Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

rK&m&mm&teggx& Forma, vagy tartalom ? Jegyzetek egy termelési tanácskozásról Tiszta lap év végére Közelebb a termeléshez — Megszűnik a szakaszos üzemelés Alszer?e*és ntán a fehérgyarmati téglagyárban Külsőségekben szép ta­nácskozást tartott a minap a Szabolcs megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Eleget tettek a vállalat ve­zetői a formaságoknak is: minden bolt megkapta a be­számolót az elmúlt évi munkáról, olvashatta, hogy milyenek voltak a gazdál­kodás eredményei és mik voltak a gyengéi. Voltak szép számok például az áru­forgalom alakulásánál, hi­szen tizenegymillióval vásá­roltak boltjaikban többet, mint egy évvel korábban. A leglényegesebb megállapí­tás az volt, hogy — és ez nem kis mértékben dicséri a vállalat dolgozóit — az áruellátásban jelentősebb fennakadás 1072-ben nem volt. Külön dicséretre mél­tó. hogy a korábbi időszak­tól eltérően növekedett a forgalom Záhonyban, ez. a munkástelepülésen megva­lósított fejlesztés eredmé­nye is. Az írásbeli beszámoló és az igazgató szóbeli kiegészí­tője foglalkozott a gondok­kal is. Első helyen említet­te, hogy a forgalom jelentős növekedése ellenére sem ér­ték el a tervezett értékesí­tést, s attól, ha nem is nagy összeggel — 1,2 millió fo­rinttal — elmaradtak. Az okokat elemezve mind Nyír­egyházán, mind Kisvárdán (ezek a vállalat hálózatá­nak centrumai) az első helyre a versenytársak belé­pését tették. Indokkal szól­tak arról, hogy a vállalati fejlesztési lehetőségek vége­sek, új üzletek belépésével ebben az ötéves tervben nem igen számolhatnak. Ezért ke­resni kelt a jó eredmények más forrásait. Harmincegy oldalas beszá­moló, félórás kiegészítő egy termelési tanácskozáson ele­gendő lehet a dolgozók tá­jékoztatására, a munka ala­pos elemzésére és a felada­tok meghatározására. Terje­delemben természetesen igen. S ha még hozzá is teszik a dolgozók a saját vélemé­nyüket — amit a szóbeli ki­egészítőben az igazgató kért Is a jelenlévőktől — akkor közösen jól meg lehet hatá­rozni az idei és a távlati vállalati célokat és azok megvalósításának útját, módját. A mi községünkben, ahol a háború idején éltem, bírónak mindig módos, tekintélyes gazdaembert választottak. Olyat, akiknek „volt mit ap­rítani a tejbe.” Ez úgy is ér­tendő, hogy a választások előtt volt bora, vagy pénze, hogy kiadósán megitassa hí­veit. A birójelöltek valóság­gal versenyeztek, hogy ki üt több hordó bort csapra, ki bir többet fizetni. A bírójelölés, persze, nem úgy történt, mint most a tanácstagjelölés. Ha­nem úgy, hogy összebeszélt néhány ember — általában a módosabb gazdák —, hogy ki legyen közülük a következő bíró. £? akkor híre járt a fa­luban. hogy kik akarnak bírók lenni. A hitesjelölés és vá­lasztás jelentéktelen volt, an­nak nem csináltak nagy hű­hót. Általában a törvénybírót is csendesen, nagyobb felha.i- tások nélkül választották meg. De a bírót — azt nem. A mi falunkban a bíróságért nagy harcok folytak. Pedig a bíró abban az időben nem volt fon­tos ember. Talán csak azért választattak az urak bírót, hogy neve legyen a gyermek­nek. vagyis látszata a demok rációnak, hogy íme, a bíró pa­raszt. Az igazi hatalom — minden lenyeges döntés, in­tézkedés ioga — a jegyző va-í'- a föiesyzó kezében volt A háború azonban érdekes változást hozott. Addig mindig modos pa- rasz'ember volt 0 bíró, S ak­ku:- - *eien eg- -szter neve került előtérbe. A falu népe aem tudta — vagy csak na­Mint említettem: terjede­lemben igen. Csakhogy az írásbeli és a szóbeli beszá­moló tele volt tűzdelve szá­mokkal. az egyszerű dolgo­zóktól idegen kifejezésekkel, s a zsargonokban meghatá­rozott helyzetkép az okok felszínes taglalásánál nem jutptt tovább. így azután el­maradt a kollektíva bölcses­ségét igénylő vita is. Ezek alapján aligha keltette fel a résztvevők kíváncsiságát a vállalat vezetése. Hozzászólásra mégis je­lentkeztek. Kilencen kértek szót és mind a kilenc véle­ményre oda kellett figyelni, hiszen a vállalati légkör, munka javítását célozta mindannyi felszólaló. Még az is, aki látszatra saját helyzetének ismertetésébe merült el, s nem éppen dip­lomata módjára sorolta prob­lémáit. Mások az árupropa­ganda fontosságára figyel­meztettek, vagy a készlet­gazdálkodás visszásságait kifogásolták. S hogy meny­nyire fontosak ezek a dol­gok, arra elég azt felhozni, hogy ez a vállalat felelős nagymértékben Nyíregyhá­za, Záhony, Kisvárda és még néhány jelentős település élelmiszer-ellátásáért. A vál­lalati gazdálkodásban meg­lévő legkisebb hiba is je­lentős károkat okozhat az üzletpolitikában. Ami ettől fontosabb: a politikában, az állampolgárok közérzetében. Amit a résztvevő hiá­nyolhatott még ezen a ter­melési tanácskozáson, az a kiút keresése volt. Vagyis az, hogy a helyzet ismerete alapján milyen tennivalókat határoz meg a vezetés erre az évre, illetve a későbbi időszakokra. A jelenlévők nagyon odafigyeltek az égjük felszólaló mondataira — egy nyíregyházi húsbolt vezető­je — aki a lényeget fogta meg. Szóvá tette, hogy a ré­gi, a hagyományos, a sza- tócsjellegű formák helyett új kereskedelmi formákat kell kutatni, bevezetni. A többi között arról beszélt, hogy meg kell keresni a ve­vőt. Például a konzervgyári, gumigyári, üvegtechniká­ban és másutt dolgozó asz- szonyokat, akik reggel az üzemi portán elhelyezendő megrendelő ládákba bedob­nák, hogy milyen árut kér­nének, s a legközelebbi bolt gyón kevesen tudták —, hogy ez a suszter nyilas érzelmű, nyilas befolyás alatt áll. Nagy port vertek körülötte. Megyei emberek is jöttek a faluba, hogy dicsérjék, hogy kortes­kedjenek mellette. Ennek a suszternek nem volt földje, se jószága. Amúgy — látszatra — nagyon csendes ember \*>lt. Mondták is az urak, hogy íme: változott a világ. Nem módos parasztot, hanem egy­szerű szegény embert java­solnak bírónak. Jártak házról házra, kérdezgették az em­bereket, mit szeretnének, mert azt majd S. S. mind megva­lósítja. (Az S. S. betűk nem véletlenek. Az említett susz­ter nevének kezdőbetűi.) Az emberek meg ámuldoztak, mert ilyen se történt még/ hogy azt kérdezzék tőlük, mit szeretnének? Az általános, mindenki, de főleg a gazdálkodó emberek által 'leginkább óhajtott kí­vánság az volt, hogy építsenek hidat a Tiszára, pontosabban: a Holt-Tiszára közvetlenül a falu alatt. Nem volt ez túlzó, vagy buta kívánság. A mi fa­lunk Tiszadobbal szemben, a Tisza túlsó partján áll és ren­geteg arrafelé a holtág. A ré­tek, legelők mind a Tisza kö­zén vannak (így nevezik a holtágak közti területeket), ott termett, és ma is ott terem a község összes szénája, meg a rengeteg nád. Ott vannak az erdők is. A Tisza közére viszont csak nagy kerülővel lehetett bejutni, oda-vissza 10 kilométernyi kerülő utat tettek meg az emberek, meg a sze­egyik dolgozója ezeket az élelmiszereket a műszak vé­gén a gyári porta előtt már át is adhatná a dolgozó nők­nek. „Jó ez nekünk is, hi­szen megnövelné a forgal­munkat, s jó ez a lakosság­nak is..— mondta, s ez­zel egyet is érthetünk. A másik javaslata sem kisebb értékű. Az új lakótelepeken elsősorban, de másutt is be kellene vezetni a meleg hen­tesáruk árusítását — ezt is régóta igényli a lakosság. És ide tartozik: partnert kell keresni a húsáruk közös fel­dolgozására is. így fejezte be: új szín, új áruk, ízek, új kereskedelmi, értékesítési formák, új utak szükségesek az élelmiszer­kereskedelemben. Nem mondta ki, de benne volt a felszólalásában, hogy ezeket az utakat járva nem csupán sajnálkozni lehet a konkurrencia fellépésén, de állni is kell és lehet is vele a versenyt. Keresni kell te­hát azt, hogyan lehet a ver­senytársak mellett is jól dolgozni. A fentieken kívül jócskán van erre mód pél­dául a jóval nagyobb ará­nyú baromfi-, tojás-, zöld­ség-gyümölcs értékesítéssel, a szolgáltatás kiterjesztésé­vel. A termelési tanácskozás minden vállalat életében fontos esemény. Különösen az egy ilyen nagyvállalat­nál, amely ennyire kapcso­latban van a lakossággal. De mint az elmondottak iga­zolják, a verseny miatt is még többre van szükség ahhoz, hogy ezek az össze­jövetelek se csak a forma, hanem a tartalom kedvéért történjenek. Kezdeményez­niük kell a vállalat vezetői­nek, vitára serkenteni. Nem utolsósorban minden felszó­lalásra alaposan, érdemben válzszt kell adni. Ha ott a helyszínen ezt elmulasztot­ták, az sem járható út, de akkor írásban, későbben. Az ügyet — a vállalatit és a nagyobb közösségét egy­aránt — az alkotó légkör, a viták, a javaslatok, a kezde­ményezések, az ötletek és nem az ünnepélyes külső vi­szik előre. Ezen is érdemes elgondolkozni az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál. Kopka János kerek. Különösen sajgó prob­léma volt ez szénahordás ide­jén. No, az urak és S. S. nagy hangon hirdették, hogy híd épül a Holt-Tiszára, mégpedig ott, ahol a falu népe kívánja. Lényeg, hogy S. S. legyen a bíró, mert ha nem — akkor híd se lesz. A suszternak két ellenjelölt­je volt, mindkettő módos gaz­daember. Elérkezett a bíróvá­lasztás napja. A férfinép a községháza előtt gyülekezett. Az asszonyok nem, mert az asszonyokat abban az időben számításba se vették. Jókora térség van a községháza — ma tanácsháza — előtt, ahol már kora reggel megcsapolták a hordókat. Minden hordón két óriás betű: S. S. Ha tudta vol­na a nép, mit jelent ez a két betű, aligha szavaz a suszter­ra. Az urak viszont tudták s talán nem is véletlenül festet­ték fel mindenüvé, a palán- kokra is. A másik két bíróje- lölt a választás napján már nem osztott bort. Érezték, hogy reménytelen a helyze­tük. Tudták, hogy kár lenne pocsékolni a bort. hiszen S. S.