Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

I. <*áá ItßLET-MAGYARORSZÄd ÍÖ73. äprSls flt Újdonságok Tudományos kutatások •$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban I MesÖgazdatáei kutatások Szabolcsban Vetés szántás nélkül A termelőszövetkezetek a termelési eredmények Javítására egyre inkább igénybe veszik a kutatók se­gítségét. így a Nyírségi Ag­rotechnikai Kutató Intézet az ófehértói Búzakalász* a jékei Szabad Föld é6 a vajai Béke Tsz-ben végez talajja­vítási, homokmegkötési kí­sérletet. Ófehértón lápi mésszel folytatott talajerő­utánpótlás kísérlet van fo­lyamatban. Jékén és Vaján, a helyben található javító­anyagokkal tart a kísérlet. Az encsencsi Virágzó és a nyírgyulaji Petőfi Tsz-ekben már több éve alkalmaznak szántás nélküli vetéseket. Bebizonyosodott, hogy a di­rekt vetésű rozs több, mint négy százalékkal hoz nagyobb termést, a szántott területek­nél. E kísérlet gyakorlatias- ságanak különösen a laza, Bzélhordásos homoktalajon van jelentősége. Nem ki­sebb az eredménye, hogy az öntözéssel egybekapcsolt víz­rendezési lehetőségek maxi­mális kihasználására 17 tsz- nél történt döntés a Nyírsé­gi Agrotechnikai Kutató In­tézettel való együttműködés­re. A Nyírség több növényter­mesztési ágazatban kiemel­kedő szerepet tölt be. Külö­nösen jelentős a dohány, burgonya, rozs. napraforgó és a gyümölcs mennyisége. Saj­nálatos, hogy ezek fő ter- mesztésfejleszíési kutatása nem a megyében folyik. A dohánytermesztésé Debre­cenben, a burgonyáé Keszt­helyen, a rozstermesztésé Szegeden, a napraforgóé Iregszemcsén, a gyümölcster­mesztésé pedig Budapesten. A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet- csak megbí­zásból és „külső” irányítás­sal végez részkutatásokat különböző programokban. Még szerencse, a nyírségi kísérleti intézet burgonya­termesztési szaktanácsadást adhat — díjazás ellenében. Burgonyatermesztési fajta­összehasonlító kísérletet vé­gez az intézet az encsencsi Virágzó Tsz gazdaságában, sikeres eredményekkel. Nagyhalmos burgonyatáro­lásra pedig még egyetlen gazdasággal sem kötöttek szerződést, jóllehet, ismert probléma, hogy a burgonya­tárolás terén mennyire sür­gető a megyében a korsze­rűsítés, A megyei növényvédő ál­lomás a burgonyabogár első és második nemzedéke elle­ni védekezés hatékonysága céljából végez kísérletet, az encsencsi Virágzó Tsz-ben. Egyben az állomás kísérletet folytat a teremi Ifjúság Tsz határában kukorica gyomir­tására lápi eredetű talajon. E kísérlethez „kapcsolódva”, a Martonvásári Kutató In­tézet a területi szövetséggel együttműködve, már harma­dik éve folytatja a tájegysé­gen a martonvásári hibrid­kukorica-fajták nagyparcel­lás összehasonlító megfigye­lését. A nyírségi tsz-szövetség területén a kertészeti ter­mesztés kiemelkedő fontos­ságú. Az eddiginél lényege­sen nagyobb eredmények el­érésére van szükség. Kerté­szeti kutatással — .szeren­csére — az Ujfehértói Kí­sérleti Intézet is foglalkozik a megyében. Indokolt, hogy a helyi gazdaságok bővítsék a kapcsolatukat ezzel az intézettel. A megyei növényvédő ál­lomás felügyelői hálózata út­ján rendszeresen ad szakta­nácsokat a termelő gazdasá­goknak. A szaktanácsadás kiterjed a szántóföldi kultú­rák és a gyümölcsösök kár­tevői elleni védekezés meg­szervezésére. s a növényvédő szerek helyes használatára. Az állomás a szövetség 84 taggazdasága közül negyven- háromnak ad rendszeresen szaktanácsot. Jó volna, ha a többi 41 gazdaság nem ma­radna ki ebből. A szaktanácsadás mellett, a növényvédő állomás másik fontos feladata az új nö­vényvédő szerek kipróbálá­sa, „viselkedésének” és ha­tékonyságának vizsgálata. A megyében négy tsz-t jelöltek ki ilyen jellegű kísérletezé­sekre. Ezek közül a nyírségi szövetség területén a nyír­gyulaji Petőfi Tsz-ben gyü­mölcsösök vegyszeres gyom­irtása és egyéb szántóföldi növények vegyszerezése tör­ténik. A máriapócsi Zöld Mező Tsz almás gyümölcsö­sében különböző rovarölő szereket próbál ki, illetve el­lenőriz a növényvédő állo­más. (ab) SZAKKÖNYVTÁRUNK: Gyümölcsöskert „Egy mátraaljai kis falu­ban gyerekeskedtem. Szom­szédunkban Lővey Miska bá­csi és Verőn néni kertjében állt egy körtefa. Sokszor megmásztok pajtásaimmal, ingünk bugyrában hozva le a jó ízű körtéket. Máig is ke­resem ennek a görbe törzsű kajszibarackfa gyümölcsének különleges zamatát, csodála­tos ízét. Ma már tudom, hogy á gyermekkor napsugara adott annak a baracknak ízt és sohasem találom meg új­ra. De megismertem, megsze­rettem és mesterségemnek választottam a gyümölcster­mesztést. Munkát. kenyeret leltem a végeláthatatlan gyű­rne! c=ül t.etvénvekben. S még m^st is a gvümölcsöskert az a’kotó szórakozásom. melv oly sok örprnet nvűit az em­bernek. A kert. ahonnan a Házi gvümölcs- és Levelekről, borokról, kon- zervekről szól a szer­ző (Donáth) új köny­ve. melyet németországi sikere után fordíttatott ma­gyarra a Mezőgazdasági Ki­adó Ma már nem attól függ a lekvár készítésének befeje­zése. hogy megáll-e benne a kiskanál. A mai háziasszony konvháia valóságos laborató­rium. ahol leegyszerűsített tudományosan ellenőrizhető módszerekkel készül télire a befőtt, a gyümölcsíz, a dzsem, • szörpök és a gyümölcsből gyermek elindul és ahová a munkában megfáradt ember öregségére pihenni vissza­tér.” így vall 314 oldalas könyve bevezetőjében Bálint György, kinek Gyümölcsöskert című könyvét a Mezőgazdasági Ki­adó jelentette meg. A könyv azoknak nyújt segítséget, akik most kezdenek gyümölcsfáik­kal bajlódni. Forma és fajta- bemutató után a telepítésről is szót ejt a szerző, majd a gondozást, a fa felnevelésé­nek tudnivalóit. Egvszetű és könnyen alkalmazható mód­szereket aiánl a növényvéde­lemre. Két különleges feje­zetben ..Az én soeeialitásom” és „Termel iünk még szehv, gyümölcsöt” címen a haladó kertészeknek is nvűit taná­csokat. különlegességek elő­állításához. zöldségfeldolgozás készített kocsonyák, levek és borok. A könyv ezek elkészítésé­hez, a vitaminokat legjobban megkímélő eljárások megta­nulásához nyújt segítséget. Gazdag receotgvűitemény egészíti ki az elméleti részt. A szerző nem feledkezett meg az egyes fajták gyógy- hatásainak ismertetéséről sem. És alaposan, módszere­sen írja le a gyümölcsborok előállításának házi technoló­giáját is. I Ecsedi-láp Vízgazdálkodási Társulat Mátészalka, Ságvári u. 19. PÁLYÁZATOT HIRDET főépítésvezetői (műszaki vezető helyettesi) mun­kakör betöltésére. Felsőfokú víz-építőipari képesítés és legalább 3 íves kivitelezői gyakorlat szükséges. A pályázatot a fenti címre, részletes önéletrajz­zal, előző munkahelyek megjelölésével kérjük. SZÜKSÉG ESETÉN LAKÄST BIZTOSÍTUNK. FIZETÉS A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS SZERINT. (354) ■ ■■ n r r \ wr r Uj növényvédő gép A megyei növényvédő állo­máson március 30-án került bemutatásra egy új növény­védő gépcsalád első típusvál­tozata, a „NOVOR 1005” kö­zépnyomású szántóföldi per­metezőgép. A bemutatón megjelent szakemberek örömmel üdvö­zölték ezt a gépet és az egész elképzelést, ami a gépcsalád többi típusairól az illetéke­sek részéről elhangzott. Évek óta gépproblémával küszkö­dik az üzemi növényvédelem. A Rapidtox II. típusú gép gyártásának befejezése óta, nem került forgalomba olyan permetezőgép, ami az üzemi igényeket űev technikailag, mint anyagilag kielégítette volna. A Rapidtox Super elsősor­ban vontatási problémák mi­att, a Kertitox pedig magas ára miatt a vártnál sokkal kisebb mennyiségben került megvásárlásra. A most bemutatott perme­tezőgép az üzemi szakembe­rek igényeinek figyelembe­vételével készült. A NOVOR 1005 szántóföldi célgép, amellyel a legelőnyö­sebben lehet elvégezni a szántóföldi növénykultúrák­nál alkalmazható valameny- nyi permetezési műveletet (vegyszeres gyomirtás, gom­babetegségek és rovar elleni védekezés). A gép szerkezeti felépítése biztosítja az egyszerű kezel­hetőséget és karbantartást, valamint a csekély önsúlyt, mely az összes hazánkban forgalmazott szántóföldi nö­vényvédő gép hasonló para­méterét felülmúlja. 12 m-es munkaszélességé­vel a talajviszonyokhoz és a művelt táblaméretekhez jól alkalmazkodik. A folyadék szállítása kardántengellyel hajtott, középnyomású memb­ránszivattyúval történik. Egy­ségnyi területre kipermete­zett folyadékmennyiség nyo­másszabályozó szeleppel és 3. sorozat keresztréses szórólap­ka cseréjével állítható be. A szórószerkezetek mechanikus, távvezérlésű szeleppel üze­melnek oly módon, hogy a jobb és a bal oldali szóróke­retrész külön-külön és együtt is üzemeltethető. A tartály aljára szerelt szí­vóarmatúra három állása biz­tosítja a folyadék szűrését, a tartály ürítését, az önfelszí- vásos tartálytöltést, zárt ál­lásban pedig lehetővé teszi a szűrő tisztítását. Nyomtávolsága és hasma­gassága a sorkultúrába való alkalmazhatóság követelmé­nyeinek megfelelően állítha­tó. A vegyszeres növényvéde­lemben fokozott mértékben fenyegető korróziót a kellően megválasztott anyagminősé­gek és felületvédelem pre­ventív módon kizárják és ez­által a gép élettartamát je­lentősen növelik. A gép összsúlya: 1500 kp, önsúlya: 500 kp. Permetlétar­tály 1000 literes, anyaga üvegszálas poliészter. A gép haladási sebessége munka közben 3—10 krn/óra. Ennek megfelelően a kiper­metezett folyadékmennyiség 26—1000 liter/ha. A gép te­rületteljesítménye 3—5 ha/ óra. 1973 tavaszára 50 darab ké­szült el a NOVOR 1005 gép­ből, és áll a termelőüzemek rendelkezésére. Megyénkben 6 darab került megvásárlás­ra. Ára darabonként 48 000 forint. A további igényeket 1973 harmadik negyedében illetve 1974 első negyedében tudja kielégíteni a gyártó vállalat. A gépcsalád következő tí­pusa — gyümölcsfavédelmi gép — várhatóan 1974-re ké­szül éL Keresztesi István megyei növényvédő állomás A kalászosok vegyszeres gyomirtása Kalászos növényeink ké­miai gyomirtása igen nagy jelentőséggel bír. A gyom­növények elpusztításával több vizet és tápanyagot tu­dunk biztosítani kultúrnövé­nyeink számára és ezzel egy­idejűleg emelkednek termés­átlagaink. A betakarító gépek teljesítménye nő és az elcsé­pelt termék manipulációs munkái leegyszerűsödnek. A vegyszeres gyomirtási munkák elvégzésének optimá­lis ideje akkor van, amikor a kultúrnövény a teljes bokro- sodás fenofázisát elérte és a kétszikű gyomnövények ki­keltek. Alkalmazandó gyomirtó szerek: Dikonirt 1,25 kg/kh (2—2.1 kg/ha), Dikotex 40 EC 1,9—2,2 liter/kh (3,3—3,8 liter/ha), Aniten M 1—1,25 liter/kh (1,75—2,1 liter/ha), Gabonil 1,4—1,6 liter/kh (2,4—2,7 li­ter/ha). A folyékony vegyszereket részesítsük előnyben, mert kipermetezésükkor kisebb műszaki meghibásodással kell számolnunk. A felhasználásra kerülő víz mennyisége általá­ban 150—250 liter/kh (260— 440 liter/ha)-ban határozható meg. Törekedjünk a minél tökéletesebb porlasztásra, hogy az elpusztítandó gyom­növények egyenletes gyomir- tószer-bevonatot kapjanak. A Gabonil új hazai gyártású gyomirtó szerről tudni kell, hogy olyan gyomokat is hatá­sosan irt, amelyeket az ed­dig használatos vegyszerek nem pusztítottak el. (Pl. kü­lönböző galajfélék, pipitérek, kamilla, stb.) , .. Állami gazdaságainkban több éve folynak nagyüzemi kísérletek a gabona vegysze­res gyomirtásával kombinál­tan alkalmazott lombtrágyá­zással és a gabonaliszthar- mat elleni eredményes ké­miai védekezés lehetőségei­vel. Az őszi búzában és őszi árpában több száz holdas nagyüzemi eredmények azt igazolták, hogy vegyszeres gyomirtással kombináltan adott 4 liter/kh (7 liter/ha) Wuxal lombtrágya termésfo­kozó hatása egy-két q/kh-s termés többletbén realizáló­dott. Ez részben annak tud­ható be, hogy kultúrnövény­lombon keresztül gyorsan ér­vényesülő, különböző makro- és mikroelem tápanyagok­hoz jutott. Ezenkívül a ki­egyenlített tápanyagellátás növelte a kultúrnövény ellen­álló képességét a lisztharmat- gombákkal szemben. Kísérleteinkben az is iga£ zolódott, hogy amennyiben a Wuxal lombtrágyát kiegészít­jük egy hatásos gombaölő szerrel, még jobb eredmé­nyeket érhetünk el. A ma be­szerezhető fungicidek közül jó eredményt várhatunk a Fundaznltól, melynek adagja 0,20—0,30 kg/kh (0,3—0,5 kg/ ha). A gabonák fejlettségi álla­pota és a jelenlegi időjárás nem tűr halasztást a kalászo­sok vegyszeres gyomirtásának mielőbbi elvégzésénél. A gyomirtási munkák késedel­mes megkezdése és befejezé­se igen megnöveli a taposás! kárt és az egyes gyomirtó szerek hatása is csökken. Ilyen okokra vezethető visz- sza, hogy a nagyüzemek több esetben nem végzik el a tel­jes vetésfelületükön az őszt búzák és az őszi árpák ké­miai gyomirtását. Egy gazdaságon betűi csali akkor beszélhetünk komple» kemizálási rendszerről, ha a termesztésre kerülő kultúr­növényeinket — az adott le­hetőségeken belül — telje* területükön, minden kultúrá­ra kiterjedően kémiai gyonW irtásban részesítjük. Dr. Fodor Tamil Uj kedvezmények a kendermag termesztésében A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat közösen az eredménye­sebb kendervetőmag-ter- mesztés érdekében ez évben több termelési felárat fizet a szerződéses termelőknek. A Vetőmagtermeltető Vállalat nyírségi területi központja 3300 Ft/q felvásárlási árért veszi át szerződő partnerei­től — nagyüzemek, egyéni termelők — az utóbbiaknál ÁFÉSZ-eken és tsz-eken ke­resztül is — a nyers, 95 szá­zalék tisztaságú, 85 százalék csirázóképességű, 12 százalék nedvességtartalmú kender­magot. Azok a termelő nagyüze­mek, amelyek a leszerződött területet alapul véve hektá­ronként 3,5 q-nál több — ve­tőmag céljára alkalmas — kendermagot adnak át, a többletmennyiség után 100 kg-onként 1000 Ft felárat kapnak. A 100 kg-nál kisebb, de többletmennyiséget átadó termelőknek a felárnak a súllyal arányos része kerül megtérítésre. A felár megilleti mindazo­kat a termelőket, akik 19731 évre szerződést kötöttek, Il­letve ezután kötnek és a ter­mést a szerződésben megje­lölt november 30-i határidő­ig átadják, függetlenül a magtermés szaporulati foká­tól. Az egyéni termelőknél abban az esetben, ha ÁFÉSZ- szel kötötték a szerződést, az ÁFÉSZ működési körzetében leszerződött területet és fel­vásárolt mennyiséget vesszük alapul. Ha az egyéni termelők köz­vetlenül a vállalattál kötöttek szerződést, akkor a községben leszerződött — ha a tsz-szel kötött szerződést a háztáii területre — a tsz-szel kötött terület szolgál alapul. Ter­mészetesen ez esetben is a 3,5 q/ha mennyiségen felüli termés arányában történik a felárelosztás. A Vetőmag Vállalat nyírsé­gi területi központla a to­vábbiakban is korlátlanul köt szerződést kendermagtermesz­tésre. Az egyéniekkel közvet­lenül. illetve ÁFÉSZ-eken ke­resztül, háztáji gazdaságokkal a tsz-eken keresztül. Rajzik a levélaknázó moly A levélaknázó moly egyedsűrűsé­ge az elmúlt év második felében jelentősen megnövekedett. Kárté­tele — a megye több gyümölcsö­sében — erős levélhullást okozott. Az áttelelő egyedeket az enyhe té’ nem károsította. Ezért a megye egyes területein ez évben is to­vábbi gradációval kell számolni Évente két-három nemzedéke van. Kártételének, illetve az egyedszám növekedésének meg­akadályozásában döntő szerepe van az első (kiinduló) nemzedék elleni védekezésnek. Az eteő imágó rajzást ápriü* 5-én észleltük. Tömeges rajzás április 14—15-e körül várható. Amennyiben a virágzás még ngm kezdődött meg. az ellene való vé­dekezést ebben az időpontban ja­vasoljuk elvégezni 0,15 % tömény­ségű gázosodó tulajdonságú Uni- fosz 50 EC-vel. Az óvó rendszabályok betartásá­ra, valamint a hasznos élő szerve­zetek védelmére felhívjuk a fi­gyelmet! Virágzó növények' per­metezése tehát az Unifosszál tflos! MEGYEI NÖVÉNYVÉDŐ 4LT.OMAS NYlREG\£lAZA

Next

/
Thumbnails
Contents