Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

«. oldal fcELET-MAGYARORSZÄG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1973. május W. Évtizedek gyümölcse „...a zene mindenkié“ Zenét tanuló gyerekek a Malom utcán Komplex feladat Szervezés a fermentálóban v T T AROM ÉVTIZEDES MÜLTRA te­“ kint vissza Nyíregyháza zenekultú­rája. Megsárgult plakátok, műsorfüzetek, új­ságcikkek idézik a harnyinc évvel ezelőtt megalapított nyíregyházi zeneiskola króniká­ját, amely Lapjainkig jelentős tényezője a zenei ízlésnevelésnek, a zene megszeretteté­sének. Ha napjainkban találkozunk a zeneisko la hangversenyeiről, megyei és országos ze nei eseményekről szóló hírekkel, aligha gon tíolufik a kezdetre. A zenekultúra ápolását a magvetést a Nyíregyházi Állami Zeneis kola jogi elődje, a Bessenyei Társaság Álla milag Engedélyezett Zeneiskolája kezdte e 1939-ben. A Bessenyei Társaság (kör) tulaj donképpen irodalmi társaság volt és célkitű zései között nem a legelső helyen szerepelt i zenekultúra ápolása. Mégis a Bessenyei Társaság határozta el hogy Nyíregyházán megalapozza a zenei ok tatást, s bebizonyítja: Nyíregyházán is meg­van a létjogosultsága a városi zeneiskolának. Azóta több. mint harminc év telt el, gazda? három évtized, s az akkor elvetett mag szép termést hozott. A zene úttörői a Nyírség „fővárosában’' mostoha körülmények között láttak munká­hoz. A semmiből kellett a zeneiskolát meg­szervezni és elindítani.- semmilyen anyagi segítség nem állt rendelkezésre. Az igazgató. Vikár Sándor lakásán és az akkori Kálvi- tleurn Tanítóképző Intézet egyik szertárában és énektermében kezdődött az oktatás. Elő­ször csak zongorán és 4—6 éves gyermekek részére, az úgynevezett zeneóvodában. Kodály Zoltán szavai buzdították a zene szabolcsi úttörőit a fáradhatatlan munkálko­dásra. „Legyen a zene mindenkié! Mert a zenével nemcsak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásoktól, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet- csinál, alkalmasabbá tesz. figyelemre szoktat. Blgész embert moz­gat, nemcsak részét. Kifejleszti a csirájában minden emberben meglévő zeneérzéket, ez­zel megadja a zenei műveltség alapját, ami­vel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.. /GÖRÖNGYÖS ÜT VEZETETT me­V* gyénkben is, amíg sikerült feitörn' nz értetlenség, az érdektelenség falát, amely a társadalmi elmaradottságból, a mostoha körülményekből táplálkozott. Olyan világban kezdték el a zene terjesztését megyénkben, amikor a dolgozó emberek többségének min dennapos gondja a betevő falat megszerzése volt. A szellemi igényekre kevesen gon dolhittak. 1939 szeptemberében, az első évben 7(> növendéke volt a zeneiskolának. A ixndíja!:- ból fizették a tanárokat, béreltek zongorát, egyenlítették ki a teremhasználai díjat. Ez az év jelentős dátum a nyíregyházi — és szabolcsi — zenetörténetben. Ekkor tette meg az első lépéseket a szabolcsi zepe, hogy sok nehézség, megtorpanás és siker után foly­tassa útját. Nemcsak a zene alakjainak meg­ismertetésével, a legnagyobb alkotások nép­szó ütésével, a növendékek képzés vei. a zenei ismeretterjesztés új útjainak keresésé­vel is igyekezett a tömegekhez eljuttatni a zenét. Több száz hangverseny, országos zenei és é fesztiválokon való sikeres szereplés jelez­te íogy a nyíregyházi zeneiskola túllépett a