-el nem bírnak versenyezni. E. G., az egyik bírójelölt — epés észjárású ember volt — azonban jó hangosan meg­kérdezte: — Honnan neked ez a sok bor. te Sándor, hiszen egy tő­ke szőlőd sincs... — Azzal maga ne törődjön — Intette le S. S. Az emberek meg ittak. Éle tűkben talán sohasem ihattak potyán annyit, mint akkor Legalább tíz hordóból osztot­ták a bort. S közben szónokla­tok hangzottak el a hős hon­védekről, a dicsőséges háború­ról, a haza gyarapodásáról, a nagy Magyarországról és * Egy tégla ára — kisméretű egységre átszámítva — meg­közelítőleg egy forint. Egy családi ház felépítéséhez mintegy húszezer darab kell belőle. Az építkezés alap­anyagában tehát tekintélyes értéket képvisel a tégla. Drá­ga ez az építőanyag — mondják — de azt már ke­vesebben tudják, hogy az ide­stova harmadik éve üzeme­lő fehérgyarmati automata téglagyár még így is áron alul adja. A gyár ugyanis még ráfizetéssel termel. Nagyobb önállóság A gyár felépítésére annak idején mintegy 120 millió fo­rintot költöttünk. Joggal ve­tődik fel a kérdés; mikor té­rül meg ennek a beruházás­nak a költsége, ha termékei még a gyártáshoz szükséges kiadásokat sem fedezik? Tündik L,ászló gyárvezető szerint ez az év döntő válto­zást hoz. Ha nyereség nem is képződik, a ráfizetés meg­szűnik. Legalább ennyivel tartoznak az új gazdának, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnak, amely a korábbinál nagyobb önállósággal ruházta fel a fehérgyarmati gyárat. A kö­vetkező időszakban pedig már még hatékonyabban igyekeznek részt vermi ab­ban a közös munkában, amely az elmúlt esztendőre is 40 milliós nyereséget biz­tosított a vállalatnak. A fehérgyarmati gyár — a többi Szabolcs-Szatmár me­gyei téglagyárral együtt — — ez év január elsejétől ke­rült az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat irányítása alá. Mit jelent ez esetben a gyár vállalaton belüli na­gyobb önállósága? Elsősor­ban azt: nemcsak a mimikát — a feladatot — szabták meg. hanem azt is, hogy mi­ből gazdálkodjanak, mit le­het ehhez felhasználni. A nagyobb önállóság tehát na­gyobb felelősséggel is járt. A feladat ez évre például a deficit megszüntetése. Hogy ez elérhető legyen, ah­hoz az új gyárnak 32 millió darab téglát kell készítenie, hidról. A hídról felemelt han­gon beszéltek. Hogy az lesz S. S. első dolga, csak válasszák meg. Úgy délelőtt 10 órakor kez­dődött az igazi választás. £gy űriféle ember ordított, hogy azok, akik S. S.-t kívánják bí­rónak — álljanak a tér egyik oldalára. Akik F. G.-t akar­ják, azok álljanak a másik ol­dalra. S akik N. A.-t akarják, azok maradjanak középen. Megbolydult a tömeg, vagy ezernyi férfi, ha nem több, mert a mi falunk már akkor is nagy és népes volt. Mit részletezzem? S. S. elsöprő győzelmet aratott. Az ezerből legalább 700 ember az ő párt­jára állt, vagyis: őt választot­ták meg bírónak. A susztert! Mert azt, hogy suszter — mármint a nép egyszerű va­gyontalan fia — mindenki hangsúlyozta. Összehasonlí­tották Deák Ferenccel is, aki szintén suszter — csizmadia fia — volt valaha és a „haza bölcse” lett belőle. S. S.