Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

ir^Jw*nrifT'AÄoftszx« omrgp’t srBCc«Ktifr TECHNIKA S Tudomány ■ TECHNIKA 1 Tudomány Automatikus szeletelőgép A mikrobák szerepe az űrrepülésben Az élelmiszer-kereskedelmi higiénia még közel sincs azon a tokon, ami kívánatos és el­várható lenne. A felvágottak, sajtok, *tb. ki­szolgálásánál ma még az emberi kéz a „fő­szereplő”. ami a fertőzésveszély szempontjábó’ csöppet sem megnyugtató. A helyzet megvál­toztatásához a villák használata csak közbenső megoldás lehet magasabb fokon csupán a gé­pesítés hozhat eredményt. A képen látható korszerű szeletelődén nemcsak levágja, hanem automatikusan egy­másra is fekteti a kívánt mennyiségű felvágó* tat az odakészftett csomagolópapírra. A kiszól gáló kézelőgombok segítségével „adja tudtá­ra” a gépnek a szeletvastagság milliméterek­ben meghatározott méretét és a kívánt szelet­számot. A készülék azután gombnyomásra vil- 'ámgyorsan végrehajtja a „parancsot”. Az automatikus azeletelőgép használata nak nemcsak a kiskereskedelemben van Je­lentősége, hanem az egységcsomagok ezreit előállító feldolgozó éc előkészítő üzemekben la A vasalógépek és a, vasalási műveletekhez szolgáló berendezések nem nagy múltú ter­mékei az iparnak. A formavasalás műveleté­nek gépesítésével igen sokáig eredménytele­nül kísérleteztek a szakemberek. De még ma sem jelenthetjük ki, hogy a kézi vasalót tel­jesen mellőzhetjük, habár ma már a félauto­matikus és csaknem teljesen automatizált gé­pek egész sora áll a konfekcióipar, a mosodák, stb. rendelkezésére. A képen látható pneumatikus vasalógép a hazai ipar terméke. A majdnem hagyomá­nyosnak számító elektrotechnikus gépek mel­lett újdonság ez a sűrített levegővel működő géptípus. Nyomóereje 3000 kp, ami a vasaláson kívül a ragasztásra és dresszírozásra is alkal­massá teszi. Különböző formapémák segítsé­gével, a teljesen automatikus vezérlésű vasa­lógép a legmodernebb technológiai követelmé­nyeknek is megfelel. Fűkaszálás - ülve Az usszuri kutatóéllomás hírnevét kél újonnan felfedezett mágnes-optikai haiáp öregbíti. A napfoltok mágneses terének idő­szakos fényváltozása megfigyelésével pedig si­került összefüggést kimutatni az utóbbi, és • Napban lejátszódó aktív folyamatok között. A szovjet ctillagászok új aktív napfolyar matot fedeztek fel — a mágneses robbanáso kát. A világon először a Bezimjánaja dombot működő obszervatórium ismertette az új je­lenséget. A megfigyelőállomás munkatárs fi in ok sikerült tanulmányozniuk ezen robbanások sa­játosságait. Ennek alapján megállapítottá’^ hogy azokat — a kromoszférában lejátszódj robbanásokkal kísért jelenségekhez hasonlóak — a Nap belsejének központi részében bekö­vetkező robbanások váltják ki. Vlagyimir Csisztyakov, a matematikai tu­dományok kandidátusa, az obszervatórium ve­zetője kifejtette, hogy a napfelszínen rövid idő alatt lejátszódó rezgések vizsgálatán ke­resztül lehetővé válik az égitest belsejének szondázása Is — a Föld belső_ felépítésének szeizmikus vizsgálatok útján való kutatásáho» hasonlóan. y Az obszervatórium napi megfigyelési ered­ményeit. s a többi asztrofizikai kutatóéltem á* által gyűjtött adatok a Szovjetunió Földmág- nestani, Ionoszféra- és Rádiósugárzás Kutat4 Intézetébe (IZMIBAN) továbbítják. Üstökösök nyomában A közismerten magas fokú angol pázsit­kultúrát a fűgondozó gépek égés» sora segíti. A képen látható kombinált kaszáló-hengerlő gép Is e célra készült. E géptípust háromféle munkaszélességű kivitelben gyártják. Amit a képen látunk, a 60 cm-es legnagyobb méretű változat. A „háztáji” fűnyíráson kívül kisebb legelők és nagyobb füvesített területek gépi kaszálására is alkalmas. A 35 és 45 cm mun­kaszélességű változatok már természetesen sokkal kisebb teljesítményűek. Négyütemű, 150 köbcentiméteres benzin­motor a gép erőforrása; fogyasztása meglepő­en kicsi. A kezelő a gépet csővázas kezelőülés­ről irányítja és két kézifogantyúval végzi az irányítást és az üzemszabályozást. A kaszáló­gép azért is könnyen mozog, mert saját szé­lességi méretén belül meg tud fordulni. Kísérletek folynak e géptípus akkumuláto­ros kivitelű változatának kialakítására is. Ez természetesen jóval csendesebb üzemű és szag­mentes lenne Jelena Kuom» Mihail MMug» (APN) Telefon a süket vakok számára A Német Süketvakok Központjában, Han­noverben, telefont létesítettek a süketvakok számára. Mivel a süketvakok csupán a Brail- le-írás segítségével tudják megtértetni magu­kat, az egyik távbeszélő-állomáshoz a szoká- 30S telefonkészülékek helyett úgynevezett bra- dlophon készüléket csatlakoztatok. Ha a sü­ketvak „beszélgetést” akar folytatni, akkor elő­ször megnyomja készülékének kapcsolóbillen- tyüjét, s egy kiugró pocok jelzi, hogy a vonat szabad. Ezután, mint a rendes telefonnál, tár­csával hívja meg a beszélgető partner számát A közlendő szöveget a vakok pontírásábaa kapja meg papírcsíkon, amelyet készülékén le-«, tapogat A csengőjelzés helyett a süketvak • hívókészülék rezgéséből tudja meg, hogy hívéé van a vonalban Az űrrepülés eddigi eredményei alapján rövidesen sor kerül a hosszabb ideig, majd az állandóan működő orbitális űrállomások fel­bocsátására, valamint a huzamos űrrepülések­re. A hetekig, hónapokig, esetleg évekig tartó űrrepülések pedig merőben új biológiai és or­vosi problémákat vetnek feL Az első pillanatban úgy tűnik, nincs köz­vetlen kapcsolat a huzamos űrrepülés és a Földön megszokott fertőző betegségek között. Figyelmesebben megvizsgálva azonban a kér­dést, érdekes hasonlóság fedezhető fel az űr­hajó zárt tere és az iskolák, intézmények, köz­lekedési eszközök, stb. viszonyai között. Isme­retes például, hogy ha sok ember tartózkodik egy helyiségben, megnő a fertőző betegségek továbbterjedésének veszélye is. Szokatlan környezet Az űrhajósok, bár hermetikusan zárt ka­binban indulnak útnak, hatalmas mennyiségű mikrőbát visznek magukkal — bélcsatomájuk, légutaik, nyálkahártyáik és bőrük megszokott lakóit. Ezektől a mikrobáktól az emberi szer­vezet képtelen megszabadulni. De nincs Is rá szükség, mivel a mikróbák nagy része — pél­dául a bélcsatoma lakóinak némelyike — vi­taminokat termel, védi a szervezetet a bete<?- aégokozó baktériumoktól, segít az emésztés- ben. Az emberi szervezet szigorú egyensúlyi állapotban van saját mikroflórájávaí. Ennek ellenére a normális mikroflóra számos fajtája bizonyos körülmények között betegségokozó le­het. Kedvezőtlen környezeti hatások csökkent- hetik az emberi szervezet ellenáll ókénességét kedvező körülményeket teremtve a mikroflóra kóros elszaporodásához. Ezek a normális életkörülmények között ártalmatlan mikróbák — Staphylococcus-ok, Streptococcus-ok, néhány a bélcsatomában oxigén nélkül élő. anaerob baktérium és a vírusok — különféle szájüreg- és fogmegbete­gedést, bélgyulladást és a bőr, valamint a nválkahártya gennyes elváltozását okozhatják. Hosszan tartó űrrepülések során reális lehető­ség nyílik az űrhajósok és a közvetlen környe­zetüket képező űrkabin normális mikroflórá- jának megváltozására. Orbiológiai kísérletek Földi kísérletek során kimutatták, hogy az ember zárt. meglehetősen kis térben való hosz- szabb tartózkodása során a környezet, vala­mint a bőr és a külső légutak mikroorganiz­musainak a száma megnő. Ugyanakkor ezzel a fent’ folyamattal párhuzamosan a bőr és a kül- só mikrooreani'Tm\isqi közül több faj­t* o1brnt. A fennmaradt falták Vö**+t tótjsülv- keWin^k a ^tanbvirvroo^us-ok és Strento- coc'Mjs-ok. amelyek általában gfnnv^ bórbe- tepsóget (*nrunku1usokat> a kül** légutak nyálVqMrtváinpk gyulladását okozzák. \ Szovjetunióban eev éven át véer.ett or­vosbiológia? vteZriet során kimutatták, hogy Mágneses robbanások zárt környezetben egyes mikróbák biológiai aktivitása nő, a szokásosnál több mérgező anyagot — toxint — választanak ki és növek­szik betegségokozó aktivitásuk is. Ezek a kü­lönlegesen aktív megbetegedést okozó mikró­bák különösen az emberi szervezet védekező- képességének az űrrepülés során fellépő gyen­gülése miatt veszélyesek. A mikroflóra meg­változásához még a személyzet egyes tagjai közötti mikróbacsere is hozzájárulhat. Az ed­dig felvázolt tények a huzamos űrrepülés so­rán fellépő fokozott fertőzésveszélyről tanús­kodnak. Normális körülmények között a szervezet könnyen elbánik az idegen eredetű mikróbák- kal, de az űrrepülés feltételei között, az immu­nitás gyengülése miatt egyes mikróbák gyö­keret verhetnek. Egy eddig még nem tapasz­talt problémával állunk tehát szemben: az egyik ember megfertőződhet és mezbetegedhet «^másik számára normális mikroflórától. Mikrobatabletták A legkomolyabb elváltozások a legtöbb mikrőbát tartalmazó bélcsatomában mennek végbe. A zárt térben való tartózkodás és a speciális táplálkozás miatt a különféle mikró- bacsoportok száma észrevehetően csökken, míg egyes fajok teljesen eltűnnek és a mikroflóra jelentősen elszegényedik. Érdekes, hogy álta­lában a hasznos baktériumok száma csökken — így például a gennyesedés folyamatát kor­látozó és ezen kívül még B-vitamint is terme­lő tejsavas pálcáké is. A mikroflóra elszegé­nyedése szintén a szervezet ellenálló képessé­gének romlásához vezet. Egyes kutatók speciá­lis. ártalmatlan mtkróbákat tarta’mazó tablet­ták fogyasztását, vagy az ételbe keverését ja­vasolják huzamos űrutazás közben a bakterio­lógiai ewensúly helyreállítására és a szerve­zet védekező mechanizmusainak aktivizálásá­ra. Földi kísérletek során bebizonyosodott, hogy az űrhajósok gondos, mikrobiológiai és immunológiai módszerekkel való kiválasztása elengedhetetlen, mivel némely egészséges em­ber is lehet betegségkeltő baktériumok hordo­zója. Ha az illető helyet kap az űrkabinban, ez komoly következményekkel járhat a sze­mélyzet többi tagja számára. Éppen ezért űr­repülés közben a fertőző betegségek profilak- tikájának egyik legfontosabb feltétele a szi­gorú megfigyelés és ellenőrzés, sőt néha a le­génységnek az indulás előtti elszigetelése is. A* ily módon együtt tartózkodó űrhajósok kö­zött már előzetesen lezajlik bizonyos mikróba­csere, amelynek hatására szervezetük megkez­di a megfelelő ellenanyagok termelését. Ma már a fenti problémák mindegyike gyakorlati jelentőségű, létrehozhatunk kitűnő űrhajókat, el1á,Viatjuk személyzetüket oxigén­nel, vízzel és belemmel, de betegség esetén veszélybe keriuuet az űrrepülés teljes prog­ramja. (M.) TECHNIK \ SS Tudomány 1 TECHNIKA Vasalás - géppel Obszervatórium az őserdőben Tudomány A Nap sugárzása és a benn« lejátszódó fi­zikai folyamatok erősen hatnak a földi időjá­rásra, a rádiókapcsolatok minőségére, erőse» tügg tőlük az űrrepülések biztonsága és «t emberi véredényrendszer, valamint a szív ál­lapota, a közúti balesetek száma — egyszo al a Nap egész életünk menetét befolyásolja. A Távol-Keleten az usszuri ta.igában á Bat zimjánaja nevű domb («'tején, liánok, 'harsaié és jegenyefenyők óserdöszerú sűrűjében bú ‘ó- dik meg a Szovjetunió Tudományos Aktri<i- miúja távol-keleti részlegének napkutató át lomása. __ • , . Az állomás munkatársai rádióielos/'k rt jukkái állandó megfigyelés alatt tartják a N”p rádiósugárzását, vizsgálják a napfoltok «ás a napkitörések intenzitását, valamint meajölf- 4» sük és észlelhetőségük témát keen 1,ír vül meghatározzák a Nap rádiósugárzásánál« finom szerkezetét Az usszuri megfigyelőállomás az elmúlt) év márciusától megfigyelés alatt tartja a Ben- neth-üstököst. amelyet ausztrál tudósok fedez­tek fel 1969, december 29-én. Az üstökösök, « „Nap gyermekei” az izzó égitesthez közeledve csodálatos módon átalakulnak, először felvil­lannak, kibontják tűzfátylukat, majd Nap 1$- rüli parabolikus pályájukon végighaladva, «a kozmosz hideg és sötét részébe távoznak, hoff egy vagy több év múlva újra előbukkanjanak. Éppen ezért nagy jelentőségűek azok a megfigyelések, amelyeket az üstökös földközi­ben valő áthaladása során végeznek a csilla­gászok. Az üstökös belseje kondenzálódott — fagyott — gázokból áll. Napközeibe érve ezek a gázok párologni kezdenek és a2 üstö­kös földi megfigyelők számára is láthatóvá vá­lik. Ezután képződik az üstökös jó} ismert ét mindig a Nap felé mutató csóvája.. Az üstökösök eredete azonban mág nena tisztázott probléma. A kutatók körében külö­nösen népszerű feltevés szerint naprendsze­rünket üstökösmagokból álló óriás g/Örű öve­zi. A csillagok erőterének hatására egves üstö­kösmagok pályája módosul, amTújsrob vendég megjelenését eredményezi a Nap közelében. A Benneth-üstökös keringési ideje körülbelül másfél ezer év. így telnek a Bezimjánaja domb lakóinai* naojai. ök találkoznak először a Nappal, ők tudják legkorábban megmondani, milyen les» a nyílt tengereken haladó hajók és a levegői szántó repülőgének rádiókapcsolata, mi váf i Föld körüli pályán keringő űrhajókra.

Next

/
Thumbnails
Contents