Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

im i^m Képzeld, már majdnem befejeztem a hét­végi vityillómat, amikor... Itt leg'»!*''1' v,v-»rv*solódom a zajos város­Még maga is erre gondol, atyám?,.. (Kiss Ernő rajzai.) H TECHNIKA ■ Tudomány ^ TECHNIK A Tudomány A huszadik század „találós kérdése” Az akceleráció problémái ■ TECHNIKA SS Tudomány A tengerkutatás és a halászat Amerikai előrejelzések szerint a hetvenes évek az óceánkutatás évtizede. Az ember fi­gyelme fokozottabb mértékben fordul az óceánok mélye felé. Uj járműveken indulnak az óceánkutatók expedícióikra, új műszerek­kel és mérési eljárásokkal igyekeznek segíte­ni az óceánok mélyének felderítését és ki­aknázását. Az amerikaiak „Sea Grant” óceánkutatá­si programja — a hatvanas évtizedhez viszo­nyítva — jelentősen bővül. Ebben az évti­zedben nagy figyelmet fordítanak a tengeri haltenyésztés problémáinak. Érdekes kísérle­teket végeznek a Szűz-szigetek mellett a „La- mont Doherty Geological Observatory” tár­saság irányításával. Kb. 1000 méter tenger­mélységből hatalmas víztömeget szivattyúz­nak fel, amelyet a tengeri haltenyésztés szem­pontjából vizsgálnak. Ez a hideg mélyvizi ré­teg ugyanis rendkívül gazdag tápanyagok­ban. A hideg tengervíz emellett arra is al­kalmas, hogy kondenzálással édesvízzé ala­kítsák át. Lényegében ugyanezt a célt szolgálja a Hawaii-szigetek környékén végzendő kutatás. A Hawaii-szigetek Oceanográfiai Intézetének irányításával a sziget környéki vizeken hasz­nosítják az új „FLIP” típusú kutatóhajót. Ez egy 90 fokban billenthető óceánkutató hajó, amely a helyszínen függőleges helyzetbe hoz­ható, tehát mint lehorgonyozható torony mű­ködik, és kiinduló bázisa a 150—300 -méter mélységek között végzett víz alatti kutatá­soknak. Hawaii környékén ez a mélység szin­tén gazdag tápanyagokban. E hideg vizű ré­tegeket is a mesterséges haltenyésztés szem­pontjából vizsgálják. A Szovjetunió a hatvanas évtizedben annyira kifejlesztette víz feletti kutatóhajó­parkját, hogy e téren világelső. Most óceán­kutató tengeralattjáró-parkját erősíti. Üzem­be helyezték ennek a miniflottának legújabb egységét, a „Makrel”-t. A kétszemélyes zseb­tengeralattjáró maximum 40 méter mélysé­gig merülhet és halászhajó fedélzetén szállít­ják a kutatási színhely közelébe. A kis ten­geralattjárót kizárólag a halászati kutatás szolgálatába állítják. Halrajok vándorlásá­nak megfigyelésére és algakoncentráció víz alatti mérésére használják. A három tengerkutató nagyhatalom mel­lett ebben az évtizedben élénkül a japánok, az olaszok, az angolok és .a nyugatnémetek ten­gerkutatási tevékenysége is. Pontos vágóautomata Hengerelt lemezből készülő különféle al­katrészek legelterjedtebb előállítási módja a gáz- és a plazmavágas. A félkész termék pontossági követelményeitől és formájának bonyolultságától függően a vágás műveletét kézzel, vagy automatikusan végzik. Gáz és plazma segítségével vágó auto­mata gépek irányítórendszere többféle lehet Egyes gépek mechanikus sablon szerint mű­ködnek, mások pedig fotoelektromos másoló- készülékekkel. Egy sor hiányosság miatt azon­ban ezek az irányítórendszerek nem hasz­nálhatók optimális üzemmódban. Kis sorozatú termelés esetén például egyáltalán nem használják a viszonylag nagy szamban szükséges — és ezért gazdaságilag nem kifizetődő — pontos sablonokat. A fo­tomásoló rendszerek viszont nem elég pon­tosak, lassúak és nem zavarbiztosak. A Volgográdi Gépipari Technológiai Tu­dományos Kutatóintézetben konstruált készü- . lék lehetővé teszi a fenti két rendszer legtöbb hiányosságának kiküszöbölését. Az FŐSZ—4 nevű készülék a vezérlőegységet tartalmazó kisméretű feltétből, 1:10 es 1:9 léptékben dol­gozó másolóasztalból és a mechanikai meg­hajtást biztosító egységből áll. A FŐSZ—4 gyakorlatilag valamennyi gáz- es plazmavá­gó berendezésben alkalmazható. Előnyös tu­lajdonságai azonban leginkább a volgográdi Petrov gyárban kidolgozott Sztrela márkájú géppel párosítva mutatkoznak meg. Nagy, percenként több mint 2500 milli­méter vágási sebesség, pontosság — az elté­rések nem érik el az 1 millimétert — és za­varbiztosság teszik ezt a rendszert különö­sen kis sorozatú, illetve nagy pontosságot igénylő gyártás esetén pótolhatatlanná. A FŐSZ—4-ben tükrös, a rajz vonalát felölelő palásttal ellátott fix fotofejet alkal­maztak. Ez a lámpás kapcsolással ötvözött konstrukció egyszerűvé és könnyen kezelhe­tővé teszi a rendszert. . A másolás a rajz középpontja felé ha­ladva történik. A másolandó vonalak vastag­sága változhat Nagy előnyt jelent, hogy az elkészített alkatrészek méretpontossága nem függ a rajz megvilágítási viszonyaitól, kont­rasztosságától, tisztaságától és a vonalvastag­ság megváltoztatásától. A FŐSZ—4 kézi ce­ruzarajz alapján is képes dolgozni. A FŐSZ—4 rendszerrel felszerelt gépek hossz- és keresztirányú tengelyeikre tükör- szimmetrikus alkatrészeket tudnak kivágni, ami nagy számú apró alkatrész egy lemezből való előállítását teszi lehetővé — a vágószer­szám átállítása nélkül. A FŐSZ—4 rendszert Angliában, Francia- országban, az NSZK-ban és Japánban is sza­badalmaztatták. A Licenzintorg szovjet kül­kereskedelmi egyesülés a találmányra vonat­kozó szabadalmak eladását tervezi. Sztnyiszláv Szabolov A múlt század 30-as éveitől folytatott mérések azt bizonyítják, hogy földünk lakói­nak magassága évtizedről évtizedre nő és a gyermekek felnőtté érése egyre korábban kö­vetkezik be. A tudósok akcelerációnak nevez­ték ezt a jelenséget. A folyamat napjainkban is tart. 1961-ben a 18 éves fiatalok maga­sabbnak bizonyultak, mint 1941-ben. A növe­kedés átlagosan 8 cm volt. Egyszerű kiszá­molni, hogy míg az utóbbi 200 évben a fér­fiak magassága évtizedenként 1 cm-rel emel­kedett. addig 1941 és 1961 között évtizeden­ként már 4 cm-rel nőtt. A mai koraszülöttek kerek 1 cm-rel hosszabbak, mint a 3—4 év­tizeddel ezelőtt született társaik. A gyerekek tejfogai átlagban 1 évvel korábban hullanak ki és nőnek az állandó fogak, mint ez szá­zadunk 10-es éveiben volt. A jelenlegi 15 éves kamaszok a századelő 17 éves fiatalemberei­nek megfelelő fizikai fejlettségűek. Mindezek jól ismert tények. Az akceleráció a Föld minden országában megnyilvánul. Rengeteg hipotézis született magyarázatára. Koch német tudós feltételez­te, .hogy mindennek az oka a Nap. A mai gyerekek többet napoznak és ez jótékonyan hat fizikai fejlődésükre. Mi magyarázza azonban ez esetben, hogy a városi gyerekek jóval gyorsabban fejlődnek, mint a falusiak? A titokzatos folyamatot több tudós a táp­lálkozás javulásával próbálta igazolni. Igaz, hogy a második világháború nehéz éveiben a gyermekek és serdülők fizikai fejlődése lelas­sult. Az utóbbi évtizedekben azonban a nyu­gat-európai táplálkozásban alig következett be változás, ennek ellenére a fejlődési folya­mat tovább tart. Nem maradnak el az akcele­ráció területén az európai gyermekektől ja­pán társaik sem, habár táplálkozásuk jóval alacsonyabb színvonalon mozog. A falusi lakosok, akik több friss termé­ket fogyasztanak és általában a városinál egészségesebb életmódot folytatnak, fizikai fejlődésüket és magasságukat tekintve mégis elmaradnak a városiaktól. Akadtak, akik a jelenséget a Földet érő. az atomrobbantási kísérletek során keletke­zett sugárzással, a röntgenátvilágítások hatá­sával és a hatalmas rádióállomások erős elektromágneses sugárzásával magyarázták. Néhányan a kozmikus sugárzás erősségének fokozódását tartották a jelenség okának. Mások feltételezték, hogy az egyre nö­vekvő, a gyermekeket és serdülőket elborító információáradat mindennek az oka. A nszi- chológiai-idegi megterhelés fokozódása véle­ményük szerint a fizikai fejlődés gyorsulását idézi elő. Mindezek a hipotézisek azonban vala­miért „sántítanak”. Elsősorban azért, mert a fentebb felsorolt változások csak az utóbbi évtizedekben következtek be, míg az akcele­ráció folyamata legalábbis néhány évszázada tart. Ismeretes például, hogy a középkori lovagok fegyverzetét ma legfeljebb a 17 éves serdülők tudnák hordani. Mi lehet a huszadik század „találós kér-’ désének” valódi oka? így nevezik ugyanis a* akcelerációt. Ha helyes feleletet akarunk ad­ni a kérdésre, elmélyült elemzésnek kell alá­vetnünk a jelenség minden oldalát. E folya­matban szerepel az a meggyökeresedett el­képzelés, hogy Földünk meleg égövein koráb­ban következik be a fiatalok érése. A Balti­tenger partvidékének fiataljai korábban vál­nak felnőtté a mediterrán térség lakóinál, az angliai kamaszok pedig megelőzik indiai ét nigériai társaikat. Az akceleráció a nagy városokban a leg­erősebb. Míg a metropolisokban a gyermekek átlagos magassága az utóbbi 3 évtizedben 10 cm-rel nőtt, addig a kisebb városokban csak 7-tel, a falvakban pedig mindössze 4 cm-rel, A felnövekvő nemzedék számára termé­szetesen nagy jelentőségű a Helyes táplálko­zás, az orvostudomány legújabb sikerei, ame­lyek nagymértékben csökkentik a megbete­gedések számát, a folyamatnak azonban nyil­ván van valamilyen alapvető, fő oka. Ml lehet ez? A genetikusok tudják, hogy a termet, a fizikai érés, beleértve a nemi érést is — örök­lődik. Neves antropológus professzorok már a 20-as évek elején megfogalmazták azt a fel­tevést, hogy az emberek magasságára és fej­lődésére hatást gyakorol a lakosság külön­böző csoportjainak fokozott mérvű kevere­dése. Az emberiség kis közösségekben indult fejlődésnek, melyek fokozatosan nemzetekké alakultak. Az évszázadokon és évezredeken át meglévő faji, vallási, földrajzi ellentétek el­választották egymástól a különböző népes­ségeket, megakadályozták keveredésüket. Ea pedig a régóta jól ismert genetikai jelen­séggel, a heterózissal függ össze, yielynek lé­nyege, hogy a negatív gének hatása az örök­lődés során csökken, A genetikusok és az ál­lattenyésztők már néhány évtizede sikerrel használják fel e jelenség felismerését a me­zőgazdasági kultúrák terméseredményeinek javításában és a haszonállatok hozamának növelésében. Valószínűleg ez az egyik fő ok, amely * nagyvárosokban megfigyelhető fokozott akce- lerációs folyamatot magyarázza, ahol nemcsak egy nemzet különböző csoportjai keverednek egymással. Falun sokkal kisebb ennek a le­hetősége, ezért itt az akceleráció lassúbb. Az akceleráció problémája nemcsak a taá dósokat, de a ruhatervezőket, jogászokat, bú­tortervezőket, stb. is érdekli. Nem lehet ugyanis egynz.er, g mindenkorra megállapítani az iskolapadok méretet, a tanulók terhelésé­nek mértékét. Európa több országában ta­nácskoznak arról, hogy az általános iskolai képzést korábban kezdjék. S a legtöbb or­szágban több ruhaszabványt, eipőméretet és iskolai bútorméretet módosítani kellett. Nyilvánvaló azonban, hogy az akcelerá­ció folyamata nem vezet gigantikus méret® emberek kialakulásához. H. .K KERESZT REJTVÉN1/ 1912, április 15-én süllyedt el a világ akkori legmodernebb lu­xus óceánjáró hajója. Sok száz ember lelte halálát a tengerben. Hét szó: négy vízszintes és három függőleges, megfelelő sorrendben írva, első betűi ad­ják a hajó nevét. Ezt a hét szót keli beküldeni megfelelő sorrendben ügy, hogy az első betűk összeolvasásából megkapjuk a hajó nevét. VÍZSZINTES: 1. Vasúti szerkocsi, angolul. ?. Nikkelből, krómból, rézből álló Ötvözet. 13. Alföldi város. • 14. NSZK k1 kötővérosbeli. 16. Ein­steinium vegyjele. 18. A fale­vélnek is van. 20. Szovjet ex- sakkvilágbajnok. 21. Akna kö­zepe! 22. Ut, latinuk 24. Három síklappal határolt testszöglet. 27. A. régi császári és királyi rövidítése. 28. Spanyol folyó. 29. Csokoládémázzal bevont, lekvár­ral töltött korong alakú süte­mény. 30. AA! 31. A kubai kül­ügyminiszter. 32. Szándéka. 34. KAR. 35. Ilyen érv is van. 37. Hosszú női sál. 39. Régi (pl. ház). 40. Vízben haladó. 41. Vi­rág jelzője is lehet. 45. Drága szórmebunda, névelővel. 49. Belső szerv. 50. Fúvós hangszer. 55. TAE. 56. Aloe betűi. 57. Kór­lázi dolgozó. 58. Elérte a víz a száz fokot. 59. Félig ökölre! 60. Átok, kiközösítés az egyházból, görög eredetű szó. 63. Végte­lenül naív! 64. Puha fém. 65. LLY. 66. Folyó a SZU-ban. 68. KU. 69. Tejből készített, savany- kás ízű ital. 71. A perzsai sah alattvalója. 73. Ló tisztító eszköz. 74. Verses irodalmi műfaj. FÜGGŐLEGES: 2. Hegyben van! 5. Allathajtó használja ezt a szót. 4. Ott, né­metül. 5. Imre idegen nyelven. 6. Helyhatározó rag. 7. Igevég­ződés. 8. Ürmértéket. 9. Shakes- peare-1 drámai hős. 10. Illetve, rövidebben. 11. Ütóirat. 12. Ró­ma folyója. 15. Eurázsiái ország fővárosa. 17. Pénzzel üzérkedik. 1.9. Hidegebb időszakra. 21. Be­tegséget kezel. 23. Tó a SZU- ban. 25. A ^Halotti beszéd” egyik szava. 26. DEA. 27. Fran­cia kártyaszín. 32. Dél-amerikai hegylánc. 33. A fészkes virágúak családjába tartozó szívós gyom­növény. 36. Hárfaféle. 38. Ten­geri halfajta. 41. Újító, haladó. 42. Nyugat-belgiumi városka, nagy harcok színhelye az I. vi­lágháborúban. 43. Vissza: ősei. 44. Dunántúli város Veszprém megyében. 46. Város Ausztráliá­ban. 47. A tetejére tesz. 48. Ritka fémes elem (Ce). 51. Csecsemő­sírás. 52. RPA. 53. Lábaihoz. 54. A mohácsi csata vezére. 60. Gö­rög betű. 61. Fafajta. 62. Kötő­szó. 65. Eltakar. 67. Tanít-ásban van! 69. Kicsinyítő képző. 70. Szóval büntet. 71. Szovjet re­pülőgéptípus. 72. mi. A megfejtéseket április 23-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Április 1-i rejtvény pályázatunk helyes megfejtése: „Osztályomban bízni szüntelen* s osztályomnak szovjet katonái felemeltek engem, s nemzetem.” Nyertesek: Angyal Tibomé, Dóka Vidor, Gunyecz Istvánná, özv. Mészáros Barnabásné, Mi- kula Lászlóné nyíregyházi. Mol­nár Agnes buji, Barna Józsefné porcsalmai, Szabó Antalné sza- mosszegi, Szabó Miklósné tisza- berceli és Tóth Károly tisztabe­rek! kedves rejtvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. i — Te .mond tad, hogy ebéd előtt menjünk í Tiszába!...

Next

/
Thumbnails
Contents