Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
8. otäal / — SvffilG^RÄZI MMXfS'fTff Trfä. május ff. A rézharangos lovas szekértől Újfajta tartalom Fehér autók ünnepe Ügy, ügyvéd, etika A fehér autók május 10-én ugyanúgy száguldoztak szabad utat kérő szirénázással és „fedélzetükön” beteggel, orvossal, ápolóval gépkocsivezetővel, mint máskor. Pedig ünn. ltek ezen a napon. Náluk azonban az ünnep is munkanap, . még a saját ünnepük — a/ Országos Mentőszolgálat 25. évfordulója s az volt. Ő jubileum ürügyén fellapozzuk gondolatban a mentők krónikájának lapjait. Régi és még régebbi események idézgetésében. országos és megyei vonatkozású dátumok epizódok gyűjtésében az újságíró két avatott „idegenvezető” segítségét kéri: dr. Szirtes 1st "in megyei mentőfőorvos a hazai szerve- ze' históriájában és a mai, modem szolgálat működésének megismerésében kalauzol Nagy József nyugdíjas mentős pedig a régi szabolcsi epizódokkal ismertet méá. Kettős dátum * ' A kiegyezés koráig kell visszapergetni a történelemkönyvét, s valahol itt találjuk meg a szervezett mentés ügyének első törekvéseit. Flór Ferenc nevéhez fűződik az alapkő letétele. azonban az ő életében mindvégig csak gondolat marad a mentésügy, melynek szo- morú poénjét maga Flór doktor szolgáltatta saját életének tragikus befejezésével: 1871 ben közúti baleset áldozata lett. Száz esztendeje azonban mind gyakrabban hangzott el a sürgető igény az emberi élet gyors mentésének, az elsősegélynyújtásnak reguláris, megbízható intézménnyé tételére. És bár az 1876-ban életbe lépett egészségügyi kerettörvény intézkedett egy ilyen szervezet felállításáról, megvalósulás dátuma 1887. május 10 lett (kettős évforduló tehát ez a tavaszi napi). Ekkor hozták létre a Budapesti önkéntes Mentő Egyesületet, amely az omnibuszok mintájára lóvontatású, zöld kocsikkal kezdte meg munkáját a lipótvárosi bazárnál. A BÖME nevét korabeli szaktekintélyek, tudós orvosok neve fémjelzi; medikus korában dolgozott itt Korányi Frigyes is. A következő jeles dátum 1902: kontinensünkön elsőként hazánkban áll automobil a mentés szolgálatába. Ezután újabb törekvés évtizedei következnek. Létre szeretnék hozni az összehangolt országos hálózatot. Eleinte a tűzoltókkal való kooperáció látszott célravezetőnek (Ausztriában e két szerv ma is szoros egységét képez), majd az önállósodás elképzelései Váltak életképessé. A Tanácsköztársaság rövid' fennállása alatt is tett lépéseket ennek érdekében. Magántulajdonú gépkocsik rek- virálásával növelte az egymástól még független mentőegységek felszereltségét. Az országos szervezet, a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete a 20-as évektől már nem alkalmazza a lovas kocsikat, helyettük az 50 kilométeres sebességgel száguldó (!) Magosix és Supersix speciális gépkocsik kerülnek bevetésre. A mentősofőr emlékezik A már szépen működő szervezetet is fel' '/.selte a nagy világégés. A felszabaduló-- után mindent elölről kellett kezdeni. A szervezés' egy honvédorvos irányította, dr. Oro vecz Béla, aki az 1948. május 10-én megala kult Országos Mentőszolgálat első főiga/, gatója lett. A rézharangos lovas mentőtől a szirénáz^' rohamkocsiig évszázados út vezetett hazánk ban, szőkébb pátriánk. Szabolcs-Szatmár pe dig nem egészen 50 éves mentősmúlttal rendelkezik. Ma élő egyik legidősebb tanúja a szabolcsi mentős hőskornak Nagy József, ajk1 35 évvel ezelőtt Kisvárdán, majd 1942-fc! Nyíregyházán lett gépkocsivezető. Milyen is volt annak idején ez a munka? ..Újévtől szilveszterig tartott a szolgálat vagyis mindig, amikor éppen szükséges volt. A két Magosix kocsihoz egyedül voltam gép-. koosivezető. A személyzetét a kórház biztosította férfiápolókból, gyakorló medikusokból, fiatal örvösökből alkalmanként. Többek kö- _ zott dr. Vigvári Katalin, a mai ideggondozó főorvosa és dr. Birkner Use .. .” Nagy József szenvedélyes szavai mozaikként állítják össze a képet. „Volt olyan eset, amikor 24 órán át vagy nég tovább is volán mellett kellett ülni. Jól mlékszem egy Nyíregyháza—Szeged—Nyíregyháza—Debrecen megszakítás nélkül) útra. Is arra is, hogy néha sürgős betegszállítás ÁÖ/.be-n romlott el az autó. Ilyenkor nem számíthattunk egy másik gépkocsi segítségé, re, mert az akkori forgalom még nagyon kicsi i volt, így hát lovas kocsit kerítettünk. „Szinte forradalmai jelentett a mentésben az új kocsitípusok, a Fordok, Opelek, Chevroletek belépése. Eleinte egyedül voltam a kocsikkal, itt is laktam családommal a mentőállomáson. Később már többen let- 'ünk, az >(J-es évek elején pedig már apóikkal is gyarapodtunk." Nappal egy, éjjel két perc A sok ezer szülés önálló levezetését, ki- jbb-nagyobb életmentő beavatkozások megszámlálhatatlan sorát magáénak valló nvug- 'íjas gépkocsivezető személyes élményei itán idézzük/" a Kelet-Magyarország közel- núltban megjelent riportjának néhány sorát: „Szabolcs-Szatmárban 25 évvel ezelőtt csak három mentőállomás volt: Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán. Három mentőautóval látták el a megyét. Jelenleg 10 mentőállomásunk van 42 gépkocsival .. .” A riport utolsó szavai mar át is vezetnek a múltból a jelenbe, melynek szabolcsi irányítója a fiatal dr. Szirtes főorvos, aki a göcseji dombok mellől származik, s immár három éve''irányítja megyénk rr.entőhálózatát. Hogy rriit tükröz a jelen? Szép eredményeket, izgalmas, áldozatos hétköznapokat, munkás ünnepeket és természetesen gondokat is. Jelenti a rohamkocsit, melyben az orvos életmentő műtéteket. végezhet, melyben sok száz gyógyszer és a modern mentés valamennyi felszerelése helyet kap. Jelenti az egész megyét behálózó URH-rádiórend- szert, a mentőautók gyors és óramű pontosságú vezérlését egyetlen helyiségből. Jelenti a havonta megtett százezer kilométert. A mentők ünnepének apropóján megismert múlt és jelen megnyugtató biztonság- érzettel tölti el az embert;, a fehér., kocsik szürke egyenruhás személyzete azonnal segítségre siet. ha hívják. A siet 6zónak\ mtfl-. bájukban különös jelentősége van, Írisz áz, élet másodperceken is múlhat. A segélykérő telefonhívás végétől, vagyis attól a pillanattól. amint a mentők szolgálatvezetője helyére teszi a kagylót, nappal egy percen belül, éjszaka 2 perc múlva indul a helyszínre a kocsi. És ennek mindig így kell lennie. Naponta akárhányszor és bármilyen esethez is indulnak. S tegyük hozzá, hogy naponta 1 öbb száz riasztást kapnak a szabolcsi mentők. Tiszteletet érdemelnek Az áldozatkész munkát tükröző és éré'1 nényeket illusztráló adatok mellé gondok i ársulnak: kevés és korszerűtlen a telefonva tál, kényelmetlen, szűk, elavult a nyíregy házi mentőállomás épülete, Kisvárdán is vo! 'a néhány nagyon jogos panasz . . . De eze’ 31 a gondokról bizonyára tudnak azok, aki ■ •e, a megoldás tartozik, ne legyünk hát ün leprontók . . . Május 10-én a mentősök — orvosok, ápo ók, gépkocsivezetők, szolgálatvezetők, irod- 'olgozók — munkájának, a sürgősségi betev 'Hatás, az oxiológia tudományának és gv? 'orlatának tisztelegtünk. Megérdemlik: versenyt futnak a halált ÉLETÉRT, az EMBERÉRT. Szatmári Sándor Megérkezett a kórházba a rohamkocsi Az ügyvéd jogi tanácsokat ad, H ogyan látja ön az ügyvéd SZEREPÉT a társadalomban? Ezt kérdeztük egy bírótól, egy ügyféltől és magától az ügyvédtől. íme a sűrített válaszok. A bíró: — Nem tudom elképzelni úgy a bírósági. tárgyalásokat, hogy a vádlottnak ne legyen! képviselője,- hogy a tárgyalóteremben ne legyen ott az ügyvéd. Szerintem a szocialista törvényesség hazánkban, városunkban adott, ennek ellenére az ügyek igazságos tárgyalásához, elbírálásához szükség van arra, hogy a vádlódat a jogrend gyakorlásakor jogvégzett ember képviselje. Nem minden ember képzett eléggé ahhoz, hogy igazát, vagy vélt igazét meggyőzően bizonyítsa. Az ügyfél: — Sokáig azt gondoltam, az én ügyem nem tartozik senkire. Illetve nem is az én ügyefri teljes egészében, hanem a rokonságé. De nem tudunk megegyezni. Ahányan vagyunk, mindannyian mást akarunk és szeretnénk. Döntse el az ügyünket a bíróság. Hiszek a bíróság igazságos döntésében, ennek ellenére ügyvédhez is fordultam, hogy képviseljen. . Az ügyvéd: — Az ügyvédi munka véleményem szerint a társadalomban ugyanolyan hasznos és szükséges tevékenység, mint például a bíró munkája, az orvosi hivatás teljesítése, vagy a termelés egy üzemben. Mindenki végzi a maga feladatát. Nekünk az a feladatunk, hogy az emberek ügyeit megnyugtató módon 'épviseljük, intézzük. Munkánk alapja, hogy . vékenységünk ne csak az ember, az egyén tárnára, hanem a társadalom számára is rtsznos legyen, jogrendünket' ne csorbítsa, inem erősítse. A z ÜGYVÉDI MUNKA SOKRÉTŰ ** és változatos. Ügyvédek azóta léit, amióta a joggyakorlás, amióta érnék személyes ügyeit tapasztalati esetek, gy törvények alapján egy második, vagy ii-madik személy bírálja el. Vonatkozik ez .szágunkra, városunkra is. Nyíregyháza vá- os, az egész megye lakossága a múltban js "ok ügyvédet foglalkoztatott ügyeivel. A felszabadulás előtti ügyvédi munka tartalmában és formájában is különbözött attól, mint amit ma tapasztalunk. A múltban egy „jó” ügyvéd csavaros észjárásával, ösz- szeköttetéseivel nagy pereket vitt, vagyonokat szerzett, ugyanakkor nem mindig az igazság szolgálatát képviselve embereket tett tönkre. Tisztelet a kivételnek, az ügyvéd kiszolgálója, lakája volt az uralkodó osztálynak és gyakran volt köze ahhoz, hogy szegények, nincstelenek portáján megverték a dobot. A felszabadulás — mint annyi sok térti-' létén — az ügyvédi munkában is változást hozott. Ez a változás az ügyvédi munkaközösségek létrehozásával kezdődött. Nyíregyházán húsz évvel ezelőtt szervezték meg az első munkaközösséget. A szervezéssel dr. Pető Gézát bízták meg. Ahogy ő erre az időre visszaemlékezik, a feladat nem volt könnyű. Hiszen nemcsak arról volt szó, hogy létrehozzanak egy olyan szervezetet, amelyhez hasonló még nem völt Nyíregyházán, vagy másutt az országban, a legnagyobb problémát az okozta, hogy emberek szemléletével éá" mentalitásával is meg kellett küzdeni. Sokan tragédiát láttak abban, hogy a kialakított prakszis csorbát szenved, vagy megszűnik. Eltelt húsz esztendő. Történelmi távlatokban ez nem nagy idő, de az út, amit a közösségekben dolgozó ügyvédek megtettek, sokkal nagyobb. Az ügyvédi munka változott tartalmában és viszonya a társadalmi fejlődéshez a szocialista erkölcsi normák szerinf. alakult. Az első ügyvédi munkaközösséget Nyíregyházán az 1-es számmal jelölték, amely ma a Bocskai utca 3. szám alatt működik. A húsz évvel ezelőtti első napokban, hetekben nyolc tagja volt a munkaközösségnek. Közülük hét már nyugdíjba voatttt, * az alapítókat csupán Pető Géza képviseli. Jelenleg 16 tagja van a munkaközösségnek», többségükben olyanok, akik az új társadalmi viszonyok között tanulták a jogot és a joggyakorlás fortélyait az idősebb kollégáktól kapták örökségbe. , A MUNKAKÖZÖSSÉG IBODÁ3BAW naponta nagy a forgalom. Akadnak „nagy ügyek” és olyanok is, amikor az ügyfél számára kielégítő egy felvilágosítás. Varinak egyszerű és bonyolult ügyek. Bonyolult ' ügy volt például az, amit egyik sme- i rősöm mesélt el. Egy kocsmai verekedés kellős közepén valaki kiverte a villanykörtéit és a sötétben megszúrtak egy embert. A verekedésben többen vettek részt, de azt senki sem Látta, ki volt a késelő, így azt tartóztatták le, aki ellen a legtöbb közvetett bizonyíték szólt. A fiú tagadta a bűncselekményt és ebben szülei is hittek. Ügyvédhez fordultak, s az ügyvédi munka eredménye, hogy bizonyítani lehetett: tévedés történt. A letartóztatott fiút csak garázdaságért vonták felelősségre. A példa azt bizonyítja, hogy ügyvéd segítségével, közbenjárásával fény derülhet az igazságra, illetve a vétkes az elkövetett tett arányában részesül büntetésben. Az ügyvédi munkával kapcsolatban sok emberben van kétség. Sokan szükséges, vagy szükségtelen rossznak tartják, tévesen úgy ítélik meg az ügyvéd szerepét, jelenlétét, hogy az mindent elkövet annak érdekében, hogy a vádlottat mentesítse a büntetés alól, Erről ma már szó sincs. Lehet, hogy Amerikában az a jó ügyvéd, aki védőbeszédével a többszörös gyilkost is megmenti a villamos- széktől, de nálunk erre nincs lehetőség és nincs is rá szükség. Az ügyvédi munkának egyeznie kell a társadalom érdekeivel, a közösség érdekeivel. Az ügyvédnek arra van lehetősége,— és ez szükséges is — hogy a bűncselekmény mértékéhez és arányához viszonyítva az ítélet reális és nevelő szándékú legyen. rjJTSÜNK MOST NÉHÁNY mondatot •*-' arról is, ami szinte mindig szóba kerül, ha ügyvédekről beszélünk. Ez pedig a jövedelmük. Közhiedelem, hogy az ügyvédek - mesés összegeket tesznek zsebre egy-egy per után. Ezt a hiedelmet azzal lehet cáfolni, hogy például az l-es számú munkaközösségben dolgozó ügyvédek havi jövedelme 5—• 6 ezer forint. Alig valamivel több. mint egy osztályvezetőé, aki üzemben, vagy hivatalban dolgozik. A hivatali emberek azonban — a legtöbb esetben — szigorúan nyolc órát dolgoznak, az ügyvédeknél pedig általános 10— 12 órás munkanap is. Mi nyújtja, nehezíti az ügyvéd munkáját, munkaidejét? Ha egy ügyvéd sikeresen akarja képviselni ügyfelét, ahhoz nem elegendő annyi tudás, amit valamikor az egyetemen megtanult. Az ügyvédnek állandóan figyelemmel kell kísérni a rendeleteket, azok változásait, az új törvényeket, ügyek és ügyrendek szabályozását, mert minden ügy más. Elbírálásához, megítéléséhez néha köteteket kell áttanulmányozni, paragrafusok tömkelegét kell helyesen értelmezni. Az ügyvéd ezt teszi, gyakorlati munkájához ez hozzátartozik. Ügyekről, ügyvédekről írtunk és talán úgy, hogy az olvasót némi csalódás éri. Meglehet, hogy az olvasó olyan esetek, szaknyelven szólva sztorik tálalására számított, amelyek egy, vagy több ügyvéd talpraesettségét és ügyek bonyolultságát elevenítette volna meg. Az írás megfogalmazójában is volt ilyen vágy, de erről kénytelen-kelletlen lemondott, mert nem feledkezhet meg az ügyvédi munka egyik kritériumáról, arról, hogy az ügyek bizalmasak. Senki sem szereti, ha ügyét nagy nyilvánosság előtt tárgyalják. Az ügyek közreadása, terjesztése összeegyeztethetetlen az ügyvédi titoktartással. Olyan ez, mint az orvosi etika. Az ügyvéd, ha ügyet intéz, mindenre kíváncsi, mindent lát és mindent tud, de ha az ügy befejeződik, elfelejti. BaJogh József