-t legközvetlenebb hívei vállukra emelve vitték be a községházára. És ott is ma­radt. Hivatalt nyitott. A ko­rábbi bírók ugyanis nem — vagy csak ritkán — tartózkod­tak a községházán. Gazdálko­dó emberek voltak és dolgoz­tak. A bíróságot leginkább vasárnap délelőtt gyakorolták Csak olyankor lehetett a ko­rábbi bírókat megtalálni a községházán. Nem tartattak folyamatos hivatalt. S. S. ezt a szokást is megváltoztatta, Ö mindig a községházán tartóz kodott. s ami nem történ meg addig, most megtörtént S. S. beleszólt a főjegyző úr dolgaiba is. ugyannyira hogv a főjegyző félni kezdj' tőle és a következő időszak ban szelíden, kedvesen be­szélgetett az emberekkel, a azonos létszámmal és költ­ségszinten! A könnyebbség és áttekinthetőség kedvéért a két gyárat — a régit és az újat — különvették. A ha­gyományosnál az éves terv például hét és fél millió kis­méretű tégla. Az önállóság természete­sen nem jelentett elszaka­dást. Sőt, ami azelőtt nem _ volt. és most szokatlan, meg­teremtődött; -egy-egy problé­mát mindig a vállalatveze­téssel összhangban, széles plenum előtt, elemzőén vi­tathatnak meg. Megállapod­tak például abban, hogy a cél elérése érdekében a ter­melőberendezések és eszkö­zök állapotát teljes „üzem­biztos” szintre kell emelni. Ugyanakkor fokozni szüksé­ges az automatizálást, egé­szében száműzni kell a sza­kaszos üzemeltetést. Ij státusok A sokoldalú, olykor nehéz feladat megoldására lényeges átszervezést is végrehajtot­tak a vezetésben. Korábban például a gyárvezető volt a műszaki vezető is. Most — Garbolczi János gépészmér­nök személyében — önálló státust biztosítottak erre a posztra. A műszaki vezető felelős a gyár műszaki életé­ért. a gépek állapotáért, ő gazdálkodik az anyaggal, az alkatrész-felhasználással. A termelési főművezető szintén új státus, ö a felelős a fo­lyamatos termelésért a bá­nyától egészen a kész tégla kiszállításáig. Üzemtechno­lógus ellenőrzi az előírt gyár­tástechnológiák megtartását, függetlenített mérnök látja el a biztonságtechnikai fel­adatokat. statisztikus ellen­őrzi a termelési erdménye- ket. önállóan intézik a bér- számfejtést és az SZTK- ügveket is. A termelés folyamatossá­gának megteremtése terén sorra kerülő intézkedés egyik lényeges része a most sor­ra kerülő részleges műszaki rekonstrukció. A vállalatve­zetéssel egyetértésben meg­kezdték a szállítókocsik fel­újítását, amelyre négy és fél millió forintot költenek. cselédekkel és a napszámosok­kal is. Az idő meg múlt. S. S. min­dent csinált, csak hidat nem. Bevezette a jegyrendszert, drákói szigorral hajtatta be az adókat, csendőrt küldött min­denkire, aki bárminek ellgne szólt és igen hamar, alig íjiás- fél év alatt vásárolt vagy tíz hold földet. De nem ez a lényeg, hanem a híd, amelyet hiába emleget­tek az emberek — csak nem épült. Am beállt a tél. 'Ke­mény. igazi, szikrázó fagy. A Tisza befagyott. A holtágak vastagon. Olyan vastagon, hogy a fával, vagy náddal megrakott szekerek a jégen jártak át, mégpedig pontosan azon a helyen, ahová a hidat ígérték. F. G. meg — aki S. S. egyik riválisa volt a bíró­választáskor — kiállt a befa­gyott Tisza szélére, oda. aho­vá a hidat ígérték és torka- szakadtáig ordítozott. — Emberek! íme a híd! Fel­épült S. S. hídja. Ilyen bírója se volt még ennek a falunak! Meg is gazdagodott! Eddi«egy marhája se volt, most meg sok van! Mindenki az ő marhája, aki hisz neki! Emberek! Ne higgyetek neki! Éppen - olyan gazember, mini Horthy Mik- ’ós' F. G.-t délután elvitték a csendőrök. Elítélték és bör­tönbe zárták felségsértésiér! De attól kezdve, ha befagyott a Tisza, az emberek naav k» cagással esvmásnak az utcán: na komám mit szólsz hozzá” Elkészült S. S hídja! Ezt kiabálták egészen addig ■ míg — úgv tíz évvel ezelőé — f6l nem 9">",H q hifi ar*óÍV-«-'" és vasbetonból Szentírei József A két hétig tartó munka során eg}' osztrák cég látja el a kocsikat tűzálló plató­val. Jelenleg ugyanis a ko­csik gyakori meghibásodása okozza a legtöbb üzemza­vart. A szabadalmazott eljá­rással felújított kocsik há­rom évig lesznek üzemképe­sek, amiért a cég garanciát is vállalt. Ahogy mondják; ,,Á korszerűsítés után ném a tűz játszik majd velünk, hanem mi a tűzzel...” A meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében gon­dot fordítanak a további gé­pesítésre is. Többek között gépi erővel • továbbítják majd a szárítókocsikat a* átrakóhelyre, s gé ' "ütik a szállítószalagra t v-’’ő átra­kást is. Tanfolyamokat szer­veznek, hogy vizsgázott 'kép­kezelők irányítsák a beren­dezések működésé4. Ezek a* emberek már a leendő be­osztásukban dolgoznak, mi­közben a tanfolvamoo a kor­szerű technoi ófl ókkal is megismertednek, T«y már a gyakorlatban is elsajátítják azokat az ismereteket, ame­lyekre az adott folyamatban szükségük van. Az üzemszervezés korsa»í rűsítésének eddigi tapaszt«) latai biztatóak. .A gyár az ső negyedévi feladatát töbtjJ mint öt százalékkal tútlelja- sítette. A neheze természe­tesen még hátra van. Ahho^ hogy a korszerűsítés elvégzé­séhez szükséges kéthetes ] o* állás miatti kiesést év vé­géig behozzák, újrainduláj után havonta 3 millió 4P* ezer darab téglát kell gyár­tani. Csak ez esetben less meß a deficitmentességet biztosító évi 32 millió darab. Jó ga/da mód fára A gazdasági vezetes áltál kiadott intézkedéseket hatá­rozatokat a pártszervezettel, a szakszervezettel és * KlSZ-szervezettel kezdemé­nyezett konzultációk előzik meg. Addig egyetlen határo­zat sem kerül ki. amíg • három társadalmi szerv jóvá nem hagyja. A gyárban kilenc szocialis­ta brigád dolgozik, ök már a korábbi években is elis­merésre méltó eredményeké* értek el. Vállalati szántén is többször szereztek range* helyezéseket a versenyben. A feltételek javításával tovább haladhatnak azon az űforv amelynek célja: jó gazda módjára, olyan szintre emeW ni a termelést, hogy a nyerő ségből mielőbb megtérülj öS ennek a százhúszmilliós b®. ruházásnák a költsége, A sikeres negyedév t&tá® már van tartalék ég mégva* idő a bizonyításra... Tóth ÁrpáS Olvasónk írja: Helyszíneli nem lehet... Sok szó esik mostariéba» a helyes táplálkozásról. De hiába minden beszéd, ha a* elhangzó jó tanácsokat tett nem követi. A helyes táplál­kozáshoz javasolt étrendben igen jelentős helyet foglal­nak el a különböző saláta kJ hidegkonyhai készítmé­nyek, melyek vitamindúsakS táplálóak. de ugyanakkor nem okoznak súlyfelesleget. Ezek Nyíregyházán az ABC- áruházainkban és a 125-cm számú csemegeboltban kap­hatók is. de csak otthoni el­fogyasztásra. Ha valaki a helyszínen szeretné elfo­gyasztani. tízóraira. vagy éppen ebédre, erre nincs le­hetőség, Tó lenne, ha váro­sunkban volna egy hideg- konyhai készítményeket árusító büfé is. ahol a ké­szítményeket helyszínen :e elfogyasztanák a vásárlók — javasolja Sipos Zoltánná nyíregyházi olvasónk. wtt m/mm i. éfikf A HÍD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents