Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
1973. ápftlis IS. eTr.ZT-MAGYARORSZÄO i. otaaa. A vendégváré« Ér(ny)oÍdalal I. Engedmény — kontra haszonkulcs Elkészült a húsvéti menetrend 36 mentesítő vonat Nyíregyházán — Egy nagymenüt kéfek! — Ki van ikszelve, kérem! Ez a rövid párbeszéd Nyíregyházán, a régi Szabolcs étteremben történt nemrég, vacsoraidőben, de történhetett volna másutt is. Hogy miért? Kiderül a pincér felvilágosításából. — Menüt csak délután háromig tudunk adni. Különben is, ezt írja elő a rendelet. Nos, ha itt úgy tudják, nyilván másutt sem kaptak megfelelő felvilágosítást, pedig a rendelet idestova egy éve jelent meg és a második pontban így rendelkezik: Az ország valamennyi II. és III. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzlete egész éven át déli 12—15 és esti IS—20 óra között legalább kétféle választékban napi menüt köteles kiszolgálni. Ez a ..félreértés” persze Csak egy kis része annak, amivel a Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben találkozik a vendég, de ennél jóval több hiányosságot fedett fel a tömegétkeztetés vizsgálatakor a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége. Például azt, hogy az előfizetéses menüből egyetlen étteremben sem készítenek heti étrendet; hogy a másnapi menüsort a főzést megelőző napon tervezik meg az előfizető és napi menükből; hogy hétről hétre ugyanazokat a leveseket készítik. Vagy az Ezerjó étteremben előfizetéses menüt csak utcán át történő értékesítésre készítenek és egy-egy menüt két napon át forgalmaznak. Magyarul: hetenként háromféle menü készül és még ez is hétről hétre ismétlődik. Ez pedig annyit jelent, hogy az előfizetőket — akik nem akarnak mindig ugyanazt enni — rákényszerítik, hogy étlapról válasszanak, az pedig már nyilvánvaló, hogy" •magasabb áron: A vizsgálat nemcsak az eddig leírtakra tért ki, hanem például arra is, hogy az éttermekben hogyan vételezik az anyagot. Hogy menynyire fontos volt ennek vizsgálata. kiderült a kisvárdai Kinizsi étteremben, de Nyíregyházán, a Körút étteremben is, A vizsgált napon egyik helyen sem készítették el a vételezést, a körúton pedig' egyáltalán nem is készült. Mi az eredmény? A Korútbay például 44 százalékkal adtak el több menüt, mint amennyit aznap főztek. Ez — egy kis jóindulattal — nyilván úgy történhetett, hogy nem az étlapon szereplő ételt szolgálták M. Kisvárdán pedig — mivel az ÁFÉSZ nem szabályozta az étel lemondását, az ebédjegyek eladásáról pedig nem tájékoztatják az éttermet — rendszeresen megkárosítják a vendégeket. Az Ezerjó és a Körút étteremben. amikor az árakat vizsgálták, kiderült: akik a kalkulációkat készítik, tévesen számolnak. Erre utal, hogy szinte naponta előfordulnak szorzás! hibák. Áz Ezerjóban például — ahol. a főszakács a tanulókkal készítteti 'a kalkulációt —• a vizsgált két nap alatt 21 elszámoló! árból 17 hamis volt. j És mi a helyzet, ha nincs számszaki hiba, ha a kalkulátorok jól számolnak? Akkor vajon olcsóbb lesz a napi menü ára? Mert. hogy olcsó legyen, arról gondoskodott az írás elején idézett rendelet: az üzletre megállapitott haszonkulccsal képzett árakból az I. osztályú helyen 20. a II. osztályú helyeken 15. a Hl. osztályú helyeken pedig 10 százalék árengedményt kell adni. Nos, ezt a kötelező engedményt valamennyi vizsgált helyen megadták és a menüárak mégis drágábbak lettek! Hogy sikerült ezt elérni? Úgy, hogy felemelték a haszonkulcsot: az Utasellátó 100 százalékról 108-ra. a feldolgozás nélküli haszonkulcsot pedig 70-ről 78 százalékra. De a vendéglátó is igénybe vette a maximális eltérési lehetőséget,1 sőt —■ a korábban ételekre nein alkalmazott — 5 százalékos zenés felárat is felszámolta. Néha mégis halljuk, hogv engedményt adnak a vendéglátók. mondjuk rendezvények alkalmával, vagy ha valaki nem ott fogyasztja el az ételt, hanem elvisíi. Még hirdetik is olvkor: elvitel esetén 20 százalék a kod. vezmény. Es ez valóban kedvezmény? Nem! Mert — éppen a menürendelet miatt — a vállalat csak az enged-, mény nélküli árból ad 20 százalékot, amit — I. oSZtálv esetén — mindenkéooen köteles megadni, másodosztályú helyen pedig marad a különbség. ami mindössze öt szá zalék. Árban! Mert a vendégek között a felszolgálók más különbséget is látnak. A Kőrút étteremben némául az előfizetéses étkezőket a tanulókra bízzák, a felszolgálóit szívesebben foglalkoznak az étlanról választó vendégekkel. De ugyanitt — hogy még ervszer visszatérjünk az írásbeli munkára — a véfelszések leírásának el- a vendégkárosí- tást és n társadalmi tulajdon. megkárosításának, lehetőségét ;B magában rejti, mivel utólag negvobb mennyiségű. vagy énpen fel nem használt ételnyersanvag elszámolására is lehetőség van. Mindetek csak a menük é* a tömegétkeztetés helyzetéről adnák tájékoztatást., arról, milyen módon használja ki á vendéglátó marimáljsan a lehetőségeit. Nyilván űgv gondoliák, ha valaki beül ebédelni. űgvls megeszi, ha 1—2 forinttal többért kapja, mint amennyiért elvárhatná. Pedig az ételforgalom után az állam is. fizet 12 százalék dotációt á vállalatnak. Következik: Mennyiért reggelizünk? Balogh József Plusz 30 mázsa húsvétra Javul a megyei húsellátás A megyei húsellátási operatív bizottság legutóbbi ülésén a főbb napirendi pont a megyei húsellátás javítása érdekében tett megyei tanácsi intézkedések megvalósításának ellenőrzése volt. Örömmel állapították meg az érdekelt szervek és vállalatok vezetői, hogy a tavaszi ünnepekre jelentősen javul a fogyasztók igényének kielégítése — ha teljesen még mindig nem sikerül is. A fölöttes szervek a következő, — április 15 és 22-e közötti —, hétre háromszáz mázsával több tőkehús forgalomba hozását engedélyezték. Ez önmagában érezhetően javuló húsellátást eredményez a húsvét előtti hétre. Az említett háromszázmázsás pluszon kívül füstölt- áruból további 330 mázsával több lesz a következő héten a megye elárusító helyein. A megyei tanács kérésére a baromfihúsból a szokásos heti 120—130 mázsa helyett a következő héten körülbelül 230 mázsa kerül az üzletekbe, hogy aki másfajta húsféleséghez nem jutott, ne menjen haza hús nélkül. Ugyancsak a megyei tanács kérésére a FÜSZÉRT a szokásos mennyiség többszörösét viszi szét az üzletekbe készételből. húskonzervből, tehát a friss húst jől pótló áruból. Az említett intézkedések végrehajtását és a megtett ígéretek beváltását a megyei tanács kereskedelmi osztályának ellenőrei szigorúan ellenőrzik. Az eddigi ellenőrzések során olyan tapasztalatokról számoltak be. hogy a Sza- bolcs-Szatmár megyei húsellátás utóbb javult és további javulás várható a következő hetekben. A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben foglalkozott a megyeszékhelyen * foglalkoztatott csökkent munkaiképességű dolgozók helyzetével. Megállapította, hogy a városban a csökkent munkaképességű dolgozók munkába állítása, illetve vállalaton belüli rehabilitációja átalá- ban kielégítő. A vállalatok részére rendelet írja elő a csökkent munkaképességű dolgozók elhelyezését segítő intézkedések körét. A rendelet — amelyet Nyíregyházán helyesen értelmeznek és alkalmaznak — bizottságok létrehozását írja elő, amelyeknek folyamatosan fel kell tárniuk azokat a foglalkoztatási lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a csökkent munkaképességűek rehabilitációját. A vállalati rehabilitációs bizottságok minden év január 31-ig kötelesek bejelenteni a vállalatuknál lévő, s a csökkent munkaképességűeknek fenntartott munkakörök megnevezését és számát. Lehetőség 220 embernek A legutóbbi bejelentések alapján megállapították, hogy a várc« vállalatainál, illetve üzemeiben összesen 1086 olyan munkahely van, amely alkalmas a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Az említett munkahelyek kihasználtsága azonban csak 78 százalékos, vagyis csak 866 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak a városban. Megyei támogatás A városi tanács vb megállapítása szerint az elmúlt 2 év alatt — nagyobbrészt a rendelet hatására — 290- nel nőtt a városban a csökkent munkaképességűeknek fenntartott munkahelyek száma. Ezzel szinte párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak száma is. Az elmúlt 2 évben 282 új csökkent munkaképességű dolgozót állítottak könnyű munkára. A legtöbb ilyen dolgozót a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Szabolcs Cipőgyárban, és a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezetben helyezték el.. A megyei tanács az elmúlt években több vállalatnak anyagi támogatást adott azért, hogy megfelelő munkahelyet teremtsen a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Sajnos, ezt a jelentős összeget — állapította meg a vb — nem a meghatározott célra, vagy nem kellő mértékben használták fel a VAGEP Vállalatnál és a Patyolat Vállalatnál. Az említett munkahelyeken a foglalkoztatottak összetétele nem kielégítő. A város üzemeiben mindössze 32 szakképzett csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az üzemek nem foglakoznak kielégítően azzal a követelménnyel, hogy a szóban forgó dolgozók szakképzettségi színvonalát állandóan emelni kell. A csökkent munkaképességű dolgozók szakképzésére nagyobb gondot kell fordítani, mert a jelenlegi helyzet nem kielégítő. A szakmai oktatás nagyobb arányú bevezetése érdekében a városi tanács a jövőben jobb együttműködést teremt az üzemek rehabilitációs bizottságaival, s intézkedéseket hoz, hogy több szakképzett legyen az említett dolgozók között. „Üres” munkahelyek Nyíregyházán és környékén elég nagy számú testi hibás ember él munka nélkül. A megyeszékhely üzemeiben viszont 220 olyan „üres” munkakör van, amelyeket ezek az emberek be tudnának tölteni. Reméljük: ha közzé tesszük a városi tanács felmérését, illetve tervét, akkor a még nem dolgozó, vagy nehéz fizikai munkát végző testi hibás emberek a városi tanács, illetve a környező községi tanácsok segítségével megkeresik a kínálkozó lehetőségeket a nyíregyházi üzemekben. Hiszen több szempontból is jó lenne, ha az említett 220 munkakört nem erős és egészséges emberek töltenék be. hanem azok. akikért tulajdonképpen a rendelet született (nábrádi) A nyíregyházi állomás vezetőinek tájékoztatása szerint a MÁV-nál április 20- án, pénteken kezdődik a húsvéti menetrend és április 24-ig, keddig tart. Ez idő alatt 19 mentesítő vonat érkezik a fővárosból a megye- székhelyre és 17 mentesítő vonatot indítanak a megye- székhelyről a főváros 2 pályaudvarára. Ezenkívül közlekednek majd a szokásos hét végi mentesítő vonatok is. Megyénk nagyobb állomásain az ünnepek alatt megerősítik az információs és pénztárszolgálatot. EAnek ellenére zsúfoltságra kell számítani, ezért a MÄV kéri az utasokat, hogy ha tehetik, menetjegyüket elővételben vegyék meg. Pénteken a Keleti pályaudvarról 17 óra 22 perckor és 20 óra 10 perckor, a Nyugati pályaudvarról pedig 17 óra 32 perckor és 22 óra 14 perckor érkezik Nyíregyházára mentesítő vonat. Ezen a napon Nyíregyházáról 18 óra 30 perckor a Keleti pályaudvarra, 17 óra 40 perckor pedig a Nyugati pályaudvarra indítanak mentesítő vonatot. Szombaton 1 óra 4 perckor. 17 óra 22 perckor és 20 óra 10 perckor a Keleti pályaudvarról, 4 óra 43 perckor, 12 óra 59 perckor és 20 óra 9 perckor a Nyugati pályaudvarról érkezik mentesítő vonat Nyíregyházára. Szombaton a megyeszékhelyről 3 óra 15 perckor személy, 5 óra 40 perckor pedig gyors mentesítő vonatot indítanak a Keleti pályaudvarra. 8 óra 10 perckor és 22 óra 10 Küzdjünk a város levegőjének szennyezettsége ellen — hangzott már többször, s legu tóbb a Sza boles - S zatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1972. március 15- én tárgyalta Nyíregyháza leperckor a Nyugati pályaudvarra indítanak mentesítő szeméi vvonatot. Vasárnap 4 óra 43 perckor. 10 óra 42 perckor és 12 óra 59 perckor érkezik mentesítő vonat Nyíregyházára a Nyugati pályaudvarról. Hétfőn, húsvét második napján 17 óra 20 perckor gyorsvonatot. 18 óra 18 perckor pedig személyvonafot indítanak a Keleti pályaudvarra A Nyugati pályaudvarra 12 órakor, 17 óra . 19 perckor és 22 óra 20 perckor személy-, 16 óra 10 perckor pedig gyorsvonatot indítanak a nyíregyházi vasutasok. Kedden a Keleti pályaudvarról 1 óra 4 perckor mentesítő személyvonat érkezik Nyíregyházára. Ezen a napon innen 3 óra 15 perckor és 4 óra 2 perckor személy. 5 óra 40 perckor pedig gyors mentesítő vonatot indítanak a Keleti pályaudvarra 8 óra 10 perckor és 12 órakor a Nyugati pályaudvarra Indítanak mentesíti személyvonatot a nyíregyháziak. Április 20-án, pénteken Nyíregyházáról 17 óra 40 perckor Kisváráéra indítanak mentesítő személyvonatot. Húsvét második napján íredig Nyírbátorból indítanak mentesítő vonatokat a Nyir- egyházáról induló budapesti vonatokhoz. Az ünnepek alatt egyébkén* valamennyi szerelvény a szokásosnál több kocsival közlekedik. A mentesítő gyorsvonatok helyjegy nélkül közlekednek. A teljes ünnepi menetrend a nyíregyházi állomáson is ki lesz függesztve. vegőtisztaság-védelmi tervét. A szmog élleni küzdelem egyik módja az, hogy a város központjában lévő nagyobb központi fűtéees épületeket átalakítják táv-, vagy gázfűtésre. Az OTP- és a MÉSZÖV-székházban már megtörtént ez az átalakítás, s »zó van a Bethlen út 2. és a Zrínyi Ilona út 4—5. szám alatti lakótömb korszerűéi te- séről is. Ily módon néhány- nyal kevesebb lett és les« a városra füstöt zúdító kémények száma. S bár a Nyíregyházán lévő 22 447 lakásból már 2325-ben gáz-, 2998-ban távfűtés van, a még mindig jelentős számú hagyományos tüzelésű lakás fontossá teszi a kéményseprők munkáját. A kéményseprő vállalat legképzettebbjei táskányi nagyságú — koromszámmérő, füstgázellenőrző — műszerrel indulnak útnak. Mintákat vesznek a füstből, majd azt elemzésnek vetik alá. Megnézik mennyi a széndioxid, szénmonoxid és kén, tehát a szervezetre káros gázok mennyisége. Ahol a veszélytelenséget átlépi — különös gonddal a belvárosra —, javaslatot tesznek más tüzelésre való áttérésre. Nyíregyháza központjában még mindig sok lakásban a cserépkályha adja a meleget, a szén füstje tartalmazza a legtöbb káros szennyező anyagot. A kéményseprő vállalat egyéni gondjának megoldásával, ezen a problémán is változtatott. A kéményseprők számát csökkentem kellett, s ezért 32 embert képeztek át olajkály- ha-szerelővé. Munkájuk legjelentősebb része a cse- répkályhák olajtüzelésűvé szerelése. A tűztér marad a régi, a tűz a kályha belsejében ég, s a csempék meleget tartó hatása miatt kevesebb tüzelőanyaggal lehet befűteni. Ezzel az átalakítással egyrészt korszerűbb tűzhely lesz a „régimódiból”, másrészt sokat tesznek a levegő tisztaságáért. A vállalat dolgozói az elmúlt évben hetven darab ilyen átszerelést végeztek. fh. U Mindent aláírlak... Százezren felüli csalás Kálmánházán Lány és 23 éves. Utoljára január 24-én láthatták otthon, ' Kálmánházán, mert azóta előzetes letartóztatásban van. Nem saját jószántából. mert ilyesmi ritkán fordul elő, és különösen ritkán abban a „műfajban”, amiért Erdei Máriát letartóztatták. Igaz, még a bíróság nem tett pontot az ügy végére, az ügyészség vádirata, a szakértők véleménye és nem utolsósorban Erdei Mária részben beismerő vallomása aligha tér el* történtektől. Erdei még kislány korában lépett be a kálmánházi Petőfi Tsz-be. Két évet dolgozott, aztán — a tsz-ek egyesülésétől, 1968-tól — bérelszámoló lett a Rákócziban. Nem volt ilyen képesítése, de közben tanult is: 1970-ben elvégezte a képesített könyvelői tanfolyamot és ezután a munkadíj-nyilvántartással bízták meg. Az volt a feladata, hogy összesítse a bérjegyzékeket és a munkadíjak tagonkénti nyilvántartó si lapjáról ágazati megbontásban készítsen összesítést a főkönyvi könyvelésnek. , Az egyesített tsz-t — a nagy területi széttagoltság miatt — három üzemegységre bontották és külön-külön fizették a dolgozóknak a béreket is. A harmadik üzemegység dolgozói — amelyik körülbelül 5 kilométerre van a központtól — nem jártak be a pénzüket felvenni, hanem kivitték nekik. Ezt a munkát a vezetőség Erdei Máriára bízta, teljesen szabálytalanul. hiszen ez összeférhetetlen volt a munkájával. ö szívesen vállalta és rendszeresen ki is hordta a pénzt az embereknek. Három példányban készítette el a kifizetési jegyzékeket. az utolsó oldalah elvégezte a2 összesítést, aztán aláíratta az egészet a főkönyvelővel, majd az elnökkel is. A pénzt felvette a pénztárostól és elindult fizetni. Januárra és februárra — ez még a múlt évre vonatkozik — egyszerre fizetett munkabért a tsz. Erdei megcsinálta az írásbeli munkáját, de az összesítőre 2500 forinttal többet írt. mint amennyit valóban ki kellett fizetni. Félve vitte be a főkönyvelőhöz, meg az elnökhöz aláíratni, de azok meg sem nézték mennyi a végösszeg, csak írták a nevüket Erdei Máriának megtetszett saját ötlete és azt i* látta, hogy mennyire laza az ellenőrzés. Ez megnövelte a bátorságát és a márciusi, az áprilisi és a májusi összesítőkre már 5—5000 forinttal írt többet. Minden simán ment. Júniusban már négy helyen is meghamisította a jegyzéket és ebben a hónap- ban már 12 500 forintot vágott zsebre. Még mindig nem történt semmi, ami gyanússá tette volna viselkedését, bár a munkatársaknak — köztük a főkönyvelőnek js — feltűnt, hogy az utóbbi időben hogy ruházkodik. de nem szóltak semmit. Sőt a főkönyvelő, Czesznák Pál még azt is látta, hogy milyen feltűnőén szerepelnek a hamis összegek a jegyzéken, mégsem nézte át egyetlen alkalommal sem az összesítőt Sőt egyik alkalommal az ellenőrző bizottság végzett vizsgálatot, és ők is megkérték a főkönyvelőt, hogy segítsen ebben. Nem vette észre?! Erdei Mária pedig végezte tovább „szorgalmasan” a munkáját. Júliusban 15 ezer, augusztusban, szeptember- ben, októberben és novemberben pedig már 20—20 ezer forinttal szerepelt nagyobb összeg és ezeket természetesen mind zsebre vágta. Decemberben aztán történt valami, ami miatt ismertté vált az ügy. A főkönyvelő szólt, hogy ezután ne ő. hanem a pénztáros vigye ki a munkabért, de Erdei oda sem figyelt: továbbra is megtartotta ezt a jól jövedelmező kiruccanást, és az összegben ismét ott szerepelt a 20 ezer forint. Csakhogy ez a nagy ragaszkodás gyanús lett a pénztárosnak és utánaszámolt Erdeinek. Pillanatok alatt kiderült a 20 ezer forintos csalás, Erdei Máriának pedig nem maradt más választása, mint hogy beismerje: ő tette. Nyolcezer forintot visszafizetett, de 136 900 forinttal így is adósa maradt a tsz-nek. A nyíregyházi járási-városi ügyészség Erdei Máriát folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó magánokirathamisítással elkövetett csalással, Czesznák Pál főkönyvelőt pedig hanyag kezeléssel vádolta meg. A tárgyalásra a közeli napokban kerül sor. (B. J.) KéménysebrOk — műszerrel Korszerűbb tüzelés: tisztább levegő Nem „könnyű" munkaköi
