Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

KÍLET-MAGYARORSZÁG S. oMaá ¥m. ipái* ff; A törvényesség megtartása Irta: dr. Alexa Miklós megyei főügyész HtTSZ ÉVE ANNAK, Hogy az ügyészség ütem kizárólag vádhatóság, A szocialista alapokon újjászervezett ügyészség tevéke­nyen közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi é6 szövetkeze­ti szervek, s az állampolgárok a törvényeket megtartsák. Erre szolgál az ügyészi, törvé­nyesség feletti általános felügyelet és a pol­gári bíróságok előtti eljárásban való rész­vétel. Az eltelt idő alatt az állami élet és a szocialista demokratizmus nagyot fejlődött, ezért új jogszabályt kellett alkotni az ügyé­szi szervezetről. Ar. új törvény szerint az ügyészi szer­veknek közre kell működniük a Magyar Népköztársaság jogpolitikájának az érvényre juttatásában, illetőleg az alkotmányos fel­ügyelet ellátásában. ^ módosított alkotmány ki­mondta. hogy minden szerv vezetője fele­lős az alája tartozó területen a törvényessé­gért. Az ügyészi törvényességi felügyelet nem pótolja, hanem kiegészíti a szerveknek a tör­vény megtartására irányuló kötelező erő­feszítéseit. Az új ügyészi törvény konkrétab­ban szabályozta a szervezet néhány jogát és kötelességét. Kiemelten fontos feladat lett a törvényesség figyelemmel kísérésén túl az, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján a legfőbb ügyésztől a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tájékoztatást kapjon. Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alá­rendelten működnek. Számukra kizárólag csak ő adhat utasítást. Feladatokat csak tör­vény vagy kormányintézkedés szabhat meg. Az általános törvényességi felügyelet a szervek széles körére terjed ki. Legfontosabb ilyen területek a tanácsi, szövetkezeti és egyéb gazdálkodó szervek. Tartalma szerint a mi felügyeletünk ki­terjed úgy az általános érvényű, mint a konkrét intézkedésekre, amennyiben jogal­kalmazásról van szó. Vizsgálhatjuk továbbá a bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek egyedi döntéseit, a gazdasági és egyéb szer­vek munkaviszonnyal és szövetkezeti tag­sági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseit, végül a jogszabály felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseiket. Kifejezetten csak a törvényesség megtartá­sát vizsgálhatjuk. Az általános felügyeleti ügyészi intézke­dések tekintetében a törvény nem hozott alapvető változásokat. Továbbra is óvást, felszólalást és figyelmeztetést nyújthatunk be. A törvénysértésnek nem minősülő hiá­nyosságokra és az olyan csekély jelentőségű toi-vénysértésekre. amelyek más ügyészi in­tézkedés megtételét nem teszik indokolttá, jelzésben hívjuk fel az illetékesek figyelmét. Ha kérjük, az esetleges intézkedésről ré­szünkre 30 napon belül tájékoztatást keil adni. FELSZÓLALUNK, HA IÖEVÉNTSÉH- TÖ GYAKORLATOT vagy mulasztást észle­lünk. 4 figyelmeztetés a jövőbeli törvény- sértések veszélyeire int. Az óvás a _ rossz egyedi intézkedések megváltoztatásának eszköze. A megtámadott rendelkezés végre­hajtásának a felfüggesztését is indítványoz­hatjuk, ami ilyenkor kötelező. Az óvás alap­ján a szerv újból köteles foglalkozni az üggyel. Ha álláspontunkkal nem ért egyet, úgy a felettes szerv dönt, ha van ilyen. Mindezek az eljárások szoros határidőkhöz kötötték. Uj rendelkezés, hogy az 1 éven túl benyújtott óvás folytán tett Intézkedés az illám polgárok által jóhiszeműen szerzett és tyakorolt jogokat nem sértheti. E szabály dói törvényerejű rendelet, vagy kormány- rendelet kivételt tehet. A szervek önálló felelőssége folytán nem rund járt az ügyész intézkedik. Csak azután épünk közbe, ha a szerv az alkotmányos íötelezettségét elmulasztotta, vagy törvény­iértésből eredő súlyos jogsérelem elhárítása eszi indokolttá az azonnali ügyészi intézke- iést. Döntő többségében csak jogerős, illet­ne végrehajtható rendelkezések ellen óvunk, ia azok törvénysértőek. Jó elv ez. mert innak kell kijavítani a hibát, aki elkövette. \ személyi felelősség ilyen értelmű alkalma­zása egyik biztosítéka annak, hogy a hibák iem fognak ismétlődni. Jogunk és kötelességünk a tanácsrende­letek és egyéb, a lakosság jogait érintő in­tézkedések észrevételezése. Kezdeményezhet­jük a törvény szerint átfogó rendelkezések kibocsátását, módosítását, hatályon kívül he­lyezését, vagy elvi állásfoglalások kiadását. FOKOZOTT SZEREPET KAPOTT az ügyész vizsgáltatáskezdeményezési joga. Most mód van a kezdeményezésre akkor is, ha a felügyeleti szerv nem tesz eleget a jogszabályban írt ellenőrzési kötelezettségé­nek. Uj lehetőséget jelent az is, hogy nem­csak a kifejezetten felettes szerv kérhető fel vizsgálat tartására. Elegendő, ha csak a kí­vánt részkérdésben van a szervnek felügye­leti vagy ellenőrzési joga. Bár kezdeménye­zésünk kötelező, mindig vizsgáljuk, hogy a felkérés gyakorlatilag teljesíthető-e és mi­lyen határidőre. A különféle gazdálkodó szerveknél első­sorban a dolgozók, illetve a tagok jogait és kötelességeit érintő általános érvényű ren­delkezések törvényességével, a munkavi­szonyból, illetőleg a szövetkezeti tagsági vi­szonyból eredő egyedi döntésekkel, s a mun­kavédelemre vonatkozó jogszabályok meg­tartásával kapcsolatos kérdésekkel kívánunk a jövőben foglalkozni. A munkaügyeknél sokan tévesen hi­szik azt, hogy az ügyészség felülbírálhatja a döntések alapjául szolgáló mérlegelést. En­nek lehetősége még a munkaügyi vitákat fe­lülbíráló szervek részéről is korlátozott. Alap­jaiban csak az vizsgálható, hogy nem sér­tették-e meg a jogszabályokat. Sokan új té­nyek alapján kérik az ügyészt arra, hogy nyújtson be óvást. Az ilyen beadványokat áttesszük az új eljárás lefolytatására jogo­sult illetékes szervekhez. A törvény ugyanis ügyészi közreműködés nélkül teszi lehetővé új határozat hozatalát. Szélesedtek az ügyészeknek a szabály­sértési és rendészeti ügyekkel kapcsolatos jogai és feladatai. Az ügyésznek az elzárás végrehajtására, az elkövető őrizetben tartá­sára, illetőleg szabadon bocsátására, vagy a fogva tartás körülményeire vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Változatlan az a jo­gunk, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon. A szabálysértési határozat elleni óvásnak eleve halasztó hatálya van. Az államigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetést általában — ha csak a jogszabály másként nem rendelkezik — ügyészi jóváhagyás után lehet foganatosíta­ni. Az ügyész a törvényesség érdekében elő­mozdítja a jogalkalmazás jogpolitikai elvei­nek érvényesítését a polgári eljárásban. Se­gíti a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását. Védi az állam, a jogi szemé­lyek és állampolgárok törvényben biztosított jogait. Közreműködik a tényállás felderíté­sében és indítványokat tesz. Az újabb jog­fejlődés a felek rendelkezési jogának a fo­kozottabb figyelembe vételét teszi szüksé­gessé. Ma már az ügyésznek nem kell olyan nagyszámú peres és nem peres eljárásban részt vennie, mint régebben. A perbeli jog­állásunkról annyit, hogy az ügyész jogokról nem mondhat le. egyezséget nem köthet és a fél helyett jogokat el nem ismerhet. Csak akkor indítunk pert, ha ezt fontos állami vagy társadalmi érdek megköveteli, vagy a jogosult bármely okból nem képes a jogai­nak a védelmére. Nem vesszük át a gyám­hatóság vagy a szakszervezet szerepet sem. Akkor fellebbezünk, ha a bíróság hatá­rozata törvénysértő, vagy megalapozatlan, vagy a bizonyítékok mérlegelése téves, il­letve helytelenül alkalmazták a jogpolitikai elveket. E fetételek megléte esetén is első­sorban a politikai, társadalmi, vagy gazda­sági szempontból jelentősebb, vagy az ál­lampolgárok alapvető jogait érintő, illetőleg a bonyolultabb jogi megítélés alá eső, elvi kérdéseket felvető ügyekkel kívánunk fog­lalkozni. AT ÜGYÉSZ AZOK ELLEN, akik a tör­vényt megsértettek, a jogszabályban megál­lapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, illetve társadalmi bírósági eljárást kezdeményez­het. Az eljárás megindítása kötelező. A fe­lelősség megállapítása és a felelősségre vonás mértéke felől azonban a 6zerv dönt. A téeszben Az elnökkel akartam szót érteni, nem sikerült. Értekez­let van — mondta a titkár- lány. Rabámultam a feszülő blúzára, „Távolban egy fehér vitorla” — gondoltam. Az el­nöki szoba ajtaja kivágódott, kirobbant egy kétméteres óriás, vasalt, ünnepi ruhá­ban. Az elnök volt. Dadog­tam valamit, intett, nem ér rá, róla nem kell cikkezni. Kirohant az udvarra, beült, a fekete Volgába, amellyel mi érkeztünk, amelyben a fotós békésen szundikált. A motor felbógött. szállt a por. elhaj­tottak. Micsoda személyi va­rázs. Örökké morózus piló­tánk most egy szóra engedel­meskedett! És az Opel, az el­nöké, a miénk mellett miért pesztegel? — Vérzik a pilóta elvtárs orra. Vele nem lehet utazni. Az elnök elvtársnak a tanács­ba kellett sietnie, — Ez, me­gint a dadogó fehér vitorlás leányzó mondata. Állunk az udvaron, odajön egy mól és traktoros, Kos­suthtal kínál, — Józsi, vigyél haza. Béla elvtárs, az elnök leszállított a géprőL Két nagyfröccsőt csaptam magamba. Tudod, hajnalban öltünk. Jó fiú a Béla, pedig az apja kocssoá­ros volt. De nem árulom el senkinek, a földim. — Nem vagyok Jóska, Bamba szempár kutatja vo­násaimat, gyanús lehetek, ha nem vagyok Jóska. Akkor hát ki vagyok, mit keresek itt? Megyek a főkönyvelőhöz. A szoba tele füsttel és cigányok- kaL ök is fekete ünneplőben, mint az elnök. Belépési nyi­latkozat a kezükben. Híres banda, nyáron Berlinben, Drezdában muzsikálnak. Most télen itt vetik a vályogot, a Korszerű célgép a mátészalkai bútorüzemben. A 32 orsós fúrógéppel egyszerre 32 furat is elkészíthető. A bútordarabok összeállításánál szükséges csapolások furatait a beállítás után egyetlen mozdulattal végzik el. Képünkön: Fodor Gyula szakmunkás es Antal János ipari tanuló munka közben. (Hammel József felvétele) Siker a város szélén Jegyzetek a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezete j! Elgondolkoztató, miért ízesebbek, kerekebbek a sza­bolcsi tanyavilág elmondható történetei, mint nagy falvak­ban, vagy városon. Nem mondákra és népi mesékre gondolunk, hanem a mai élet eseményeire. Például Nagycserkeszen, a megyeszékhelytől éppen két évtizede levált községben. Község? Tizennjjolc tanyabo­kor egy községben egyesülve. Minden, ami Nyírtelek, Esz- lár és Tiszavasvári között van. Bályi, Horváth, Halmos, Ferenc-bokor és ami közte van. Hossza 11 kilométer, szé­lessége 7. Bánszki István felszólalása Majdnem bizonyos, hogy Lakatos József, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöke nemcsak megyénk, hanem ta­lán az egész ország legfiata­labb közös gazdasági vezető­je. 22 éves volt, amikor meg­választották a nagycserkeszi Kossuth elnökének a fiatal szakembert. Akkor még két másik termelőszövetkezet is működött a tanyákban szét­szórt községben: az Uj Élet és a Rákóczi. Tavaly, amikor az egyesülést kimondta a há­rom ' mezőgazdasági nagy-« üzem és összeállt a mostani, igazi nagyüzem, 7 ezer hol­don, 1033 taggal, már mindent megértett volna a tagság, csak az elnökválasztás ment nehezen az újabb nagy közös­ben. Nincs abban sem elvtelen- ség, sem valamiféle rossz, hogy mind a három közös gazdaság tagjai a maguk meg­becsült emberét szerették volna már a jelölésnél az el­nöki székben látni a nagy közösben is. Végül is a leg­faluban. Egy hete nyQt meg a szövetkezet reprezentatív presszója. Kovácsolt vas, ácsolt asztal, courvoisier, ci­gányzene, minden. Gázsi nincs, csak ha belépnek. A főkönyvelő nekem magya­rázza, önkéntesen, csak úgy szabad. Jobban is járnak, na­gyobb a pénz, a tsz-tag töb­bet kap, mint amennyit a kollektív előír a cigányok­nak- Lajos, a prímás győzkö­di a jónépet. Jön a húsvét, mit akarnak, mire várnak. Háztájit is kapnak. — Kapáljon Béla, az elnök — röhög a bőgős. Berobban az elnök. Tegezi a cigányokat, azok is őt. Föl­diek. A banda egy pere saúir fiatalabb, a Kossuth altkor már 24 éves elnöke kapta ' meg a döntő szótöbbséget. Talán leginkább a Rákóczi — a volt Rákóczi — tagjai kardoskodtak jó, idős, meg­gondolt elnökük mellett. Vé­gül is, a választás után a volt Rákóczi elnökének kellett le­csillapítani párthíveit. Már a fehér asztalnál történt ez a nevezetes dolog. A paposhal­mi, Lakatos-bokori, Bánfi- bokori, Tamás-bokori vá­lasztóknak ezt mondta volt elnökük: — Csak nem fogtok még mindig akadékoskodni? Hi­szen az elnökség a családban marad. Ugyanis a volt Rákóczi el­nöke — most elnökhelyettes —, Lakatos Pál, nagybátyja a fiatal elnöknek, Lakatos Jó­zsefnek. Ugye, ez is jó történet? De tulajdonképpen még mindig nem a témánál vagyunk. Iga­zán a történet ott kezdődik, amikor a volt rákóczisták kö­zül az egyik, Bánszki István felállt és ezt mondta: — Mi jól megvoltunk a Rá­kócziban külön. Kérdés, ra­jon lesz-é előbbrehaladás együtt? Tulajdonképpen ez a króni­ka nem is erről szól. De úgy véljük, szükséges a továbbiak megértéséhez. Nyolcmillió a borítékokban A volt rákóczisták felszóla­lása nem véletlenül hangzott el akkor, egy évvel ezelőtt. Ugyanis a határban körös-kö­rül a szomszédban, Tiszaesz- láron, Tiszavasváriban és Nyírteleken hasonló egyesü­lések történtek a nagycserke­szi egyesülés előtt egy észtén­ra szövetkezeti gazda, mind egy szálig. Lajos, a prímás együtt érettségizett az elnök­kel. Értőn bólogatnak, az ér­telmiség felelőssége ez a be­osztottakért. Az elnök karon kapja őt és engem. Megyünk ebédelni az elnök kocsiján. A fotós is felébredt. A bőgős brummogó hangon utánunk kiabál. — Nem kapálok, mert ki­megy a technika a kezemből. Az elnök hozzám forduL — Rólam ne cikkezzenek elvtikém. Azt viszont megír­hatja, hogy 100 millióért me­legházat építünk. Ebben dön­töttünk délelőtt a tanácsnál. [ Köszönöm a kocsit dővel és bizony ezek i „szomszéd egyesülések.” aa első évi együttes munka után több-kevesebb hiányt mutat-« tak fel. Rossz év volt. d~ a minta a szomszédságban nem volt teljesen rózsás. Éppen azért akkor megígértük a fel­szólalónak és társainak^ hogy az első évi nagycserke­szi együttes gazdasági év le­zárása után visszatérünk és megtárgyaljuk, igazuk lett-» az aggodalmaskodóknak. ök ismerték el, hogy éppen fordítva. A három közös gazdaság­ból egyesült nagycserkeszi nagy Kossuth — ahogyan a. i helybeliek nevezik — 17 má- i zsás árpaátlagot ért el la-ryj valy, amit ezen a homokon • még senki sem látott soha. Épp úgy, mint a 300 hold át­lagában elért (!) 200 mázsa» cukorrépát. A dohányosok közül sokan rekorderedményt értek el — éppen a felszólaló Bánszki András 1300 négy­szögöles parcelláján 18 808 forintot. A kalászosok közel 3 milliót hoztak terven felül, a gyümölcsös 6 és fel millió pluszt a tervezetthez kepest. Egy tagra több, mint 24 ezer forint jövedelem jutott, ami Szabolcsban már igen szép eredménynek számít. Egy le­dolgozott 10 órás munkanap „ára” 108 forint lett. Az óva­tos, 40 milliós közös tervét 60 millióra teljesítették. Eb­ből 11 millió a közös gazda­ság nyeresége. A tagság 17 millió munkabért kapott, A zárszámadó közgyűlés borí­tékjaiban 8 millió forintot osztottak szét. Két megálló a megyeszékhely És erről akartunk beszélni. Továbbá arról is hadd szóljon a krónika, hogy innen, a vá­rosból kivált tanyaközségben a fiatal házasók lassanként mind bejönnek lakni a köz­ponti Sipos-bokorba. Hogy ide sem költözik senki, innen se el. Két buszmegálló a megyeszékhely. Legfeljebb azért öregszik a tagság, mert van bokor, ahonnan a fiata­lok jó része elvégzi az egye­temet. (A fiatal elnök csa­ládjában mind az öt testvér­nek diplomája van.) Az iskolások között pedig a cigánygyerekek felszabadul­tan, 6zépen versenyeznek a többiekkel, ki mond szebben Petőfi-verset. És gyakran győznek is. És erről akartunk beszélni. Gesztetyí Nagy ZnltW

Next

/
Thumbnails
Contents