Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

88flfcsÉll!6t5iH9HSSMEr A NAGYKÉPÜ PIPI (Ferter János rajzai) Avtandil Aóeflrvfíh A DOLGOZAT A tanárnő még be sem lépett az osztályba, már közölte is: — Ma dolgozatot írunk. A fo­galmazás címe pedig ez lesz: ^A «i vendé­günk”. Rövid gondolkodás ntán munkára is fog­tam a toliamat és írtam: ^A vendéget mindig az isten küldi. Az Dr hírnöke. így vélekedik róla a nagyapám. Én viszont úttörő vagyok. Az úttörő pedig nem hisz az istenben' Én a vendégben hiszek. Ha valakihez nem járnak vedégek, azt barátságta­lan, magának való embernek nevezik. Az én szüléimre ezt aztán igazán nem lehet ráfogni. Az én szüleim nagyon szeretik a vendégeket. Járnak is hozzánk a vendégek, mint a jó kút­ra. És ráadásul egy sem jön üres kézzel. Csak úgy ontják az ajándékokat! Jön a pulyka, a lyúk, a kismalac, a bárány, a borjú, sőt egy­szer tehenet is hoztak ajándékba. Ilyen nagy­szerű vendégek tisztelik meg a mi házunkat! Eszi is a sárga irigység a szomszédainkat. A mamám kíváncsi ördögnek nevezi a szomszédokat. Én nem tudom, hogy miért, de gondolom, ha a mama ezt teszi, akkor biztosan rá is szolgáltak erre a nem egészen megtisztelő címre. Apám nemrég kiküldetésben volt a járás­ban. Holnap mi onnan várunk vendégeket. Ér­dekel, hogy mit fognak hozni? Jó lenne méz. Én nagyon szeretem a mézet. A vendég az is­ten küldötte, ahogy a nagyapám állítja...” Esti mese — Kedves felnőtt gyerekek, ma este hallgas­sátok meg ezt a mesét. Az Óperencián túl, a Kisgalgócai Zabelosztó Vállalatnál történt. Ga­lambos igazgatót felmentették beosztásából és bizonyos Kiss Hugót nevezték ki helyébe. Ami viszont meglepő gyerekek nagyon, ez a Galam­bos egy cseppet sem bosszankodott, sőt való­sággal boldog volt. . — Végre, hogy leváltanak — újságolta a városban boldog, boldogtalannak. — Hiszen én úgyis csak a reprezentáláshoz értettem, meg rossz szellemet is alakítottam ki magam körül. Ideje volt, hogy megfelelő ember kerül­jön a helyembe. Galambos kisebb beosztást sem vállalt el a cégnél. — Ha rólam oebizomyosodott, hogy mint vezető nem értek a zabelosztáshoz — mesélte ismerőseinek —, kisebb beosztásban miért ér­tenék hozzá? Nem igaz? Inkább elmegyek szegkovácsnak — ezt már Hugónak mondta búcsúzáskor —, majd kacagva átölelte utódját és táncléptekkel hagyta el régi sikertelenségei színhelyét. — Ez igen — rebegte meghatotta« Kiss Hugó —, egyenes, karakán gyerek ez. De má ­sokban sem csalatkozott a vállalatnál. Például felfedezte, hogy az elosztást ikta­tók hivatalában egész nap csak fecsegnek, és semmit nem dolgoznak az emberek, összehívta őket vezetőstől és kemény bírálatot gyakorolt. Az osztály munkatársai szívélyesen szorongat­ták Hugó kezét és egymás szavába vágva ma­gyarázták, hogy mennyire igaza van és változ­tatnak magatartásukon. Fecsegés helyett ez­után dolgozni fognak. Az osztály vezetője pe­A dolgozatomra ötöst kaptam. A tanárnő megdicsért az egész osztály előtt — Te olyan reálisan írtad le s tényeket, hogy én felolvastam, a tantestület előtt Is. Min­denki dicsérte a dolgozatodat. Tanuljatok, hogy hogyan kell igazat szólóan fogalmazni — fejezte be a tanárnő az osztályhoz fordulva. örömtől dagadó kebellel futottam haza. Ott viszont kellemetlenség fogadott. A lépcső­házban rendőrök álltak. Á2 előszobában egyi­kük ült és írt valamit. A járásból érkezett vendég komor volt. A kezében egy keservesen bégető báránykát tartott. Az apám sárga volt, mint a kikirics. Azután apánkat, a vendéget, meg « W- ránykát elvitték valahová. — Gyermekem, valaki kiadott bennünket — szipogta anyám, magához ölelve a fejemet. Leírta, hogyan utazgat apád a járásban, is hogy minden egyes útja után hozzánk vendé­gek érkeznek. Apád soha többé nem lesz revi­zor, többé senki sem hoz nekünk tejes bá­rányt és hízott disznót. :— Ne sírj, mama — mondtam. — Ezért ötös jár, így mondta a tanárnő te. És meg te adta! — ötös? — kérdezett rá nagyrma. «W kü­lönösen figyelte előadásomat. — ötöt semmi­képpen nem adhatnak érte. Legfeljebb hár­mat... Fordította: Slgér Imre felnőtteknek dig egyenesen sírva fakadt, átölelte, mindkét arcán megcsókolta Hugót és kijelentette; ez a bírálat életének legszebb napja. Rájött milyen semmirekellő, hogy hagyta Így folyni az osztá­lyán a dolgokat, majd leült, megírta lemondá­sát és elment egy zöldségüzletbe zabot árulni. Kiss Hugó később azt is felfedezte, hogy az áruforgalmi főosztályon nem értenek az áruforgalmazáshoz, sőt, nemcsak ez a hibájuk, hanem az is. hogy sógor-koma alapon intézik a zab elosztását. Őket is összehívta Kiss, és elmondta a fen­ti észrevételeit. Itt is ríva fakadtak az emberek részben az örömtől, részben a meghatottságtól, hogy végre valaki bírálja a munkájukat. Egy kövér, cvikkeres csoportvezető pedig valóság­gal felsikított a gyönyörűségtől: elmúlt tehát az elvtelen dicsérgetés korszaka — mondta —, hála istennek, hogy van egy Hugónk! Ezt kiáltotta és azon minutában elment trafikosnak, mivel ő maga is érezte, hogy az égvilágon semmit nem ért a zab áruforgalma­zásához, és csak azért lehetett csoportvezető, mert .sógora az egyik kisgalgóciai főnöknek. Kiss nagyon boldog volt, hiszen munkáját elismerés és öröm vette körül. A Zabelosztó Vállalatnál mindenki el volt ragadtatva, hogy végre személy szerint megbírálják, hogy végire rámutatnak a hibákra, hogy végre-valahára befellegzett a langymeleg — én nem bántalak téged, te ne bánts engem — kapcsolatoknak. Ez szó szerint így történt Aki nem hiszi, nézzen utána— És ezzel kedves felnőtt gyerekek a mesé­nek vége, aludjatok jól, álmodjatok szépeket... KÉRÉSZI REJTVÉN*/ Gyerektartás 1870. április 22-én született Le- nin, az első szocialista állam megteremtője. Ez alkalomból idézünk Benjámin László „Le­nin” c. verséből két sort. Beküldendő sorrendben: áfügg. 1Ä.. vízsz. 3., függ. 1. VÍZSZINTES: L Női név. 12. Sporteszköz. 13. Bútordarab. 14. Csin-nel a vé­gén: kínai nagyváros. 15. Kétje­gyű mássalhangzó. 17. Cipész­szerszám. 19. Azonos mással­hangzók. 21. Kétszeres Kossuth - díjas költőnk, keresztnevének kezdőbetűjével. 24. Dohányzik. 26. Rágós névmás. 29. Élősdi. 30. Magas, meredek szikla, bérc. 31. A sok közül a legkiválóbb. 32. Tető is van ilyen. 34. Latin üd­vözlés. 35. Balatoni üdülőhely. 36. Női énekhang. 37. Gyönyörű munkát végez. 40. Gyom. 41. Erő, latinul. 42. Cselekvést ki­fejező szó. 43. Női név. 46. Ezt az összeget hozzávetőleges becs­iéi alapján állapítják meg (pl. napidíjra). 49. Rezső közepe! 51. Rálép. 53. A mohácsi csata vezére, nevének egynemű betűi. 54. Rezet ónnal kever, hogy bronzot kapjon. 56. Algériai ki­kötőváros. 57. Költő. 58. Nem engedélyez. 59. Közép-ázsiai no­mád népek kör alakú nemez­sátra. 61. MJI. 62. Nem tartá magánál. 63. LT. 65. Ellentétes kötőszó. 66. Növény része. 68. Hangoskodik a kutya. 70. Még­szilárdult vulkáni hamuból kép­ződött kőzet. 71, Kétjegyű más­salhangzó. FÜGGŐLEGES: 2. Hatos római szómmal. 3. Csúcsvégek! 4. Számnév. 5. Éra betűi. 6. Kuka egynemű betűi. 7. Ital fele! 8. NIL. 9. . . .-kótya, hóbortos. 10. Fonetikus mással­hangzó. 11. Előd. 16. Termet ( K). 20. ötven százalékig. 22. Női név. 23. kazal rééze! 24. A 4. függ. ii$ ez. 25. Nyugat-euró­pai nép többesben. 27. Zeller fele! 28. Kikötőváros a Lett SZSZK-ban. 33. Mesealak. 35. Csongrád megyei község. 38. Napszak. 39. Egy németül. 44. Madár. 45. Különleges, eredeti németül. 47. E korszakban élünk. 48. . . .csóka, tövises növény. 49. Itt jött létre az az egyezmény, amely véget vetett a francia— algériai viszálynak (fonetikusan). 50. Szín. 52. Nagy mennyiségben áraszt. 55. Fordított helyhatá­rozószó. 60. Moszat, tengeri hí­nár. 62. Tisztítóeszköz. 64. Tu­domány. 65. Pusztít, felforgat. 67. Vigyázó. 68. Utóirat. 69. Fo­netikus mássalhangzó. 71. AN. 72. Ismeretlen névjele. A megfejtéseket április 36-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET' FOGADUNK EL! Április &-i rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: . ezért és egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak.” Kelet Népe. Nyertesek: Ambrózy Gézáné, dr. Borsy Zoltán, Fehér Ilona, dr. Kubassy Tamásné, Székely Elememé nyíregyházi, Sípos Pi­roska .csengeri, Gáspár Agnes kántorjánosi. Felföldi István nagy halászi, Pethe Istvánná nap­kori és Fási Elvira tyukodi ked­ves rejtvény fej tőink. A nyeremény könyveket postán elküldtük. — Szervusz, Annus kám! — Szervusz, Jolikám! Hallom, elváltát! — Már két éve. Azóta újra férjhez men­tem. — No, ezt igazán gyorsan csináltad, — Nekem nem gyors. Hat évig vártam rá. — Az első férjed mellett? — Mit tegyek? Már akkor is Bandit, a másodikat szerettem. Fricihez csak azért men­tem, mert Bandi akkor még rossz anyagi vi­szonyok között élt, és nem tudtunk volna be­rendezkedni. Várnunk kellett, amíg a helyzet jobbra fordul. — örülök, hogy megtörtént, drágámI — Meg, de nagyon lassan, Annuskám! A gyerek csak a harmadik évben jött. No, akkor már elválhattam, mert a gyerektartásból elég szépen megéltünk az én aranyos Bandikám- mal. Igazán mondom, szép a kormánytól, hogy rólunk, gyermekes anyákról ennyire gondos­kodik. — Várj csak, Jolikám, valamit nem értek itt! Azért a tartásdíjból két személynek meg­élni mégse lehet! — Igaz, a bíróság csak 550 forintot Ítélt meg, de Frici könyörgött, hogy hagyjam nála a gyereket, inkább fizet a tartásdíjon felül még 700 forintot. Tudod, milyen gyengéd szí­vem van: nála hagytam. — A gyereket? — A gyereket! — Hiszen ez nagyszerül 550 forint tartás- díj, ráadásul 700 forint csak azért, mert a Fri- cinek átengeded a saját gyerekét. — De drága Annusom, honnan veszed, hogy a saját gyerekét? Mit képzelsz? — Hanem? — No hallod, te azt hiszed, hogy az én Bandikám egy pillanatig is eltartatná magái másnak a gyerekével? á. Déli es Gfe KÉP SZÖVEG NÉLKÜL \ MEGLEPETÉS (Kiss Ernő rajzai} I — MIT CSINÁLNA NÉLKÜLÜNK fOT hüsvét táján... TOJ.4SHELTZET \ wm 9pMs mi m dsm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents