, a gyermeknevelés, a viselkedés, véleményük nyilvánítása, a többi ember, az emberi kapcsolatok, s minden emberi megnyilatkozás: a birtoklás eszközeivé váltak. az eszközök megszerzése pedig életcéllá lett” — írja Kéri Elemér a Kortársban a kispolgáriságról.

Ennek a gazdasági harcnak pedig az a végső eredménye, hogy átalakulnak, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy, szellemi, etikai, gondolati értékek teljesen háttérbe szorulnak, s helyüket ,az anyagi javak foglalják el, nem eszközként, hanem egyértelmű és egyetlen célként.

Ha ehhez a gazdasági alaphoz társítjuk az osztály- tudatként jellemezhető individualizmust. akkor nyilvánvaló, hogy történelmi mértékben is visszahúzó és veszélyes szemléletről van szó. Ha az átalakult értékek — ebben az esetben kizárólagosan az anyagi javak — az individualizmus önzésével párosulnak, a farkaserkölcsnek valami hihetetlen kemény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a mindent és mindenkit eltiprás, az aranyborjú-gazdagság imádata.

A kispolgáriság létezésének másik alapja a kispolgárság sajátos, már említett és elemzett osztály helyzete. Az a tény, hogy önálló osztálylétezése nincs, cselekvőén beleszólni a történelem — vagy akár saját sorsa — irányításába a történelem során soha nem volt képes. Az. hogy az ideiglenes szövetségek, amelyek létét biztosították. nem mindig történelmi szükségszerűségből, a helyzet objektív felméréséből, hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény. hogy az ideiglenes szövetségek mögött mindig ott állott a nem teljes azonosulás sündörgö, s lappangó tudata is. Ezek hátterében megint az individualizmus, az önzés, amely kizárja, hogy a kispolgári magatartást hordozó személy tartósan társadalmi érdekeket és értéket képviseljen.

A kispolgáriság ismeret- elméleti alapjait vizsgálva Leninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjektivizmust mint általános idealista ismeretelméleti jegyeket említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispolgáriság- ban? Okvetlenül. „A kispolgáriság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi javakban látja. Az ennél magasabb eszményeket nem ismeri: nem is hiszi, hogy

„igazán” volnának olyanok; amit észlel belőlük, azt — mint „őszintétlent”, mint „affektáltat” — megveti — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispolgáriság egyoldalúságát. Ebből a szemléleti alapállásból a szubjektivizmus is szervesen következik, e fogalom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag egyéni érdeket jelent. Már csak azért is.' mert a kispolgárság mint osztály, átélte a történelemben a közbülsőiét veszélyeinek érzéseit is, s ebből az átélésből újabb sündisznóallást kovácsol magának. újabb indokot érez a kívülállásra, önmagába zár- kózásra, saját érdekeinek kizárólagossá növelésére.

A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett elsősorban azokból a rétegekből kerülnek ki. akik bizonyos státust, pozíciót, rangot birtokolva legközeleob kerülnek a birtokosi szemlélethez. Például a munkásarisztokrácia, amely kényelmesebb beosztását, megbecsültségét, magasabb óiabérét azonosít- | hatja a kispolgár magántulajdonával.

Vagy az értelmiség egy része, amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülönülés és kispolgáriaso- dás alapjává. Ez utóbbi e^°t- ben az érzelmi-emberi tényezők egybehangzása, a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést.

Ez a két réteg törvényszerűen és a történelmi fejlődésből közvetlenül követ- kezően hordozója lehet a kispolgáriságnak. Sőt. az értelmiség — éppen mint a műveltség monopolisztikus birtokosa a kapitalista viszonyok között — képes arra, hogy a kispolgáriság szemléletéből sajátos ideológia típusok at kovácsoljon, mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább.

A különböző szemléleti és

magatartásbeli elemek, jegyek összegzése és elemzése indokolja, hogy a kispolgárságon belül is megkülönböztessünk néhány típust.. Magam három típusát külön- böztetném meg a kispolgárnak:

— a nyárspolgárt, aki valóban még leginkább „menthető". legkevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyzete, osztálytudata ide kapcsolja:

— az átlag kispolgárt, akit csak jobb terminológia híján nevezek így;

— az anarchistát, akit ugyancsak osztály helyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába.

A társadalmi gyakorlat szintjén leginkább az átl&g- kispolgárral találkozhatunk.

A nyárspolgár néha valóban csak külsőségekben sorolható ide. kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában semmiképpen nem azonosítható az anarchista törté nelemből ismert típusával. A munkásmozgalom történetében az anarchistákat megkülönböztetett hely illet' meg. a mai anarchisták csupán egvben azonosak velük: osztályalapjuk ugyanaz, a kispolgárság.

Következik: Mi tartja

fenn a kispolgáriságot?

(Folytatás az 1. oldalról)

gozik; az ISG gyáregysége, ahol csaknem 400 ember talál biztos megélhetést és már épül az új bútorgyár, s tervezik egy kötszövőipari üzem létrehozását is. Állami gazdaságuk az ország legjobbjai közé tartozik, szépen fejlődik a termelőszö- vetkezet, s mindemellett egészségű gy i és kulturális centruma is a környéknek Mátészalka- u

A városi titkár azt sem rejtette véka alá, hogy a „városi kor” három éve temérdek problémát állított a lakosság és a vezetők elé, melyeknek a megoldásáért keményen kell dolgozniuk. Egyebek között itt is feszít a lakáshiány (1975-ig 2000 lakást terveznek, ebből az idén balszáz készül el); a fiatal üzemekben igen sok az ifjúmunkás, a fiatal házas; több óvodai, bölcsődei helyre lenne szükség. Aztán rengeteg pénzt emészt fel a nélkülözhetetlen közművesítés. Mindezek ellenére és főleg az iparosítás, az urbanizáló- dás hatására a várossá nyilvánítás óta kétezerrel nőtt Mátészalka lakosainak a száma —, tehát egyre többen szeretik a települést, fedezik fel itt a jó lehetőségeket.

Nemcsak az érdekelte a Kárpátontúlról érkezett látogatókat, hogy milyen például Mátészalkán a pártoktatás módszere, formája, hanem az is: miként jelentkezik ennek az igyekezetnek az eredménye az emberek tudatában. Nyomban kiderült, hogy korántsem hiábavalóak azok a különböző szintű és tematikájú tanfolyamok, előadássorozatok, vagy a társadalmi és tömegszervezetek

kötetlenebb, de rendszeres eszmecseréi a lakossággal, ahol, miközben a hallgatók ismereteiket bővíthetik, részletes tájékoztatást is kapnak a város legégetőbb gondjairól, a feladatokról. Ennek is köszönhető, hogy tavaly például a település lakosai 7 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek és ezzel kategóriájukban elnyerték a megyei elsőnek járó egymillió forintos díjat. (Ebből most megvalósítják régi vágyukat: uszoda épül a fürdőnél).

J, I. Smanykó elvtárs elismerőleg nyugtázta mindezt., aztán a legkritikusabb területet érintette: hogyan

oldják meg itt Mátészalkán ■ a bejáró munkások rendsze- 1 rés politikai oktatását? Sajnos, ez ma még sok kiv i irii- valót hagy maga után. Közrejátszik ebben a közlekedés problémája is — munka végeztével ezek az emberei; sietnek a vonathoz, a buszhoz —, az üzemek nem 1 ud- ják összefogni őket, a falusi pártszervezetek .sem tekintik feladatuknak a naponta ingázók politikai, ideológiai gondozását.

Smanykó elvtárs nyomban elmondta: náluk az üzemek és a falvak pártszervezeteit kötelezték, hogy együtt találjanak megoldást erre a gondra, s így az ilyen emberek sem esnek kívül a szükséges: oktatáson, a politikai épülésen. Ekler György elvtárs ehhez kapcsolódva tájékoztatta a vendégeket: Ujfehértón már van erre példa, s a megye, valamint a főváros V. kerülete között nemrég kötött együttműködési szerződés is intézkedik a Szabolcs-Szatmárból oda ingázó dolgozók tájékoztatásáról, politikai képzéséről.

M. M. Dankanyics a napilapok, a folyóiratok és a könyvtárak 'felől érdeklődött; M. I. Smócer arra volt kíváncsi, mi lesz azokkal az általános iskolát végzett gyermekekkel, akik nem tanulnak tovább, s miként szervezték meg Mátészalka iskoláiban a gyakorlati oktatást, milyen aí kapcsolat az üzemek és az iskolák között?

. A tájékoztatót követő városnézés közben nemcsak az egyre szebb városias képet láthatták a vendégek, de ‘ Lánczi János szavai nyomán megtudhatták: már az ezredfordulóig készen, van Mátészalka rendezési terve, amiben újabb jelentős létesítmények szerepelnek.

Vendégeink útja ezt követően az ISG 2-es számú gyárába vezetett Mátészalkán, ahol az érkezőket Gáldi Dezső gyáregységvezető. Guthy Lajos, a pártszervezet titkára, Szarka Sándor KISZ- titkár, Simon László szb-el- nök és Echsmidt József főmérnök üdvözölték. Itt mindenekelőtt a vasmunkásoka! keresték fel a vendégek munkahelyükön, majd az ezl ;övetö tájékoztatón ismét több, a termelésre, az emberek keresetére, a párt- és KISZ-szervezet munkájára

vonatkozó kérdést tettek fel.

Ez a gyár — mint Gáldi

Dezső ismertette — jelenleg 186 főt foglalkoztat és az idei termelési tetve csaknem 100 millió forint. A dolgozók hatvan százaléka szakmunkás, lehetőség nyílt arra is. hogy 40 nődolgozót könnyen kezelhető gépeken foglalkoztassanak. Nemrég emelték a dolgozók béréi (a szakmunkásokét állag 12—14 százalékkal) s ez, valamint az egyre eredményesebb, nyereséges termelés jó légkört teremteti az üzemben, . A termelést, a gazdálkodási jelző — és dicséretes — számadatok után a szovjet vendégek mégis az iránt érdeklődtek a párttitkártól: milyen gondokkal találja szemben magát itt a párt- és a gazdasági vézetés? Kiderült, hogy igen fiatal a gárda, sokán még qsak dolgozók, de nem a szó igazi értelmében munkások: nincs

elég kezdeményezőkészségük.. Az emberek nevelése itt rendkívül fontos, erre használják fel az egyéni beszél*- getéseket, a kollektív értékeléseket.

Amikor az ifjúsági szervezet titkára beszámolt róla,. hogy nemrég kapták meg a KISZ KB dicsérő oklevelét jó munkájukért, a vendégek megkérdezték: mivel nincsenek itt megelégedve az ifjúmunkások? A válasz; — Egyesek túl gyorsan szeretnének magas órabérhez jutni, s ha nem kapják, odébb állnak. Azl; 1 n ami élő, eleven gond: a vállalat nem tud olyan mértékben segíteni a fiatal házasok lakásgondjának a megoldásában, mint ahogy arra égetően szükség volna.

Smanykó elvtárs végüj így szólt:

— Mi a „kényes” kérdéseket nem puszta kíváncsiságból tesszük fel, hanem azért, mert ezek közös gondjaink és szeretnénk tudni, hogy' a magyar elvtársak hogyan oldják meg a problémáikat a termelésben, az emberek nevelésében, s mii hasznosíthatunk mi azokból.

A széles körű eszmecsere után a vendégek elköszöntek a gyár vezetőitől, majd a kora délutáni órákban a fehérgyarmati járást keresték fel. Tunyogmatolcson Mezei János, a járási párt- bizottság titkára és a község vezetői üdvözölték a szovjet delegáció tagjait, akik ezt követően megtekintették a Zalka Máté-emlékmúzfeu- mot. Fehérgyarmaton Guiú- csi Sándor, a járási pártbizottság első titkára Fogad í a a vendégeket, s tájé!*oz‘aita őket a járás életéről. Szat- márcsekén Ferencz János, a községi pártszervezet csúcstitkára köszöntötte a vendégeket: itt a Kölcsr. 'miékeket tekintették m^g. majd Tiszacséesún Móricz Zs temond szülőházát kere. ‘ "c fel, ahol Gyulai spár. a közös tanács elnök üdvözölte és kalauzolta írpá- tontüli vendégeinket. (as)

Bényei József

Sokszor megállapítják: ha

egy szellemi foglalkozású ia- lura kerül, begyepesedik. Évekig, évtizedekig megél abból, amit az egyetemen, főiskolán tanult. Aztán amikor rajön, mégis kevés mindez, akkor már késő, olyan nagy a hátralék, hogy nem érdemes hozzákezdeni.

Egy másik vélemény már „korszerűbb”. Ennek a lényege: érdemes kimenni falura orvosnak, tanárnak, mérnöknek, hiszen egy-kéi év és együtt a kocsi ára. Esetleg a házé is. Aztán egy kis utánajárás, és irány a város. Ezt követően már minden rendben is van. Biztosított a szakmai fejlődés, a kapcsolat a nagyvilággal.

— Biztos, hogy van ilyen Is. olyan is — folytatja a gondolatmenetet Göndör Tibor, a Balkányi Állami Gazdaság főmérnöke. — Az emberek sokfélék. így indítékuk is lehet különböző. Hadd maradjak a masam eseténél. Nvíreeyházán a Kossuth ban igazba t ónéi veitesnek neve-- tek ki TVfornoVctvagyok. A fizetésem az iskolánál is magas volt. A mostani jövedelmem nem annyival több,

Mérnök

hogy indokolná azt az elhatározást, hogy Balkányba költöztem Elsősorban a

szakrpai érdeklődés hozott ide.

A főmérnöknek nincs köny- nyű dolga Balkánybán. Az

állami gazdaság nagy. Gép- oarkja bonyolult, összetett. Sokféle erő- és munkagéppel rendelkeznek. Területük

»agy. A gazdaság katonás munkafegyelme és szervezettsége megköveteli a műszaki készenlét legmagasabb fokát.

— És megkívánja, hogy állandóan kancsolatban legyünk a világgal, a technikai fn',"'udalom vívmányaival liiert hiába ismerem mondjuk, a nálunk használatos gépeket A fejlődés üteme gyors Az agrotechnika, zootechnika és gépészet komplex jelentkezése . állandó tanulásra lesztek Itt nem egyszerűen ■ deklődésről, egyéni hajtandóságról van szó. A gazdálkodás korszerűsége elképzelhetetlen, ha nem marad az ember is korszerű.

— falun

— Mindennek vége, ha az

ember önmagával szemben igénytelenné válik - folytatja Göndör Tibor. Az ambíció nem csökkenhet. É6 tegyem hozzá: az ambícióval

arányosan jelentkezik a produkció. Ma egy ilyen üzem, mint a miénk, ehhez minden Feltételt biztosít. Ez az emberi boldogság alapja is. Higgye el, a legtöbb idegösszeomlás onnan ered, hogy az emberek nem tudják megtalálni az összhangot , törekvéseik és eredményeik között.

Hogy a szakmai kielégülés együtt jár az anyagi színvonal emelkedésével, az természetes.

— Nem szeretném. ha az tűnne ki hogy mi műszakiak egy állami gazdaságban csak a gép, a technika, a szorosan vett szakmai problémák.iránt "agyunv-fogékonyak. Hogy első helyre tettem ezt, ez érthető. hiszen hivatásról van szó. De mindez mitsem ér akkor, ha megreked ezen a szinten. A világban sok dolog történik, születik, ami minket izgat.

— Azt kutatgatjuk, hogy mitől kúltúrember valaki? Nos, nem hiszem, hogy ez azon múlik, ki hol lakik. Nem a város, nem a falu az elsődleges meghatározó. Ha valaki lépést akar tartani a korszerű műveltséggel, az emberiség problémáival, a megmegújuló világgal, a változások csodálatosan izgalmas sodrásával, a tudomány, a művészet friss termékeivel, az talál erre módot. Hogy minderre jut-e idő? Keíl, hogy jusson. Ez nem esetlegesség kérdése.

— Persze, nem egyedi az én esetem. Szerencsére. A falusi környezet átalakul. Életformaváltás tapasztalható az értelmiségieknél is. Ez világos. Sokkal műveltebb közegben kell élniük. A saját kis szűk szákmai világ féltő dé- delgetése csak kudarcokhoz vezethet.

Egy műszaki a társadalom- tudomány égető kérdéseiről így beszélt Balkányban, 1973 májusában Nem egyedülálló, ritka példa.

Borget Lajos-