Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

Un. mífas n. KELET-MAGYARORSZAC i. dm Javult a kenyér minősége, kicsi a választék péksüteményből Szabotcs S/almár napi beoyéríooyaszlása: 25 fagon Június 2-16! Korai gyors Nyíregyházáról és Mátészalkáról Jelentős változások a MÁV nyári menetrendjében re álló központi alapból 17 millió forintot meghaladó isszeget a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat a záhonyi és a balkányi sütőüzemének rekonstrukciójához, illetve a Tiszavasváriban tervezett új üzemének építéséhez. A Má­tészalkai Sütőipari Vállalat ■36 millió forintot kapott. Tízmilliót inár korábban a nyírbátori és a tarpai új üzemek építéséhez. Tarpán próbaiizemszerűen már ter­melnek, ennek a napi kapa­citása 7,6 tonna. Várható, hogy az idén üzembe helye­zik Nyírbátorban is az új kenyérgyárat, amely a me- gye legkorszerűbb üzeme lesz. Napi termelése pedig hasonlóan a nyíregyházi, il­letve a kisvárdai kenyér­gyárakéhoz, 20 tonna. A ren- delkezésre bocsátott állami segítségből — és természete­sen saját anyagi erejéből — végezteti el a vállalat a nyírlugosí es a kölesei sütő­üzemeinek rekonstrukcióját, s új üzemet épít Rozsály- ban Jutott az állami támo­gatásból a vajai, a tornyos- pálcái, és a Rakamazi AFÉSZ-eknek is hasonló célokra, másfél—másfél mil­lió forint. A megye sütőiparának ka­pacitása az új üzemek léte­sítésével, illetve a régiek rekonstrukciójával 1975 vé­géig összesen napi 176 ton­nával növekszik. Ennek egy részét már most termelik, ezért a pontosság kedvéért írjuk le, hogy a tervidőszak végére állami sütőiparunk 32 üzemmel, valamint a szövetkezetiek 15 üzemmel naponta összesen 311 tonna kenyeret és péksüteményt termelnek majd. A beruhá­zásokra, a fejlesztésekre a2 említett állami támogatáson kívül a két tanácsi vállalat, az ÁFÉSZ-ek és a termelő- szövetkezetek összesen 130 millió forintot fordítanak eb­ben az ötéves tervben. A tervidőszakban megva­lósuló fejlesztések jelentő­sen hozzájárulnak a lakos­ság jobb ellátásához, s nem utolsósorban a sütőipari dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításához. Az üzemek általánosan át­allhatnak a két műszakos ter­melésre, lehetőség nyílik a szállítási távolságok csök­kentésére, a tanácsi sütő­iparban teljesen megszűnik a minőséget rontó, ömlesztett lermékszállítás. Jobb lesz a péksütemény-ellátás, és ál­talában a korszerűbb gépeli technológiák alkalmazásával tovább javítható a kenyéré* az egyéb pékáruk minősége. S ami még lényeges: a* egyes sütőipari szektorok között egészséges verseny alakulhat ki. amely szintén az ellátás javulását eredmé­nyezi. Megoldás 1980-ig Ám még ez az igen je­lentős mérvű fejlesztés sem ad lehetőséget valamennyi elavult, kis teljesítményű, ré­gi sütőüzemünk felszámolá­sára. Még számolnunk kell ezek további rekonstrukció­jával, termelésben tartásá­val. A negyedik ötéves terv­ben megvalósuló sütőipari beruházásainkkal csak meg­közelíteni tudjuk az orszá­gos átlagszínvonalat. A mennyiségi és a minőségi ellátás teljes és végleges megoldására csak a követke­ze ötéves tervben kerülhet sor. (kádár) Igény van, hely nincs Jelentős változásokkal el­készült az új vasúti menet­rend. A nyíregyházi vasút­állomás vezetőinek tájékoz­tatása szerint a Budapest Nyugati pályaudvarról 4 óra 43 perckor Nyíregyházára érkező személyvonat az új menetrendben már nem Zá­hony, hanem Miskolc felé közlekedik tovább 4 óra 57 perckor. Ezzel teljesül a Zá­hony felől érkező utasok ksreime, akik korán Mis­kolcra akarnak utazni. A szerelvény „eltérítése” nem érinti hátrányosan azokat az utasokat, akik kora reggel N v iregy házáról Záhonyba p karnak utazni: számukra 5 óra 18 perckor indítanak személyvonatot a megye- székhelyről. A 12 óra " 7 perckor Miskolcról Nyíregy­házára érkező személyvonat az új menetrendben 12 óra 13 perces indulással tovább közlekedik a Nyugati pálya­udvarra. A Nyugatiból 17 óra 32 perckor Nyíregyházá­ra érkező személyvonat sze­relvénye az új menetrend­ben nem közlekedik tovább Záhonyig. Az utasoknak át kell szállni a 17 óra 42 perckor induló záhonyi vo­natba. Jelentős az az intéz­kedés, amelynek következ­tében a Nyíregyházáról 11 óra 35 perckor induló sze­mélyvonat az új menetrend­ben nemcsak Miskolcig köz­lekedik, hanem a Keleti pá­lyaudvarig, így Miskolcon nem kell csatlakozásra várni a szabolcsi utasoknak. Az új menetrend június 2-án éjfélkor lép életbe. Ezt követően Nyíregyházáról Mátészalka felé nem 11 óra 10 perckor, hanem 10 óra 47 perckor indítanak személy- vonatot, s ez a vonat csak Nyírbátorig közlekedik — a Tapasztalatcserét tartottak szerdán délelőtt az NDK ke­reskedelmi szervezetének két képviselőjével a Nyíregyházi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői. A közös megbeszélés témája az ABC- áruházak szervezeti felépíté­se, szerepük, az áruellátás, valamint a választékbővítés és az ABC-hálózat irányítása, technikai fejlesztése volt. A KGST-integrácló prog­ramjában is szereplő téma­kör első gyakorlati mozzana­ta volt ez a beszélgetés, mely mindkét fél részére hasznos Információkat eredményezett. A német szakemberek első­sorban arra voltak kíváncsi­ak, hogyan lehet az élelmi­szer-kereskedelemben a köz- gazdasági szabályozó1''* cél­szerűbben alkalmazni, első­sorban a választék bővítésé­re. és hogyan csökkenthetik a sok időt igénylő adminisztrá­ciót Az északi lakónegyedben lévő és a víztorony melletti Barque meglátja, amint írok. Négykézláb kúszik fe­lém a szalmán keresztül, ér­telmes arca rám mered, vörös Bajazzo-hajtincse valóságos felkiáltójel, apró, élénk sze­me fölött ráncok rajzolódnak és simulnak ki, mint hang­súlyjelek a nyomtatott betűn. Szája ide-oda mozog, mer* egy tábla csokoládét ropogtat és majszol; markában ott vau belőle egy nedves darab. Tele szájjal hadar és köz ben egy cukrászda illatát fúj ja az orrom alá. — Mondd csak. hiszen t* fró vagy: ugye majd későv’ írsz a katonákról, s akkor r' lünk is mesélsz? — Persze öregem, rólad I­* Ma 100 éve szüle tett Henrt Barbus? francia író. Ebből az al­kalomból közlünk err részletet a Tűz clm~ regényéből. továbbutazók Nyírbátorban azonnal csatlakozást kapnak. Mátészalkáig. Az említet* szerelvény Nyírbátorból visz- szafordul és 13 óra 11 perc­kor érkezik a megyeszék­helyre. Ezzel a vasút telje­sítette azoknak a dolgozók nak a kérését, akik a nyír egyházi üzemekben déluté 2 órakor állnak munkába. Megváltozik a Lillafüred expressz menetrendje is. A vonat júniustól 5 óra 15 perckor indul Nyíregyházá­ról és már 8 óra 39 perckor a Keleti pályaudvarra érke­zik. így a szabolcsi utasok elérkeznek a 9 órakor kez­dődő értekezletekre, nem kall előző este szállodában aludniuk. (A vonat szerel­vénye nem Záhonyból in­dul.) Visszafelé a Lillafüred expressz 3 perccel később, tehát 20 óra 13 perckor ér­kezik Nyíregyházára. Mind­két expresszre a helyjegy váltása kötelező. A Tokaj expressz másodikétól nem 17 óra 25 perckor, hanem 16 óra 40 perckor indul Nyír­egyházáról — a helyjegyvál­tása erre a vonatra is köte­lező. A Hajdú expressz az új rjnene trend ben nemcsak Debrecenig, hanem Záho­nyig közlekedik. A vonat a Nyugatiból 18 óra 15 perc­kor indul, Nyíregyházára 21 óra 35 perckor, Záhonyba pedig 22 óra 27 perckor ér­kezik. Az expressz másnap hajnalban 4 óra 46 perckor indul vissza Záhonyból, Nyíregyházára 5 óra 33 perc­kor, a Nyugati pályaudvarra pedig 9 óra 9 perckor érke­zik. Ehhez a szerelvényhez, vagyis a Hajdú expresszhez csatolják Debrecenben a mátészalkai gyorsvonat sze­relvényét, tehát a mátészal­ABC-áruházakban tett láto­gatásukkor a gyakorlatban is választ kaptam a fenti kér­déseikre. A magyar partnerek főleg a gépesítés területén szereztek értékes tapasztalatokat. Az NDK-ban már évekkel ezelőtt olyan áruházakat terveztek és építettek, melyek berende­zése lehetővé tette a nehéz fizikai munka szinte teljes ki­küszöbölését. A bemutatott képanyag jól érzékeltette, hogy az áruházak a konténe­res szállítás rendszerére épül­tek. A raktáron csak átfut az áru és az eladótérbe a tetsze­tős konténerekkel együtt ke­rül. A vásárlók innen válo­gatnak. így az áru 60 százalé­ka nem a raktárban áll, ha­nem a vásárlók előtt. Nálunk ez az aránv épnen fordított. Megoldották az üvegek gyors és 7öVVenőmentes visszavá­sárlását ís. Automata adja a visszajáró nénzt — az elhe­lyezett konténerekbe nedig a vásárlók rakiák az üvegeket. Ez a hasznos tapasztalatcsere Henri Barbussei neg a többi cimboráról, meg írről, hogyan éltünk itt. — Mondd hát csak meg... Fejével a papír felé bök. amelyre éppen jegyzeteket vetettem. Ceruzám megáll a ’evegőben, s én Őt figyelem, hallgatom. Valamit kérdezrv ikar tőlem. — Mondd hát. ha nem ve- ,/.ed ezt tolakodásnak... Sze- etnék tóled valamit kérdez­ni, mégnedlg azt* mikor a pofákat beszélteted a köny­vedben, akkor úgv beszél­ek-e, mint a valóságban, így pedig átformálod finom lyelvre? A goromba szavak miatt kérdezem. mert itt olyanokkal élünk. Mert hi­szen bármily jó pajtások va­kai gyors is 9 óra 9 percre ér a fővárosba. Mátészalká­ról a vasút történetében most Indítanak először gyorsvonatot — 4 óra 56 nerckor. A vonat csak Nyír­bátorban áll meg 5 óra 13 nerckor, aztán — mint elh­itettük — Debrecenben csatlakozik a Hajdú exp- .esszhez. A vonatra a hely­jegy váltása Mátészalkán es Nyírbátorban is kötelező. A mátészalkai gyorsvonat pár­ja visszafelé Debrecenig szintén egyesítve közlekedik a Hajdú expresszel. A vonat 22 óra 25 perckor érkezik Mátészalkára. A 6130-as számú vonat másodikátói 20 perccel ko- rábban, tehát 5 óra 20 perc­kor indul Nyíregyházáról Mátészalkára. A 6230-as szá­mú vonat — a csekély utas- forgalom miatt — az új me­netrendben csak Baktaló- rántháza és Vásárosnaménv között közlekedik. Az első vonat 8 óra 5 perckor in­dul Nyíregyházáról Vásá­rosnaményba. Megszüntetik annak a vonatnak a közle­kedését is, amelyik 19 óra 3 perckor indult Nyíregy­házáról Nyíradony felé. A debreceni vasútigazga- tóság területére érvényes „kis” menetrend árusítását a jövő hét elején kezdik meg megyénk nagyobb vasútállo­másain és az IBUSZ irodá­ján. A „nagy” menetrend árusítására megyénkben május 25-e után kerül sor. A vállalatok nagyobb tétel­ben is rendelhetnek menet­rendet a nyíregyházi vasút­állomáson. Az új menetrend életbelépésének napján a szokásosnál több vasúti dol­gozó tájékoztatja az utaso­kat. (nábrádi) a KERORG — a Kereskedel­mi Munka- é6 Üzemszervezé­si Intézet — és a Nyíregyházi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyéves közös mun­kája alapján jött létre. — A záhonyi és a nyíregy­házi két ABC építése és mű­ködése, a vállalat jó kezde­ményezései — peremboltok létrehozása —, az országosai: is jó eredményeik hívták fel a Belkereskedelmi Minisztéri­um és a KERORG figyelmé* — mondta dr. Rajnai Rudolf a KERORG szervezőié. Ezer* választottuk bemutatásra ép­nen a szabolcsi példát. Uj módszerek bevezetésére is van lehetőségük, hiszen a máté­szalkai és a kisvárdf.i most énülő áruházaik már alkal­masak lesznek a konténerizá- nióra. *z Intézet és a váRalet kapcsolatai tovább bővüljek Most del«ózunk esrv távlati — 1985-ig — szóló Programé*' — az élelmtszer-keresk°de- lem anyagi, technikai bázisá­nak fejlesztésén. gyünk, s ha nem is mászunk egymás képire — mégis, ha két baka kinyitja a száját, egy perc se telik bele és már­is olyanokat mondogatnak, hogy az bizony nem igen tűr nyomdafestéket. Hát hogy vagyunk ezzel? Ha nem élsz ilyen szavakkal, akkor az arc­kép nem fog hasonlítani az eredetihez: olyan ez. mintha le akarnád pingálni őket, de kihagynád azt a színt, ame­lyik mindenhol a legrikítóbv Es mégis, ilyesmit nem szokás leírni! — Bízd csak rám. ötegem használok én majd goromba szavakat is. ahol kell. mert ezt kívánja az igazság. — De ha ezt csinálod, nem „Kenyérevős” nemzet va­gyunk, igényesek is a jó ke­nyérre. S, hogy mostanában már kevesebb okunk van panaszra, mint korábban, az annak az évekkel ezelőtt ho­zott kormányhatározatnak a következménye, amely az ország sütőiparának fejlesz­tését adta feladatul. Ez a határozat anyagi alapot is adott megyénk vezető párt­ós tanácsi szerveinek a ma­gunk ilyen irányú p. ab! imá­inak a megoldásához. Annak ellenére, hogy már a III. ötéves tervben is több új sütőüzem kezdte meg ter­melését, illetve több üzemet corszerűsítettek, valamint tavaly óta üzemel a nyír­egyházi és a kisvárdai új kenyérgyár is, Szabolcs- Szatmárban az egv lakosra jutó kenyértermelés még el­marad az országos átlagtól. 210 helyeit csak 58! Jelenleg a megye lakos­ságának ellátását 43 sütő­üzem végzi, naponta két műszakban 251 tonna ter­melőkapacitással. E meny- nyiség nagyobb részét a 31 tanácsi sütőüzem, gyár ter­meli. A hét ÁFÉSZ, illetve tsz és az öt magánüzem csupán 32 tonna kenyér, sü­tőipari termék készítésére képes. E szűkös termelőka­pacitással az ellátást csak a sütőipari dolgozók nagy­arányú leterhelésével, a munka jó szervezésével le­het megoldani. Több napos ünnepek előtt az üzemek egy része három műszakban termel, nagymérvű túlóráz­tatással. Mindezeket esek az elegendő kenyérért. Mert az egyéb sütőipari termékekkel csak a városok, járási szék­helyek lakosságának ellátása megoldott, úgy-ahogy, hí-. szén az országosan gyártott 210 péksütemény-féleségből nálunk csak ötvennyolcat készítenek, illetve árusíta­nak. Pályázat korszerű üzemekre Számottevő, a mindennapi vásárlásnál is észrevehető javulás várható a kenyér- és péksütemény-ellátás tekin­tetében a jelenlegi ötéves tervünk következő éveiben, a tervbe vett sütőipari fej­lesztések megvalósításával. E beruházásokat — új üze­mek építését, a régiek, el­avult berendezésűek, de még gazdaságosan korszerűsíthe- tők átépítését, — a megyei tanács végrehajtó bizottsága állami alapból 55 millió fo­rinttal támogatja. Egy ko­rábban meghirdetett pályá­zat értékelése után döntöt­tek az összeg elosztásá­ról. A huszonegy pályá­zat elbírálásánál előnyben részesítették azokat a taná­csi üzemeket, illetve szövet­kezeteket, amelyek ellátatlan területen kívánják sütőipari tevékenységüket fejleszteni, s ahol ezt a fejlesztést kor­szerűen tervezték, illetve ahol a megvalósítás feltéte­lei a legjobban biztosítot­tak. így kapott a rendelkezés­gondolsz arra, hogy a te kö­rödhöz tartozó ipsék fütyül­nek majd az igazságra és azt mondják- csak, hogy disznó vagy? — Lehet — de én mégis megteszem és nem törődöm ezekkel az ipsékkel. — Akarod tudni a vélemé­nyemet? Én a könyvek közt nem ismerem ' ugyan ki ma­gam, de ez bátor dolog lenne, mert ilyesmit nem szokás le­írni, s nagyon szép lenne, ha meg mernéd tenni; de az utolsó, pillanatban mégis ne­hezedre fog esni. mert te túl- ••ágosan jól nevelt vagy... Et­appen az egyik hibád, ami* mindjárt észreve*tem, mióta -sak ismerlek. Ez az egyik, a másik még az a ronda szo­kásod. amikor pétinkét osr- *-mak ki: mivel az.t hiszed hogy ártalmas, ahelvett, hog" a porciódat odaadnád egyi1’ oajtásödnak, inkább a fejed­re öntöd tetőt kergetni. Szo'páSlalásf gondok Országszerte téma a szol­gáltatás. Mind a nagy-, mind a kisvárosokban lakóknak közvetlen érdeke, hogy hol, hogyan, mennyi idő alatt ja­vítják meg a háztartási gé­peket, tisztítják meg a ruhá­kat, festik ki a szobákat. A falvakban, a kisebb községek­ben élőknek pedig egyenesen gond. így van ez a kisvárdai já­rásban is. Mit mond a sta­tisztika? A járás 35 községé­ből csak két helyen van szol­gáltatóház — Tornyospálcán es Tiszamagyoróson. Az igé­nyek azok megvannak rá, de a jelenlegi legnagyobb ne­hézség, hogy nincs hely. A járási hivatal műszaki osztá­lya az év elején 28 községben végzett felmérést, s eszerint csak három falu tud a szol­gáltatóháznak helyet adni. Alacsony lélekszámú tele­pülésekről van szó. Legna­gyobb község a járásban Dombrád — 6000 lakosával. A legtöbb faluban 2—3000-en élnek, s többségében bejár­nak Nyíregyházára, Kisvár- dára dolgozni. így a szolgál­tatóknak egyenesen nem ki­fizetődő, hogy minden egyes községben kirendeltséget lé­tesítsenek. A jelenleg műkö­dő 8 szolgáltatóközpont — a mándoki, a záhonyi, a tor- nyospálcai, a dombrádi, a pát- rohai, a ijyírkarászi, a petne- házl, az ajaki — képtelen a járás minden lakójához el­jutni. Ha az össz szakmában működő kirendeltségek szá­mát nézzük — 49 ipari szö­vetkezet. 6 Patyolat és GEL- KA-szerviz, 25 ÁFÉSZ-kiren- deltség, 170 mezőgazdasági *"rmeíoszövetkezeti segéd­üzem — nehéz elképzelni hogy nem tudják ellátni az it* «lök szolgáltatását. Pedig fér, van. Ezért közel 400 magán ' visloarös knocsolódik be r ‘ivító-szolsáltrtáeba. 5 vnA >v sem mooo1dntt a szol«-' «‘ás a kisvárdai iáráshgn. A legnagyobb gond a vái salatok és a magánkisiparo iok részéről a szakmákon be üli területi megosztás. Mán- dokon például a GELKa szervizes kocsija is megtalál­ható, de rádió-tévé javító­a kisvárdai járásban részlege van a helyi ksz-nek is. Kielégítetlen szakma vi­szont az ács, az asztalos, a műszerész. Tüzelőolajat csak Mándokon és Kisvárdán le­het kapni az. egész járásban, annak ellenére, hogy a leg­több házban olajkályhával fűtenek. Aki tehát Szabolcs- veresmarton télen meleg szo­bában akar lenni, annak több, mint 30 kilométert kell menni a fűtőolaj után. A kérdés adott: a szolgálta­tó vállalatok miért nem léte­sítenek több kirendeltséget? A válasz szinte magától érte­tődik, mert nem gazdaságos. Ugyanis egy 1000 lelkes köz­ségben valóban nem kifizető­dő a ksz-nek, hogy például külön szobafestőt alkalmaz­zon. A helyi tanácsok hozzá­állása sem kritikamentes, pe­dig az adott terület gazdái, legjobb ismerői (a járásban csak három tanács tud helyet adni a szolgáltatóháznak?). A járási hivatal műszaki osz­tálya a szolgáltatás elvi irá­nyítója. S gyakorlatilag a szolgáltató vállalatok kapják a központi támogatást és ott dolgoztatnak, ahol kifizetődő. Hiába ismeri a hivatal a já­rás gondjait, s tudja, hogy hol szorít a cioő a szolgáltatás terén, a Vállalat ott üzemeltet, ahol neki gazdaságos. Ez így van a kisvárdai járásban is. Mi a megoldás? A járási hivatal tervei szerint minde­nekelőtt a legszükségesebb szakmákban — ács, műsze­rész, kőműves — több magán­kisiparost kívánnak foglal­koztatni. 3 azokban a közsé­gekben, ahol a kisiparos­nak sem gazdaságos a szol­gáltatás, ott körzetenkénti fel­vevőhelyeket létesítenek. Elképzelésük, hogy még ebben az ötéves tervben meg­oldódik így a járás szolgálta- ási gondja. De ehhez a szól­altatok, a községi tanácsok, i járási hivatal összefogására ;an szükség. A közös gond, - közös feladat adva van. A azdaségos tevékenység mel- ett a járás kisebb községei­ben lakóknak is a szolgálta­tását maradéktalanul ellátni, (bakonyi Raktár helyett — a boltban NDK -szabolcsi tapasztalatcsere Nyíregyházán Goromba szavak*

Next

/
Thumbnails
Contents