Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
toad Gondolatok a Láng gyári nagygyűlés után Közérdek — helyben KADAR JANOS HLK- YARS az angyalföldi képviselő! beszámolójában világos meghatározást adott «? országos és helyi politika összefüggéséről es arról a fontos szerepről ts, amit külön-külön be kell tölteniük „A helyi politika —vagy másként: a községpolitika, a tanácsi politika — az állampolgárok millióinak mindennapi gondjaival, kérdéseivel, megoldást váró problémáival foglalkozik” — hangsúlyozta beszédében. A helyi politika, a tanácsi politika helyes megvalósítása mindennapi feladat, nem lehet kampányszerűen végez- «i, évekre „letudni”. Most, a tanácsválasztások idején a helyi politika — több okból is — a szokottnál nagyobb jelentőséget kap. jobban előtérbe kerül. Egyik ilyen ok: a közelmúltban választottuk ki és április 15-én választjuk meg azokat a személyeket, akik a következő négy évben a községpolltika szolgálatában az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intézik. A személyi összetétel, a legmegfelelőbbek választása már magában olyan tény, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel. A másik ok. ami pezsgőbbé tette * közéletet, az az országos nagy beszélgetés, ami a közelmúltban befejezett jelölő- gyűléseken lefolyt. Megyénkben a választópolgároknak több, mint fele megjelent ezeken a gyűléseken. A résztvevő 215 ezer választó közül 22 ezren mondtak véleményt, tettek javaslatot. Ezzel az aktív, politizáló részvétellel igen sok segítséget nyújtottak a helyi tanácsoknak a következő négy esztendőre munkájuk végzéséhez. A VÁLASZTÓKNAK A KÖZÜGYEK IRÁNT tanúsított Hyen fokozott, érdeklődése, a jövőbe vetett bizalma a* eddigi országos és helyi politika által nyújtott fedezeten alapul A két évvel ezelőtti tanácsválasztási jelölőgyűlésekem elhangzott 9000 helyi javaslatból több, mint 5000 már megvalósult A bizalomért bizalom, a tettért tett jár. A választók a községpolitika javítása érdekében tett javaslatuk elmondásával nem veszik él- intézettnek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlását Aktívan részt vesznek az általuk tett javaslatok megvalósításában is. Szabolcs-Szatmár megyében csupán az 1972-es esztendőben 89 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Mondhatná valaki: a járdát, az óvodát, a vízvezetékek árkait, a művelődési házat maguknak készítik. ez saját érdekük is. Ez általában így van. Helyes is, hogy találkozik a köz- és egyéni érdek. Bár minden tevékenységben ilyen világosan kirajzolódnának az érdekék! Mindezen túl örvendetes . fejlődésként könyvelhetjük el. hogy egyre több azoknak a száma — több tízezerre rúg — akik önzetlenül cselekszenek. Olyan emberek segítenek óvodaépítésben. akiknek gyermekeik, unokáik az ország más részein élnek. Ezt a létesítményt ők, vagy családjuk már nem élvezi, de segítenek, mert szeretik községüket, örülnek, ha lakhelyük közössége boldogul, környezetük gazdagabb. AZ ANGYALFÖLDI NAGYGYŰLÉSEN Kádár elvtárs beszélt arról is, hogy az általános politikából adódóan jelenleg a tanácsok nagyobb önállósággal végezhetik munkájukat, mint á kokommentar Megszűnik égj vállalat A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén határozatot hozott a gépjár- mütechnikai vállalat megszüntetésére, egyidejűleg az ugyancsak felügyelete alá tartozó vasszerkezeti és gépipari vállalatba történő beolvasztására az 1973. március 31-i állapotnak megfelelően. A határozat egy korábban rosszul gazdálkodó,- nagyra törő tervekkel rendelkező vállalat sorsára tett pontot. A hajdani talajerőgazdálkodási vállalat a gazdaságirányítási rendszer változásával kezdett hozzá nagy terveihez, hogy a korábbi — biztos — profil mellett egyrészt gépkocsiszervizt, hozzon létre, másrészt alkatrészgyártással vegyen részt a gépjárműprogram megvalósításában. Azonban a vállalati tervek nem minden esetben egyeztek meg a valósággal, nem tudták pontosan felmérni a gazdálkodás korlátáit, s beruházásaik, rosszul kötött, gazdaságtalan üzleteik révén az 1971-es évet veszteséggel zárták A vállalat fejlesztési alapjánál adódó több, mint 8 millió forintos alaphiányt a felügyeleti szervnek — jelen esetiten a megyei tanácsnak — kellett fedezni a múlt évben azzal, hogy visszatérítési kötelezettséget határozott meg. Bár 1972-ben a gazdaságtalan tevékenység nagy részét a vállalat felszámolta, ígv a múlt évet több, mint 1 millió forintos nyereséggel zárta, de a vállalat további ön-' 11 n ős hatékonyabb gazdálkodása továbbra sem biztosított. (A nyereséget most is szinte teliesen a talajerő- gazdá’kodási nrofil hozta.) A pőniárműtechnika és a Vör’Bp tevékenysége sok te- .rü'eten azonos, egyaránt foglalkoznak autójavítással, alkatrészgyártással. így az ösz- szevonás után várható, hogy jelentős mértékben csökken az alkalmazotti létszám, észszerű átszervezéssel csökkenthetik a költségeket és a szolgáltatótevékenység — elsősorban autószerviz — gyorsabban, kisebb ráfordítással valósulhat meg. Erre alap al gépjarműtechníkai vállalatnak a déli ipartelepen kialakított korszerű csarnoka, az ott meglévő lehetőségek hasznosítása. Ugyanakkor a vállalat több, mint 400 dolgozójának is biztos kenyere marad, lehetőségük lesz megalapozott gazdálkodás mellett a további fejlődésre. Megszűnik tehát egy 47 millió forintos termeléssel dolgozó, több, mint 400 embert foglalkoztató vállalat. Pontosabban a gazdaságos tevékenységek fenntartásával továbbra is dolgozni fognak —‘ hiszen Szabolcs-Szatmár- ban ma sem utolsó szempont, hogy legyen elegendő ipari munkahely. Az egyesítés után a VA- GÉP immár ezren felüli létszámmal, közel 60 milliós vagyonnal fa gének, berendezések, épületek értékével), évente több, mint 150 milliós termelésre képes. Ennek a vállalatnak kell ezután biztosítania. hogy eredményes gazdálkodással, jól megválasztott gyártmánvösszetétel- lel és a szolgáltatással — a gépkocsiszervizzel — eleget tegyen a megrendelők igényeinek. L. B. rät*» évekbe». Ez azt is jelenti. hogy a helyi kérdések intézésében — a helyi politika megvalósításában — jóvá] nagyobb a jogkörűk. Pél- dául a községek, városok csak a megyei taőácstól 150 olyan jogkört kaptak meg, amit korábban a megye Intézett. Az ügyek többségét ma már ott intézik, ahol azok keletkeznek, ahol annak minden oldalát — társadalmi és egyéni kihatásait — a legjobban ismerik. > Az új tanácstörvény életbelépésével nemcsak a lakossági ügyek intézésében váltak „felnőttebbé” a tanácsok, hanem a pénzgazdálkodásukban is önállóbbak lettek. Mint minden újat, ezt is tanulni kell Az elmúlt két esztendőben még nem volt hibamentes a gazdálkodásuk. Például az 1972-es év végén a tanácsok több tízmillió forintra tehető összeggel rendelkeztek, amit év közben elkölthettek volna, de hozzá nem értésből, óvatosságból, másrészt az elaprózottság miatt nem ruházták be. Ezek az összegek főként az egészségügyi és szociális keretből maradtak meg. A most megválasztandó tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a szakapparátus tervszerűbb munkájára. annak ellenőrzésére. A törvény adta lehetőségekkel éljenek jobban, a rájuk bízott pénzösszeget időben használják fel. Most a nagyközségek számának újabb növekedésével, a kis községeknek közös tanácsba való összevonásával az eddig szétforgácsolt anyagi eszközök koncentráltabban jelentkeznek. Jobban megvalósulhat az így képződött nagyobb összegek időben történő fel- has,i”'l"Kisa. A nagyobb községek. illetve a nagyobb területet átfogó tanácsok létrehozása a szellemi erők összpontosítását is jelenti. Az összevonásokkal növekszik a pénzügyekben, gazdálkodásban jártasabb szakemberek hatóköre, tehát a mostani tanácsválasztás után ilven téren is jelentősen javulnak a feltételek. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy állandó továbbképzéssel ne kellene növelni a tanácsi apparátus felkészültségét. A helyi politika jobb megvalósításának ez is esvik elengedhe- teilen követelménye. „AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN AZÉRT DOLGOZUNK — mondta Kádár elv- társ — hogy a munkásosztály, a dolgozó osztályok, a nép általános közérzete megfelelő legyen és azt mondják az emberek: „Most elégedettek vagyunk, helyes irányba mennek a dolgok.” Nagy munkát kell végezniük a helyi hatóságoknak is — és végeznek is —. hogy az állampolgárok nagy többsége elégedett legyen helyzetével.” Ahhoz a nagy munkához amire Kádár elvtárs céloz, a feltételek ' jók, a választók bizalma, segítökészsége már a jelölőgyűléseken megnyilvánult. A választások után a tanács és a lakosság együttes munkájával minden eddiginél jobb helyi politikát, községpoíitikát lehet végezni. Cs. B. Tanács tagjelöltek Mindennap a választók között Sűrű porfeHeget kavar s szel a nagykállói tanyák fölött, a frissen épült betonúton méter széles patakokban folyik a futóhomok. Ebben a szaharai jellegű tájban találtuk meg a Ludastó tanyai boltvezetőjét. Marján Zoltán tanácstagot. — Nekem a nagyváros, de még egy nagy falu is rabság volna. Megszoktam ezt a nagy tágasságot Van ötven gyümölcsfám, szabad időmben az ápolásukkal szórakozom A Szahara is porzik, mégis élnek ott emberek. A mi tanyavilágunk a földosztáskor szóródott így szét. A legtávolabbi, villany nélküli tanyákról el is költöznek a fiatalok. Vagy egyenesen városba. Vagy ide be a tanyaközpontba. Mert itt már van űt, van villany és minden házban szól a televízió. Tavaly négy új ház épült a tanyaközpontban fiatal házasoknak, idén hét fiatal házas rak fészket ök már ittmaradnak. Ezt a kis tanyai boltot három éve a saját kezével építette. <3t is meglepte, amikor az elmúlt választáskor tanácstagnak jelölték. Abban reménykedett, hogy a kettős jelölés másik jelöltjét, a gépjavító idős. tekintélyes csoportvezetőjét választják meg. Ismét meglepte a helybeliek bizalma. Rá szavazott a többség. Kicsit tréfásan mondja, hogy talán azért, mert a boltba majdnem minders választója betér, szinte naponta és ott vásár lás közben el lehet mondani az észrevételeket. És talán azért is. mert tudják, hogy a fiatal boltvezető, akinek hivatalos dolga sűrűn bejárni a járási székhelyre, sohasem felejti el útba ejteni a tanácsot és továbbítani a tanya népének kívánságait, kéréseit. Munkáját az elmúlt ciklusban azzal kezdte, hogy legelőt szervezett a ludastói aknak. Tervek? Az ÁFÉSZ pap lanüzemének egy részleget létrehozni a tanyán a régi iskola kihasználatlan termében. huszonöt asszonynak, lánynak jelentene munkát és keresetet. Az elhagyott pedagóguslakás egyik szobájából már megcsinálták az orvosi rendelőt, a másikból kellene ifjúsági klubot, még idén. Panasz, kifogás? De még mekkora. Tanácstagsága idején épül meg a jó út a tanyára. aminek itt mindenki örül. De egy évvel az elkészülése után róttak ki az út mentén lakó családokra 2500 forintos hozzájárulásokat. Ez itt sérti az emberek önérzetét. Azt mondják, hogy ha előre megkérik őket. sokkal többet adtak volna. És a másik: miért nem építik ki az utat Geszterédig, de legalább Érpatakig. Most nincs éllenjelöltje. Szólni, sok mindenért — A kislányom mondta: „Anyuka, voltam a boltban, ki van téve a neve a választási plakáton.” Dudás Miklósáé gyógyszercsomagoló nevével először találkozhatnak a tanácstag- jelöltek között Tiszavasvári- ban. A büdi részen lakik, a Dobó Katalin utcát és környékét fogja képviselni a tanácsban. ha megválasztják. — Pedig nem is akartam előbb vállalni — mondja.— Két gyerek, a gyárban műszak. van elég elfoglaltságom. De hát akik jelöltek, csak mondták, hogy fogadjam el, fog az menni. Dudásné a község szülötte Bár volt egy kis ..kihagyás”, mert ezelőtt három évvel költözött vissza a család, korábban. 11 évig Miskolcon laktak. Aztán a féri és feleség mégis úgy döntött, hogy iobb lesz otthon, ahol építhetnek egy családi házat, és az Alkaloidában biztos megélhetést találnak, — Milyen útravalóval engedték el a jelölőgyűlésein, mit várnak a környék lakói? — Jaj. hát ott nagyon sok munka van — szalad ki rögtön a száján. — Nem ég a villany az utcában, kellene egy rendesebb út. járda sincs. Aztán ott van a tsz- nek egy istállója a házak között, az egészségügyileg is borzasztó, hogy nem tudják megszüntetni. Pedig a tsztelepen volna hely }s. Mert ha javítóműhely lenne, vagy valami más, akkor nem szólnánk, de így mindenkit érint. — És amin az ott lakók is segíthetnek? — Lehet nálunk társadalmi munkát szervezni. Ott is mondták mindjárt a gyűlésen, hogy vállalják. Kijavn tanánk az utat. a járdát is megcsinálnánk, ha adnak gépkocsit. A tanácstagnak viszont nemcsak közvetlen lakóhelye dolgaiban kell döntenie, szót emelnie, hanem a község érdekében is kell szólnia. Amit mjnt egyszerű ember tapasztal, azt a tanácstagi munkában is hasznosítania kell. — Tudom én azt. Legalább a gyerekeknek többet tudnánk biztosítani. Az én kisebbik gyerekem, a fiú most megy iskolába, már élőre félek, mi lesz, ha nem veszik fel a napközibe. A munkahelyet kellene itthagyni, de azt mégsem lehet. A büdi részen jó lenne a nagyobb óvoda is. Aztán oda a gyár van vagy 5—6 kilométer, na gyón jó megoldás lenne, ha a gyárba, műszakhoz buszjáratot indítanának. Ezt eddig még soha nem tudtuk elintézni. — Es mint leendő tanácstag? — Azt biztos, hogy szólni fogok érte. Ha megválasztanak akkor sok mindent kell csinálnom. sok mindenért kell szólni. Tanácstag. nyugtatömbbel Boros Lajos. a Tiszadoöl Nagyközségi Tanacs tagja, egyben a végrehajtó bizottságé is. 44 éves. termelőszövetkezeti tag. aki 19G7 óta. tehát hat esztendeje végzi tanácstagi munkáját. — Még hetvenegyben történt. hogy — választóim .térésére is — nekifogtunk a Kossuth utca egy százme teres szakaszán járdát csinálni, társadalmi munkában. A munkára fogható férfiak java részé az én körzetemben eljár az iparba. Ezért mind azt mondta : ..Szerezd meg 3Z anyagot La jos, majd mi szóm- baton és vasarrlap megcsinálj uk;” — így is kezdődött. A termelőszövetkezet elvállalta * fuvart. Ott. volt az anyag. Összesen félnapi munkát kellett végeznie minden családnak. És mégsem voltait® megelégedve a saját szervezésemmel. £n sohasem dolgoztam az építőiparban, mégis jól megkevertem a betont, amikor kerítést építettem. Itt olyan emberek, akik tíz. Vagy tizenöt éve dolgoznak az építőiparban, alig tudták a betonkeverést közepesen kivégezni. Aztán más is volt. Eddig is utáltam az embert önzést, de most egy életna meggyűlöltem, mint legyőzendő emberi tulajdonságot.' Az egyik társadalmi munkás például azért „szállt ki a ringből”, mert kiderült, hogy a járdának öt méterre az ő kiskapujától vége lesz. Egyszerűen elfogyott a* anyag. Ég hiába mondtuk néki. hogy jövőre folytatjuk. — El is határoztam, hogy soha többé nem szervezete ilyesfélét. De hát egy tanácstagnak néha módosítani» kell elhatározásait. Így aztán idén egy még nagyobb vállalkozásba kezdtünk választóimmal. Ki akarjuk kövezni az úttestet. Ez a nagyközségnek is fontos, mert a mi utcánkon vezet az út a vágő- hídig. A követ ismét elhozza a termelőszövetkezet Tokajból. A munkát magát azonban — tanulva a múltkori tapasztalatból —, egészen másként szervezzük. Szakemberek fogják csinálni. A választókörzet családjai megváltják a társadalmi munkájukat. családonként 130 forintért. Nagyon sürgős, ezért fogom beszedni a pénz* a választás napján. A tanácselnök mondta el az egykori hatholdas parasztcsalád fiáról, hogy amikor négy hónapig kórházban volt (az egy évtizedes traktoros- munka „lerázta” a gyomrát és az elnök meglátogatta a kórházban)^ első kérdése mindig az volt. mi újság a községben, mit dolgozik a tanács. Javaslatára létesült cigányosztály az iskolában és oldották meg a nagyközség szeméttárolóját. Ha jönne egy angyal és három kívánságát teljesítené. Boros Lajos a bekötő út megépítésének sikerét, jobb zárszámadást és a következő négyéves ciklusban az eddiginél is több eredményt kívánna tőle. Bár. teszi hozzá, az elmúlt két „nagvközségí” évben több dolog épült Dobor. mint az előző nyolc esztendő alatt. M. Lipstkerov: DILEMMA Az elet roppant bonyolult. Naponta ezer problémát vet fel, amit bosszús fejcsóválás- sal igyekszünk megoldani. Az efféle megoldások tekintetében én mindig körültekintő vagyok. Mielőtt döntenék, előbb tüzetesen mérlegelem a lehetőségeket. Elvem: az óvatosság! Lakásomat nemrég tataroz- t ták. Befejezés előtt az a fogas problémám támadt: merre nyíljon az ablak? Kifelé, vagy befelé? — Hát nem msndegyff — kérdezte a mester, aki a tatarozást vezette. — Persze, hogy nem — válaszoltam. — Mert ha kifelé nyílik, a szél könnyen bevágja — Akkor nyíljon befelé — javasolta a mester. — Na igen, de ha befelé nyílik, sokkal kisebbnek tűnik a szobám! — Akkor nyíljon kifelé hangzott a tanács. — Kényelmetlen lesz tiszti — Akkor nyíljon befelé. — De ha befelé nyílik, lemosáskor a padlóra csurog a koszos víz. — Hadd nyíljon akkor kifelé. — Lehetetlen, hisz ha kinyitom. nekimennek a járókelők! — A tizenkettedik emeleten? — meresztette rám a szemét a mester. — Nos, akkor a madarak — helyesbítettem, — Akkor hadd nyíljon befelé. — Jó, de akkor véletlenül én megyek neki, — Akkor nyíljon kifelé — vélekedett nagy eihamarko dottan a mester — Igen ám, de ha berúgok et friss levegőt óhajtok szippantani, könnyen az utcára, cseppenhetek. — Akkor nyíljon befelé. — Jó, de így egy részeg álak behajolhat az utcáról, s a szobámban köt ki — érveltem. — A tizenkettedik emeleten behajol valaki? — ámult a mester. — A részegnek a tenger is térdig ér. a tizenkettedik eme let pedig övig! — fiát akkor nyíljon kifelé — Robbanás esetén köny nyen kitörhet — érveltem. — Miféle robbanástól? — Bármilyen robbanástól '■ — Hát akkor nyíljon be felé — hagyta rám könnyel mű hangon a mester. — De akkor., — Nyíljon kifelé. — Igen ám, csakhogy.„ — Akkor,. — De... — Rendben van — mondta a mester —, én megcsinálom úgy, ahogy tetszik. Minden készen lett, amikor észrevettem, hogy szobámnak nincs ablaka. A mester befalazta. Megkönnyebbülten felsóhajtottam. A szobában mély csönd, teljes sötétség honolt, ám ettől eltekintve nem voltam nyugodt. Ugyanis hátra volt még egy életbevágóan fontos probléma megoldásán merre nyíljon az ajtó? Mert ha kifelé nyílik akkor,. Ha viszont befelé tyí- lik... Szóval, az élet roppant- roppant bonyolult, Fordította: Baratt Reaäüä
