Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

kelet-magyarorszAg S. oldd •73. április 10. Tóth Zoltán a tervekről 25 éves az Ufate'iáfé Válást Az Utasellátó Vállalat 1948-ban alakult, akkor még más néven. Nehéz körülmé­nyek között kezdett munká­hoz. hiszen a felszabadulás romokban találta a m&gyar közlekedést is. azzal együt' az utasellátást. A negyed százados évfordulóval kap csolatban • beszélgettünk Tóth Zoltánnal, a Hajdú— Szabolcs megyei területi igaz gatósúg vezetőjével. Elmond ta. hogy annak idején elő­ször a MÁV kötelékéber jött létre a MÁVzközönség szó'gálát. Ennek keretébe" kezdődött a tulajdonképpeni utaséi látás, illetve Európá­ban először az úgyneveze’ kosarazó szolgálat. J\v íré ovliáza és ZííIioiiv az élen 1949—1951 között teljes egészében átvették az addigi bérlőktől a vasúti étterme­ket és söntéseket. majd az IBUSZ teljes pavilonháló- zaló‘ 1952-ben MÁV Utasel­látó Üzemi Vállalattá alakult át, s ezzel ők is i'asutas dol­gozók lettek. Tóth Zoltán megítélés szerint 1958-tól stabilan egyenletesen fejlődött a vál latat. 1964-re csaknem min den egységüket korszerűsí­tették, vagy újat építettek. Erősödött a nemzetközi kap csolatuk különösen a szó cialista országok társválla­lataival. Ezzel együtt el­mondhatják. hogy vállalatuk az idegenforgalom szolgála­tában is áll. 1968-ban kapták mai nevü­ket. Utasellátó Vállalat. _ A kis névváltozás nagyobb Ön­állóságot biztosított. A MÁV- tól a szerződés értelmében az eszközöket bérbe kapják. A Hajdú—Szabolcs me­gyei területi igazgatóság te­vékenységéről a következő­ket tudjuk meg: Az igazga­tóság 1964-ben alakult. Fel­adatukat négy éttereimnél, nyolc söntéssel. huszonkilenc kiskereskedelmi egységgel, három autóbusz-pályaudvar­ral és a 6-os Volán területén aVolsági autóbuszbüfé-szol- «álattal bonyolítják le. A nagyobb forgalom Szabolcs negyében tapasztalható. A •rületi igazgatóság célját a kulturált utasklSzolgálásban. bő választékkal, megfelelő üdítőital-ellátással. tartós •somagolt cukrász- és büfé áruk biztosításában jelölte meg az igazgató. Égyébkénl a területi igazgatóság 1970- ben és 1971-ben jó munká­jukért kiváló címet nyertek. Szabolcs megyében 1909-ben Nyíregyháza, 1970-ben pedig Záhony lett kiváló. idhdelkező üzem gazdasági­lag is, erkölcsileg is erősíti a területi vállalat hírnevét. A jelenlegi üzem minden igényt kielégít. Bevált a 3. osztályú bisztró, korszerű két cukrászüzemmel, minden igényt kielégítő konyhával, étteremmel szolgálja az uta­zóközönséget. .A további tervekről el­mondotta. hogy ez év első felében befejezik a kísvárdai üzem korszerűsítését. Máté­szalkán a felvételi épület át­alakításával, illetve újjáépí­tésével vendéglátóegységet kívánnak létrehozni. Még megoldatlan gond, hogy a forgásomhoz képest szúk a két nyíregyházi kiskereske­delmi egységük, korszerűtlen a tiszalöki és a mátészalkai pavilon. 4 verseny és íi célja Idhii részt ves/nek •« a Nyírségi üszőn Kérdésünkre, hogy a szín­vonal további emelése végett mit terveznek, a következő választ kaptuk: Kiemelt szakmai és nyelvoktatást biztosítanak. Jelenleg mint­egy hatvan dolgozó tanul különféle oktatási formá­kon , egyetemen, főiskolán, technikumban és szaktan- folyamon. Részt vesznek a társvállalatok szakmai meg­mozdulásain is. Évente be­kapcsolódtak a Hajdúsági Farsang rendezvénysoroza­tába, ez évtől pedig részt, kívánnak venni a Nyírségi Őszön, A területi igazgató öröm­mel szólt a Szaboies-Szataft ib megyei helyzetről. Mint.mon- dotta. a nyíregyházi - üztarl a régi, elavult formájában is jelentős helyet biztosított magának a megye ellátásá­ban színvonalas szakmai munkával, bő választékkal, ízletes és nem drága ételek­kel. A stabil vezetéssel, megbízható törzsgárdával, a jó hozzáállású fiatalokkal A negyedszázados évfordu­lón jubileumi munkaversenyt hirdettek, amelynek célja: egész évben jó szakmai munkát végezni és megala­pozni az ötéves tervfelada­tok teljesítését. A számsze­rű eredmények önmaguk­ban nem határozhatják meg az értékelést. Feltétel: a szakmai színvonal fejleszté­se. forgalomnövekedés, ered­ményemelkedés, pontosabb munka, udvariasság, válasz­tékos ..ellátás. A szocialista brigádoknál is jubileumi verseny lesz az idei. Befejezésül elmondotta Tqth Zoltán, jiogy a Közpon- J ti ■ Bi*rätsÄg határozatával kapcsolatban is fontos és ’ ftlihöiséilh't'jes tennivalóik vannak, különösen a mun­ka- és üzemszervezésben, a rejtett tartalékok feltárásában, “felmutatásában. A vezetők­nek lényegesen többet kelj foglalkozniuk közgazdasági elemző munkával. Az ok: felelőtlenség Hárman meghallak Hárman meghaltak. Nem egyszerre, nem is egy he­lyen, de mindhárman a kis- Várdái járásban és nagyjá­ból azonos körülmények kö­zött. Mindhárom , esetben közrejátszeftt a hanyagság, a szabályok l figyelmen kívül hagyása, de nemcsak azok mulasztottalt, akik meghal­tak, hanem azok Is, akiknek kötelességük lett volna a szigorú ellenőrzés. Az első eset még a múlt év májusban történt Sza- bolcsbákán. A termelőszö­vetkezet agronómusa, Ta­kács József permetezést ren­delt el, mégpedig Nogas 50 EC erős méreggel. Tisztá­ban volt vele ő is és a tsz többi vezetője is, hogy ilyen erős méreggel csak azok a közös gazdaságok permetez­hetnek, amelyeknek van szaktechnikusuk. Ezt a ren­delkezést pedig azért hozták az illetékesek, mert a méreg nemcsak a rovarokat pusz­títja, hanem komoly ve­szélyt jelent az emberre is. A termelőszövetkezet fog­lalkoztatott is másodállás­ban egy szaktechnikust, de csak azért, hogy a mérget megkapják, a permetezés idejéről azonban nem érte­sítették. Takács elég kén zettnek érezte magát ahhoz, hogy ő is elássa ezt a fel­adatot. Sőt még a tanácsot és a körzeti orvost is elfe­lejtették értesíteni, nyilván úgy gondolták, nem történ- he* semmi baj. Nem így történt. Bácskái Sándor magára szedte ugyan a védőruhát, de a légzőké­szüléket nem-használta. Lát­ták ezt a munkatársak, látta Takács is, de semmit nem tett, hogy beosztottja az elő­írások szerint végezd mun­káját. Aztán a permetezés másnapján Bácskái rosszul lett, bevitték a kórházba, de az orvosi kezelés már nem tudott rajta segíteni, június 7-én meghalt. Szifite ugyanéit írhatnánk, le a nyfrkafáSzi: 'bales táróit Suller Zoltán főkertész két hónappal az előző halálos baleset után ismételte meg Takács mulasztását, ö is el­felejtette értesíteni a szak- technikust, ő is elrendelte a permetezést az erős méreg­gel és abba is beleegyezett, hogy Cserháti Sándor trak­toros úgy álljon munkába, hogy előzőleg nem vett részt a kötelező orvosi vizsgán. De nemcsak ennyi mulasztás okozta a balesetet. A tsz még 1970-ben kiadta azo­kat a légzőkészülékeket, amelyeket tavaly augusztus- bah használtak, pedig tud­tak arról, hogy a betét csak 10 óráig tud ellenállni biz­tonságosan a méregnek. Cserháti betétje már telje­sen használhatatlan volt, semmilyen védelmet nem nyújtott, de Suller erre oda sem figyelt. Sőt arra sem, hogy a tartály töltésekor Cserháti levette a légzőké­szüléket, csak akkor kezdett gondolkodni, amikor a trak­torost kórházba szállították'. Pedig akkor már késő volt, az orvosi kezelés sem tudta megakadályozni a halált. Mielőtt a harmadik eset­ről ejtenénk szót, nem árt itt megállni egy pillanatra. A legtöbb termelőszövetke­zet nem veszi komolyan az előírásokat, csak azért fog­lalkoztatnak másodállású szaktechnikusokat, hogy erős méreghez jussanak, de eszük­ben sincs azokat rendelte- tészerűen használni. És ezek után nézzük a harmadik esetet, mert ott csak az eredmény volt ugyanaz, az ok egy kicsit különbözik. K *1tísznkanyári Havasi Gyopár T$z-ben ősze Ist­ván agronómiának . megvolt - arsaakiechniktffci b£ohyítvá- hyá iá, de hanyagsága nem maradt el a többiekétől. Ö szeptemberben permetezte­tek etős méreggel, és azt is tudta, hogy a Phoídrinhoz „X” szűrőbetétet kellene használni. Mindezek ellené­re belenyugodott, hogy az emberek csak a kolloidszű­rőt használják, csak akkor jött rá, hogy tévedett, ami­kor Nagy Béla rosszul lett — kórházba, vitték — de ő is belehalt a mérgezésbe. ★ Hárman meghal .ak. Nem egyszerre, de azonos ok: a mulasztások sorozata miatt. Takács József és Ősze Ist­ván esetében már lezárták az ügyet: Takács egy év szabadságvesztést, ősze 6 hó­nap szabadságvesztést ka­pott, de egy év próbaidőre felfüggesztették mindkettőt, mert a minősítés így szólt: foglalkozás körében elköve­tett halált okozó gondatlan veszélyeztetés. A harmadik esetet ezután tárgyalja majd a bíróság — a vád szerint — ugyanilyen minősítéssel. In­dokolt lenné ^élcfásabb bün­tetéssel sarkallni a felelős vezetőket is a szabályok kö­vetkezetesebb megtartásá­ra. Ez talán nagyobb biz­tonságot jelentene azoknak ■ áz embereknek is akik ez­után végeznek hasonlóar veszélyes munkát. ' Mert most ismét itt a per metezések ideje! ............- i" • —— - Balogh Jóméi Parképítők Eanyáron NEKTARGYŰITÉS AKÁCNYIlASKOR Egy SKerelvéuy megyénkből A sokat jövedelmező gép fölött, ha eljár az idő „meg­öregszik”, ki kell cserélni. Az ugyancsak jól jövedelme­ző méhészetben nincs szük­ség kicserélésre, mert öreg méhről nem beszélhetünk. Bgy dolgozó méh csupán négy hétig él. A négy-öt évet is megélő anyaméh, az úgynevezett királynő kizá­rólagos feladata az utánpót­lás biztosítása. Megyénkben több, mint negyvenezer méhcsalád szor­goskodik, jelentős részük a negyvenkét szövetkezetben működő szakcsoportban, szervezett méhészetben. A legnagyobb szakcsoportok Nyíregyházán, Fehérgyar­maton és Vásárosnamény- ban működnek. A megye egész területét behálózó mé­hészetek közösen végzik az értékesítést. Az elmúlt év­ben — amely eddig a leg­jobbnak számítható — negy­venkét vagon — egy szerel­vény — mézet adtak el, amely 8 millió 328 ezer fo­rintot eredményezett. Régen a méhészetben csak a pergetett mézet értékesítet­ték, ma már a méh által előállított valamennyi ter­mék hasznosítható. A virág­port kozmetikai szerek, ál­lati tápszerek készítésére használják, a pempő gyógy­szerek és kozmetikumok alapanyaga. A szakemberek rájöttek arra is, hogy az értéktelen salaknak tartott méhszurok — amellyel a ro­varok a réseket tömik el — a fák rügyein lévő ragacsos anyag, balzsamos, erősen fertőtlenítő és érzéstelenítő hatású. Sugárártalmak és tüdőbetegségek ellen ered­ményesen felhasználható. Mindez mutatja: sokoldalúvá vált a méhészet. Csigaexport Nem újdonság, de a ma­gyaroknak mégis furcsa, bár tudják, hogy vannak orszá­gok, ahol az emberek a kü­lönböző csigákat és más kagylós élőlényeket meg­eszik, sőt, ínyenc ételeik kö­zé tartoznak. Ilyen a Ma­gyarországon, főleg a folyó menti réteken élő úgyneve­zett éti csiga is. A fehérgyarmati járásban immár egy évtizede foglal­koznak gyűjtésével és érté­kesítésével. Az összegyűjtött csigákat a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ vásárolja meg, kilónként nyolc forin­tot fizet érte. Volt már olyan esztendő, hogy 10 mázsát is A méhek kitűnő szaglóéi-- zékkel rendelkeznek; a ki­lencszázalékos cukoroldatot tartalmazó virágot kilométe­rekről megéreznek. Az il­lat mellett az élénk szín vonza őket egy-egy virág­ra, bár a méhek színtévesz­tők, egyes színeket nem tud­nak egymástól megkülönböz­tetni. Kora tavasszal a fü­zekről, mocsaras területeken tenyésző gólyahírekről gyűj­tögetnek. Később könnyebb dolguk van, válogathatnak a virágok között. Nektárgy űjr tés szempontjából legjelen­tősebb az akácnyílás ideje. Ha gyűjtőkörútja közben egy-egy méhecske elbaran­gol, s méh nem járta terü­letre bukkan, teleszívjá ma­gát nektárral, visszamegy társaihoz és táncba kezd, hogy felhívja magá­ra figyelmet. Mikor már „mindenki” ráfigyel, ritmikus mozgással közli a „felfedezett’’ terület helyét, naphoz viszonyított szögét, a távolságot, majd megkóstol­tatja a magával hozott nek-* tárt. Ezután egy „felderítő” csoport keres! meg az elbe­szélt helyet. Visszatérve tán­cukkal megerősítik a társuk által elmondottakat, attól kezdve az egész család gyűj­töget onnan. Ezt a tulajdon­ságukat figyelembe véve le­het a maileket irányítani meghatározott területre. Hogy milyen hasznos ezek­nek a kis „állatkáknak” a munkája, azt mutatja ez az egyetlen adat fs: egy méh­család beporzó munkája az almáskertben 1207 kilogram­mal növeli meg a termésát­lagot. Ez az eredmény sem­milyen más módszerrel nem érhető el. <b.) megyénkből felvásároltak és eladtak a MAVAD-nak (Magyar Vad­kereskedelmi Vállalat), nmeíy azt továbbadta exportra. Az idén, éppen a minap új vevő jelentkezett: a Miskol­ci Agrokonzum Vállalat. (A közismert MÉK átszervezett változata Borsod megyében). Képviselői elmondták, ’ hogy minden mennyiségben átve­szik az éti csigát, ha az ÁFÉSZ felvásárolja. Meg is kötötték a szerződést, egye­lőre 700 kiló csiga felvásár­lására, illetve: átvételére. Ha több lesz — az se baj. A nyugati exportpiac' minden mennyiséget felvesz. A tiszakanyári Havasi Gyo- , pár Tsz-ben negyedik éve * döntöttek melléküzemági te- - vékenjtségek szer vezéséről. Első hallásra kissé furcsán hangzó „együttest” hoztak létre: parképítő, szolgáltató, 'lakatos- és tekercselő részle­geket. így megoldódott á köz­ségben a háztartási gépek és elektromos kiritúrcikkek ese­tenkénti javítása. Akad he­lyi munkája a lakatosrész­legnek is. Felesleges kapaci­tásukat nagyobb vá lift latok . részére történő munkával hasznosítják. Rendszeresen távoli helyeken dolgozik a oark°pítő brigád. A három részlegben 77 személyt — részben tagokat, rlszben alr kalftirtzattakat — foglálk-’-uat a tsz állandó jellegnél Leg­nagyobb a nárkééffő ré&súee. 55 fővel. Két techriikus Veze-1 tés^vel. Múlt évben csak három helyről, Nagykőrösről, Göd­ről és az egvik Fest megyei erdőgazdaságtól csaknem 4 millió bruttó bevétet szárma­zott a parképítők munkája nyomán. De máshonnan is ér­kezett pénz tevékenységük után.. A brigád 5,7 milliós évi ahbedételi tervét 3,2 millióval teljesítetté túl. Tiszfá nyerek ségnek maradt 1 millió 206 ezer forint. A lakatos- és a te­kercselő részleg munkája nyomán 410 ezer forint tiszta jövedelem került a közös kasszába. Jól kapcsolódik a parképí­tő brigád eredményes tevé­kenységéhez. a 8 holdon ki­alakított díszfacsemete-kert. Csak a csemeteértékesítések után mintegy 150 ezer forint, körüli évi forgalmi bevétel jelentkezik. A 960 hektárnyi közös szántón gazdálkodó tsz-nek nagy erőssége a kiegészítő te­vékenység. Több jövedelem jut elosztásra a 408 szövetke­zeti tag között. Jó az, hogy többeknek van állandó mun­kája. Teljesítmény alapján havi 3000 forint körül keres­nek. A tsz gyenge adottsága ellenére is megáll a lábán. a. b. KORSZERŰ BOLTOK. \r. élelmiszer kiskereskedelmi vállalat ez év második ne­gyedében korszerű önkiszol­gáló élelmiszerboltot nyit Záhonyban, a volt vasbolt helyén. Mátészalkán úgyne­vezett „meleg húsboltot”, fa­latozót létesít. Nyíregyházán, a Ságvári-telepi önkiszolgáló élelmiszerboltját pedig meg- nagyobbíttatja. A három lé­tesítményre közel félmillió forintot költenek. Tüzstatisztika Riasztás 435 esetben A napokban értékelték a tűzoltóság Szabolcs-Szatmár megyei szerveinek 1972. évi munkáját. Megállapították: a tűzoltóság jó munkájának eredményeként tovább javult megyénk tűzvédelmi helyze­te. A fejlődés az elmúlt év­ben is az ipar területén volt a legjelentősebb. Az új gyá­raknál, üzemeknél és az új technológiák alkalmazásánál kellően érvényesülnek a tűzrendészeti követelmé­nyek. Tovább javult a szö­vetkezeti és a tanácsi ipar helyzete is. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a tűzoltóság szorgalmazására elkészült a távlati tűzrendé­szeti fejlesztési terv. Ennek alapján 1975 végéig a kö­zös gazdaságok 130 millió forintot fordítanak a tűzvé­delmi beruházásokra, felú.ií tásokra és felszerelések vá­sárlására. A közlekedés terén a MÁV és a KPM Közúti Igazgató­ság létesítményeinek jó a tűzrendészeti helyzete, az 3-ös számú Volán Vállalat­nál azonban még sok a ten­nivaló. Záhonyt és körzetét továbbra is kiemelten keze­lik a tűzoltók. A „vasutas városban” I. fokú hatóságot hóztak létre, jelentős meny- nyiségű tűzoltófelszerelést vásároltak, valamint ké­szenlétbe helyezték a tűzol­tóvonatot. A lakóházakra és a köz­épületekre vonatkozó szabá­lyok ismertetésére a tűzoltói, előadásokat, kiállításokat és filmvetítéseket tartottak Sajnos, e téren még mindig sok az előírásokat nem is­merők száma, gondatlanság­ból. hanyagságból sok tűz keletkezik. Az állami tűzoltók az el­múlt évben 1600 alkalommal vizsgálták a tűzrendészeti szabályok megtartását. Az ellenőrzések során több, mim négyezer hiányosságot álla­pítottak meg; a legtöbbet — 2070-et — a mezőgazdaság termelőszövetkezeteknél. Szabálysértési feljelentés 278 esetben tettek, 163 al­kalommal pénzbüntetés» szabtak ki. Az önkéntes tűz­oltók területi felelősei 1K ezer lakóházat vizsgáltai; meg. melynek során közel 1' ezer tűzrendészeti hiányos­ságra derült fény. Ebből az ellenőrzések során 7700-.it megszüntettek, a többi eset­ben pedig a tanácsok in­tézkedtek. Az állami tűzoltóság egy ségeit 435 tűzesethez riasz­tották. Valamennyi alkalom­mal rövid Időn belül meg­kezdték az oltást, s áz álta­luk megmentett értékek több millió forintra becsülhetők. Minden esetben gyorsan . és szakszerűen avatkoztak x>e. Az önkéntes tűzoltók 216 tűz áfásában vettek részt és az Uami tűzoltóság megérkezé­séig 53 esetben önállóan ol­tották el a lángokat. Igen dicséretes a nagykállói, a nyírbátori, a baktalórántházi, a vásárosnaményi, a balká- nyi, az ibrányi, az újfehértoi és a dombrádi önkéntesek -Imáit évi tevékenysége. A szabolcsi tűzoltók el­múlt évi dicséretes munká­iét a Belügyminisztérium el- smerései is bizonyítják. Eredményes tevékenységük li&meréséért az államiak közül kilencen a „Haza szol- álatáért" érdemérem, heten nedig a „Tűzrendészeti érem ’ kitüntetés különböző, arany, ezüst és bronz fokozatait iipták. Emellett több, mint Ötszázan részesültek rangi »leléptetésben. kaptak di­cséretet és jutalmat. Az ön- éntes tűzoltók közül 14-en 1 ..Tűzrendészeti érem”. 608- an pedig a „Szolgálati érem” kitüntetés különböző foko­zatait kapták — elism-'-’sül. A rangi előléptetések mel­lett 367-en kaptak iutalmat. (bagoly)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents