Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
1973 äprftfs 2$. KEÉET-MAÖYARORSZAö 3. olé«! r Nem elég csak benevezni... Már menteitek néhány kilométert A győrteleki sikerek titka A MX) NK A VERSENY ISIIÉRT CÉLJAI: többet, jobbat, olcsóbban, de az eszközeit maga a „benevező” egyén, vagy brigád határozta meg. Egy lényegesen fejlettebb formája manapság a versenynek a szocialista brigád címért indított mozgalom, melynek nemcsak anyagi. hanem emberi vonatkozású céljai közismertek. A dolgozz hibátlanul munkamódszer végeredményben egy tudományosan kidolgozott munkarend, amely elsősorban arra apellál: amit végez az ember, annak tudja a célját és eszközeit, a jobb, hibátlan munka feltételeit. Ismerje az anyagokat, amelyekkel dolgozik, a szerszámok, gépek paramétereit, azt. hogy az esetleges „kiesés” milyen következményekkel járhat, mennyi a kötbér a késedelemért. s . mennyit vesz ki ez a kollektíva zsebéből és így tovább. Művelt és következetesen gondolkodó munkásokra, műszakiakra és adminisztrátorokra, vezetőkre van szükség. hogy a gyárból kikerülő termék minőségileg kifogástalan legyen. Nem elég ismerni például egy cipésznek manapság azt. hogy milyen a talp. a felsőbőr minősége, hanem tisztában kell lennie azzal is. hogy megfelelő hígításban kerül e hozzá a ragasztó. elegendő-e az a hőfok. amellyel rávulkanizál- ják a fejre a talpot stb. Jó. ha tudja a dolgozó, hogy a minőség fokozásával milyen anyagi előnyre tesz szert a vállalat. Évek óta ismerik ezt például a Nyíregyházi Szabolcs Cipőipari Vállalat dolgozói, ahol talán már a portás is tudja, hogy az első osztályú cipők arányának csupán egyszázalékos növelésével évente milliós tiszta haszonra tehet szert a kollektíva. Nem ok nélkül emelkedett fel ez a vállalat az évekkel ezelőtti már-már csőd széléről a kiválók közé. MEGFELELŐ FELKÉSZÍTÉS NÉLKÜL kár is jelentkezni a Dolgozz hibátlanul munkamódszer követésére. Amikor a napokban a MEZŐGÉP tiszaszalkai gyáregységében érdeklődtem a módszer bevezetése után. Szűcs Géza, a pártszervezetek csúcstitkára így beszélt: „Körülbelül egy év múlva mi is jelentkezünk.” Aztán ő is megmagyarázta; elő kell Harminc egyetemi hallgató érkezett Nyíregyházára a műit hét közepén, háromnapos tanulmányútra. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, zömmel az elmúlt év decemberében megalakult diákklub. a „Kelet-magyarországi Klub” tagjai. Mi ez a klub? Miért alakult? Miért, volt szükség arra. hogy a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanáccsal együttműködési szerződést írjon alá? A klub titkára IAngvat István negyedéves hallgató válaszol: „Lokálpatriotizmus. Ez a fő ok. Nem mi vagyunk az első tájegységi klub. Ha jól tudom, elsőnek a Bács megyei alakult meg. aztán jöttek a többiek. Most már négy van. Az a célja, hogy a jövő mezőgazdasági szakemberei ismerkedhessenek azzal a területtel. amely végzésük után a munkahelyük lesz. problémáikkal, lehetőségekkel. Az együttműködési szerződésnek is ez ad tartalmat. Részben Gödöllőn. az egyetemi klubban fogadunk szabolcsi előadókat —- az első ilyen már készíteni, meg kell szervezni az oktatást, a szakemberek továbbképzését Igaz, a gyárban az IKARUSZ-program keretében már igen kényes munkadarabokat is forgácsolnak. Szigorú a gyártásközi ellenőr- zés, tehát nagy a technológiai tegyelem. Igen ám, de nem egészen tudatos. Adói- gozó tudja már, hogy a tengelynek egy bizonyos része csak öt ezredmilliméter tűréssel készülhet, s hogy eny- nyi és ennyi a felületi finomsága. de hogy milyen célt szolgál ez, azt. már kevésbé. Nem elég tehát a ..benevezés”. A vállalkozást elő kell készíteni. Tanulással, továbbképzéssel. hogy ne csak automatikusan. hanem tudatosan vegye a kezébe az ember a szerszámot, egy-egy gép irányítását. Érezze, hogy a feeze alól kikerülő kész. vagy félkész, de végül is a gyárból komp'ettírozva kiadott árut más is a kezébe veszi. Használni szeretné, s esetleg meg is nézi; képes-e arra, amire hivatott... Csak a minap olvashattuk lapunk Fórum rovatában, hogy az egyik ipari szövetkezet szolgáltatórészlegéhez bevitt és „megjavított” rádió alig egy negyedórái használat után elkezdett füstölni és... Miféle önkontrollal végezte a munkát az a „szakember”, aki még arra is képtelen volt, hogy néhány percet üzembe állítsa az általa „megjavított” készüléket!? Mert ha a Dolgozz hibátlanul munkamódszer — talán — még nincs is bevezetve ebben a szövetkezetben, a lelkiismeret hogyan lehet nyugodt? A DOLGOZZ HIBÁTLANUL MUNKAMÓDSZER alapja a tudás és a tapasztalat gyakorlati alkalmazása. Amikor egy tanuló kezébe kapja a szakmunkás-bizonyítványt, még nem' mindenesetben ismeri tökéletesen a szakma kisebb-nagyobb fogásait. Vegyük csak példának a hegesztést. Két fém „összevarrásánál” annyi mindent kell figyelembe venni, hogy felsorolni is sok. A felületek tisztasága, távolsága, az elektródák — vagy autogénhegesztés esetén a pálca — vastagsága, bevonata, szilárdsága, ötvözete, a külső hőfok, az áramerősség, vagy a láng magjának a hosszúsága és így tovább. Elég csak egyet megtörtént. Zentay Gyulái, a vásárosnaményi termelőszövetkezet főkertészét láttuk vendégül, nagyon izgalmas előadói este volt, élénk vitával, amilyet csak diák el tud képzelni magának. Ez az első nagyobb rendezve nyünk. a szabolcsi háromnapos kirándulás. Vannak köztünk megyei születésű egyetemi hallgatók, jó néhány éppen szabolcsi ösztöndíjas. De a nagyobbik része a csoportnak olyan fiatalember, aki nem idevaló, mégis szeretne megismerkedni a megyével itt. a helyszínen, mielőtt elhatározza magát, hogy itt akarja leélni az életét, idehozza az egyetemtől kapott tudását.” Mintha csak neki válaszolna Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, úgy számolt be a megyét bemutató beszélgetésében a fiatal vendégeknek Szabolcs mezőgazdaságáról. ami megkapóan ábrázolta. mit jelent ez a terület a fiatal végzős diákoknak. Nem úgy mutatta be a megyét, mint hazánk mezőfigyelmen kívül hagyni, s máris hiba van a hegesztésben. S még a jobbik eset, ha használat előtt észreveszik. Az új munkamódszer a termelés beruházás nélkül történő, tudományos szintű növelése, minőségi önkontrollal... Ennek a módszer- nek — a keleti és nyugati államokban egyaránt — kötetekre való irodalma van. A szara tovi gépgyár egyik mérnöke például évekig munkálkodott a jelenlegi szovjet dolgozz hibátlanul munkamódszer kidolgozá- sán. Valóságos nemzetközi megmozdulás ez, amely — ha némileg eltérő elnevezésekkel is — egyaránt megtalálható a francia, vagy ame- rikai tőkés gyárában, vagy a szocialista országom üzemeiben. Az alapvető cél: a munkás ne adjon tovább fél- kész, vagy készterméket, előzze meg a selejtet még a gyáron, munkafolyamaton belül. Előkészítés nélkül azonban mindez vajmi keveset ér. Sokáig nem tudták például a Nyíregyházi Pálmában, hogy mi okozza az egyik terméknél a sok selejtet. míg ki nem derítették; egy forma emulziós kenőanyagának a keverési arányával volt a baj. Aztán meg azzal, hogy a kenőanyagot vastagon „vitték” rá a formára és az emulzió víztartalma a párolgás alkalmával buborékokat képezett a vulkanizált anyag és a forma között. Miután mindezeket kiderítették — tehát több akarással végezték munkájukat a műszakiak is —és a dolgozókat felvilágosították, szűnt meg az ilyen, elég tekintélyes meny- nyfcéget jelentő selejt A gyárban már híradója, valóságos üzemi újságja van a Dolgozz hibátlanul munka- módszernek. Tanfolyamokat szerveznek, ahol nemcsak szakmai, hanem üzemi, szervezeti ismereteket is szereznek a dolgozók. A MÉG GYERMEK CIPŐBEN JABO munkamódszer gyorsabb ütemű bevezetésében nagy szerepük van a szocialista brigádmozgalomban részt vevő dolgozóknak. Hiszen sem ez, sem a többi, jól bevált versenymozgalom, munkaverseny, nem zárja ki, sőt erősíti a DH munka- módszert, annak szélesebb körű elterjesztését. Tóth Árpád gazdaságának paradicsomát. Miközben elmondta, hogy a fő növényekben, almában, burgonyában, dohányban, zöldségtermesztésben és például egyes fajták magnevelésében mi a megye szerepe az ország mezőgazdaságában, hozzátette. mekkora harc folyt itt. mennyire forradalmi változások történnek. hogy a most belépő állattenyésztő telepek több húst fognak adni a népgazdaságnak. mint előzőleg az egész megye. Beszélt arról is. mennyire megbecsüli a megye a szakembereit, hány lakást építenek nekik, hányán vettek legutóbb is kedvezményesen gépkocsit és hogy most már jóformán nincs olyan falu, ahol sajnálnák az elnöktől, a főagronómus- tól és a főkönyvelőtől a jövedelmet. amit megérdemelnek a szaktudásukért. De legnagyobb sikere a befejező szavakkal volt az osztályvezetőnek. „összefoglalásul csak annyit mondhatok, hogy ezen a mostoha földön. ahol most a mezőgazdaságban dolgozó százezer család forradalmat csinál a A Szamos ott kanyargóit valaha a falu szélén. Medre ma is mutatja a folyó régi útját, de vize már nem él. Gyakran ki is szárad. Utoljára 1970-ben volt tele, amikor a Szamos és a Kraszna közén hömpölygőit a pusztító árvíz. Győrtelekel és a győrteleki határt is elöntötte. Az alig több, mint 1000 hektár területű Aranykalász Termelőszövetkezetben kereken 10 millió forint kár keletkezett. Az árvízkárt az ország megtérítette, de jó gazdálkodást senki se tudott adni. Viszont mégis történt valami. Az árvíz felrázta az embereket, akik abban az évben jóformán csak a kártérítésből és az adományokból élték. Ám tudták, hogy ez nem mehet így sokáig. Talpra kell állni, egészen talpra, mégpedig saját ésszel, saját erővel, ötvenéves és még idősebb emberek gondolkoztak így. Keresték a kiutat, az újrakezdés feltételeit, önmagukban, munkaképességükben és munkaszeretetükben bíztak. De a vezetés, a vezetés... Rájöttek, hogy azt kell megújítani. Biztatás az elnöknek 1970. november 14-én ült össze a közgyűlés. Uj vezetőséget választott. Elnöknek egy egészen fiatal embert, Magyar Sándort, aki akkor volt 26 éves és addig főállat- tenyésztőként működött, de levelező tagozaton már egyetemen tanult. Magyar Sándor maga is csodálkozott addigi beosztásán, hiszen speciálisan képzett öntözési szaktechnikus volt (felsőfokú öntözési technikumot végzett) és mégis az állattenyésztést bízták rá. Igaz, hogy a tsz-ben addig nem volt öntözéses gazdálkodás. Magyar Sándor cseppet se örült, amikor elnöknek választották, hiszen az árvíz után meglehetősen sivár és szegény' gazdaság irányítása szakadt a nyakába. De a tsz- tagok bíztak benne, hiszen fiatalon is határozott, magabiztos ember. — Vedd kezedbe a gyeplőt, Sándor és ne tétovázz. Indíts azon az úton, amelyről anytermelésben, van lehetőség rá. hogy a szakember fantáziája szárnyalhasson, hogy kibontakoztathassa tudását, vállalkozzék nehéz, de örömöt is jelentő próbálkozásokra.” Három napig jártak megyénkben a Gödöllői Egyetem Kelet-magyarországi Klubjának vendégei. A TIT elvitte őket 18-án Nyíregyházán városnézésre, majd Vencsellőre és Raksmazra. Csütörtökön Kisvárdán és Vaján jártak, pénteken a nyíregyházi Ságvárl és Vörös Csillag Termelőszövetkezeteket látogatták meg. A bú- csúzáskor, amikor már tele élményekkel indultak vissza, az egyetem hétköznapjai elé. még mindig az ünnepi vendégeskedés hangulatában beszéltünk dr. Mikecz Istvánnak. az egyetem gépészmér-, nöki karának dékánjával, aki szintén „tiszteletbeli” tagja a Kelet-magyarországi Klubnak. Ezt mondta: „Ezek a megyei klubok szerintem éppen arra Jók. hogy az anyaginál is erősebb, erkölcsi érdekeltséggel hassanak a fiatal szakemberekre. Azért jöttem el, hogy megfigyeljem, hogyan működik a valóságban ez a mechanizmus. Mondhatom, csak örülni lehet neki. hogy Szabolcs — diákszemmel — az egyik legvonzóbb terület a fiatal tehetségek kibontakozására.” Gesztet;* Nagy Zetten nyiszor beszéltél: a korszerűség útján. Ne félj. ha jói in- dítsz, mindenki követ és dolgozni fog — így bíztatták a fiatal Magyar Sándort. Ezzel kezdődött az, ami ma van és az is, ami ezután lesz. Az új úton már megtettek néhány kilométert, ha képletesen fejezzük ki az eredményt. De vannak kemény tények is. Az árvíz után — a kártérítés ellenére — majdnem 4 millió forint volt a mérleghiány. Ezt is átvette Magyar Sándor és az új vezetés. Ennek egyharmadát elengedték, de a többit ki kellett gazdálkodni, a szanálási hitelt vissza kellett fizetni. És 1972 decemberében az utolsó fillért is visszafizették úgy, hogy a kis győrteleki tsz az 1000 hektárnyi területén 21 millió 240 ezer forint értéket termelt 1972-ben, 7 millió forinttal többet, mint az árvíz előtti, 1969-es esztendőben. Egy tsz-tag 1972-ben átlago- san 19 800 forintot keresett. Egy 10 órás munkanapra 82 forint 50 fillér jutott. A tsz-t teljesen újjáépítették, átszervezték és korszerűen gépesítették. De hozzákezdtek a láprendezéshez, a meliorációs munkák elvégzéséhez is. amihez 80 százalékos állami támogatást kaptak, de így is nagyon sokba került. Viszont megérte, hiszen ott, ahol néhány éve még víz állt, ma 300 mázsa burgonya terem hektáronként. (Ennyi volt a tavalvi átlagos termés burgonyából.) Szorgalom, fegyelem, jó irányítás A meliorációs teljes rendezés lehetővé tette a nagy táblák kialakítását. Jelenleg a legkisebb tábla 70 hektáros, a legnagyobb 120 hektáros. Optimális táblaméretek ezek, amelyek lehetővé teszik a gépek üzemelési költségének csökkentését, teljesítményük fokozását, a jobb, a hatékonyabb kihasználást. A mindössze ezer hektárnyi területen 11 erőgép és egy DT lánctalpas traktor dolgozik. Enné! több gép nem kell. De van négy kombájn is. ami biztosítja, hogy 4—5 nap alatt befejezik a gabonafélék betakarítását. Azután másoknak mennek segíteni, természetesen pénzért. A láp lényegében már eltűnt. A meliorációs munkákat a következő esztendőben maradéktalanul befejezik. Csatornák szelik át a határt több helyen is. Ezekből öntöznek. Borsót, vörösherét, kukoricát és kertészeti növényeket, rendszeresen, már 287 hektár területen. Az idén alkalmazzák először a mélybarázdás öntözési módszert 60 hektár kukoricában és a 17 hektáros kertészetben, ahol elsősorban paprikát termelnek. Van 31 hektár alma és 15 hektár körte gyümölcsösük is. A körte új telepítés, az idén fordul termőre. Már szépen virágoznak a fák és bő termést ígérnek. Jövőre — a mélybaraz- dás módszerrel — a gyümölcsöst is öntözni szeretnék. Sőt, ha beválik a mélybarázdás módszer, akkor az összes kapás növényt, a napraforgót és a burgonyát is így öntözik... Az árvíz óta csak három esztendő telt el. Az új vezetőség megválasztása óta annyi se. Mi a fejlődés, a talpra állás, a siker titka? — Az emberek szorgalma és fegyelme — mondotta Magyar Sándor tsz-elnök. Az emberek — a tsz-tagok — véleménye más. — A talpra állás, a siker titka elsősorban a fiatal, rugalmas, hozzáértő vezetés — mondják az emberek. — Jó irányítás nélkül mi hiába dolgoznánk. összesen 337 tagja van a kts győrteleki terraetósaiteeékezetnek. de közülük már csak 190 dolgozik. E 190 ember átlagos életkora 53 év. És ami leginkább meglepő a győrteleki tsz-ben: minden vezető beosztású ember fiatal, valamennyien 30 éven aluliak. Nagy Miklós, a főagronó- nlus (1966 óta dolgozik a tsc- ben és 1971 márciusa óta íő- agronómus) mindössze ?a éves. A növénytermesztési agronómus, Pintér János 24 éves. Az állattenyésztő agro-, nómus, Erdélyi Sándor színá tén 24 éves. A gépcsoport vezetője, Pátor Attila csak 22 éves. A főkertész, Szatlóczki István 25 éves. A műhelyfőnök, Nehéz István 24 éves;' De fiatal a párttitkár, a zöldségkertészet vezetője és még a községi tanácselnök is. A legidősebb a szállítás vezetője. Fáki László. Ö már 30 éves... Együtt az emberekkel Valóban ez lenne a egyen-^ letes fejlődés, az eredmények és a korszerűsítések titka? Könnyen lehetséges.» Márcsak azért is, rnaü ezek a fiatal vezetők mind technikumot, vagy felsőfokú szaktechnikumot végeztek, de nem hagyták abba a tanulást. Valamennyien továbbtanulnak, egyetemre járnak és nápra kész gondolkozásukban a korszer' ;ég. Erdélyi Sándor kivételéve’ már mind nős, családos emberek^ egy-egy gyermekük van, és — talán ez is fontos! — valamennyien győrteleki -k. a községben laknak, élnek, mindenben együtt ez emberekkel, a tsz-tagokkal. Azt, hogy értenek a gazdáié kodáshoz és a korszerűséghez — konkrét eredmények bizonyítják. Már 35 mázsa búzát termelnek heírt.? -ómként, kukoricából májusi morzsoltban ugyanennyit, a lucerna tavaly 51 mázsa száraz termést adott hektáronként, a vöröshere 35 mázsát Tavaly 78 tehene és összeseit 280 szarvasmarhája volt a tsz-nek. Most 130 a tehenek, összesen 460 a szarvasmarhák száma. Az idén 1100 mázsa élő súlyú hízott szarvasmarha értékesítésére kötöttek! szerződést. Jövőre építenek egy tehénistállót és 180-ra növelik a tekének szamát. — Ennyi jószágnak tudunk takarmányt is termelni. Kicsi a szövetkezetünk, több jószágot nem bimánk tartani. Tejre és húsra egyaránt fejlesztünk, mert nálunk mindkettő jó. Sertéssel nem foglalkozunk, de az idén nevelünk 30 ezer baromfit. Mindezt az emberekkel együtt határoztuk el így, mert bármennyire rugalmas, vagy korszerű szemléletű a mostani fiatal vezetés, az emberek tapasztalatainak felhasználása nélkül hamar elakadnánk a fejlődés útján — mondotta Magyar Sándor elnök. Kölcsönösen tisztelik egymást Ez a fiatal vezetőgárda — mert ért is hozzá — folyamatos üzemelemzést végez és annak tanulságait mindig megbeszélik, s megvitatják a tsz-tagokkal. így mindig tiszta a kép: mi volt jó és mi rossz. Mit érdemes és mit nem érdemes csinálni, vagy termelni. így az idős tagság és a fiatal vezetők megértik és kölcsönösen tisztelik egymást. Példázza ezt az is, hogy a győrteleki Aranykalász Termelőszövetkezetben régebben állandó jellegű volt a civakodás. a lázongás, a panasz. a sérelem. Most...? A tavalyi zárszámadás óta az emberek nyugodtak, egr ien panasz se hangzott el. Szendrei József „Vonzó terület ez a tehetségek kibontakozására'1 Szabolcs — a gödöllői egyetemisták szemével
