Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
I. «(fa! W7J~"a'pí,ll!S rr. r— ... 1111 i —_________________ r. 9 ^ Újdonságok •$■ Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban & --------------------------—_—_____________ Növényvédelmünk helyzete, feladatai a mezőgazdaságban A savanyú találok javításának időszerű kérdései (1.) SZAKKÖNYVTÁRUNK: ja össze. A mezőgazdasági termelési folyamatok gépesítése kapcsolódik a mostani ötéves terv egyéb feladataihoz: az alma termesztés fejlesztéséhez, a takarmánynövények vetésterületének ki- terjesztéséhez, a gyepesítéshez és az állattenyésztés fellendítéséhez. A gazdaságossági elemzés adatai, szerint a talajjavítás költségei 2—3 év alatt megtérülnek. Kísérleti, s üzemi adatok szerint a savanyú talajok meszezésekor az őszi búza 4 q-val, a kukorica 12 q-val. a cukorrépa 68 q-val, a lucerna pedig 23 q szénával adott többet a nem me- szezett területekhez viszonyítva. A termésadatokban és a hatásokban különbségei! vannak ugyan, de az bizonyos, hogy a meszezés hatékony és gazdaságos. A növények mészreakció* ja eltérő, ezért elsősorban a meszezésre legjobban reagáló növények termesztése esetén érdemes a savanyú talajokat meszezni. A meszezés termésnövelő hatása összefügg a növények kalcium. tápanyag-szükségletével és a talaj savanyúság iránti érzékenységével. Nem véletlen, hogy a lucerna savanyú talajokon való termesztésének előfeltétele a meszezés. Amíg a cukorrépa is jól meghálálja a meszezést. addig a kukorica és búza köze- pesen, a rozs gyengén reagál a meszezésre. A meszezés tartamhatásúi a talajadottságok és éghajlati viszonyok egyaránt befolyásolják. A talajviasgálatoll szerint a meszezést követően egy évtizeddel is nagy eltérések vannak a meszezett és meszezetlen talajok tulajdonságaiban, ezt különben a termésadatok is jól tükrözik. A savanyú talajt* javításához kalcium tartalmú anyagokra van szükség. Ezen anyagokat és a mészadagok megállapításának módját, valamint a meszezéssel kapcsolatos agrotechnika i teendőket a cikk folytatáséiban ismertetem. Dr. Margittay Mikid« főiskolai docens Kertészeti Kutató Intézet, és a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársai közül válogatta ki. A nyitó fejezetet Hegedűs Ábel írta a növények biológiájáról, majd Sárai Dezsőné ismerteti a talajokat és a trágyákat. Jenser Gábor és Lehoczki János a növények védelmét ismerteti, Karai János a kertészeti gépeket és kézi eszközöket, Diófási Lajos a szőlőtermesztést, Mercz Árpád a borászatot, Gyúró Ferenc a gyümölcstermesztést. Balázs Sándor a zöldségtermesztést. Nagy Béla pedig a dísznövénytermesztést foglalZsúfolt tanácskozóterem előtt nyitotta meg az elmúlt napok egyikén a növényvédelem megyei napját Kérgsztély József, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatója. A fokozott érdeklődés egyebek között annak is szólt, hogy ez volt a Kállósemjénből a megyeszékhelyre beköltözött intézményben az első nagyobb rendezvény, de elsősorban az érződött az egész előadássorozat hangulatán, hogy mező- gazdasági üzemeink vezetői és szakemberei felismerték ennek az egyre tetebélyesedö munkának jelentőségét. Az igazgató bevezetőjében nem is mulasztotta el hangoztatni, hogy míg négy éve az ágazatnak mindössze három szakmérnöke volt. most már 99 működik, ezenkívül 150 technikus és 4000 szakmunkás. Egy évtized alatt pedig a rovarölő szerek felhasználása 130 százalékkal nőtt megyénkben, a gombaölőké 160 százalékkal, a gyomirtó szereké pedig 450 százalékkal! A szakmai nap legjelentősebb, átfogó előadását dr. Nechay Olivér, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának vezetője tartotta a növéhyvédelem fejlesztésének kérdéseiről. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy egész növényvédelmi munkánk. Szervezetünk, az ide vonatkozó szabályok és rendeletek abból indulnak ki, hogy a növényvédelem üzemi feladat. Minden további fejlesztési elképzelés is ezt folytatja. Előadását három fő gondolat köré csoportosította. Külön elemezte a szakképzés, a sz I vezeti formák és a növényvédelmi technológia várható alakulását a hazai növényvédelemben. Szaktudás a növényvédelemben Már háromezer felsőfokú képzettségű szakember irányítja, szervezi és segíti kutatásaival hazai növényvédelmünket. Eddig huszonegyezer szakmunkást képeztünk ki. Egy sor olyan képzési forma is kialakulóban van. melynek igénybevételével a jelenleg végzett, vagy végezni készülő egyetemisták, főiskolások is növényvédő szakképesítést •zerezhetnek. Növényvédelmi állomásaink vezetői, irányítói is csak magas képesítésűek lehetnék. Egész képzési rendszerünk aránylag gyors sikerének olyan jó a nemzetközi visszhangja, hogy a FAO. az egyesült, nemzetek élelmi- szergazdasági világszervezete á közeljövőben nálunk, a mi k; alakult képzési rendszerünkre alapozva akarja megvalósítani a nemzetközi mérető képzést, elsősorban a feilődő országok számára, de nem utolsósorban gazdag nemzetközi tapasztalatcsere bázisául is. Az elért eredményekkel azonban nem elégedhetünk meg. Nélkülözhetetlen az állandó továbbképzés, mivel állandóan új vegyszerekkel van dolgunk és bővül a technológiai tudnivalók köre is. A továbbkénzésben ismét csak a növényvédő állomásokra vár fontos szereo. Legújabban az erdészetek is megkezdték a növényvédő szakemberek kénzését. A növényvédelmi szervezel fejlődése Éppen húsz éve. 1953-ban alakultak meg a növényvédő állomások. Ma már minden eszközzel rendelkeznek fontos 'ránviló munkájuk végzésére. A Szabolcs-Szatmár tn \ ve jelenleg a legkorszerűbbek közé tartozik. Még négy-ö* megyében kell kiegészíteni a korszerűsítést, laboratóriumi felszerelést és mindenekelőtt a korszerű gcooark kialakítása szükséges Ezenkívül mindegyik megyei növényvédő állomás kap cgy-cgy országos feladatot is, a megfelelő különleges laboratóriumokkal, szakemberekkel. Hajdú megye például az öntözéses növényvédelem egyik kutató és vizsgáló bázisa lesz, a Szabolcs-SZatmár megyei —- a helyi lehetőségekhez és szükségletekhez mérve — az almatermesztésé. Az előadó ezután részletesen ismertette a repülőgépes növényvédelem előtt álló nö- > vekvő feladatokat. Máris van egy sor olyan üzemi társulás, melyek maguk vették meg a szükséges helikootert. Az előadó végül hangsúlyozta, milyen fontos hatósági feladattok várnak a növényvédő állomásokra. Növekszik a karanténszolgálat jelentősége, a várakozási idő betartatásának fontossága. Nincs messze az idő. amikor majd nem lehet értékesíteni mezőgazdasági terméket, ha a bennük maradt vegyszermaradékok meghaladják az egyre szigorúbban előírt mértéket. Svájc, az NDK és az NSZK máris új rendelkezéseket hozott. Viszont a mi „sorompónk” is jól zár, az országba nem kerülhet be vegyszermaradék tekintetében szabálytalan áru. Itt van fontossága a permetezési napló pontos vezetésének. A növényvédelem technológiája Talán a technológia a legfontosabb terület. Hiszen itt csúcsosodik ki mindaz, amit az oktató * oktatott, a kutató kutatott. a szaktan ácskozás megtanácskozott. Kereteit vitatA kormány szarvasmarhaprogramja alapján elkészült megyénk szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztési terve. Hasonló fejlesztési tervet készítettek a tsz területi szövetségek tájegységenként, melyet ajánlásként a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátöttak. A Mesterséges Termékenyítő Főállomás „tenyészbika-katalógust” adott minden mezőgazdasági üzemnek, minek alapján kiválaszthatják a megfelelő apaállatokat. Feltétlen fontos az üzemeknek is elkészíteni a saját üzemi szarvasmarhafejlesztési tervüket. Megyénk mezőgazdaságában jelentős szerepet tölt be a szarvasmarha. Különösen nagy lehetőségek vannak a szatmár-beregi és a Tisza menti tájegységen. Nagyon sok üzem fő termelési ága lehet és így fő bevételi forrása is. A kormányprogram alapján hozott árintézkedések megfelelő színvonalú állattenyésztés mellett átlagosan 15 százalékos jövedelmezőségi rátát, eszközlekötés alánján 8 százalékos jövedelmezőségi rátát biztosítanak. Nyilvánvaló, hogv magasabb színtű termelés mellett a hatékonyság is jóval magasabb lehet az átlagosnál. ígv a jövedelmezőség is ezpket a számokai meghaladja. De usvanfgy igaz az is, hoev alaesnnvabb színtű termelés mellett rosszabb a ha+éVonvság, kevesebb a jővedelem. Néhány gondolatot kívánok felvetni az üzemi tervek elkészítéséhez: 1. A tervet 5—10 éves ners- aektívában kell átgondolni, és elkészíteni! Közismerten lacsgrt feilődő. hosszú tenvés-ddeiű állatiéiról var S7Ó ÍÉvente egvet ellő két éc fél év a felnevelés? idő. sth> \ leeföhb tprtvécztői munka is csak évek múlva érezteti hatását. 2. A fejlesztési eTkénzelése- ket komplexen. télies összefüggésében ken áttekinteni é*- megtervezni. Nem hozhat eredményt a legkorszerűbb hatatlanul a gépesítés határozza meg. És itt sok mindent újra kell fogalmaznunk. Jönnek a zárt termelési konstrukciók és ezekben egyetlen kis hiba több kárt okozhat, mint az eddigiekben hibák hosszú sora. Példának felhozta az előadó a cukorrépa idei tavaszi problémáját a megszokott nyugati vegyszer hiánya miatt. Az AGRÖ- TRÖSZT-öt kötelezték emiatt, hogy hasonló fontos vegyszerekről jóval felhasználásuk előtt, még január első felében gondoskodjon, tekintet nélkül raktározási kérdésekre. De hozzá kell szoknunk ahhoz is, hogy egyre több hazai vegyszert fogunk használni, különben a jelenlegi 25 millió dolláros im- portköltségek pár év alatt megkettőződnének. És meg is kell tanulnunk bánni velük, meft sok kifogás ismert szerek ellen — mint például a DIKONIRT-tal kapcsolatban — nem a vegyszer rossz hatásfokában, hanem a nem megfelelő technológia alkalmazásából adódnak. S ha már az emberi, a szubjektív tényezőnél tartunk, az előadó élénken emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben az egész országban öt halálos balesete volt növényvédelmünknek Foszdrin- tól, ettől a veszélyes méregtől. Kérte a megjelent szakembereket, gondolják át, miért történt ebből három Szabolcsban... Az előadás összefoglalóul felsorolta a készülő utasításokat, a most folyó kutatásokat és egy sor hasznos tapasztalatot összegezett a szakemberek előtt, (gnz) szakosított telep sem, ha nincs elegendő jó minőségű takarmány. De a bőséges takarmány is csak fél sikerrel járhat, ha nincs kielégítő termelőképességű állatállomány. Mindehhez jól képzett szakemberek, szakmunkások is szükségesek. 3. Nem állanak üzemeink rendelkezésére bőséges pénzeszközök, éppen ezért minden üzem vizsgálja meg. hogy „hol szorít a cipő” és annak fejlesztésével kezdje a sort. Sok helyen nincs elegendő, jó minőségű takarmány, itt feltétlen a takarmánytermesztés és betakarítás fejlesztésével kell kezdeni. De már ez évben el kell kezdeni, hogy minél előbb sikeres legyen a szarvasmarha-tenyésztésünk. 4. Nem szükséges minden üzemnek feltétlen részt venni a szarvasmarhanrogram megvalósításában. Sőt, nem is szükséges minden üzemnek szarvasmarhát tartani. Vannak más feladatok is. oéldául sertéstenyésztés, juhtenyésztés, baromfitenyésztés, stb., amiből kivehetik részüket, és ezzel eleget tesznek a nép- gazdasági elvárásoknak, az üzemi szükségleteiknek. De ott, ahol az adottságok megvannak. vagy viszonylag kevés befektetéssel megteremthetők, foglalkozzanak szarvasmarha-tenyésztéssel. 5. Nagyüzemeinkben határozottan célul kell kitűzni a tenyészirány szétválasztását. Az üzemek többségénél a hústermelés. kisebbik részénél a tejtermelés javasolható te- nyészcélnak. Természetesen az üzemi lehetőségek, adottságok alapján. Ott, ahol szakosított telepet építettek, akarva-akaratlan is a tejtermelés mellett döntöttek, most már ennek egyéb feltételeit is meg kell teremteni. A hústermeléshez nem szükséges ilyen költséges beruházás. sőt felesleges, és így meg sem térülhet. 6. Bebizonyosodott, hogy magas színtű termeléshez zárt technológiák, zárt rendszerek szükségesek. Ez peSzabolcs-Szafcmár megyében nagy kiterjedésben a mezőgazdasági terület 45 %-án fordulnak elő olyan talajok. amelyeknek kémhatása savanyú és ezzel összefüggésben termékenységük gyenge. A savanyú talajok a szatmár-beregi részen gyáko- ribbak, így pl. a Szamos— Tisza-közben az arányuk elérj a 70 %-ot. A termékenységük fokozásához feltétlenül szükséges a káros savanyúság csökkentése és a talaj tulajdonságaihoz igazodó agrotechnika alkalmazása. A talajjavítás sikeres végrehajtásához ismernünk kell. hogy melyek a javítást igénylő talajok és milyen a tulajdonságuk, valamint azt is tudnunk kell, hogyan kell végrehajtani a talajjavítást, milyen javító anyagokat és gépeket célszerű alkalmazni. 4 nagy adagú mű. trágya javító hatása Megyénkben előforduló savanyú talajok tulajdonság és eredet szempontjából két nagy csoportra: a barna erdőtalajokra, illetve az öntés- és réti talajokra oszthatók. A barna erdőtalajok közül a kovárványos és a rozsdabarna erdőtalaj a legelterjedtebb és főleg a Nyírségben találhatók. E talajoknak csak kis része erősen savanyú, nagyobb részük savanyú vagy csupán enyhén savanyú. Többnyire ezeken a területeken nincs szükség a kémiai javitó anyagok alkalmazására. Elsősorban a talaj szervesanyag-tartalmát dig ott valósítható meg leghatékonyabban, ahol horizontális együttműködések alakultak ki. Persze jó volna vertikális integráció is, de ennek , még véleményem szerint nem értek meg a feltételei. A horizontális együttműködésnek azonban itt az ideje. Első lépésként létre kell hozni a tejhasznosítású és a húshasznosítású tehenészetek szakem- t>ereinek külön-külön a szakmai koordinációs fórumát, szakbizottságát, ahol időnként találkozhatnának és kicserélhetnék tapasztalataikat. Felmérhetetlen haszonnal járna. Sajnos, enélkül minden üzem külön-külön meg fogja fizetni a „tandíjat”. Az együttműködés ne cél, hanem eszköz legyen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Ebben az ágazatban nagyon sok tartalék van. A meglévő állomány genetikai termelőképessége ugyan nem kielégítő, de messze nem használtuk ki ezt a termelő- képességet sem. Különösen vonatkozik ez a tejtermelésre. Éppen ez ad okot sok vitára a „hogyan tovább” kérdésében. Mindenki tud példákat felhozni pro és kontra és mindenkinek Igaza van. Csak éppen a szarvasmarhatenyésztés topog egy helyben, legalábbis a termelési színvonalat és a hatékonyságot tekintve. A nagy anyagi áldozattal létrehozott szakosított tehenészeti telepeken a termelés eddig rendkívül alacsony színvonalon maradt. Sok problémát megoldottak már mezőgazdasági nagyüzemeink. gondoljunk csak a kenyérgabonára. Reméljük, a szarvasmarhatenyésztésben lévő gondokat is megoldják, ha a figyelem középpontjába állítjuk és a mennyiségi szemléleten túl minőségi szemlélet alakul ki, valamint akkor, ha komplex összefüggésében kívánjuk megoldani. Tóth József tejgazdasági szakmérnök kell gyarapítani, hogy jobb legyen a víz- és tápanyaggazdálkodásuk. A műtrágyák közül a kalcium tartalmúa- kat célszerű előnyben részesíteni, mert így évről évre különösen nagy adagú műtrágyázás esetén jelentős mennyiségű meszel juttatunk a talajba, s ezáltal a savanyúságot kellően tompítani tudjuk. Míg a barna erdőtalajok esetében a talajképző kőzet geológiai eredete és a hordalékképződés törvényszerűségei játszottak szerepet a talaj savanyúságának kialakulásában, addig az öntés- és réti talajoknál az előbbieken kívül a talajképződési folyamatoknak a növényzetnek és a kilúgozásnak is nagy szerep jutott. A bereg-szatmári talajok többsége nehéz mechanikai összetételű, kötött. erősen savanyú talaj. A talajjavításon kívül a vízrajzi rendezés is szükséges, mert az országban még sehol sincs belvíz, amikor a Szamos—Tisza-közben már van. A talajjavítás lehet: mechanikai, kémiai és biológiai talajjavítás, attól függően, hogy a beavatkozás milyen módon történt. A mechanikai talajjavításnak lehet kémiai következménye, a kémiai eljárásnak is lehet mechanikai hatása. A biológiai talaj- javítás befolyása általában mindkét vonatkozásban érvényesül. Ebből adódóan mindazon eljárások összességét nevezzük talajjavításnak, amelyek elsődleges célja a talajhibák megszüntetése és a talaj termékenységének fokozása. A talajjavítás hosszú időre vagy véglegesen megváltoztatja a talaj tulajdonságait, emiatt a szakismeretnek és a szakszerűen végzett munkának rendkívül nagy a jelentősége. 4 savanyú talajok meszezése A meszezésre szoruló talajaink főleg a Szamos—Tisza- közben és a beregi részen vannak. E talajok javítása Kertészek új kézikönyve A Mezőgazdasági Kiadó második, bővített és javított kiadásban kedveskedett ezzel az olvasmányos, de tudományos igényű, hatszáz oldalas kötettel a kertészeknek. Katona József szerkesztőnek az az alapgondolata, hogy a kiskerttulajdonosok igényei semmivel sem maradnak el szakismeretek tekintetében a hivatásos szakemberek érdeklődésétől. Kertész — kertész, ez is. az is. Igényesség szempontjából tehát nincs különbség kiskert és nagyüzem között, ha szakismeretről van szó. Tehát a tíztagú szerzői munkaközösséget a Kertészeti Egyetem, a Dr. Galambos János új könyve hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokkal szolgál a rohamosan átalakuló mezőgazdaságban dolgozó ember számára arról, mit is jelent a gépesítés. Főleg a mezőgazdasági üzemekbe készülő fiataloknak nyújt tájékoztatást a műszaki szempontból leglényegesebb mezőgazdasági gépelemekről, gépekről és technológiákról. A könyv legfőbb értéke tmgy érthetően ábrázolja azt a folyamatot, ahogyan az eredetileg csak az igavonó állatot helyettesítő traktorból munkagépek egész porával ellátott univerzális erőgép lett. amely számos őrületen helyettesíti már az ember nehéz fizikai munkáját. A 214 oldalas könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. V» '\jV • • f» «!K fgif í-v. • •> 4 Megyénk szarvasmarha« tenyésztésének fejlesztése
