Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

8, orda! fCBtST-MACj,?AllöRS2A(5 — StATÉSZALKAT TUK-r.ffKT.Ti'f r*m. a^rfös m Sportélet Jó hagyományok, új tervek Városunk fejlődése kulturális és sport­életünk területén is mind nagyobb követel­ményeket támaszt. Mátészalka és környékének dolgozói a múltban figyelemre méltó érdeklődést mu­lattak a sport iránt. Az idősebb sportbarátok egybehangzó visszaemlékezései szerint Má- észalkán 1921-ben alakult meg az első sportklub, amely akkor lényegében a lab­darúgócsapattal volt azonos. Az elmúlt több. mint 30 évhez sok em­lékezetes sportsiker és élmény fűződik. Ezek közül is kiemelkedik a felszabadulást követő években a labdarúgócsapat NB Il-es sze­replése. Még ma is példaképpen állítják sportolóink elé azokat a • lelkes játékosokat, akik sportszereiéiből és a sportklub iránti hűségből komoly eredményekre voltak ké­pesek. Jellemző volt a sport iránti érdeklő- désre. rajongásra, hogy a hazai mérkőzése­ken nem volt ritka a 3000—4000-es néző­szám: vidéki mérkőzésekre is tömegesen kí­sérték a szurkolók kedvenceiket. Figyelemre méltó jellemzője volt ennek az időszaknak az is, hogy a sportolók nagy többsége máté­szalkai születésű és lakos volt. Ez döntő je­lentőségű volt a klubhűség, a — sport nyel­vén szólva — lelkesedés szempontjából. Fiatal városunk megítéléséhez, kisugár­zó hatásának növekedéséhez az is hozzátar­tozik, milyen eredményekkel dicsekedhet most a sport területén. 1972-ben Mátészalkán három társadalmi sportegyesület volt. amellett valamennyi is­kola önálló sportkörrel rendelkezett. Sport­vezetőink felismerték, hogy minőségileg csak akkor léphetünk előre, ha az erőket egye­sítik. Fuzionált a két, legjelentősebb társa­dalmi sportegyesület: Mátészalkai MEDOSZ- Vörös Meteor Testgyakorló Klubja néven. Az egyesülés szükségszerű volt, mert így gazda­ságilag megalapozottabb; játékosállomány­ban számban és minőségben megfelelőbb; a vezetésben is előnyösebb feltételek alakultak ki a további sikeresebb működéshez. Jelenleg a sportegyesület a következő szakosztályokkal működik: NB II-es női ké­zilabda és ifjúsági csapat; NB Ill-as labda­rúgócsapat — a megyei bajnokság II. osztá­lyában szereplő tartalék — es ifjúsági csa­pattal Megyei bajnokságban szerepelnek a női és férfi röplabdázók. a súlyemelőik. Alkalom­szerűen működik a természetbarát szakosz­tály. Jelentős szerepet tölt be a legfiatalabbak rendszeres sportolásra ■ nevelésében az atléti­kai sportiskola. Mindezekben együttvéve 288 .igazolt versenyző folytat rendszeres sporttevékenységet 12 edző irányításával. A minőségileg is növekvő sportered­ményekhez megfelelő gazdasági megalapo­zottság is kell. Városunk jelentősebb üze­meinek politikai, szakszervezeti és gazdasá­gi vezetői már évek óta helyesen 1 át ják, hogy támogatásuk nélkül nem várhatók jobb eredmények. Különösen az ÉRDÉRT Válla­lat, az Állami Tangazdaság, az ÁFÉSZ, az építő-szerelő szövetkezet és az ISG mutat e téren jó példát. Ezeknek az üzemeknek a vezetői — jelentős és felelősségteljes beosz­tásuk mellett — társadalmi munkában te­vékenykednek ' a sportegyesület vezetőségé­ben, amellett anyagi eszközökkel is támo­gatják azt. Szerényebb összegű, de figyelemre méltó támogatást adnak még: a sütőipari vállalat, a tsz-ek közös építőipari vállalkozása. a. kútfúró vállalat, az Egyesült Erő Tsz eS 1973-ban jelentős anyagiakkal segít új üze­münk: a MOM is. Az MTS és a városi tanács vb támoga­tása egészíti ki minőségi sport egyesületünk gazdasági alapjait, s teszi lehetővé a rend­szeres sporttevékenységet. Ezek azonban még mindig nagyon sze­rény lehetőséget biztosítana!?., főleg a felsze- relések terén. A Mátészalkán működő és tá­mogatásra felkért 27 üzem és intézmény fe­le még csak nem is reagált az egyesület ké­résére. De jelentős azoknak az- üzemeknek a száma is. amelyek közönyösen szemlélik a minőségi sportszervezés gondjait; sem tár- sadalmi aktíváikkal, sem anyagiakkal, sem minőségi sportolók elhelyezésével nem haj­landók a közös gondokból részt vállalni. Ez a tény jogos elégedetlenséget vált ki a sportszerető emberekből, s a sportért ön­zetlenül tevékenykedő sportvezetőkből. Ahhoz, hogy a tömegesítésben és minő­ségileg is tovább léphessünk előre, még leg- alább 100—150 ezer forintra lenne szükség. Ez még erőteljesebb összefogást és egyes vál. (álatoktól nagyobb támogatást igényel. Az új vezetőség előtt még két fontos területen jelentkeznek sürgős tennivalók. Nagyobb gondot kell fordítani a tagszerve­zésre. Minden üzemben és intézményben ki­építik az aktívahálózatot a tagszervezéshez. Rendszeressé kívánják tenni a tagdíjfizetés;. Ez erkölcsi ég anyagi szempontból is jelentős tényező. A sport iránt érdeklődő embereket kérni kell, hogy ne csak addig adják oda szerény tagdíjukat a sportegyesületeknek, míg jól megy a labdarúgóknak. Több figyel­met kell fordítani a rendezvények bevéte­lére. Meg kell szervezni nemcsak a labda­rúgó, hanem az NB Il-es kézilabda-mérkő- zéseken is. Olyan légkört lehet teremteni a sportpályákon, hogy sportolóink szerény, fe­gyelmezett magatartása, lelkes küzdeni tu­dása és sportszerűsége vonzza a közönséget a rendezvényekre. Ez egyik fontos célkitű­zése az új vezetőségnek. A fúzió folytán létrejött új sportegye­sület vezetősége reális célokat tűzött ki a szakosztályok elé. NB Il-es nőd kézilabda­csapatunk minden elismerést megérdemel as igen előkelő ötödik helyezésért. Ez az edző jó munkáját is dicséri. Ennek a szintnek a tartása a további célkitűzésünk is. NB lir­as labdarúgóink őszi szereplésükkel nem di­csekedhetnek. A jó tavaszi rajt után további lelkes játékot, valamennyi itthoni mérkőzés két pontjának megszerzése mellett 2—3 pon­tot idegenből is el kellene hozná — a biztat bentmaradáshoz. Lényeges előrelépést jelent, hét az a lehetőség, hogy — hosszú évek után — ifjúsági csapatunk ismét részt vehet bajnokságban. Ez a csapatépítés legmegbíz­hatóbb útja. A megyei bajnokságok különböző osz­tályaiban szereplő többi szakosztálybeM csa­patainktól fegyelmezett, sportszerű játékot, tisztes helytállást várunk. Gondoljanak sportolóink mindig, mindenütt arra, hogy magatartásukkal fiatal városunk megítélésé- hez is hozzájárulnak, s legyen ez pozitív elő­jelű. A sportkedvelő közönségtől pedig 6A. reimet, buzdítást, megértést és támogatást várunk — hogy városunk a sport terén m előbbre léphessen. VAROSUNK NB II-ES NŐI KÉZILAB DACSAPATA. Megnyílt az újtelepi klubkönyvtár HÍREK IFJÜ KISZ-ESEK. Ünnepélyes külsőségek között tettek fogadalmat a mátészalkai ipari szakmunkásképző intézet ifjú KISZ-esei. Ké­pünkön : Csűrös Andor, a munkásőrség városi­járási parancsnoka az eskü sző vegét mondja. PEDAGÓGIAI HETEK. Fiatal városunk történetében első ízben szervezzük meg a pedagógiai heteket. A rendezvénysorozat gaz­dag programot ölel fel. Sor kerül pedagógiai, ifjúságpolitikai, városfejlesztéssel kapcsola­tos témájú előadásokra, amelyeket szaktár- gyi bemutató, iskolai kiállítás, kultúrműsor és sportrendezvény egészít ki. Hangulatos színfolt a megye képzőművészeinek alkotá­saiból szervezett kiállítás. A rendezvénysoro­zat Mátészalka valamennyi pedagógusa szá­mára nagy jelentőségű esemény, de különö- sen az a 3. sz. általános iskola nevelőtestüle­tének és úttörőcsapatának, mivel az iskolá­juk fennállásának tízéves évfordulójával esik egybe. OjABB ÖVODÄR. A városi tanács — az ISG. a sütőipari vállalat, a termelőszövetke­zet és a MOM támogatásával — 1973. április 1-én újabb óvodai csoport beindítását tette lehetővé. Ideiglenesen egy 25 fős csoport nyílt meg a Kisfaludy közben, a IV-es óvoda újabb tanulócsoportjaként. Tájékoztatjuk a szülő­ket, hogy a Keleti lakótelepen építendő 125 helyes óvoda tervezése elkészült. Az építke­zési munkát még a tavasszal megkezdik, az átadást 1974. szeptember 1-re tervezik. 1973. szeptember 1-vel azonban már ideiglenesen négy -óvodai csoport indul és ezzel 100 óvo­dás korú gyermek óvodai elhelyezését te­szik lehetővé. A IV-es óvoda bővítését (egy csoporttal, 25 hellyel) már megkezdték. 1973. szeptember 1-én a terv szerint már üzemel. IFJÚSÁGVÉDELMI NAPOK. A városi tanács vb. művelődésügyi osztálya, a Haza­fias Népfront városi elnöksége, a városi ta­nács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága, a KISZ városi bizottsága és a TIT városi szervezete gyermek- és ifjúságvédelmi napo­kat szervezett. A város területén előadások hangzottak el a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekekkel való foglalkozásról, a serdülőkor problémáiról, az iskola és a szü- lói ház kapcsolatának időszerű kérdéseiről. Sor került a városi tanács gyermek- és if­júságvédelmi albizottságának kibővített-ülé­sére is, amelyen az albizottság tagjain kí­vül részt vettek az üzemi ifjúságvédelmi fe­lelősök, valamint az iskolák ifjúságvédelmi megbízottai is. A gazdasági és intézményveze­tők részére pedig az ifjúsági törvényt és az abból adódó feladatokat ismertették a gyer­mek- és ifjúságvédelmi napok keretében. ÜTTÖRÖVEZETŐK KONFERENCIÁJA. A városi úttörővezetői konferencián volt mi­ről beszámolni, hiszen az eltelt három év út­törőink életében eredményekben és sikerek­ben gazdag időszak volt. Szorosabb lett az is­kolák és az úttörőcsapatok kapcsolata. Külö­nösen a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók és a veszélyeztetett körülmények között élő tanulók segítése vált eredményesebbé. A ta­nulószobák, szakkörök mind ezt a célt szol­gálták. Színvonalasabbak lettek kulturális és sportrendezvényeik, erősödött a csapatok gyer­mekszervezeti jellege, nőtt a gyermeki önte­vékenység hatásfoka, az önkormányzat szere­pe. Jobb kapcsolat épült ki a csapatok és a testvéri KISZ-szervezetek között, továbbá a termelőüzemek szocialista brigádjaival. A MÉK almatároló szocialista brigádjainak dol­gozói szocialista szombatokat szerveztek, s napi bérüket a kisegítő iskola úttörőcsapatá­nak ajánlották fel. A beszámolót élénk vita követte. Tizenöt hozzászóló részletesen beszélt az eredmények­ről, feladatokról. A résztvevők feladatként az úttörőcsapatok közötti kapcsolat további erő­sítését, a szocialista demokratizmus, a gyer­meki önkormányzat növelését, az iskola és az úttörőcsapatok további jó kapcsolatának ápolását, a nevelés hatékonyságának további fokozását jelölték meg. KORSZERŰ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA. A Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari Szö­vetkezet több. mint 30 féle szolgáltató tevé­kenységet végez. A Rácz-kertben — az OTP beruházásában épülő — házak­ban már az idén 175 lakást adnak át, ame­lyeket később újabbak követnek. Az emeletes házak építése eltér a hagyományostól, s ezért kialakították a korszerű építési technológiát. Mátészalkai Dalos Tavasz ’73 Ötödik alkalommal hirdettük meg a ta­vaszi negyedév visszatérő komolyzenei soro­zatát, Szerény anyagi lehetőségeinket maxi­málisan kihasználva évről évre olyan prog­ramot állítunk össze, mely megfelelő érdek­lődésre tarthat számot. Kellemes estét töltött el az, aki megte­kintette az ünnepélyes megnyitó előadást. A nyíregyházi Volán, a debreceni népi együt­tes és a budapesti Vasas táncosainak látvá­nyos bemutatója sokáig emlékezetes marad a közönség számára. Március 6-án a buda­pesti postás szimfonikusok hangversenye nyerte el a lelkes közönség őszinte elismeré­sét. Március 17-én ismét megrendeztük a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalvetél­kedőnket. A Dalos Tavaszt ezen az esten 18 városi fiatal tette igazán dalossá. Színvona­las versenyprogramjukkal, saját gyűjtésű népdalokkal kötötték le a nagyszámú közön­ség figyelmét. Március 25-én egész napos ren­dezvényen mutatták be műsoraikat a megye területéről jött énekkarok. Délelőtt a pa­rasztkórusok bemutatóját, délután a Kórus­pódium ’73 előadását látogathatták az ér­deklődők. Az utóbbiról a Magyar Rádió hangfelvételt készített. Április 16-án a Magyar Állami Operaház magánénekesei mutatták be műsorukat. Be­mutatásra kerültek az olasz operaszerzők legszebb dalai. A továbbiakban intézmé­nyünk és a Mátészalkai Zeneiskola közös bem ut a tóéi őadása i követke zn e k. Májusban két jelentős zenei esemény- nek lehetnek tanúi az érdeklődők. Május 11- én a Magyar Rádió népszerű Ki nyer ma? című helyszíni adására kerül sor a Hotel Szatmár nagytermében. Végül a Röpülj páva járási bemutatójával zárjuk be a rendez­vénysorozatot . Most, az ez évi sorozat közepe táján már megkezdtük a következő évi sorozat szervezését. Tervünk, hogy esetleg nagyobb központi támogatással lehetővé válna a műsorok számszerű növelése, a színvonal to­vábbi emelése. Tóth Tibor Szabálysértők A szabálysértők ügyében a városi tanács vb igazgatási osztálya évente több mint 200 esetben jár el. A lezárt, irattárba helyezett feljelentések, „bűnbánó” beismerések, határo­zatok között tallózva az embernek önkénte­lenül is az jut az eszébe, el lehetett volna kerülni? A válasz szinte minden esetben, igen, el! Elkerülhető, csak embertársaink, környe­zetünk, a jogszabályok nagyobb megbecsü­lése kell. Két tipikus eset. A vb igazgatási osztálya a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság feljelentése alap­ján B. J. mátészalkai lakos ellen járt el. A NEB-vizsgálat során a B. J. által vezetett, boltban próbavásárlást végeztek. Eredmé­nye: negyven fillér többletszámlázás és a „vásárlók megkárosítása” szabálysértési tény­állás megvalósítása. Vizsgálta a bizottság az árjelzések fel­tüntetésére vonatkozó előírások megtartását is. Kifogásolni való itt is akadt. Egyes áru­kon — főleg a zöldségáruk esetében — „el­felejtették” az árakat feltüntetni annak el­lenére, hogy az illetékesek is szó szerint is­merik az előírásokat: „Annak érdekében, hogy a vásárlók megfelelően tájékozódjanak, az árukat mértékegység és minőség szerinti árjelzőcédulával kell ellátni.” — Sót, a ren­delet még tovább fokozza a vásárlók védel­mét, amikor kimondja, hogy az árjelzéseket „jól látható módon” kell elhelyezni. E mulasztás eredménye egy újabb sza­bálysértés — „Az árjelzés elmulasztása” — tényállásának megvalósítása. Az enyhitő kö­rülményeket mérlegelve (B. J. esetében első eset). a kiszabott pénzbírság 400 forint A városi tanács rendelete kimondja: Má­tészalka város köztisztaságának fenntartása, a város lakosságának elsőrendű közegészség- ügyi érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki hatékonyan közreműködni köteles. R. B. mátészalkai lakos viszont nem így lett. Azóta néhány hónap eltelt, így volt ideje gondolkodnia azon a szabálysértésen, amely­nek elkövetéséért 500 forint pénzbírság meg­fizetésére kötelezték. R. B.-t a hatóság „köz- tisztasági szabálysértés” miatt vonatta fe­lelősségre. És ahogy a részletfizetés engedélyezése iránti kérelméből kitűnik, a havi 1600 forin­tos fizetését családja javára gondosabban is beoszthatta volna. És még egy dolog kívánkozik ide: a vá rosi tanács évenként 1,7 millió forintot köb arra, hogy szebbek, gondozottabbak. von­zóbbak legyenek parkjaink, tereink. A rendel kezésre álló anyagi erőforrásokat városunk lakossága 5,3 millió forint értékű társadalmi munkával toldotta meg. V. M. Március 24-én ünnepélyes keretek Között átadták az Újtelepen kialakított klubkönyvtárat. Az itt lakók kedvezőbb kul: turális lehetőségek között vehetik igénybe a több mint hatezer kötetes könyvtári szolgálta­tást, ami a helyben olvasási lehetőséget b biztosítja ízlésesen berendezett olvasótermé­ben, továbbá 50—60 fő befogadására alkal­mas klubterem áll a klubfoglalkozások ren­delkezésére, melyben a tv-nézés, TIT-előadá- sok, s egyéb kötött és kötetlen foglalkozások megtartására nyílik lehetőség. Az épület alagsorában pinceklubot alakítanak ki, ahol az újtelep fiatal lakóinak kulturális szórako­zását szervezik. Emeli a klubkönyvtár értékét, hogy let- ehozását jelentős társadalmi összefogás Tedményezte: az ÉRDÉRT, faipari vállalat, pari szakmunkásképző intézet, a városi ta- lács költségvetési üzeme, Mátészalka magán- kisiparosai közül pedig Erdélyi István kőmű* vés, Boleman József szobafestő és Tóth Béla zályhásmester. A klub berendezésére a váro­si tanács 130 ezer forintot költött.

Next

/
Thumbnails
Contents