Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

I. «(fa! W7J~"a'pí,ll!S rr. r— ... 1111 i —_________________ r. 9 ^ Újdonságok •$■ Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban & ------------------------­--—_—_____________ Növényvédelmünk helyzete, feladatai a mezőgazdaságban A savanyú találok javításának időszerű kérdései (1.) SZAKKÖNYVTÁRUNK: ja össze. A mezőgazdasági termelési folyamatok gépesítése kapcsolódik a mostani öt­éves terv egyéb feladatai­hoz: az alma termesztés fej­lesztéséhez, a takarmánynö­vények vetésterületének ki- terjesztéséhez, a gyepesítés­hez és az állattenyésztés fel­lendítéséhez. A gazdaságossági elemzés adatai, szerint a talajjavítás költségei 2—3 év alatt meg­térülnek. Kísérleti, s üzemi adatok szerint a savanyú ta­lajok meszezésekor az őszi búza 4 q-val, a kukorica 12 q-val. a cukorrépa 68 q-val, a lucerna pedig 23 q széná­val adott többet a nem me- szezett területekhez viszo­nyítva. A termésadatokban és a hatásokban különbségei! vannak ugyan, de az bizo­nyos, hogy a meszezés haté­kony és gazdaságos. A növények mészreakció* ja eltérő, ezért elsősorban a meszezésre legjobban reagá­ló növények termesztése ese­tén érdemes a savanyú tala­jokat meszezni. A meszezés termésnövelő hatása össze­függ a növények kalcium. tápanyag-szükségletével és a talaj savanyúság iránti ér­zékenységével. Nem véletlen, hogy a lucerna savanyú talajokon való termesztésé­nek előfeltétele a meszezés. Amíg a cukorrépa is jól meghálálja a meszezést. ad­dig a kukorica és búza köze- pesen, a rozs gyengén reagál a meszezésre. A meszezés tartamhatásúi a talajadottságok és éghajla­ti viszonyok egyaránt befo­lyásolják. A talajviasgálatoll szerint a meszezést követően egy évtizeddel is nagy elté­rések vannak a meszezett és meszezetlen talajok tulaj­donságaiban, ezt különben a termésadatok is jól tükrözik. A savanyú talajt* javítá­sához kalcium tartalmú anyagokra van szükség. Ezen anyagokat és a mészadagok megállapításának módját, valamint a meszezéssel kap­csolatos agrotechnika i teen­dőket a cikk folytatáséiban ismertetem. Dr. Margittay Mikid« főiskolai docens Kertészeti Kutató Intézet, és a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet munkatársai kö­zül válogatta ki. A nyitó fe­jezetet Hegedűs Ábel írta a növények biológiájáról, majd Sárai Dezsőné ismerteti a talajokat és a trágyákat. Jenser Gábor és Lehoczki János a növények védelmét ismerteti, Karai János a ker­tészeti gépeket és kézi esz­közöket, Diófási Lajos a szőlőtermesztést, Mercz Ár­pád a borászatot, Gyúró Fe­renc a gyümölcstermesztést. Balázs Sándor a zöldségter­mesztést. Nagy Béla pedig a dísznövénytermesztést foglal­Zsúfolt tanácskozóterem előtt nyitotta meg az elmúlt napok egyikén a növényvéde­lem megyei napját Kérgsztély József, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatója. A foko­zott érdeklődés egyebek kö­zött annak is szólt, hogy ez volt a Kállósemjénből a me­gyeszékhelyre beköltözött in­tézményben az első nagyobb rendezvény, de elsősorban az érződött az egész előadássoro­zat hangulatán, hogy mező- gazdasági üzemeink vezetői és szakemberei felismerték ennek az egyre tetebélyesedö munkának jelentőségét. Az igazgató bevezetőjében nem is mulasztotta el hangoztatni, hogy míg négy éve az ágazat­nak mindössze három szak­mérnöke volt. most már 99 működik, ezenkívül 150 tech­nikus és 4000 szakmunkás. Egy évtized alatt pedig a rovarölő szerek felhasználása 130 szá­zalékkal nőtt megyénkben, a gombaölőké 160 százalékkal, a gyomirtó szereké pedig 450 százalékkal! A szakmai nap legjelentő­sebb, átfogó előadását dr. Nechay Olivér, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium növényvédelmi fő­osztályának vezetője tartotta a növéhyvédelem fejlesztésé­nek kérdéseiről. Bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy egész növényvédelmi munkánk. Szervezetünk, az ide vonatkozó szabályok és rendeletek ab­ból indulnak ki, hogy a nö­vényvédelem üzemi feladat. Minden további fejlesztési el­képzelés is ezt folytatja. Elő­adását három fő gondolat kö­ré csoportosította. Külön ele­mezte a szakképzés, a sz I ve­zeti formák és a növényvé­delmi technológia várható alakulását a hazai növényvé­delemben. Szaktudás a növényvédelemben Már háromezer felsőfokú képzettségű szakember irá­nyítja, szervezi és segíti kuta­tásaival hazai növényvédel­münket. Eddig huszonegyezer szakmunkást képeztünk ki. Egy sor olyan képzési forma is kialakulóban van. melynek igénybevételével a jelenleg végzett, vagy végezni készülő egyetemisták, főiskolások is növényvédő szakképesítést •zerezhetnek. Növényvédelmi állomásaink vezetői, irányítói is csak magas képesítésűek lehetnék. Egész képzési rend­szerünk aránylag gyors sike­rének olyan jó a nemzetközi visszhangja, hogy a FAO. az egyesült, nemzetek élelmi- szergazdasági világszervezete á közeljövőben nálunk, a mi k; alakult képzési rendsze­rünkre alapozva akarja meg­valósítani a nemzetközi mé­rető képzést, elsősorban a feilődő országok számára, de nem utolsósorban gazdag nemzetközi tapasztalatcsere bázisául is. Az elért eredményekkel azonban nem elégedhetünk meg. Nélkülözhetetlen az ál­landó továbbképzés, mivel ál­landóan új vegyszerekkel van dolgunk és bővül a technoló­giai tudnivalók köre is. A továbbkénzésben ismét csak a növényvédő állomásokra vár fontos szereo. Legújabban az erdészetek is megkezdték a növényvédő szakemberek kénzését. A növényvédelmi szervezel fejlődése Éppen húsz éve. 1953-ban alakultak meg a növényvédő állomások. Ma már minden eszközzel rendelkeznek fon­tos 'ránviló munkájuk végzé­sére. A Szabolcs-Szatmár tn \ ve jelenleg a legkorsze­rűbbek közé tartozik. Még négy-ö* megyében kell kiegé­szíteni a korszerűsítést, la­boratóriumi felszerelést és mindenekelőtt a korszerű gcooark kialakítása szüksé­ges Ezenkívül mindegyik me­gyei növényvédő állomás kap cgy-cgy országos feladatot is, a megfelelő különleges la­boratóriumokkal, szakembe­rekkel. Hajdú megye például az öntözéses növényvédelem egyik kutató és vizsgáló bá­zisa lesz, a Szabolcs-SZatmár megyei —- a helyi lehetősé­gekhez és szükségletekhez mérve — az almatermesztésé. Az előadó ezután részlete­sen ismertette a repülőgépes növényvédelem előtt álló nö- > vekvő feladatokat. Máris van egy sor olyan üzemi társu­lás, melyek maguk vették meg a szükséges helikootert. Az előadó végül hangsúlyoz­ta, milyen fontos hatósági feladattok várnak a növény­védő állomásokra. Növek­szik a karanténszolgálat je­lentősége, a várakozási idő betartatásának fontossága. Nincs messze az idő. amikor majd nem lehet értékesíteni mezőgazdasági terméket, ha a bennük maradt vegyszer­maradékok meghaladják az egyre szigorúbban előírt mértéket. Svájc, az NDK és az NSZK máris új rendel­kezéseket hozott. Viszont a mi „sorompónk” is jól zár, az országba nem kerülhet be vegyszermaradék tekinteté­ben szabálytalan áru. Itt van fontossága a permetezé­si napló pontos vezetésének. A növényvédelem technológiája Talán a technológia a leg­fontosabb terület. Hiszen itt csúcsosodik ki mindaz, amit az oktató * okta­tott, a kutató kuta­tott. a szaktan ácskozás meg­tanácskozott. Kereteit vitat­A kormány szarvasmarha­programja alapján elkészült megyénk szarvasmarha-te­nyésztésének fejlesztési ter­ve. Hasonló fejlesztési tervet készítettek a tsz területi szö­vetségek tájegységenként, melyet ajánlásként a terme­lőszövetkezetek rendelkezé­sére bocsátöttak. A Mestersé­ges Termékenyítő Főállomás „tenyészbika-katalógust” adott minden mezőgazdasági üzemnek, minek alapján ki­választhatják a megfelelő apaállatokat. Feltétlen fontos az üzemeknek is elkészíteni a saját üzemi szarvasmarha­fejlesztési tervüket. Megyénk mezőgazdaságá­ban jelentős szerepet tölt be a szarvasmarha. Különösen nagy lehetőségek vannak a szatmár-beregi és a Tisza menti tájegységen. Nagyon sok üzem fő termelési ága le­het és így fő bevételi forrása is. A kormányprogram alap­ján hozott árintézkedések megfelelő színvonalú állatte­nyésztés mellett átlagosan 15 százalékos jövedelmezőségi rátát, eszközlekötés alánján 8 százalékos jövedelmezőségi rátát biztosítanak. Nyilván­való, hogv magasabb színtű termelés mellett a hatékony­ság is jóval magasabb lehet az átlagosnál. ígv a jövedel­mezőség is ezpket a számokai meghaladja. De usvanfgy igaz az is, hoev alaesnnvabb szín­tű termelés mellett rosszabb a ha+éVonvság, kevesebb a jővedelem. Néhány gondolatot kívánok felvetni az üzemi tervek el­készítéséhez: 1. A tervet 5—10 éves ners- aektívában kell átgondolni, és elkészíteni! Közismerten lacsgrt feilődő. hosszú te­nvés-ddeiű állatiéiról var S7Ó ÍÉvente egvet ellő két éc fél év a felnevelés? idő. sth> \ leeföhb tprtvécztői munka is csak évek múlva érezteti hatását. 2. A fejlesztési eTkénzelése- ket komplexen. télies össze­függésében ken áttekinteni é*- megtervezni. Nem hozhat eredményt a legkorszerűbb hatatlanul a gépesítés hatá­rozza meg. És itt sok min­dent újra kell fogalmaznunk. Jönnek a zárt termelési konstrukciók és ezekben egyetlen kis hiba több kárt okozhat, mint az eddigiekben hibák hosszú sora. Példának felhozta az előadó a cukorré­pa idei tavaszi problémáját a megszokott nyugati vegy­szer hiánya miatt. Az AGRÖ- TRÖSZT-öt kötelezték emi­att, hogy hasonló fontos vegy­szerekről jóval felhasználá­suk előtt, még január első felében gondoskodjon, te­kintet nélkül raktározási kér­désekre. De hozzá kell szok­nunk ahhoz is, hogy egyre több hazai vegyszert fogunk használni, különben a jelen­legi 25 millió dolláros im- portköltségek pár év alatt megkettőződnének. És meg is kell tanulnunk bánni velük, meft sok kifogás ismert sze­rek ellen — mint például a DIKONIRT-tal kapcsolat­ban — nem a vegyszer rossz hatásfokában, hanem a nem megfelelő technológia alkal­mazásából adódnak. S ha már az emberi, a szubjektív tényezőnél tar­tunk, az előadó élénken em­lékeztetett rá, hogy az elmúlt évben az egész országban öt halálos balesete volt nö­vényvédelmünknek Foszdrin- tól, ettől a veszélyes méreg­től. Kérte a megjelent szak­embereket, gondolják át, miért történt ebből három Szabolcsban... Az előadás összefoglalóul felsorolta a készülő utasí­tásokat, a most folyó kutatá­sokat és egy sor hasznos ta­pasztalatot összegezett a szakemberek előtt, (gnz) szakosított telep sem, ha nincs elegendő jó minőségű takarmány. De a bőséges ta­karmány is csak fél sikerrel járhat, ha nincs kielégítő ter­melőképességű állatállo­mány. Mindehhez jól képzett szakemberek, szakmunkások is szükségesek. 3. Nem állanak üzemeink rendelkezésére bőséges pénz­eszközök, éppen ezért minden üzem vizsgálja meg. hogy „hol szorít a cipő” és annak fejlesztésével kezdje a sort. Sok helyen nincs elegendő, jó minőségű takarmány, itt feltétlen a takarmánytermesz­tés és betakarítás fejlesztésé­vel kell kezdeni. De már ez évben el kell kezdeni, hogy minél előbb sikeres legyen a szarvasmarha-tenyésztésünk. 4. Nem szükséges minden üzemnek feltétlen részt ven­ni a szarvasmarhanrogram megvalósításában. Sőt, nem is szükséges minden üzemnek szarvasmarhát tartani. Van­nak más feladatok is. oéldául sertéstenyésztés, juhtenyész­tés, baromfitenyésztés, stb., amiből kivehetik részüket, és ezzel eleget tesznek a nép- gazdasági elvárásoknak, az üzemi szükségleteiknek. De ott, ahol az adottságok meg­vannak. vagy viszonylag ke­vés befektetéssel megteremt­hetők, foglalkozzanak szarvasmarha-tenyésztéssel. 5. Nagyüzemeinkben hatá­rozottan célul kell kitűzni a tenyészirány szétválasztását. Az üzemek többségénél a hús­termelés. kisebbik részénél a tejtermelés javasolható te- nyészcélnak. Természetesen az üzemi lehetőségek, adott­ságok alapján. Ott, ahol sza­kosított telepet építettek, akarva-akaratlan is a tej­termelés mellett döntöttek, most már ennek egyéb felté­teleit is meg kell teremteni. A hústermeléshez nem szük­séges ilyen költséges beruhá­zás. sőt felesleges, és így meg sem térülhet. 6. Bebizonyosodott, hogy magas színtű termeléshez zárt technológiák, zárt rend­szerek szükségesek. Ez pe­Szabolcs-Szafcmár megyé­ben nagy kiterjedésben a mezőgazdasági terület 45 %-án fordulnak elő olyan ta­lajok. amelyeknek kémhatása savanyú és ezzel összefüg­gésben termékenységük gyen­ge. A savanyú talajok a szatmár-beregi részen gyáko- ribbak, így pl. a Szamos— Tisza-közben az arányuk el­érj a 70 %-ot. A termékeny­ségük fokozásához feltétlenül szükséges a káros savanyú­ság csökkentése és a talaj tulajdonságaihoz igazodó ag­rotechnika alkalmazása. A talajjavítás sikeres vég­rehajtásához ismernünk kell. hogy melyek a javítást igénylő talajok és milyen a tulajdonságuk, valamint azt is tudnunk kell, hogyan kell végrehajtani a talajjavítást, milyen javító anyagokat és gépeket célszerű alkalmazni. 4 nagy adagú mű. trágya javító hatása Megyénkben előforduló sa­vanyú talajok tulajdonság és eredet szempontjából két nagy csoportra: a barna er­dőtalajokra, illetve az ön­tés- és réti talajokra osztha­tók. A barna erdőtalajok kö­zül a kovárványos és a rozs­dabarna erdőtalaj a legelter­jedtebb és főleg a Nyírség­ben találhatók. E talajoknak csak kis része erősen sava­nyú, nagyobb részük savanyú vagy csupán enyhén sava­nyú. Többnyire ezeken a te­rületeken nincs szükség a kémiai javitó anyagok alkal­mazására. Elsősorban a ta­laj szervesanyag-tartalmát dig ott valósítható meg leg­hatékonyabban, ahol horizon­tális együttműködések ala­kultak ki. Persze jó volna ver­tikális integráció is, de ennek , még véleményem szerint nem értek meg a feltételei. A ho­rizontális együttműködésnek azonban itt az ideje. Első lé­pésként létre kell hozni a tej­hasznosítású és a húshaszno­sítású tehenészetek szakem- t>ereinek külön-külön a szak­mai koordinációs fórumát, szakbizottságát, ahol időnként találkozhatnának és kicserél­hetnék tapasztalataikat. Fel­mérhetetlen haszonnal járna. Sajnos, enélkül minden üzem külön-külön meg fogja fizet­ni a „tandíjat”. Az együttmű­ködés ne cél, hanem eszköz legyen a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére. Ebben az ágazatban na­gyon sok tartalék van. A meglévő állomány genetikai termelőképessége ugyan nem kielégítő, de messze nem használtuk ki ezt a termelő- képességet sem. Különösen vonatkozik ez a tejtermelés­re. Éppen ez ad okot sok vi­tára a „hogyan tovább” kér­désében. Mindenki tud példá­kat felhozni pro és kontra és mindenkinek Igaza van. Csak éppen a szarvasmarha­tenyésztés topog egy helyben, legalábbis a termelési szín­vonalat és a hatékonyságot tekintve. A nagy anyagi áldo­zattal létrehozott szakosított tehenészeti telepeken a ter­melés eddig rendkívül ala­csony színvonalon maradt. Sok problémát megoldottak már mezőgazdasági nagyüze­meink. gondoljunk csak a ke­nyérgabonára. Reméljük, a szarvasmarha­tenyésztésben lévő gondokat is megoldják, ha a figyelem középpontjába állítjuk és a mennyiségi szemléleten túl minőségi szemlélet alakul ki, valamint akkor, ha komplex összefüggésében kívánjuk megoldani. Tóth József tejgazdasági szakmérnök kell gyarapítani, hogy jobb legyen a víz- és tápanyag­gazdálkodásuk. A műtrágyák közül a kalcium tartalmúa- kat célszerű előnyben része­síteni, mert így évről évre különösen nagy adagú mű­trágyázás esetén jelentős mennyiségű meszel juttatunk a talajba, s ezáltal a sava­nyúságot kellően tompítani tudjuk. Míg a barna erdőtalajok esetében a talajképző kőzet geológiai eredete és a horda­lékképződés törvényszerűsé­gei játszottak szerepet a ta­laj savanyúságának kialaku­lásában, addig az öntés- és réti talajoknál az előbbieken kívül a talajképződési folya­matoknak a növényzetnek és a kilúgozásnak is nagy sze­rep jutott. A bereg-szatmári talajok többsége nehéz mechanikai összetételű, kö­tött. erősen savanyú talaj. A talajjavításon kívül a víz­rajzi rendezés is szükséges, mert az országban még se­hol sincs belvíz, amikor a Szamos—Tisza-közben már van. A talajjavítás lehet: me­chanikai, kémiai és biológiai talajjavítás, attól függően, hogy a beavatkozás milyen módon történt. A mechanikai talajjavításnak lehet kémiai következménye, a kémiai el­járásnak is lehet mechani­kai hatása. A biológiai talaj- javítás befolyása általában mindkét vonatkozásban ér­vényesül. Ebből adódóan mindazon eljárások összes­ségét nevezzük talajjavítás­nak, amelyek elsődleges cél­ja a talajhibák megszünteté­se és a talaj termékenységé­nek fokozása. A talajjavítás hosszú időre vagy véglege­sen megváltoztatja a talaj tulajdonságait, emiatt a szak­ismeretnek és a szakszerűen végzett munkának rendkívül nagy a jelentősége. 4 savanyú talajok meszezése A meszezésre szoruló tala­jaink főleg a Szamos—Tisza- közben és a beregi részen vannak. E talajok javítása Kertészek új kézikönyve A Mezőgazdasági Kiadó második, bővített és javított kiadásban kedveskedett ez­zel az olvasmányos, de tu­dományos igényű, hatszáz ol­dalas kötettel a kertészek­nek. Katona József szerkesz­tőnek az az alapgondolata, hogy a kiskerttulajdonosok igényei semmivel sem ma­radnak el szakismeretek te­kintetében a hivatásos szak­emberek érdeklődésétől. Ker­tész — kertész, ez is. az is. Igényesség szempontjából te­hát nincs különbség kiskert és nagyüzem között, ha szak­ismeretről van szó. Tehát a tíztagú szerzői munkaközös­séget a Kertészeti Egyetem, a Dr. Galambos János új könyve hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokkal szol­gál a rohamosan átalakuló mezőgazdaságban dolgozó ember számára arról, mit is jelent a gépesítés. Főleg a mezőgazdasági üzemekbe ké­szülő fiataloknak nyújt tá­jékoztatást a műszaki szem­pontból leglényegesebb me­zőgazdasági gépelemekről, gépekről és technológiákról. A könyv legfőbb értéke tmgy érthetően ábrázolja azt a folyamatot, ahogyan az eredetileg csak az igavonó állatot helyettesítő traktor­ból munkagépek egész porá­val ellátott univerzális erő­gép lett. amely számos őrü­leten helyettesíti már az ember nehéz fizikai munká­ját. A 214 oldalas könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondo­zásában jelent meg. V» '\jV • • f» «!K fgif í-v. • •> 4 Megyénk szarvasmarha« tenyésztésének fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents