Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-27 / 97. szám
1 «Mal Um ________ KKUßT-MAGYARORSZAÖ IW. «prfüs St KAMBODZSA: Ui szabadságharcos offfenziva Rakétával lőtték Phnom Penh repülőterét A kambodzsai felszabadító fegyveres erők csütörtök hajnalban rakétatámadást intéztek Phnom Penh főváros katonai repülőtere és nyugati elővárosai ellen. Az első jelentések szerint 19-en meghaltak 62-en megsebesültek. Súlyos anyagi károk keletkeztek. Az akció mindössze 15 percig tartott. E rövid idő alatt rakéták tucatjai csapódtak be ellenséges állásokba. Mint az AFP' megjegyzi, a felszabadító erők Kambodzsában megkezdték az of- fenzíva új szakaszát. Országszerte támadják a Phnom Penh-i rezsim állásait, s egy nap alatt egyebek között elfoglalták a Phnom Penhtől mindössze 20 kilométernyire lévő Kompong Kantuot kereskedelmi központot, a fővárostól négy-öt kilométernyire felszabadítottak két falut, s a Phnom Penht Saigonnal összekötő 1. számú közút mentén megfutamo- dásra kényszerítették a rezsim két megerősített állásának védőit. Amerikai repülőgépek köztük B—52-es óriás bombázók, az elmúlt 24 órában is folytatták hadműveleteiket Kambodzsa eilen. Egyébként amerikai harci repülőgépek március hónapban mintegy negyvenezer tonna bombát szórtak le á Kambodzsa felszabadított területeire. Ez tűnik ki a Pentagon által szerdán Washingtonban nyilvánosságra hozott összesített jelentésből. E tömeges bómbatámadí- sok ellenére Elliot Richardson amerikai hadügyminiszter szerdán a kaliforniai Sacramentóban tartott sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva kijelentette: „Semmi alapja sincs” annak az állításnak, amely szerint az Egyesült Államok Kambodzsa bombázásának folytatásával totális háború kirobbantásának veszélyét idézi elő Délkelet-Ázsiában. Cinikusan azt mondotta, hogy Kambodzsában csak „folytatódik a háború, amely sohasem szűnt meg”. Szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Ál- lamoknak számos választási lehetősége van” az indokínai katonai beavatkozás folytatására, mindamellett kizártnak mondotta amerikai szárazföldi erők újabb bevetéeét. Végül elismerte, hogy Délkelet-Ázsiában „nincs tökéletes béke”, de magabiztosan azt állította, hogy az Egyesült Államok elérte „minimális békecéljait”, azt ugyanis. hogy biztosítsa a saigonl rendszer fennmaradását. KOMMENTÁR Rögös út Párizsba érkezett William Sullivan, az Egyesült Államok távol-keleti ügyekkel foglalkozó külügyminiszter- helyettese. A hírügynökségek Nguyen Co Thach személyében már meg is nevezik az amerikai politikus észak-vietnami tárgyaló partnerét. A hivatalos szöveg szerint a péntek délelőtt kezdődő megbeszélések célja, „hogy előkészítse a vietnami békemegállapodások szigorú végrehajtását célzó intézkedések megvizsgálását”. A kissé nyakatokért, gondosan fogalmazott indoklás mögött közismert a két magas rangú diplomata megbeszéléseinek nagyon gyakorlati, nagyon konkrét célja: május közepén a francia fővárosban újra tárgyalóasztalhoz ül a béke-megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások két főszereplője. Le Dúc Tho és Henry Kissinger, és a pénteken meginduló tanácskozás ezt készíti elő. Nyilván bőven lesznek máid. akik az újabb párizsi eszmecseréket hisztérikus hangulatkeltésre használják fel Máris akadnak hangok, amelvek szerint maga a Le pu'’ Tho—Kissinger találkozó ténye annak a bízónvftéka. hogy „veszélyben” forog masa a vietnami megáll apó- dás Nem tudni, mit hoz a jövő, de fgy ez nem igaz. Az első pillanattól kezdve kétségtelen volt. hogy az igazi békéhez vezető út Vietnamban. sőt egész Indokínában nem lesz, nem lehet könnyű. Az amerikai és a saigoni politika következtében ehhez túlságosan sok kollektív fájdalom, sérelem halmozódott fel. az sem meglepő, hogy a saigoni vezetés minduntalan megszegi a megállapodás alapvetően fontos cikkelyeit és ebben nem sokkal marad el mögötte az Egyesült Államok — elég az aknátlanítás szabotálására gondolnunk. A pánik mégsem indokolt és azok. akik szítják, sokszor tudatosan teszik ezt. Az igazság az, hogy minden nehézség és buktató ellenére néhány hónap alatt sok minden történt, nem utolsósorban éppen az, hogy mintegy állandósult a tárgyalások folyamata. Párizsban a hét elején a két délvietnami fél kezdett megbeszéléseket. a hét második felében az amerikai—VDK eszmecsere megújulására került sor Bíznunk kell abban, hogv a Józanság továhhra is diadal- maskcdiV i »öld asztaloknál Nincs rnk megoldás indokínában túl sok vér folvt. Az út rögös de végig kell menni rajta. ] Megnyílt az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkvában csütörtökön megnyílt az SZKP Központi Bizottságának soron lévőplénuma. A plénum meghallgatta Lieonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszámolóját „Az SZKP-nak a XXIV. párt- kongresszuson hozott határozatok teljesítése érdekében végzett nemzetközi tevékenységéről”. A plénum folytatja munkáját. Edward Gyerek foaadta Gáspár Sándort A magyar szakszervezeti küldöttség varsói látogatásának második napján, csütörtökön reggel Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta Gáspár Sándort, az MSZMP PB tagját, a SZOT főtitkárát. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt találkozón részt vett Wladyslaw Kru- czek, a LEMP PB tagja, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke is. Ezután megkezdődtek a magyar—lengyel szakszervezeti tárgyalások, amelyeken a magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a lengyelt Wladyslaw Kruczek vezeti. A felek köl- csönösen tájékoztatták egymást országaik szakszervezeti életéről, tevékenységéről. Hangoztatták a baráti szak- szervezeti központok közötti együttműködés, tapasztalat- és véleménycsere további fo- kozásának szükségességét. A heisink* tanácskozás kons* ruktív szakaszhoz érkezeit László Balázs, az MTI kü- löntudósitója jelenti: A helsinki nagyköveti tanácskozás csütörtökön a munkabizottság keretében folytatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet napirendjének előkészítését. A konzultáció köreiből származó értesülések szerint a 34 érdekelt ország képviselői a kétórás munkaülésen Igen tárgyszerű, jó munkalégkörben folytatták a vitát a harmadik pont, a kulturális együttműködés témájáról. Az eszmecsere általános légköre és az elhangzott felszólalások bizonyos elemei arra engednek következtetni, hogy az álláspontok felvázolása után most már ebben a kérdésben is megindul a konstruktív párbeszéd és a vélemények egyeztetése. Szerdán délután megkezdődött és csütörtökön folytatódott a vita a konferencia lebonyolításának költsége ről, iUletve a terhek elosz tásáról is. A szerdai ülést" a költségmegosztás elveire volt szó. Többféle elgondoló' merült fel, amelyeknek ke zös eleme az, hogy a telje' összeg kisebbik részét egyenlő alapon, nagyo’bbik részé* pedig az ENSZ költségvetéséhez való százalékos hozzájárulás arányában fizetnék be a résztvevő államok. Az a munkacsoport, amely jelenleg a pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, a későbbiekben a konferencia szervezésével és lebonyolításával összefüggő egyéb kérdéseket vitatja meg és készít róluk tervezetet. A szerkesztő minicsoportban csak csütörtökön délután kezdődött meg a munka, amelynek során naponként felváltva az első pont (biztonság) politikai, illetve katonai vonatkozásairól készítenek közös munkaokmányt a diplomaták. Helyünk a világban (5.) A közepes fejlettség gondjai A gazdaságilag közepesen fejlett országok okulhatnak az előttük járók példájából. Szinte készen, — ha nem is ingyen és áldozat nélkül — megkaphatják mindazt, amit a tudomány és a technika fejlesztésében másutt elértek, így egyebek között korszerű géprendszereket, kiforrott konstrukciós megoldásokat és gyártási eljárásokat vásárolhatnak. Okulhatnak az élenjárók kudarcaiból. hibáiból is. elkerülhetik a fogyasztás növekedésével járó torzulásokat, buktatókat. Kár volna tagadni, hogy a fejlett tőkésyilág „példája” a fogyasztói szokások alakulásában hátrányokkal is jár. A rendkívül fejlett telekommunikáció, főleg a televízió szinte percről percre a távoli falvakba Is eljuttatja a világ arculatának változásáról, a legújabb divatról és hobbyról, a manipulált és raffinált módon felfokozott fogyasztásról szóló híreket, eseményeket. S a gondot az okozza, hogy az egyértelműén jő tapasztalat — mint például az árubőség és választékgazdagság — nehezebben hódít tért, mint a rossz, a presztizsfogyasztás, a státuszszimbólum. Mostanában sokfelé bírálják a hazai fogyasztás új jelenségeit, s gyakran a javak gyarapodásával, az igények fokozódásával hozzák össze- függésbe a harácsolást, a kispolgárságot, az individualizmust. Van-e köztük valóban összefüggés? Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ez év januárjában az országos ideológiai tanácskozáson ezeket mon- dotta: „Az, hogy az emberek örülnek az életnek, hogy örülnek megnövekedett anyagi lehetőségeiknek, és ezeket tovább akarják növelni, nem kispolgáriság. A veszély ott van, ahol a fogyasztás öncéllá válik, az anyagi javak hajszolásává, ami a közösségi aktivitás. az emberi élet teljes- ségének rovására megy. Ez valóban a szocializmustól idegen. kispolgári szemlélet”. Egyesek fényűző, pazarló életmódja különösen kihívó és kirívó napjainkban, amikor még nem is kevesen — főleg a nagycsaládosok és a régi nyugdíjasok — megélhetési gondokkal küszködnek. Ezért, bár az anyagi ösztön-, -is ben a teljesítmé1 vek növelésére serkentő differenciálás változatlanul telidet, de közben, vele párlr.- -amosan, főleg szociálpolitikai intézkedésekkel a családi ;5vedelmek között meglévő különbségek felszámolására ;s törekednek. Ezért még a IV. ötéves terv időszakiban családipótlék-, és nvugdíj- emelésre kerül sor. Vagyis, szemben eev korábbi elképzeléssel. évről évre nem csökken. hanem növekszik a fizetési borítékon kívüli, tehát a munkateljesítményektől független, szociális jellegű juttatások aránya. A családi jövedelmek közötti különbségek mérséklését szolgálják, más oldalról a „csúcsok” nyesegetésével, a progresszív adópolitikával, az örökösödés, az adás-vétel „megdrágításával”, a személyes ingatlantulajdon mértékének korlátozásával. Kiket érintenek ezek? Számukat a (Folytatás az 1. oldalról) és vezettek be, melyek kedvezően hatottak a vállalati eredményekre. Az újítómozgalomban részt vevők száma azonban nem emelkedett a kívánalmaknak megfelelően. A Minisztertanács határozatában felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, egyben felkérte a társadalmi szerveket, hogy a gazdasági irányító munkában fordítsanak nagyobb gondot az újítórao*galom szervezésére, az újítások hasznosítására, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére. Utasította az Országos Találmányi Hivatal elnökét és az igazságügy-minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben dolgozzanak ki javaslatot az újításokról 6zóló kormányrendelet továbbfejlesztésére. Megbízta az Országos Találmányi Hivatal elnökét ég felkérte a ~ retek Országos Tanácsát, hogy egy éven belül hívják össze az újítók IV. országos tanácskozását. A Minisztertanács a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott arra, hogy a Genfben. június 6-án kezdődő nemzetközi munkaügyi konferencia 58. ülésszakán hazánkat kormányküldöttség képvisel- j«. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. közvélemény eltúlozza. 1970- ben például összesen 3136 kisiparos adózott 100 ezer forintnál magasabb évi jövedelem alapján. A havi 10 ezer forintos jövedelmet elérő, önáUó szellemi foglalkozásúak, művészek száma ugyanebben az esztendőben nem érte el az ezer főt. És mindössze 1600 vezető állású szakembernek (köztük a 750 vállalat, szövetkezet igazga- tójának, elnökének és helyetteseinek) vojt az 1970. évi jövedelme 100 ezer forint felett. Valószínűleg ennél nagyobb a magas jövedelmű újítók és feltalálók száma. A nagy jövedelemkülönbségek mérséklésére késztet a gazdaság adott szintje, csakúgy, mint társadalmunk szocialista jellege. Ne feledjük, hogy az egy lakosra — tehát a 10 millió magyar állampolgárra — havonta átlagosan 1500 forint pénzjövedelem jut.'Nem túl nagy összeg, de a gazdaság fejlettségéből eny- nyire futja. Számolni kell tehát azzal, hogyha egyes családokban a viszonylag szolid, 1500-as átlag többszöröséhez jutnak, akkor más családok- ban kénytelenek kevesebbel beérni, esetleg a napi megélhetési gondokat is vállalva. Vagyis a meglévő különbségek további csökkentése kívánatos. De úgy, hogy a személyi jövedelmek nagyobb hányadát továbbra is munka szerint differenciáltan osszák fel, hogy ezáltal ösztönözzenek-a teljesítmények növelésére, egyebek közt a családi pótlékok, a nyugdíjak emeléséhez szükséges anyagi fedezet megteremtésére. A készülő 15 éves távlati terv már a gazdasági fejlett- ség magas szintjének elérését tűzi ki célul, mégis az éves és az ötéves tervekhez viszonyítva kevésbé gazdasági, és sokkal inkább társadalmi jellegű. Nemcsak azért, mert a gazdaság öntörvénye, belső logikája szoros pórázon tartja a tervezőket rövidtávon, hanem azért is, mert hosszú távon érvényesíthetők felmér- hetően a szocialista társada- lom embercentrikus, nagy célkitűzései. Mint például a létbiztonság és teljes foglalkoztatottság. Vagy a fokozott gondoskodás az öregekről, a gyerekekről, a társadalom elesettjeiről. De hosszabb távon lehet a«* ra is igazán figyelni, hogy a növekvő hazai fogyasztás ne kövesse mindenben és mechanikusan a nyugati modellt. Különböző szabályozással (pl. ártámogatással, vagy adóztatással) bizonyos termékek fogyasztását ösztönözni, másokét visszafogni lehet, és szükséges is. Alapkérdés: milyen mértékben növekedjék hosszabb távon a reáljövedelem, a személyes fogyasztás? A választ jelenleg a szakemberek körében is élénken vitatják. Abban egyetértenek, hogy a gazdaság fejlődése évi 5—5,5 százalékos átlagnövekedést tesz lehetővé. De vajon célszerű-e ez? Akik a viszonylag magas átlag mellett érvelnek, azok joggal hangsúlyozzák, hogy az aktív bér- és szociálpolitikához ez szükséges. De az már kérdés, hogy a gyorsan növekvő fogyasztás önmagában elegendő lesz-e a jó fogyasztói közérzet kialakuló- sához. Egyre többen határozottan állítják, hogy nem. Inkább növekedjék valamivel szerényebb mértékben a fogyasztás — 15 év alatt még így is megkétszereződhet —, de feltétlenül nagyobb összegeket kell az úgynevezett fogyasztói infrastuktúra tej- lesztésére költeni. Mert mindenekelőtt a lakáshelyzet és tömegközlekedés gyökeres megjavítása és részben az üzlet- és szolgáltatóhálózat bővítése nélkül a jólét féloldalas, a magas fogyasztás is jogos elégedetlenséggel párosulhat. ★ Napjaink fogyasztói közérzetét nem csupán a fejletlen infrastuktúra, hanem sok más feszültség és kielégületlenség is beárnyékolja. Az előrerohanó igényektől, a növekvő szükségletektől persze nem rémülhetünk meg, hiszen ezek szolgáltatják a társadalmi és gazdasági fejlődés fő hajtóénergiáját. De ettől nem lehet rossz a közérzet, ha el tudjuk jól helyezni hazánkat a világgazdaság térkéoén, a történelmi fejlődés folyamatában, ha munkánkat és annak eredményét összevetve igényes, reális mércével vizsgáljuk önmagunkat, csakúgy, mint szomszédainkat, s a nyugati világot. Kovács József VÉGE Apró Antal fogadta a kanadai parlament küldöttségét Apró Antal, az országgyűlés elnöke csütörtökön hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó kanadai parlamenti küldöttséget. A kanadai parlament első hazánkba látogató delegációját Murial Mc Queen Fergusson. a szenátus elnöknőie vezeti. A találkozó alkalmából szívélyes eszmecserét folytattak a két ország törvén vh ózó testületének munkájáról. Részt vett az eszmecserén dr. Beresztóczy Miklós és Varga Gáborné, az országgyű- lés alelnö'kei és az országgyűlés más tisztségviselői. Jelen volt R. B. Edmonds, Kanada budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Délben Apró Antal a kül- döttség tiszteletére ebédet adott a Par’ament Gobelin- termében. Délután a vendégek budapesti városnéző körúton i'Tnorkedtek meg a 100 éves főváros nevezetességeivel. « -------------------------------------------------------Uiabb tizenhét helyi tanács alakult meg megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Cégénydányádon, Nagyszekeresen, Hodászon, Nyírosa- holyban, Porcsalmán, Nyír- gyulajban. Nyírcsászáriban. Nagyhalászban, Napkoron. Nyírbogdányban, Nyírteleken, Rakamazon, Barabáson, Csarodán, Ibrányban. Pénteken újabb huszonkét helyi tanács alakuló ülésére kerül sor, így befejeződnek az alakuló tanácsülések a fehérgyarmati, a kisvárdai, a nyírbátori és a nyíregyházi járásban, korábban megtartották az alakuló tanácsüléseket a nagy kallói járásban is. Mátészalka város tanácsa szombaton ül össze alakuló ülésre. Ezen a napon tanácsülés lesz Tyúkodon, ahol április 15-én először választottak nagyközségi tanácstagokat. A megyei tanács oklevelét — amely a nagyközséggé nyilvánításról szól — az ünnepi tanácsülésen adják át. Alakuló ülésre hívták össze szombatra Ilk és Nagyvarsány tanácsát is. A tanácsülések sorából kiemelkedik a nyírbátori >1 új városunk tanácsa v r- nap tart alakuló ülés: .-lekor lesz a városavató népség is. Előre Európa biztonságáért!
