Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

m teífl* *r KFLET-MAGYABORSXA® ». «Mas A tanácsok a lakosság szolgálatában Beszélgetés dr. Pénzes János megyei tanácselnökkel A két évvel ezelőtt válasz­tott tanácstagok. tanácsi vezető testületek megbízatá­sa lejárt. Egy csonka ciklus, a szokottnál rövidebb sza­kasz áll mögöttünk. Munká­ban, eredményekben azon­ban olyan gazdag két esz­tendő volt ez, ami maradan­dó nyomot hagy szocializ- ji;ust építő utunkon és nem­csak a jelenben, de a ké­sőbbi években is számon tartják a mostani tetteket. Dt. Pénzes Jánost, a Sza- bolcs-Szaímár Megyei Ta­nács elnökét kereste fel munkatársunk, hogy vele az elért eredményekről, a meg­lévő gondokról, a következő évek teendőiről iiiterjút ké­szítsen. Féltett kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta a megyei tanács elnöke. — Milyen főbb feladatok vártak a két évvel ezelőtt megválasztott tanácsokra? — Akkor közvetlenül az MSZMP X. kongresszusa után voltunk. így munkánk io' 'vonásait a X. kongresz- szus, a megyei pártértekezlét határozatai és a IV. ötéves terv-bői fakadó feladatok 6zabták meg. Emellett a két­éves tevékenység során szárny újszerű feladat is je­lentkezett. munkánkban. Er­re az időszakra esik a szo­cialista demokrácia széle­sebb körben való kibonta­kozása, konkrét munkaterü­letünkön a tanácsi demokrá­cia erőteljesebb fejlődése. Az új tanácstörvény életbelé­pése. a tanácsok önállóságá­nak növelése, a tanácsi háló­zat korszerűsítése, a testüle­tek munkájának fejlődése, szerepkörének bővülése, va­lamennyi feladat ebben a szakaszban jelentkezett. — E feladatok 'természete­sen nem két évre szólóak- A vázolt munkát jórészt még csak elkezdtük, de máris jelentős eredményekről ad­hatunk számot a legtöbb te­rületen. A tanácsi hálózat korszerűsítésével, az önálló­ság fokozásával 'hatékonyabb lett munkánk. Az .egész te­vékenységünk alapvető cél­ja volt és marad, hogy a megye fejlődése .érdekében .munkálkodjunk, segítsük á lalcpsság életkörülményeinek, életmódjának kedvező vál­tozását, az életszínvonal emelkedését. Azon dolgoztak a tanácsok, hogy Szabolcs- Szatmár megye lakosságának ellátási színvonala jelentő­sen emelkedjék, csökkenjen az a szintkülönbség, amivel az országos átlagtól elma­radtunk. —- A foglalkoztatási gon­dok megoldása mellett — aminek alapja az iparosítás folytatása — az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet .kell fordítanunk az élet­éi munkahelyi körülmények változtatására. Ahhoz, hogy Szabolcs-Szatmár megyében ■ hiányzó jól képzett orvo­sok. mérnökök. tanárok, mezőgazdasági szakembereit és jogászok letelepedjenek, magasabb szintre kel! emel­ni az egészségügyi, oktatási közművelődési ellátást, ja­vítanunk kell a települései« közművesítését, a lakossági szolgáltatást, sz egész me­gyében. Természetesen mindezt nemcsak a magas képzettségű szakemberek le­telepítése miatt, hanem a középikáderek, a szakmun­kások ittmaradása. idejöve­tele és nem utolsósorban az egész lakosság érdekében végezzük. Kezdeti eredmény­nek könyveljük el. hogy amíg 1949. és 1970. között mint­egy 160 ezer ember vándo­rolt el a megyéből, az utób­bi két évben ez a folyamat megállt, sőt bizonyos fejlő­dés van a visszatelepülésben iá — Milyen eredmények születtek a tanácsi hálózat korszerűsítésében? — Megyénkben — Nyírbá­tort is ideszámítva — négy városi, harminckét nagyköz­ségi és ötvenkilenc községi közös tanácsunk les? az áp­rilisi választások után. Erre a változásokra a tanács? munka színvonalának az emelése, a lakossággal való jobb kapcsolat, az ügyek gyorsabb. szakszerűbb in­tézése miatt került sor. Me­gyénkben a lakosság 19 szá­zaléka városokban, 39 szá­zaléka nagyközségekben la­kik. Ez azt jelenti, hogy az itt élők közel hatvan száza­léka városi, illetve közei vá­rosi szintű ellátásban része­sül. Természetesen ez is egy folyamatos munka, amit nem régen kezdtünk el. A cím­változás csak a lehetőséget adja, az új kereteket tarta­lommal megtölteni ipég nagyrészt a jövő feladata. Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy a nagyközsé­gek megközelítsék a város: szintű ellátást. A következő években ezekkel a települé­sekkel még differenciáltab­ban kíván foglalkozni a me­gyei tanács. — A közös tanácsok szer­vezése, létrehozása sem megy gond nélkül. Sok prob­léma adódik a székhely- és társközségek rivalizálásából. Itt is csak a lehetőségek nyíltak meg a gyorsabb fej­lődésre. A lakossági ügyek intézése végett a társközsé­gekből most esetleg öt-hat kilométert kell utazni, ami­ért korábban a járási szék­helyre kellett bemenni. Kö­zelebb kerülnek olyan ma­gasabb szintet biztosító mű­velődési. egészségügyi, ke­reskedelmi és szolgáltatási létesítmények, amelyek meg­valósítására külön-külön so­ha nem lettek volna képe­sek a kisközségek. — Néhány szemléltető számadatot szeretnék’ emlí­teni. A minisztériumok 7,0 hatáskört adtak l,e a megyei tanácsnak. A városok, köz­ségek a megyei tanácstól 150 a nem tanácsi .szervektől 23 jogkört kaptak meg. Ez­zel jelent,ős lépést tettünk annak stz elvnek a megvaló­sításában. hpgy lehetőleg ott intézzék az ügyeket. ahol azok keletkeznek, és legjob­ban ismerik azokat. Pa ez­zel a lehetőséggel .jól élnek a helyi tanácsok, jelentősen fejlődik önállóságok, nem utolsósorban a tanácsi de­mokrácia. — Milyen változások tör­téntek és milyen tervek szü­lettek a megye egészség­ügy! helyzetének javítására? — Az elmúlt évek jelen­tős anyagi, szervezési erőfe­szítése nyomán szép ered­mények születtek. Többek között a nyíregyházi kórház egy 172 ágyas belgyógyásza­ti pavilonnal bővült. A má­tészalkai kórház egy 65 ágyas új részleget kapott. Épül a kisvárdai új, modern kór­ház. Tiszalökön még ebben az évben elkészül a rende­lőintézet. Jelentős előrelé­pésnek tartjuk, hogy a nyíregyházi kórház a Deb­receni Orvostudományi Egyetem gyakorlókórháza lett. ősztől 30 szigorló or­vos dolgozik itt ennek az in­tézkedésnek a nyomán. A magasabb szintű orvosi mun­kának a kisugárzása a kö­vetkező években kedvező hatást fog gyakorolni Sza­bolcs-Szatmár megye egészségügyi ellátására. A vidéki orvosi körzetek be­töltése érdekében a tanácsok száz orvosi lakást építettek vagy vásároltak. — A kedvező változások ellenére is megyénk még mindig jóval az országos át­lag alatt van egészségügyi ellátásban. Országosan tíz­ezer lakosra 17 orvos jut, nálunk 11, az országos 45 kórházi ággyal szemben mi harmincöttel rendelkezünk tízezer lakosra. Hasonló a különbség rendelőintézeti el­látottságunkban is. Nálunk az em1 ítéli hátrányok mel­lett azért is kiemelt feladat az egészségügyi ellátás javí­tása, mert a természetes szaporulat többszöröse az országos átlagnak. Az orszá­gos 2,6 százalék, megyénk természetes szaporulata 8,3 százalék. — Az Egészségügyi Mi­nisztériummal megállapod­tunk, hogy 1975-re az ösz- szes előkészületi munkákat elvégeztetjük, hogy hozzá­foghassanak a megyei kór­ház ötszázhatvan ággyal va­ló bővítéséhez és a teljes rekonstrukcióhoz. Ezzel a munkával együtt megépül a megyei rendelőintézet is. A IV. ötéves tervben elkészül Nyírbátorban is az SZTK- rendelőintézet és egy gyógy­szertár. A tiszalöki és nyír­bátori rendelőintézetek je­lentősen tehermentesítik a jelenleg túlzsúfolt megyei rendelőintézetet. — Az állami oktatás fej­lesztése terén milyen főbb feladatokon dolgozlak ps dolgoznak a tanácsok? — Itt Js az eredmények a megha’óvozóak. Szabolcs- Szatmár megyében a fel­szabadulás előtt nem volt főiskola, de ma kettő is mű­ködik, ahol közel 3000 fiatal készül pz életre, hogy a pe­dagóguspályán és mint me­zőgazdasági szakember tu­dásával segítse a fejlődést. A középiskolák száma ti­zenegyről huszonkilencre emelkedett. Az egész me­gyében kiépült a nyolcosz­tályos általános iskolai háló­zat. öyoda csak néhány mű­ködött, ma 250-et tartanak fenn a tanácsok. Évről évre javul a tanterein- és kollé­giumi ellátottság. Csak 1972- ben Nyíregyházán és Nyír­bátorban egy-egy 16 tanter­mes középiskola épült. A kö­zelmúltban adták át Nyír­egyházán az Árok utcai kö­zépiskolai kollégiumot. — Az eredmények mellett számot kell adnunk arról is, hogy 16 éves korig az isko­laköteleseknek 82—83 száza­léka végzi el az általános is­kola nyolc osztályát. Nehe­zíti a helyzetet, hogy az ál­talános iskolai tanulók közül mintegy 4500 még mindig tanyán lakik, és jelentős a cigánytanulók aránya is. Az általános iskolák alsó tago­zatán 390 képesítés nélküli pedagógus tanít. Kollégiumi férőhelyek számában is alatta vagyunk az országos átlagnak. Ezek a gondok csak aláhúzzák, hogy a ta­nácsoknak kiemelten kell foglalkozniuk az állami ok­tatás ügyével. — Az elmúlt évben a Központi Bizottság fontos határozatot hozott az állami oktatás javítására. Ezt kö­vetően a megyei pártbizott­ság feladattervet hagyott jó­vá. Ezen iránymutatások alapján megtárgyalta az ál­lami oktatás helyzetét a ta­nács megyei végrehajtó bi­zottsága és ez a kérdés na­pirendként ázérepelt a leg­utóbbi tanácsülésünkön is. Tovább fokozza a tanácsok felelősségét az az intézkedés, mely szerint a szakközépis­kolai oktatás, valamint a szakrnnnkásképzés állami irányítása is a megyei ta­nácshoz került. A nagyobb feladatok végrehajtásához jelentős .segítséget és plusz anyagi eszközöket is kapunk a megye számára, ezzel csök­kenteni tudjuk az ország n?ás területeihez viszonyított elmaradásunkat. Megfeszített munkára yan szükség, hogy a IV. ötéves tervben rögzí­tett tanterem-, kollégium- építés, szemléltetőeszköz-el­látási feladatainkat mara­déktalanul teljesítsük. Az említett KB- és megyebizott­sági határozatok alapján ta­nácsi intézkedési tervet dol­goztunk ki, amiben többek között szerepel a középis­kolai hálózat felülvizsgálá­sa. Terveink jelentősek, megvalósításuk jó úton ha­lad, de a maradéktalan tel­jesítéshez a helyi tanácsok­nak is minden anyagi és szervezési lehetőséget ki kell használniuk. — Hogyan halad a lakó­házépítési tervek teljesíté­se? — Egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk a IV. ötéves terv lakásépítési programjának megvalósítá­sát, hiszen pz erősen befo­lyásolja az életkörülmények megváltoztatását. Tervünk 21 800 lakás megépítése. Az első két esztendőben ked­vező eredrpényeket értünk el, összesen 8721 lakást épí­tettünk meg. Erre az idő­szakra esett az árvizes la­kások újjáépítésének jelen­tős része is. Azonban a vá­rosokban még mindig 3900 család vár lakásra, ebből 3200 nyíregyházi igény. — Ha a IV. ötéves terv­ben meghatározott célokat teljesítjük, az alap lakás­gondok megoldódnák. Az első két év kedvező ered­ményei ellenére lemaradás van az állam: célcsoportos lakások tervének teljesítésé­ben. Nem használták fel a tanácsok a cigánytelepek fel­számolására biztosított ösz- szegeket sem. A hátralévő három évben nagyobb gon­dot kell fordítanunk arra, hogy a terveinket részletei­ben is teljesítsük. Újabb kedvező lehetőséget nyújt számunkra a munkáslakások építésének fokozására hozott kormányhatározat, ami me­gyénkben Nyíregyháza és Záhony településeket érin­ti. Fontos feladata taná­csainknak, hogy' az eddigi­nél gyorsabb, pontosabb munkával biztosítsák a szö­vetkezeti és családi kertes házakhoz a házhelyeket, tel­keket. Minden reményünk megvan arra, hogy a ta­nácsok jobb szervező és irányító tevékenységével, az építőipari vállalatok még jobb munkájával terveinket valóra tudjuk váltani. — Milyen tanácsi tervek vannak az ellátás, a szol­gáltatások javítására? — A sokat bírált sütőipar fejlesztésével kezdeném. A IV. ötéves tervben létesülő beruházások megépítésével az 1968. évi napi termelést meg tudjuk duplázni. Ez nemcsak mennyiségben, ha­nem minőségben is változási hoz. Például péksüteményből is ki tudjuk elégíteni az igé­nyieket. A megyei tanács er­re a célra 55 millió forin* fejlesztési' támogatást bizto­sított. Tovább növeljük a Patyolat kapacitását, a ház­tartási gépek, a gépkocsik szervízhálózatát. Erre 57,5 millió forint állami támoga­tást biztosít a megyei ta­nács az állami vállalatok es szövetkezetek részére. A he­lyi összegekkel együtt a szolgáltatás javítására össze­sen 120 millió forint áll rendelkezésünkre. — A közelmúltban befeje­ződlek p jalölS jyülések. Ez­zel a tanáesválasztás előké­szítésének egy fontos sza­kasza zárult. Szeretnénk er­ről a jelentés esempnyrpl néhány gundulajót hallani elnök elvtársiéi. — Igen, a jeiölqgyíúeselr- kel valójában egV fontos szakasza zárult március 23- én a tanácsválasztási előké­szítésének. A megtartott 5219 jelölőgyűlései: a megye vá­lasztópolgárainak több, mint 50 (Százaléka jelent meg. Ezek a gyűlések, bes léltfété- sek alkalmat nyújtottak ar­ra. böfßi számpa vegyek a he­lyi eredményeket, gondokat. Igen sok segítséget nyújta­nak az ott elhangzott ja­vaslatok a következő taná­csi ciklus programjának Bsz- szeállításához. és az V. ötéves terv előkészítéséhez. A megfc- jelent 215 ezer választó fes­zül több, mipt 22' ezren mondtak véleményt, tettek javaslatot. Á jellemző, néni az egyéni javak', hanem a közérdekű javaslat volt. —- Az Tfjtfrés jslöiögvűlé- seken ejhangwtf 9000 ja­vaslatból mintegy .3000 már megvalósult. 1975-ig további 1500-at tudunk megvalósíta­ni. a többit pedig távlati ter­veinkbe építjük. Az eddigi tapasztalatunk. bof?v a lakos­ság nemcsak jgvrsiaíot tesz, hanem szívesen közreműkö­dik azoic me^valősttásábap. 197‘>-ben 89 nai’jiő forint ér­tékű társadalmi munkát yéezRtt a lakosság me­gyénkben. A most e'bgnc.- zott javaslatok i?1 ént ős ré­szét csak az V. ötéves terv­ben tudjuk megvalósítani, különösen ha azok plyan természetűek, hogy jelentő­sebb anyagi eszköz szüksé­ges megvalósításokhoz. Tel­jesen még nem ismerjük a javaslatokat, de úgy véljük, azok egy része olyan, ami különösebb pénzösszeg nél­kül, társadalmi összefogással helyben megvalósítható. Itt is szeretném felhívni a helyi tanácsok figyelmét, hogy az ilyen javaslatok megvalósí­tásához minél előbb lássanak hozzá, végezzék el a rájuk háruló szervező munkát. — A további munkánk­nak fontos vezérfonala lesz az az intézkedési ten', amit a megyei tanács a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata, valamint a me­gyei pártbizottság 1973-ra szóló állásfoglalása alapján készített el. Ez az intézke­dési terv tartalmazza azokat a tennivalókat, feladatokat, amelyeket a megyei pártér­tekezlet és a IV. ötéves terv számunkra megszab — fe­jezte be nyilatkozatát Pén­zes elvtárs. Cs. B. ftPllt/l MEGYÉNK. A szatmárcsekei Haladás Termelő szövetkezet új központi épülete Látkép Nyíregyháza éj lakónegyedéről, a Jósavárosról. (Hammel J. felvételeid

Next

/
Thumbnails
Contents