Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

«m. ipfftk», wmw-wmmmmif *. A mátészalkai példa Jobb ellátás tsz-segítséggel Végre elkészült. Benne van a sok pénz és az idén vissza­adja az első forintokat. A mátészalkai Egyesült Erő és a jármi Alkotás Termelő- szövetkezetek közösen épített szakosított sertéstenyésztő és hízlalótelepéről van szó. Ere­detileg 36 millió forintra kal­kulálták és tervezték az épí­tési költséget, de több, mint 40 millió forintba került. a Cservenák Jenő tsz-elnök: — Az a fontos, hogy már kész és üzemel. Bár tudjuk, lesz még vele problémánk bő­ségesen, hiszen veszteséges benne a termelés. Az idén, az első évben is 2 millió forint veszteségre számítunk. Eny- nyit be is terveztünk. Nem baj. Csináljuk. Hús nélkül nem maradhat a lakosság. Valahonnan majd pótol­juk a veszteséget és hisz- szük hogy az árproblé­mák is megoldódnak. Ha előbb nem, 1975-ben biztosan. Hús viszont addig is kell. S ha már benne van a renge­teg pénz — nem hagyhatjuk üresen. Nem báníáb meg — Megbánták, hogy felépí­tették? — Nem, nem bántuk meg. Csak nem úgy jött ki a lépés, ahogyan számítottuk. Talán mondanom se kell, hogy nyer­ni akartunk, nem veszíteni. A mai követelményekhez iga­zodtunk és bíztunk a korsze­rűség előnyeiben... — És...? — Most is bízunk, de né­hány problémát országosan is rendezni kell. Elsősorban a felvásárlási árakat. A mai árak és termelési — üzemel­tetési — költségek mellett a szakosított telepeken nem le­het nyereségesen sertést hiz­lalni. Vannak persze más problémák is... — Például... — Elsősorban műszakiak. A berendezések nem úgy mű­ködnek, ahogyan az ajánla­tokban azt leírták. Gyakori az üzemzavar, a meghibáso­dás... — Milyen típusú a telep? — Agárdi. Agrokornplex. — A berendezés is? — Minden. Az egész tech­nológia. — És a sertésállomány? — Kahid. Kaposvári hibrid. Hússertés. Nagyon jó. A faj­tával nincs problémánk. A takarmányokkal annál több, Nem felelnek meg a követel­ményeknek. Nem tartalmaz­zák az előírt — és megfizetett .— tápértékét. Kénytelenek leszünk magunk, házilag megoldani a takarmánykeve­rést... 7000 hízó évente A telep tavaly augusztus ban készült ej, Benépesítettél E koca férőhelyeket, összesen 420 koca van. ö*szei megtör­téntek a bevemhesftásek. A első malacok február középé" „érkeztek” Ezek már híznak 50 napos korban kezdik ?. hizlalást, A jelenlegi lehető­ségek mellett 210 nap a kibo­csátási átlag. Vagyis: 210 na­pos korára kész a hízó. Vá­gásra kerül. Az évi hízlalóka- pacitás — jövőre, teljes üze­meléssel — 7000 darab lesz. Jövőre — a lehetőségek sze­rint — szeretnénk csökkente­ni a hízlalási időt úgy, hogy 190—200 napos korára kész legyen a hízó. Még ideáli- sabb a 180 nap... A telep vezetője Gasztner Ferenc. Fiatal, jó felkészült­ségű és a gyakorlati termelés­hez is kiválóan értő agrár­mérnök. ö is bízik. Azt mond­ja: 2—3 év múlva minden kö­rülmények közt biztosítani tudiák a rentábilis termelést, A telepen 22 ember dolgo­zik köztük három technikus, nyolc betanított munkás és három szerelő, tmk-szakmun- kás. A tsz tíz fiatal tarda ser­téstenyésztő szakmunka skén- ző iskolában tanul. Egv év múlva végeznek. Valameny- nylen a szakosított telepra kerülnek. Húsboítof nyitnak Mátészalkán általában, most különösen rossz a hús­ellátás. Az igények felét sem tudja a húsipar kielégí­teni. Különösen kevés a friss tőkehús, A mátészalkai Egye­sült Erő Tsz vezetősége segí­teni akar. Tőkehús-árusítási engedélyt kértek és kaptak a megyei tanácstól. A város kö­zepén — a járási tanácsi hi­vatallal szemben — van egy korszerű üzletházuk, amely­ben most tejet, édességet, csemégeárut, zöldséget és vi­rágot árusítanak. Ebben az épületben — átalakítással — nyitják meg a húsboltot. Lesz benne friss hús, töltelékáru és füstölt készítmény is. Tervezik egy kis kapacitású saját vágóhíd kialakítását, berendezését is. Az épület kész, csak át kell alakítani a követelmények szerint. — Régi törekvésünk, és Úgy érezzük erkölcsi köteles­ségünk is, hogy a lehetősége­ink szerint javítsuk Máté­szalka város lakosságának el­látását friss hússal és húské­szítményekkel — mondta Cservenák Jenő tsz-elnök. — Eddig nem kaptunk rá enge­délyt. De nem nyugodtunk be­le. Addig ostromoltuk az ille­tékes hivatalokat, amíg meg nem tört a jég. Hamarosan átalakítjuk az épületet és né­hány hét múlva elkezdjük a vágást és a húsárusítást. Ahol évente 7000 sertést hiz­lalnak meg -y ott mindig van olyan hízó. amely nem felel meg a húsipar követelmé­nyeinek- Például: súlyhatár alatt marad, vagy meghalad­ja azt, A tsz elsősorban eze­ket a sertéseket vágja le és méri ki saját boltjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a húsiparnak, az országos fo­gyasztásnak szánt hízott ser­tés mennyisége nem csökken gzendrei József Kongresszusra készül megyénk vöröskeresztet mozgalma l A tiszaberceli téglagyárban ebben az évben 11,5 millió téglát gyártanak kisméretűre átszámítva, nagyrészt a magán lakásépítők és a TÜZÉP megrendelésére. (Elek Emil felv.) Csütörtökön kezdi tanács­kozásait Budapesten a Ma­gyar Vöröskereszt IV. kong­resszusa. Megyénket kong­resszusi küldöttként dr. Ma­gyar János, a Vöröskereszt megyei elnöke, Pámer Józsej, a Vöröskereszt megyei titká­ra, Berek Lajos, dr. Csató Endre, Mándi Gyula, dr. Vin- cze Károly, Szabari János, Szabó Ferenc( Szűcs István, Szász Lászióné, Farkas And­rásáé, dr. Kövér Antalné. Tarr Zsuzsanna képviselik. Mint kongresszusi vendég utaztak Budapestre megyénk­ből Svarcz Miklósné, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának mun­katársa, Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese. dr. Váry János, a KÖJÄI, megyei vezető főorvosa és a járási titkárok, összesen hu­szonheten. Küldötteink magukkal vi­szik a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusára megyénk vöröskeresztes mozgalmának a tapasztalatait, a két kong­resszus közötti időszak moz­galmi eredményeit. A kongresszuson alkalmuk lesz elmondani, hogy a négy év folyamán tovább növeke­dett a helyi szervezetek te­kintélye a lakosság körében. Emelkedett a helyi szerveze­tek és a tagság létszáma. 1968-ban 338 helyi szervezet­ben 17 ezer tag tevékenyke­Kör járat a szolgáltatásoknál (2,) Számok és érvek néhány szakmánál Ha a háziasszonynak tünes elég pénze, akkor sorrendet állít fel: előbb ezt és ezt kell megvenni, majd más kö­vetkezik, végül van olyan, amire csak ha jut pénz, ak­kor költ. A szolgáltatásoknál is kénytelen-kelletlen fel kellett állítani egy ilyen sorrendet; melyek azok ágazatok, amelyeknek a fej­lesztése feltétlenül indokolt, ahol legjobban szorít a cipő, és melyek azok a részek, amelyek saját erőből, a las­san növekvő igények mellett fejleszthetők. így négy ága­zat került kiemelésre: a textiltisztítás, az elektro­akusztikai berendezések (rá­dió, televízió stb.) javítása, a lakáskarbantartás és a gépkocsijavítás. Minden nagyobb községbe eljutnak Néhány kisiparostól elte­kintve a Nyírségi Patyolat Vállalat jelenleg az egyetlen, amelyik az egyre inkább tért hódító textiltisztítással, mosással foglalkozik- A vál­lalatnál állandóan nő a be­adott ruhák száma, növek­szik az árbevétel. (Kivéve az 1970-es esztendőt, amikor a rossz gazdálkodás miatt visszaesés volt.) A több, mint harminc felvevőhellyel a me­gye minden nagyobb köz­ségébe eljutnak, az utóbbi időben javul a minőség Is. Azonban a vállalat jelentő­sebb fejlesztésre — ahhoz, hogy legalább a növekvő igényekkel lépést tartson — nem képes, ehhez állami tá­mogatást kap. Több mint ötmillió kereső hazánkban A KSH munkaerőmérlege szerint az ország mint­egy 10,4 millió (jelenleg 10 417 000) lakosából 6 millió 313 ezer a munkaképes ko­rú. a többi gyermek, illetve túllépte a nyugdíjkorhatárt. A közgazdasági értelembe" vett munkaerőforrás azon ban ennél nagyobb. mert munkaerővel a nyugdíjkor»", túliak egv részével is számol ni lehet A legfrissebb kimu­tatások szerint 347 ezrer folytatnak kereső foglalko­zat azok közül, akik túllép­ték a nyugdíjkorhatárt, E kategóriával együtt 6 millió 860 ezer ember alkotja a ha­zai munkaerőforrást. Közü­lük természetesen nem min­denkinek van kereső foglal­kozása. A gyermekkoron tú­liak közül is több, mint 600 ezren tanulnak, mások tae- •egek, vagy a gyermekneve­lés. a háztartás vezetése mi- itt nem vállalnák kereső foglalkozást. A legutóbbi kimutatások szerint összesen 5 millió 38 ezer hazánkban az aktív ke­reső, 28 ezerrel több, mint 1971-ben és 58 ezerrel több, mint 1970-ben. A keresők közül 2 millió 913 a férfi és 2 millió 125 ezer a nő. A népgazdasági ágazatok között tovább tart a munka­erő át rétegződése. A mező-, erdő- és vízgazdálkodás te­rületén dolgozók száma két év alatt 1 millió 313 ezerről 1 millió 261 ezerre csökkent, viszont jóval többen dolgoz­nak a kereskedelemben, a hírközlés területén és a szol- gáltatóhákjaakbaa Látszólag jobb a helyzet az elektroakusztikai cikkek javításánál. A vállalatoknak és szövetkezeteknek közel száz felvevőhelye működik, 114 kisiparos dolgozik ebben a szakmában, a javítás árbe­vétele Is gyors ütemben nő. a múl* évben már 21 millió forintot költöttek erre a megyében. Az ellátottság színvonala közel van az or­szágos vidéki átlaghoz. A tények mellett azonban van­nak kedvezőtlen tendenciák is: évek óta megoldatlan a jó alkatrészellátás, a GEL- KÁ-nak és a szövetkezetek­nek sincs elég pénze ahhoz, hogy a rengeteg fajta készü­lékhez elég alkatrészt tarta­lékoljanak, így egyik helyen sem tudják a javítási időt megfelelően lerövidíteni. Ezért érthetők a panaszok, amikor a javítás elhúzódása miatt, vagy azért, mert nem adnak cserekészüléket rekla­málnak az ügyfelek. „fillért»“ munkát Meglepően sokan végeznek lakáskarbantartást. Hogy egy konyha kimeszeléeére, egy vakolatjavításra mégsem lehet szakembert találni, a-n- naík oka. hogy a közel 1300 kisiparos és 30 szövetkeze} ilyen „filléres” munkával nem *zíve*en foglalkozik, nem lát henne üzletet, Pedig éppen az építőipari szövet­kezeteknél akadt több a múlt évben, amelyik gazdál­kodást problémákkal küsz­ködött. mert új beruházás kevés akadt, a karbantartás, ra viszont nem találtak megfelelő szervezeti formát. (S néhányan az érdekvédel­met most arra akarják fel. használni, hogy ágáljanak az iparengedélyek ellen, ahe­lyett. hogy felvennék a kon- kurrenciaharcot.) Persze olyan kisiparos is van. aki osak látszólag dolgozik a szolgáltatásban, hiszen egy évhen 600 ezer forint érték, ben vállalatoknak dolgozott (itt már kétséges, hogy ő egyáltalán dolgozott-e, vagy dolgoztatott), s mindezt ..megúszta” 400 forint bir­saggal. Vagyis a felügyelő, ellenőrző tanácsok nem min- dig szorítják a megfelelő ke­retek közé a lakáskarban tar- tást végzőket. Akinek elromlik az autója, az 65 helyre fordulhat a me­gyében. ahol foglalkoznak a javításával. Mégis a vállalási Iái 4Mt émm wk A Misi ellenőrök egy korábbi felmé­rése szerint eléri a 9—10 na­pot, de nem ritka ,a 3 hetes javítási idő sem, hiszen a többszörösére növekedett ja­vítási igénnyel sem szakem­berben. sem javítóbázisban nem tudtak lépést tartani. Itt főként a vidéki, jól fel­szerelt javítóbázisok hiánya a nagy gond. pedig az autó­sok tavaly már 22 millió fo­rintot fordítottak a javítá­sokra. Nem tartozik a kiemelt ágazatok közé, de mégis egy­re több embert érint, hogy kevés a méretes szabóság. Hiszen az, hogy egy vállalat­nál egy hónap múlva lesz az első próba éppen egy kisma­ma ruhacsináltatásánál. az mindenképpen hosszú idő. Pedig itt a későbbiekben a férfi- és női szabóknál egy­aránt csak a megrendelés nö­vekedésével lehet számolni, hiszen még az új méretskála után is a konfekció csak a lakosság felének tud éppen ráillő ruhát adni. De hogy másutt is van tennivaló, azt jelzi a korábbi írásban a fodrászokról szóló tapaszta­lat, vagy az, hogy éppen a megyében tudott hosszú időn át szélhámoskodni egy em- i bér azzal, hogy fényképfel- 1 vételek készítésére előleget' vett fel. Mindez a vidék, a I kin falvak ellátását sürgeti, | ahol kisiparos is csak elvét­ve akad. Pedig a különböző j szolgáltatásokat ők is igény­be akarják venni. 57.5 ml'l'ós segítség fejlesztésre Lehetne még szólni egyéb tevékenységekről is — mint az áruk házhoz szállításának a kiterjesztéséről, a keres­kedelmi előrecsomagolásról. a kisebb ipari javításokról, de ezeknél sem változik kü­lönösebben az összkép. Az utóbbi években viszont — a kormány 1969-ben megjelent rendelete után — a helyi ta­nácsok, a különböző irányító és érdekképviseleti szervek is számba vették, hogy milyen feladatok várnak rájuk, hol kémek segítséget, támoga­tást mástól, hogy megoldják feladataikat. Az anyagi se­gítség pedig — Szabolcs- Szatmár esetében — 57,5 millió forint a szolgáltatás fejlesztésére. Következik: Elpocsékolt milliók. Lányi Bolond dett. Ma csaknem 400 helyi szervezetben 26 és fél ezer vöröskeresztes tagot tartanak nyilván. A helyi szervezetek zöme lakóterületen működik, A vöröskeresztes munka középpontjában az egészség- ügyi felvilágosító munka áll. Az elmúlt négy évben 7793 egészségügyi előadást tartot­tak megyénkben, ahol a hall­gatók száma megközelítette a d00 ezret, A két megyei kon- torencia közötti időben kü- 'önhöző témakörökben 1723 ‘■"ifolvamot szerveztek. Értékelésük nyomé" 1972- ben 56 ezer lakóházra került fel a ..Tiszta udvar, rendes bár” megtisztelő címet jelző fáb)a. A polgári védelemmel "ss-»«fftogő feladatokat az elő­re meghatározott terv szerint végezte’- Aktivistáik különö­sen az 1970-es árvíz idején je­A Vöröskereszt helvi szer­vezeteinek a segftsáz<H-el tud­ták biztosítani a téli és a nvári kritikus hónapokban a kórházakban szükséges v*r- Tnennviséget Négy év alM - 74 pver véradó 20 ezer liter vérre' tárult a gyógvítő mun­kához. Ebből jelentős meny- nvíség jutott a hős vietnami népnek. Már minden úttörőcsapat­ban működik ifjúsági vörös- keresztes csoport. Tagságuk létszáma 12 ezerre nőtt. Csa­ládvédelmi munkában az anya- és a csecsemővédelem­re, a gyermek- és ifjúságvé­delemre, az öregek gondozá­sára koncentrálta erejét a Vöröskereszt. Minden városi és járási vezetőség mellett működik alkoholizmus elleni társadalmi bizottság. Sikeres­nek tartják az alkoholizmus elleni küzdelem hónapját — amelyet évente, októberben rendeznek. A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusán a 10 500 alap­szervezet 1 millió 60 ezer fel­nőtt és Ifjú vöröskeresztes tagját képviselő 500 küldött­ből alakított 11 szekcióülésen megyénk képviselői is ott lesznek, hogy megvitassák az eltelt négy esztendő vöröske­resztes mozgalmának a tevé­kenységét. megszabják a mozgalom előtt álló, a lakos­ság egészségét, kulturáltabb életét, a családok és bajba jutottak védelmét szolgáló to­vábbi feladatokat. Készülő új tv-játékok Több tueat tv-játékot for­gatnak ezekben a napokban a televízió és a MAFILM-síú- dióban. Az egyik legjelentő­sebb vállalkozás örsi Ferene háromrészes filmje lesz Zrí­nyi Miklósról. A Nyitott könyv sorozat­ban Cseres Tibor „Itt a föl­dön Is” úi elbeszélésköteté­ből kapunk ízelítőt. Ugyan­csak ebben a sorozatban ke­rül a nézőle elé Gábor egy naplopó naplója dmfi köny­ve is. A Lázadók efmfl ösz- szeállítás Szabó Istvánt, a magyar irodalom eléggé el­feledett alakját kívánja ref­lektorfénybe állítani. Az „Olvasta-e?” sorozat­ban Egy filozopter szerelmei címmel Szerb Antal két no- velláiát láthatjuk viszont. A világirodalmat többek között Walter Jens összeesküvés cí­mű „történelmietlen” törté­nelmi drámája képviseli. ... „És színész benne min­den férfi és nő” című soro­zat fő célja: a közönség drá* makultúrájának gazdagítá­sa. Tíz adásban tíz különbö­ző, de összefüggő utazást tehetünk a dráma történel­mi, társadalmi, filozófiai é* ízlésbeli tájaira. A szerkesz­tő, Regéczy Lilla „Játék a játékban” módon kívánja bevezetni az érdeklődőket írók, rendezők, díszletterve­zők közreműködésével Thália kulisszái közé. Az adásokban olyan témák szerepelnek, mint: Bohócok a színpadon, a Szétszedhető világ, a Forra­dalom fintora5 Madách szín* háza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents