Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
MEGLEPETÉS PG)Q6(3C9gQ(3cg^ftC30 HNmu. ÉRTHETŐ PANASZ — Doktor úr, nekem szüntelen cseng a íülem... — Foglalkozása? — A MOM ébresztőóra-ré szlegében dolgozom. MAR A MADARAK IS... — És emiatt nincs kész a vacsora?! TRAGÉDIA A MŰTEREMBEN ftStET-WAOTARORSZAe — VASÁRNAPI MELLSSCUBf SWS. m&rám ® > ■■■■■ ■■■ ^é* grotesz^: Születésnap Zarubai ötvenedik születésnapját ünnepelte magányosan lakásán, egy üveg asztali fehér társaságában. Elkezdett gondolkodni, s a gondolkodás, e számára különös, új jelenség egész testében megreszkettette. Másnap reggel, amikor átlépte a vállalat Folyó utcai telepét, ahol negyedszázada bérszámfej tőként tevékenykedett, már tudta, mit kell tennie. Első útja a büfébe vezetett, ahol Pintyőke lila selyemblúzban főzte a feketét és mérte a kolbászt, a liptóit és egyebeket. Kért öt deka sonkást. Pintyőke bájos mosoly kíséretében szelte a húst a zsemlébe, s megkérdezte, nem baj-e, ha hét deka? Zarubai jól látta, hogy a son- kaszelet csak öt deka, azonban megszokott mosolya helyett dühösen megszólalt: „Lehet, leikecském, de tegyen még rá, mert öt helyett nem fizetek hetet, még akkor se, ha kiskegyed a főrevizor barátnője!” Pintyőke elsápadt, kicsit hápogott, szemecskéje homá- lyos lett. Azután tigrismozdulattal hozzászelt még két dekát. Mire Zarubai felért a félemeletre, ahol a főrevizor irodája volt, a folyosón jeges fuvallat fogadta, megrázkódott, érezte, hogy bal lábában valami kicsi és halk fájdalom kezd érlelődni. Az első emeleten találkozott az igazgató húszéves titkárával, Szemákkal, akit máskor már messziről kalaplevéve szó- kott üdvözölni. A fiatalember élénk léptekkel közeledett, félrenézett, mintha nem látná Zarubait, s várta köszönését. Zarubai azonban ezúttal nem köszönt. Az ifjú ezen any- nyira elcsodálkozott, hogy a lépcsőn megállt, viszafordult. Zarubai is visszapillantott, s jó hangosan, a büféből jövő, a büfébe menő kollégák füle hallatára mondta: „Na, mit bámulsz, te nyavalyás? Köszönni miért nem tanított meg az anyád?” Szemák felindultan és valamivel kevésbé ruganyosán lépdelt tovább, Zarubai pedig különös bizsergést érzett a feje bőrében. Szobácskájába érve, elhelyezkedett asztalánál, uzsonnáját a fiókba csúsztatta, elővette irónját, s munkához készülődött. Azonban bejött hozzá a főnöke. „Öregem, rossz híreket hallok rólad — mondta kicsit neheztelően és ráncolt szemöldöke alól figyelte, vajon miért is kell róla rossz híréket hallani. — A főrevizióban véletlenül felfedezték, hogy 1946-ban 21 fillérrel többet számfejtettél Kovácsnak. Tudod, az öreg Kovács Pista bácsinak, aki tíz éve ment nyugdíjba, tavaly halt meg. Nem az összeg nagysága háborította fel őket, hanem maga a tévedés ténye. Azután az igazgatóságon is furcsállják viselkedésedet. Szemák, a diri titkára ugyan védelmébe vett, nemhogy haragudna rád. hanem önmagát érzi felelősnek, mert nem foglalkozott eléggé veled. így ütközik ki — mint mondotta — a rendszeres nevelőmunka hiánya.” Zarubai idegesen cigarettát és tüzet kért (önökétől. Mélyen tüdejére szívta élete első cigarettájának első szippantását. Jólesőm erezte, hogy a nikotin behatol szervezetébe ís szűkíti véredényeit. Főnöke kezet nyújtott, arckifejezése jelezte, hogy gondolkozzon a hallottakon, s visszament szobájába. Hazafelé Zarubai bement egy patikába, bevett néhány Karilt, hogy múljék kínzó fejfájása. Mire hazaért, kicsit megőszült, haja illendően hullani kezdett, bal lábába élesen nyilallt a csúz, s érezte, hogy van gyomorsava. Hazugságmérő gép Szombaton reggel került bemutatóra a nagyszerű új vállalati találmány, az igazságmérő gép. Egy rendkívüli igazgatói értekezleten volt a főpróbája. Az elmés kis szérke- zet nem volt nagyobb egy táskarádiónál, arra hasonlított is. Működése is egyszerű. Ha a beszélő igazat mondott, piros szint jelzett, ha nem mondott igazat, sárgát. Az igazgatón és a feltaláló mérnökön kívül senki nem tudta, hogy már elkészült és hogy kipróbálják. Az értekezlet tárgya a vállalatnál meghonosodott vezetési stílus elemzése. Senki nem gyanított semmit, bár feltűnt, hogy a főnök nem vezeti be hosszadalmason, ahogy szokta a témát. Most egy szót se szólt, csak feltette a kérdést: Ki kíván hozzászólni? Elsőnek a karosszériaosztálynak a vezetője kért szót: — Szerintem — mondotta — lényegében helyes rendszer alakult ki, ezt meg kel' tartani. A kis gép, amelyet a hatalmas könyvszekrényben helyeztek el, halványan zúgott és sárgát jelzett. Az igazgató elmosolyodott, lám-lám, mondotta magában, így beszél ez az ember, s közben mást gondol. A kősó osztályvezetője kért szót: — Az igazgatóság munkastílusa szerintem kitűnő — mondotta, miközben felerő- södik a gép zúgása és most már észrevehető sárga fényt bocsátott ki — viszont önkritikusan megmondom, a mi osztályunkon, a mi módszerünkben találok még javítani valót. A gép, ha lehet még sárgábbakat lövellt. A szállítási osztály vezetője következett: — fin megragadom az alkalmad most, hogy elmondjam, nemrégiben ajánlatot kaptam magasabb dotációjú beosztásra egy kon- kurrens vállalatnál. Egy dolog miatt maradok — emelte szemét az igazgatóra — hogy ön :llett dolgozhatok, hiszen csak ön mellett fejlődhetek és ez nekem mindennél többet Sr. A kis gép sárga lángja elnyomta a hatalmas függönyökön bepásztázó kánikulai nap- ’nyt és az utolsó szavaknál hatalmas detonációval felrobbant. A boldogtalan feltaláló szerint végleg tönkrement. Nem is lehet újra előállítani. Ennek mindenki örült. Volt aki — állítólag — még keresztet is vetett. Ordas Nándor KERESZTRZJT VÉ Juhász Gyula egyik tavaszt köszöntő verséből idézünk: „Folyó megárad, megborzong a rét a beküldendő vízsz. 2. és függ. 1. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Most. 14. Berekben van! 15, Beszélj. 16. Egykori miniszterelnökünk. 17. Fonott kender. 19. Ne tovább! 20. Nevelős háziállat.. 21. Magyarnóta-énekesünk (Sándor). 22. Dolog része! 23. Az egyik nem. 25. Erődítmény falába épített lőnyílás. 27. LN. 28. GÖM. 30. Vízinövény. 31. Kezemben van! 33. Daidalos fia, ak* apjával mesterséges szárnyakon repült, s a Nap leolvasztott.'* szárnyalt és lezuhant. 36. Ma gyár Labdarúgó Szövetség!!! 38. A magyar pásztor terelőszerszáma. 39. Élelmiszer-kereskedelmi vállalatunk. 40. Régészet: kutatómunka. 42. Férfinév. 43 MÉS. 44. Főzelékféle. 46. Három oroszul. 47. AF. 49. Közle- kedési vállalatunk. 51. Igekötő 52. Testrész. 54. Keleti heverő pamlag. 55. Építőanyag. 56. Becézett női név. 58. Folyadél mennyiségét állapítja meg. 59 Kereset-é? 60. Nem vagyok vak 62. Vágóeszköz. 63. Érmére ver dombormű. FÜGGŐLEGES S 2. Egyszerű gép. 3. Nulla. 4. ENÖ. 5. Részvénytársaság. 6. Hagyatékból részesedő személy 7. Öreg, kiszolgált katona. 8. E kívánság. 9. Vissza: egymást követő betűk. 10. Fázás közepe! 11. Világhírű olasz színésznő beceneve. 12. Azonos mássalhangzók. 17. Fekvőhelyét elhagyja. 18. Titkon figyel. 24. Garnirung. 26. Belügyminiszterünk 1848-ban (Bertalan). 28. A Dunába ömlő folyó Csehszlovákiában. 29. Vicces. 31. Magasba tartott. ' 32 Alapvető. 34. Méhlakás. 35. Min a 30. vízsz. 36. ESE. 37. R-rel a végén: rágcsáló. 41. Borsod megyei község. 44. A jegygyűrű is ilyen alakú (+*). 45. Vissza: fonodában fonalat gombolyít. 48. Mű végtag. 49. MEK. 50. T7t. 51. Pénzért igénybe vesz. 53. Vízféle. 55. Megállapítja a súlyát. 57. ízesíti az ételt. 59. Vissza: testi sérülés. 61. Molib- dén vegyjele. 63. VU. A'* megfejtéseket március 19-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE. ÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET /OGADUNK EL.. Február 25-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Az ilyen fajfh könyvek talán nem lesznek fölöslegesek. Notre Dame dé Paris. Nyert «sek: Balogh József, Bodnár Hona, Bodrogi Lászlóné, Kennyei Zoltánná, dr. Papp Sándor nyíregyházi, Nagy Katalin baktalórántházi, Pfaff Béla nagykállói, dr. Papp Lászlóné nyírbátori, Oláh Zoltán nyírtass! és a Penyigei Általános Is- kola rejtvényíej tőinek klubi«, TUDOMÁNY- TECHNIKA Beszélgetés a rákbetegségről dr. Eckhardt Sándor főorvossal Az Országos Onkológiai Intézet 1953 baa alakult meg, az Eötvös Loránd rádiumkórház utódaként. Az 50-es évektől ugyanis egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a rosszindulatú daganatok gyógyítása, a sugárkezelésen és a műtéteken túlmenően, újabb módszereket w* igényeL A rákos betegek száma pedig egyre nőtt. A régi rádiumkórház már sem techni- kailag, sem a férőhelyek számát tekintve nem tudta kielégítően ellátni feladatát így jött létre az Országos Onkológiai Intézet, amely a maga nemében egyetlen az országban. Célja elsődlegesen az onkológiai betegek speciális, módszeres kezelése. Ez nem jelenti azt, hogy az ország összes rákos betegét itt kezelik — ez lehetetlen lenne, mert évente körülbelül százezer rákos beteggel kell számolni — hanem ennek körülbelül ti* százalékát. Elsősorban azokat a betegeket gyógyítják, akiknél diagnosztikai (betegség- félismerő) vagy terápiás (gyógykezelési) problémák vannak. Ezenkívül új gyógymódokat dolgoznak ki, külföldi gyógyítási tapasztalatokat próbálnak ki, amelyeket aztán átadnak más klinikáknak, kórházaknak. Az intézetnek hét osztályán 300 ágy áll a betegek rendelkezésére. Az Országos Onkológiai Intézed keretében onkopatológiai kutató intézetet m létesítettek. Ennek kizárólagos célja a daganatkutatás. Felkerestük dir. Eckhardt Sándor Igazgató főorvost, aki 1971 óta az Országos Onkológiai Intézet igazgatója. — Véleménye szerint jelenleg metyek m daganatos megbetegedésekkel foglalkozó tudománynak, az onkológiának a legfontosabb problémái? — Jelenleg a daganatos betegségek gyógyszeres kezelésének kutatása a központi probléma. Hogy miért éppen ez — erre egyszerű a magyarázat. A sebészi és radiológiai kezelés ugyanis, mely jelenleg a rákos betegek körülbelül 40 százalékát képes meggyógyítani (feltéve, ha időben orvoshoz fordulnak!), már igen közel van ahhoz a határhoz, arm után hatásfokát nem képes többé emelni. A gyógyszeres kezelés viszont még távolról sem érte el ezt a maximális szintet! Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a téren várható nagy fejlődés. Vagyis olyan gyógyszerek létrehozás^ melyekkel az áttétképződést meg lehet akadályozni, illetőleg a már meglévő áttétekéi, s azokat, amelyekkel szemben a sebészi és a sugárkezelés tehetetlen, hatásosan gyógyítani. — A rák esetében a gyógyítást különösem nehezíti, hogy nem ismerjük a betegség kánokat, kiváltó okát. — Igen. Éppen ezért nemcsak a rákos betegek gyógyítása a feladatunk, hanem a rák megelőzése, a profilaxis. Persze, ez is akkor lenne igazán hatásos, ha pontosan tudnánk, hogy adott esetben mi okozza a. daganatai betegséget, tehát mi ellen kell védekeznünk. Véleményem szerint a rosszindulatú daganatot több tényező együttesen hozza létre. Jelenleg a rákos megbetegedések mintegy 25— 30 százalékát olyan külső ártalmak váltják ki, amelyeket ismerünk, meg tudunk magyarázni. Ilyenek például a foglalkozási ártalmak, a nagyvárosi levegő szennyezettsége, a cigaretta, az egyes táplálékokban fellelhető karcinogén (rákkeltő) anyagok, stb — És a vírusok? Emberi rákos sejtekből elektronmikroszkóppal már kimutattak vím- sokat. Az emlőrákra gondolok. — A vírusok szerepét nem lehet kizárni. De szerintem nem előidézői, csak előmozdítói a betegségnek. Az emberi rákos sejtekben talált vírusok kórokozó voltát ez ideig még nem tudták egyértelműen bizonyítani. Egyébként a környezeti ártalmak daganatkeltő hatására jellegzetes példa a tüdőrák feltűnő szaporodása. A dohányzás egyre jobban terjedő káros szokása most már nemcsak a férfiak, hanem a nők körében is „hódít.” Ennek következtében — bizonyítottan egyenes arányban a nikotinfogyasztással — szaporodik a tüdőrákban szenvedő nők száma. Szinte elbor- zasztó az a tény, hogy újabban már egyes iskolákban is „dohányzószobákat” létesítenek! Pedig minél korábban kezdi valaki a dohányzást, annál károsabb! És a dohányos nemcsak önmagának árt, hanem kömye- zetének is. a cigarettafüst belélegzésére kényszerítve őket. Persze a dohányzás egymagában még nem vált ki tüdőrákot, de elsődleges előmozdító tényező. Meg kell mondanom, hogy Magyarországon jelenleg a tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú, daganatos betegség. — Igazgató úr, hogyan látja a jövő perspektíváit; szakterületén belül hol, miben várja a legnagyobb fejlődést? — Az onkológia területén a fejlődést elég lassúnak látom. De ez érthető is, mivel a reis; kórokának, pontosabban kórokainak kutatása nagy energiát és sok kutatási ráfordítást igényel. Ennek érdekében ma már a kapitalista és a szocialista országok között egyaránt nemzetközi kutatási együttműködés van. Hazai viszonylatban szerintem elsősorban két területen várható fejlődés. Először is a gyógyítható daganatok korai felismerésében, amelynek fontos feltétele a szűrőmozgalmak alapos megszervezése. Ez konkrét program. A másik terület kutatási feladat és távolabbra mutat: célja, hogy az olyan daganatos megbetegedéseket (például heveny leukémia, emlőrák, béldaganatok), gyógyíthassuk, amelyeknek ez ideig még nincs gyógyszere vagy nincs eredményes gyógymódja. Év*
