Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

SXV ÉVFOLYAM, 60. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 13, KEDD LAfPNK TASTALMAIMMiI Baloldali sikerek a francia választásokon (2. oldaö Az igazi nyereség (3 oldal) Szabálysértési ügyek <5. oldali Sportjelentéseink (6-7. oldal) A tévében láttuk (8. oldal) Mátészalkán tanácskozott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők S/.abolcs-Szat.már megyei csoportja hétfőn a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában tartotta ülését, amelyen részt vettek a máté­szalkai járási és városi párt- és tanácsi vezetők is. A kép­viselők az országgyűlés tava­szi ülésszakának előkészítésé­vel foglalkoztak. Dr. Kovács Pál, a megyei bí­róság elnökhelyettese foglalta össze a büntetőeljárással kap­csolatos tapasztalatokat, azo­kat a javaslatokat, amelyek a büntetőeljárási törvény mó­dosítását célozzák. Felhívta a képviselők figyelmét a tör­vénytervezet egyes fejezetei­re, amelyek a fontosabb java­solt változásokat tartalmaz­zák. Kiemelte: nemcsak a jogalkalmazás korszerűsíté­se, egyes eljárások egyszerű­sítése a cél, hanem ezzel ösz- szefüegésben a szocialista tör­vényesség továhbi erősítése. A megyei bíróság elnökhe­lyettese ezután válaszolt a képviselők törvényjavaslatot érintő kérdéseire. Dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános el­nökhelyettese Szabolcs-Szat- már iparosításáról adott tá­jékoztatást, amelyben rész­letesen foglalkozott a megyé­nek juttatott iparfejlesztési alapok felhasználásával. Hangsúlyozta: a megye iparfejlesztése a párt Politi­kai Bizottságának ■ 1965. évi határozata után gyorsult meg. A fejlesztést a negyedik öt­éves terv időszakában is meg­különböztetett figyelemmel kíséri a kormány. Ezt bizo­nyítja az a 480 millió forintos iparfejlesztési támogatás is, amelyet 1971—75 között hasz­nálhat fel a megyei tanács. Ez az összeg az országos fej­lesztési alapnak több, mint egyharmada, amely a tanács rendelkezésére álló más pén­zekkel együtt jelentős ipar- fejlesztést tesz lehetővé: a negyedik ötéves tervben 1,9 milliárd forint értékű beru­házás megvalósítását alapoz­za meg. Hatására 11 500 új munkahely létesül, amelynek közel kétharmada a szabolcs- szatmári lányoknak, asszo­nyoknak teremt munkalehe­tőséget. Az iparfejlesztési alapnak több, mint a felét a nehéz­iparban, körülbelül egyhar- madát a könnyűiparban, s mintegy 10 százalékát az élelmiszeriparban használ­ják fel. Legnagyobb résszel a minisztériumi iparvállala­tokat támogatják, de jelentős összeg jut a tanácsi iparnak is, míg a szövetkezeti ipar a fejlesztési alap 14.2 százalékát használja fel. Területileg Má­tészalka és Nyíregyháza ipar- fejlesztését támogatják a leg­nagyobb mértékben: ekét vá­ros a tel ies összeg közel 60 százalékát használhatja fel, de tekintélyes összeggel fej­leszthetik Kisvárda és Nyír­bátor iparát is. Mindezek ha­fl megye zöldségtermesztéséről tanácskoztak Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmór Me­gyei Tanács és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület me­gyei csoportja hétfőn össze­hívta Nyíregyházán az érde­kelt szakembereket a megye zöldségfejlesztési koncep­ciójának megbeszélésére. Bacsu József, a megyei ta­nács osztályvezetője megnyi­tó szavaiban emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben hat hasonló -szakdolgozat készí­tésére kérte fel a megyei ve­zetés a szakembereket. Ezút­tal már az utolsó, de nem kevésbé fontos megvitatására kerül sor. Vitaindítónak a szakdolgo­zatot előkészítő szakbizottság vezetője, Hosszú László or­szággyűlési képviselő, a Ti-| szalöki Állami Gazdaság igazgatója ismertette: az el­múlt év nyarán megalakult bizottság igyekezett átfogó képet adni a megyei zöldség- termesztés hagyományairól, jelenlegi helyzetéről és ja­vaslatokat tenni mind a fo­gyasztás, mind az ipari fel­dolgozás, mind az export­szállítások :éljából megter­melendő zöldségmennyiség és minőség adataira és az ezzel kapcsolatos gazdasági, termelési kérdésekre. E fon­tos. vitamintartalmú élelme­zési cikkek egyre nagyobb mértékben válnak táplálko­zásunk fontos anyagává, ezért kell gondosan felmérni termelési kérdéseiket Is. An­nál is inkább, mert me­gyénk elmaradt az egy főre jutó zöldségfogyasztás te­kintetében az országos át­lagtól. A hozzászólók közül dr. Varga Imre, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola do­cense a fajtakérdések tisztá­zását kérte és a fóliás hajta- tás előnyeit méltatta. Tuza Sándor, az Országos Fajta­kísérleti Állomás kutató osz­tályvezetője annak eldönté­sét sürgette egyebek között, milyen arányban fejlesszük a hagyományos és milyen méretekben az egészen kor­szerű zöldségtermesztést. Laub István, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese kifejtette, hogy a dolgozat egyik célja: megta­lálni a módját, hogyan emel­kedjék a megye termelőszö­vetkezeti parasztságának jö­vedelme, ugyanakkor növel­ni a termelést a népgazdaság céljainak megfelelően. A Konzervipari Tröszt képvise­lője bejelentette, hogy a leg­korszerűbb gépek már ren­delkezésre állnak a termelés korszerűsítéséhez. A Kon­zerv- és Paprikaipari Kuta­tó Intézet képviselője kitűnő dunántúli példákat sorolt fel a háztáji gazdaságok, sőt az ipari dolgozók bevonásá­ról a korszerű zöldségter­mesztésbe. A Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója, Folkmayer Tibor bejelentet­te, hogy az üzem, amely 1971- évi 380 milliós összter­melését idén már 485 mil­liós értékre fokozza, hajlan­dó a legmesszemenőbb együttműködésre lépni a ter­melőüzemekkel. Szinte min­den munkát, egészen az üvegbe rakásig le lehet vinni a mezőgazdasági üzemekbe. Bizonyos korszerű dohány­művelő gépek épp úgy kis módosítással használhatók a zöldségtermesztésben. mint ahogyan a fóliasátrak is gaz­daságosabban kezelhetők két­irányú — dohány- és zöld­ségtermesztési — célokkal. A zárszó összefoglalásul meg­állapította, hogy a résztve­vők sok segítséget adtak egy terebélyesedő szabolcsi mű­velődési ág felvirágoztatásá­hoz. (gnz) tározott törekvéseket jelez­nek: nem aprózzák szét a rendelkezésre álló pénzeket, hanem koncentrált iparfej­lesztéssel jelentős lépéseket tesznek a kulturált, igényes munkahelyek, a korszerű ipar kialakítása érdekében. Erre példa a Magyar Optikai Mű­vek mátészalkai építkezése is: az első ütemben 40 milliós megyei támogatással 146 mil­liós. a második ütemben 50 milliós megyei támogatással 260 milliós beruházást valósít meg a MOM, 1975-ig körülbe­lül 1500 új munkahelyet te­remtve. Ezen kívijl olyan üze­mek épültek az iparfejlesztési alap támogatásával, mint a tiszalöki HÖDIKÖT, a nyír­bátori Auróra, a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár nyíregyhá­zi gyára, a nagy halászi zsák­gyár, a nyíregyházi papírgyár, s még további nyolc nagyobb ipari üzem. Ezekkel a fejlesztésekkel elérték, hogy a megye ipari termelésének növekedési üte­me már tartósan meghaladja az országos átlagot, s ami kü­lönösen jelentős: 1972-ben már a termelésnövekedés 35 százalékát a termelékenység nöyekedése révén érték el megyénk ipari üzemeiben. Hasonló szellemben kíván­ják felhasználni a negyedik ötéves terv további éveire rendelkezésre álló összegeket: a könnyűiparban a faipart és a textilruházati ipart, ezen­kívül a híradástechnikai és műszeripart, az optikai ipart, valamint a vegyipart kíván­ják fejleszteni erőteljesen. Ugyanakkor dr. Czimbalmos Béla felhívta a fi­gyelmet arra is: a gyors ütemű $ iparfejlesztést követnie kell a kommunális beruházásoknak, a vízművek, a kereskedelem, az oktatás, a szolgáltatás fejlesztésének, amely szintén erőfeszítések elé állítja a megye vezető tes­tületéit. A képviselőcsoport ülésén Kanda Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára tájékoztatta a képvi­selőket az SZMT-nek arról az elemzéséről, amelyet a mun­kássá válás folyamatának vizsgálata után készítettek. Ezután a márciusi bérrende­zésekről szólt: a központi bér- intézkedések körülbelül 30 000 embert érintettek megyénk­ben. Kihatása 40 millió forint, ami átlagosan 140 forint havi béremelést jelent (ez 6,2 szá­zalékos fejlesztésnek felel meg). Az átlagok azonban je­lentős nagyságrendű eltérése­ket takarnak. A béremelést mindenütt gondos előkészítés előzte meg: a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető szervek egyetértésével történt. Az országgyűlési képviselők ezután megtekintették a Magyar Optikai Művek máté­szalkai gyárát, amelyet Posch Gyula, a MOM vezérigazgató­ja mutatott be. (m.‘ s.) 89 millió formt értékű társadalmi munka ÍMI A tanácstagi választások feladatai illést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége március 12- én ülést tartott. Első napi­rendként Gulyás Emilné dr., megyei titkár előterjesztése alapján megvitatták az 1972.- évi társadalmi munkát. A megyében az elmúlt évben 89 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 150 forintot. A vállalatok és a különböző szervek 8 mil­lió, a lakosság 600 ezer fo­rint értékű önkéntes pénz­beli hozzájárulással segítette a települések által kitűzött feladatok megvalósítását. A társadalmi munkát ér­tékelő bizottság felmérése szerint csaknem ezer közér­dekű bejelentésben javasolt beruházás valósult meg tár­sadalmi munkával. Hatvan­négy tanács küldte be jelen­tését a társadalmi munkáról, melyet a bizottság a legma­gasabb pontszámot elért köz­ségekben a helyszínen meg­vizsgált. A díjazásban az a tanács részesül, melynek te­rületén az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke el­éri a száz forintot.. A bizott­ság elkészítette javaslatát a legjobb eredményt elért köz­ségek jutalmazására. Az I. kategóriában nyertes három község 600 ezer, a II- kategó­riába tartozók 900 ezer, a harmadik kategóriában díja­zottak pedig 1,8 millió forint jutalomban részesülnek. A legjobb társadalmi munká­sok jelvényt és tárgyjutal­mat kapnak. A népfront megyei elnök­sége megtárgyalta az őszi- téli politikai ismeretterjesz­tés tapasztalatait is. Megál­lapította: a kéthetes falusi előadássorozatok, községi­tanyai népfrontestek, napok, akadémiák és más ismeret- terjesztő sorozatok, helyi programok sikeresek voltak. Kétszáz tanfolyamot szer­vezlek a népfrontbizottsé- gok, melyek közül 72-t a nyíregyházi járásban tartot­tak. Az előadók felkészítésé­ben a legnagyobb segítséget a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságától kaptak, ahol három alkalommal 120 előadót készítettek fel az elő­adásokra. Több százra tehe­tő azoknak az intézkedések­nek a száma, melyeket a téli népfronttanfolyamoka* kezdeményeztek a dolgozók. A nyíregyházi járáson kí­vül eredményesen szerveztél« a népfrontesteket november —január között a nagykállóf tanyavilágban. A fehérgyar­mati járás hat községében kéthetenként tartottak néo- frontesteket. A kisvárdai já­rásban 8 társközségbe» szerveztek népfrontnapokat, melynek témája a népfront V. kongresszusának állás­foglalása és a helyileg :eg- időszerűbb kérdések megbe­szélése volt. A köze1 múlt­ban befejeződött 200 kéthe­tes tanfolyam, a száz nétv frontest, a 80 nőbizottságf rendezvény, kisgyűlés, cso­portos beszélgetés jól segítet­te a lakosság politik-i mű­veltségének, tájékozó liyágá- nak elmélyítését. Végül a népiront megyei elnöksége megvitatta a ta­nácsválasztás időszerű fel­adatait. s jóváhagyta a tár­sadalmi bizottságok munka- terveit­Vályí Péter Kanadában A torontói látogatásról Ot­tawába visszatérő Vályí Pé­ter, a Minisztertanács elnök- helyettese tiszteletére; vasár­nap este Mitchell Sharp kül­ügyminiszter adott vacsorát a külügyminisztérium vendég­házában. A szívélyes légkörű vacsorán elmondott pohár­köszöntőjében Sharp külügy­miniszter megállapította, hogy kétoldalú államközi kapcsola­taink viszonylag újkeletűek, de szépen fejlődnek és to­vábbi fejlődésre is lehet szá­mítani. Vályi Péter megkö­szönte a szívélyes fogadtatást és utalt arra, hogy Kanada, az európai kérdések iránti ér­dekeltsége folytán félig-med- dig „európai országnak” és te­kinthető, mint ahogyan az európai országok, köztük Ma­gyarország is, érdeklődést tanúsítanak az amerikai kon­tinensen és a világ más ré­szeiben végbemenő fejlemé­nyek iránt. Vályi Péter helyi idő sze­rint hétfőn délelőtt megbe­széléseket folyatott Sharp kül­ügyminiszterrel, aki egyéb­ként magyar idő szerint ked­den hajnalban Saigonba re­pül, hogy a helyszínen ta­nácskozzék a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság kanadai tagozatának vezető­jével. Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság ülése Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének elnökletével hét­főn ülést tartott az Ország­házban. A bizottság kegyelet­tel emlékezett meg az elhunyt dr. Hajós György, dr. Szabol­csi Bence és dr. Széchy Ká­roly akadémikusokról, akik sok éven át tagjai voltak a bizottságnak. Az Állami- és Koesuth-díj Bizottság értékelte a legutóbb 1970-ben történt adományozás óta elért kulturális, tudomá­nyos, művészeti és termelési eredményeket, majd megvi­tatta az 1973. évi Állami- és Kossuth-díj adományozására beérkezett javaslatokat. A be­érkezett javaslatok alapján a bizottság az Állami- és Kos- suth-díjak adományozására előterjesztést tesz a Minisz­tertanácsnak. \ Megkezdődtek a tanácstagi jeiötögyülések Hétfőn megkezdődött az áp­rilis 15-re kiírt általános ta­nácstagi választások előkészí­tésének legmozgalmasabb idő­szaka: a csaknem 70 000 ta­nácstagi választókerületben március 26-ig jelölőgyűlése­ket tartanak. A gyűlések he­lyét, időpontját a helyi ta­nácsok hozzák — írásban — a választók tudomására. Most dönt a városok és fal­vak népe arról, hogy a követ­kező négy esztendőre kiket ruház fel bizalmával, most je­löl, hogy a tanácstagi posztra legalkalmasabbak, legráter­mettebbek közül is kik in­dulhatnak április 15-én a sza­vazók voksainak elnyerésé­ért. A jelölőgyűlések jó fóru­mai lesznek az alkotó munká­nak, s a választópolgárok nem csupán a jelöltek személyéről döntenek, hanem véleményt mondanak az elmúlt két esz­tendő tanácsi munkájáról is. Mérlegre teszik az országos és a helyi eredményeket, szám­ba veszik a következő eszten­dők teendőit s még elvégzen­dő feladatok sokaságát gyűj­tik majd össze „útravalóul” a leendő tanácstagoknak. A jelölőgyűléseket — a vá­lasztási elnökségek közremű­ködésével — a Hazafias Nép­front helyi bizottságai szerve­zik a városokban és a falvak­ban, az üzemekben és a vál­lalatoknál, a termelőszövetke­zetekben és az állami gazda­ságokban, a hivatalokban és intézményekben. A tanácsta­gok személyére javaslatot te­hetnek a Hazafias Népfront szervei, de jelöltet ajánlhat­nak a társadalmi szervezetele, jelölhet az üzemek, gyárak, téeszek dolgozóinak közössé­ge vagy akár a gyűlésen meg­jelent bármely választópol­gár is. Ezután döntenek nyílt szavazással arról, hogy aa ajánlottak közül ki vagy kik legyenek a választókerület je­löltjei. Ehhez a jelölőgyűlé­sen megjelentek legalább egy- harmadának szavazatát k<*y. bírni. Szombaton megyénkben is befejezték a választói név­jegyzékek összeállítását és megkezdődtek a tanácstagi je- lölőgyűlések. Az első napon Nyíregyházán 18 tanácstagi körzetben tettek javaslatot ä Hazafias Népfront képviselői a tanácstagok személyére, a megyében pedig több mint 43# körzetben jelöltek tanácsta­got a lakosok a következő 4 évre. Mától még több válasz­tókerületben tartanak jelölő­gyűléseket: a megyében mintegy 500, Nyíregyházán 1# újabb jelölt neve kerül fel a tanácstagjelöltek listájára A jelölőgyülések márciuB 26-ig tartanak és Nyíregyhá­zán 110, a megyében 5200 ta­nácstagot jelölnek négyéves ciklusra. Szabó István Nyíregyházán Szabó István, a TOT elnö­ke, a Központi Bizottság tag­ja látogatást tett megyénk­ben. A TOT elnökét fogadta dr. Tar Imre, a pártbizott­ság első titkára és a megyét is érintő gazdasági kérdések­ről tárgyaltak. A tárgyalá­son részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács el­nöke.

Next

/
Thumbnails
Contents