c ín iskolán belüli zeneoktatás keretein. / -.nknem ezer növendéken kívül a társada- 1 szinte valamennyi rétegének tagjai meg t dtók a zeneiskola padjaiban. Eszterga 1) ok vasasok, vasutasok, kétkezi munkáso! é-s szel’ 'mi dolgozók fiatalok és nyugdíjasok férfiak és nők töltik szabad idejük egv ré szét a zeneiskolában, hódolnak a zene irán’ érdé’ idősüknek. A növendékek közül tök ben mint zenetanárok folytatják a munká 155-re tehető a három évtized alatt á zen i«.kolban tanító pedagógusok száma, s tö' f e a zenei alapképzésben részesülő! aki1 őzül sokan nem Nyíregyházán, a m- gye .különböző községeiben élnek. A LIG VAN AZ ORSZÁGBAN zen* H intézmény, iskola, amellyel ne ta: tana kapcsolatot a nyíregyházi. Az itt tanú* Vagy tanítók közül többen az ország legrar gosabb zenei intézeteiben kaptak helyet. Né hányán az élvonalbeli zenei együttesekben, Bűnt hivatásos művészek dolgoznak, többen külföldi meghívás alapján zenekarokban, ope­raházak tagjaiként öregbítik a nyíregyházi zenekultúra hírnevét. Innen indultak el .. . A tehetségesek gazdag útravalóval való ellátása közben a zeneiskola tovább folytatta a zenei alapozásban, a komoly zene megked- veltetésében kevésbé látványos munkásságát. A város és a megye jelentős kulturális intéz- nényének rangját vívta ki, amelynek éppúgy (öze van az általános iskolai zenei tagozatos osztályok szervezéséhez, a kisvárdai, a má- észalkai és a többi fiók-zeneiskolák létrejöt- .éhez, mint a tanárképző főiskola számára jó '.tánpótlásf'jelentő pedagógusjelöltek előkép- .éséhez. A leg/ikább népművelési jellegű munkát azonban helyben fejti ki, sokszínű hangversenyekkel, az üzemi, vállalati, s egyéb nunkahelyi „házi koncertek” szorgalmazásá­val, a nyíregyházi művészeti hetek zenei programjának gazdagításával, ismeretterjesz- ő zenei előadások százainak lebonyolításával. Mind többen keresik fel a zeneiskolát, hogy rendezvényeiket zenei műsorral is szí­nesebbé, vonzóbbá tegyék. így jutnak el a zeneiskola tanárai és növendékei a vízügyi Igazgatóságra, a Vörös Csillag Tsz-be, a K^ú- dy mozi vasárnap délelőtti matinéjára, a jbe- .iagógusnapi ünnepségekre, s- a legkülönbö­zőbb évfordulók kulturális eseményein szere­pelnek. Hallottunk már énekkari prbdtíkciót képzőművészeti tárlatok megnyitóján és más művészeti ágak rendezvényén, bizonyítva a művészetek egyetemességét, összetartozását. A ZENEISKOLA HARMINCÉVES tör­** ténetét feldolgozó kiadványban Vi­kár Sándor igazgató a gondokról is említést tesz. „A nyíregyházi zeneiskola engedélyezett növendéklétszáma 925. Ehhez és a 36 tanárá­hoz megfelelő helyiségek kellenek. Hangver­senytermünk sincs, a TIT-ben tartjuk a hangversenyeket, de az lebontásra van ítél­ve. Égetően szükség van egy 140 személyes modern hangversenyteremre, .s még vagy 5—6 tanteremre. A terv készen van, s min­den remény megvan arra, hogy az épület el is készül, s ezzel lezárul és befejeződik hosz- szú időre a zeneiskola építésének prog­ramja ...” Reméljük, hogy így lesz, s abban is bí­zunk, hogy a zene iránti érdeklődés növeke­dése nem teszi befejezetté a létesítmény fej­lesztését. A lakosság létszámában is gyarapo­dó megyeszékhely dinamikus fejlődése indo­kolja a zeneiskola további fejlesztését. Még vannak bőven fehér foltok. Nem valósult meg leljes mértékben a „kodályi” kívánság, hogy legyen a zene mindenkié. Sok százra és ezer­re tehető a komoly zene kedvelőinek fábora Nyíregyházán, de ne restelljük bevallani; még a többség alkalmanként vagy egyálta­lán nem jut közel a zenéhez. A zenei isme­retterjesztés nagy erőfeszítéseket kíván a ze­ne terjesztőitől. Szerencsére a zeneiskola ma már nincs egyedül, a zene másik, egyre na­gyobb jelentőségű _ központja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Több kulturá­lis intézmény is rendelkezik zenei kisugárzó hatással. Árosunkban ma mar szinte * minden évben megfordul és pó­diumra lép egy-egy fővárosi vagy más jeles együttes, nem ritka a külföldi karmester, vendégművész fellépése sem. Mindezek már egy újabb szakaszát is mutatják a nyíregyhá­zi zenei életnek. Felnő egy törzsközönség, a komoly zene táborának kedvelői, akik érdek­lődésükkel, igyekezetükkel tovább viszik a három évtizeddel ezelőtt elkezdett munkát, .ényegesen más körülmények, adottságok özött, de ma is kemény munkára. szlvós- \gra kötelezetten. Nyíregyháza még sok kihasználatlan le- etőséggel rendelkezik, hogy újabb és újabb imegeket szerezzen a komoly zenének. Töb- ek között a szép szabadtéri színpad és óstó kínál nagyobb közönséget is mozgató mei rendezvények 'számára jó lehetősége et. Ez a látványosabb része a munkának, a nindennapos feladatok továbbra is az isko- ákra hárulnak. Jobban megalapozni a fel­növekvő nemzedék ízlésnevelését, kicsi kor­án felébreszteni a zene i-őnti érdeklődés* fint tették ezt hihetetlenöl nehéz kö’- lyek között a Bessenyei Társaság égisze alatt működő zeneiskola pedagógusai, a zene1 óvoda alapjáinak lerakásával. Páll Géza Hosszú története van ennek a gyárnak. De a krónikából most csak annyit, hogy so­káig mindössze ez volt az egyetlen munka­hely Nyíregyházán. S még annyit, hogy ez a gyár most huszonkét éve nőtt ilyen ha­talmassá, lett Közép-Európa legnagyobb, leg­rangosabb dohányfermentálója. Munkájára néhány jellemző adat: a körzetébe tartozó dohánytermelő terület nagysága 19 ezer hold. A gyár az egész Tiszántúlon érdekelt. Békésben. Hajdúban. Borsodban, Szabolcsban. Vagyis Battonyától Mezőkövesdig. Éves termelési értéke 600 millió forint, a tavalyi átlagos létszáma 1700 fő. Tizenkét beváltó üzemük, két fer­mentálójuk, tizenkilenc szárítótelepük, ren­geteg tárolójuk van, négyszáz gazdasággal állnak szerződéses kapcsolatban. Nem kampány — szükségszerűség Az üzem- és munkaszervezésről a leg­több helyen csak azóta beszélnek, amióta megszületett a Központi Bizottság 1971. de­cemberi határozata. A Nyíregyházi Dohány­beváltó és Fermentáló Vállalat speciális adottságaiból következik, hogy a szervezés­nek itt mindig is rendkívül kedvező volt a terepe. Mint Jóna Pál főmérnök elmondta, ebből jött a szükségszerűség, hogy már 1963-ban felismerték: szervezőt kell beállí­tani, aki a feladatokat koordinálja. A korábbi években a szervezői tevé­kenység szőkébb vállalati területre, egy-egy témakörre terjedt ki. Ma viszont a komp­lex, átfogó vizsgálat, elemzés a feladat. A vállalatnál másfél éve tájékozódó felmérés készült a szervezési feladatokról. A lényeges minőségi változás abban jelent­kezett, hogy ebbe a tevékenységbe ma már bevonják a dolgozó kollektívát. A menet­rend a következő: a központ kijelöli, me­lyek azok a legfontosabb feladatok, ame- - lyekre koncentráljanak. Ezt követően ja­vaslatokat kérnek minden üzemből, mun­kahelyről, hogyan látják, miben kellene változtatni. Ezeket a javaslatokat műszaki konferencián beszélték meg, majd ezekből állították össze a programot, amit minden üzemben megvitattak a dolgozókkal. Mi­után az utat végigjárták, akkor készült el az éves és középtávú szervezési terv. Az alapvető az ötéves és az éves ter­vek optimális megvalósítása. Foglalkoznak azzal, hogy a szervező kidolgozza például az anyagmozgatás gépesítését, amivel megala­pozhatják a fejlesztési elképzeléseket. Ugyanilyen átfogó például az anyagi ér­dekeltségi rendszer fejlesztése. Mi a fő feladat? Á válasz konkrét: a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítása. A vállalat nem állít elő végterméket, fél­kész termékeivel egy vertikum középső ré­szén foglal helyet. Figyelembe kell tehát venni a dohánygyárak igényeit, annak meg­felelően kell termeltetni. Például a Virgi­nia, a Burley és a kerti dohány termőterü­lete jelentős mértékben növekedjen, hi­szen erre van igény, és ezek nagyobb ho­zamúak, gazdaságosan termelhetők. A faj­taváltás tehát megindult. Gépek, kemizálás Nem kisebb feladat a korszerű tervezés és agrotechnikai eljárások bevezetése és eredményes alkalmazása. A munka igényes­sége miatt nem túlzottan kedvelt a dohány- termesztés. Jött a gépesítés. A Kanadában vásárolt dohánykombájnok az ültetéstől a betakarításig több célra felhasználhatók. Ez volt az első lépcső. Ezt követte a korszerű izárítóberendezések alkalmazása, amely je­lentős élőmunka-, energia- és1 költségmegta­karítással járt. A műanyag fólia alatti pa­lántanevelés elterjesztése, a vegyszeres gyomirtás és a kemizálás fokozott alkalma­zása, a nagy adagú műtrágyák alkalmazása, az öntözéses termesztés szélesítése, a terme­lés koncentrációja (optimális Üzemnagyság kialakítása), zárt technológiai rendszer fo­kozatos bevezetése. Ezek a középtávú szerződési terv célki­tűzései. amelyeket évekre bontanak le. A szervezési terv foglakozik a gyár és a ter­melőüzemek közötti optimális kooperációd formák kialakításával. * Hatékony szakta­nácsadó szerkezeteket is létrehoznak, aroeh alapvető jelentőségű. Ez egyrészt a minta gazdaságok szervezésében, másrészt a szak apparátuson belül létrehozott nagy tapasz talatú tanácsadói részleg létesítéséből áll. Fő feladatuk a fejlesztés útját választó gazdaságoknak szakkérdésekben segíteni. A korszerű technikát alkalmazni tudó szak­munkások és betanított munkások képzése is a gyár gondja. Évente szerveznek kom­bájnvezetői, szállítási tanfolyamokat a gaz­daságok emberei számára, dohánytermesztő betanított munkásoknak is indítanak tanfo­lyamokat. Rendszeresen küldenek a terme­lőknek a legújabb 1 termesztési eljárásokról tájékoztatót, részletes technológiai előíráso­kat is rendelkezésükre bocsátanak. A fermentáló gyár ipari tevékenysége sem kisebb mértékű az előbbinél. A gyár egyik legnagyobb gondja a munkaerőkérdés. A mesterséges szú íiás ugyanis a mezőgazdaság betakarítási csúcs­idényére esik. Rendkívül kedvezőtlen ilyen­kor a munkásiétszám biztosítása, hiszen sokszor egyszerűen nincs munkaerő. Ebből adódott a szervezési feladat. Két megoldási lehetőségre koncentráltak. Az egyik: csök­kenteni a munkaerőszükségletet, a másik: együttműködni a gazdaságokkal. A koráb­ban folyamatos technológiát szakaszossá tet­ték (a feldolgozás később, a holtidényben történjék, amikor a gyárban is vége a csúcsszezonnak). A . dolgozók így állandó munkához jutnak. A fermentálás terén a fő szervezési té­ma a fogyasztói igényhez való fokozott al­kalmazkodás. A cigareftaminőség javítása érdekében kerül bevezetésre az új kocsá­nyosáéi technológia. A fermentálás fejlesz- tésének egyik útja világviszonylatban, hogy előbb kocsányoznak, aztán fermentálnak. Ennek a tevékenységnek a megtervezése fontos feladat, ez év végén Nyíregyházán is beindul. Komoly szervezési munkát igényel a termésátvétel egyszerűsítése (a hagyomá­nyostól eltérően a termést a gazdaságokban veszik át), a beváltás és a feldolgozás meg­könnyítése, hogy a kapacitásnak megfelelő­en vegyék át a termést. Egyes alapvető munkafolyamatok kö, rülményeinek optimális kialakításában ké­rik az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Inté­zet szakmai közreműködését. Kidolgozták 1972-ben a vállalaton belüli érdekeltségi rendszert, az üzemi kollektívák anyagi ér­dekeltségét, a vállalaton belüli differenciált­ság megteremtését. Minden üzem részére meghatározták az alapvető feladatokat. Az elmúlt évben már aszerint jutottak nyere­ségrészesedéshez a különböző üzemek dol­gozói, hogy melyiknek milyen volt a hoz­zájárulása a vállalati nyereséghez. Tervezik a karbantartási rendszer korszerűsítését, a hibák megelőzését, a zavartalan és olcsó üzemelést. Az anyagmozgatás területén is sok minden történt. A nyíregyházi gyár rekonstrukciójával megvalósult a pneumati­kus. konveyorpályás, emelővillás szállítás. A beváltó üzemekben a gépkocsira történő ra­kodást szállítószalagokkal oldják meg. ' Információs hálózat Az ügyvitel-gépesítést összekötik egy korszerű információs hálózat kiépítésével. A leglényegesebb mutatószámokat figyelem­mel kísérik, hogy időben be tudjanak avat­kozni. A szervezés nagy munkája fekszik ab­ban is. hogy a vállalat szakmái érdekből visszatartott dolgozóit holt idényben is fog­lalkoztassák. Nyíregyházán e célra göngy- szerüzeme}, létesítettek — vagyis ezután nem vásárolják, hanem helyben készítik a csomagolóanyagokat. Egy másik megoldás: a hevesi száraz dohányok egy részének a feldolgozásét a holt idényben végzik. A gyárnak egy függetlenített szervezője van. A témák kidolgozásán, a végrehajtás megszervezésén egy kollektíva munkálko­dik. Tagjai dohányszakmai szakemberek, gépészek, közgazdászok, gazdasági 'vezetők. E csoportban a gazdálkodás specialistái van- nak képviselve. Függetlenül az éves és kö­zéptávú tervtől — hiszen az élet naponta felvet problémákat — rugalmas metodi­kát követnek. Menet közben is gyorsan ke­resnek megoldást. Itt permanens folyamat a szervező munka. A cél. hogy á maga te­rületén mindenki szervező is legyen, ^.bban látják a társadalmi szervek szerepét, hogy azok élesztgessék a lángot, társadalmi ügyét csináljanak abból: minél jobb legyen a nunka. Jól látják: itt van még nagyon sok ennivaló. Keresik az utakat, hogy minél 'ártalmasabb legyen a vezetés szervezés. Há- "om éve tart az alsó. közép és felső szintű vezetők vállalati képzése. Á jövő évben , en- tek a tanfolyamnak a napirendjén zörnmel vállalati szervezési kérdések szerepelnek. Kopka János Közép-Európa legnagyobb fermentálója a nyíregyházi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents