Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

9TS. mírcfus íí. KELCT-M AGY ARORSZAfl lutomata csomagmegőrző a pályaudvaron Az Utasellátó Vállalat nyíregyházi kirendeltségének nyári terveiből ÖRÖM ÉS Úl GOND Távfűtés Mátészalkán Sikeres szaruhártya- átültetés a megyei kórházban Megkezdte felkészülését a yári csúcsforgalomra az itasellátó Vállalat nyíregy- ázi kirendeltsége. Rékai Ru­di/ üzletvezetőtől megtud- ak: legjelentősebb tervük — MÁV-val kooperálva —az, ogy újabb utasellátó helyi­éget alakítanak ki a me- yeszékhelyi nagyállomáson, t létesítményben néhány új szolgáltatással Is meglepik az itazókat. A tervek szerint az állo­nás főbejárata előtti fedett ilőteret üvegfalak hozzáépí- ésével zárt helyiséggé ala­kítják ki. A MÁV itt állítja lel a korszerű, új automata somagmegőrző'sort, az Utas- illátó Vállalat pedig élelmet is italt „kiszolgáló” automa- sasort helyez üzembe, vala- nint lehetővé teszik a fagy­lalt- és a virágárusítást. Ez­zel a vidéki vasútállomások közül elsőnek a nyíregyházi­ban vásárolhatnak majd vi­rágot az utasok. Az állomás­ban jelenleg is működő, élel­met és italt árusító automa­ták közül — egy „szörpös” kivételével — valamennyi az új helyiségbe kerül, valamint egy új, Dániából importált italautomata is munkába áll majd. Az építkezés terve már el­készült, jóváhagyásáról a na­pokban döntenek az illetéke­sek, s utána megkezdődhet az üvegfalak készítése és a terem berendezése. Az új utasellátó helyiséget előre­láthatólag május végén, jú­nius elején nyitják meg. A nyíregyházi kirendeltség ve­zetői azonban már előrelátó- ak voltak, felvették a kap­csolatot a sasadi termelőszö­vetkezettel és a helyi kerté­szeti vállalattal — különböző virágfajták, szállítására. Valahol egy városban, vagy községben hiába várt az elő­re megígért hét végi aján­dékra, a játékpuskára egy kisfiú. A puska a nyíregyhá­zi vasúti csomópont talált tárgyak osztályára került, a vonaton felejtette valaki. Egy görbebot és egy zászlórúd tár­saságában bekerült a talált tárgyak szekrényébe. Az ilyen és hasonló feledé- kenység gyakran előfordul a vonatokon. Leggyakrabban a táskákat, szemüvegeket, sap­kákat, esernyőket, sálakat és kabátokat hagyják a tulajdo­nosaik a vasúti kocsikban. Találtak azonban már kor­szerű, több mint 10 ezer fo­rintot érő fényképezőgépet, estélyi ruhát, borotvaielszere- léseKet, tányerkészletet, 20 ezer forint készpénzt, sőt egy táskát tele füstölt hallal. A legfeledékenyebb emoerek a férfiak közül kerülnek ki. Az erősebb nem különösen a pénteki, a szombati és a hét­fői napokban a legszórakozof- tabb, ekkor tömegesen kerül­nek tőlük a különböző tár­gyak — a szekrénybe. Az iskolaév megkezdésekor a diákok táskáikat, könyvei­ket, füzeteiket felejtik leg­többször a vonatban. S bár­mennyire meglepően hangzik is, nagyon kevés tanuló kere­si elveszett értékeit. Leg­többször a talált tárgyak osz­tályán dolgozó vasutasok „nyomoznak” utánuk. Leg­utóbb például a Mátészalka— Nyíregyháza között közlekedő személyvonatról hoztak be egy iskolatáskát, tele füzet­tel, könyvvel. Cím nem volt Készen állnak már a nyári csúcsforgalomra a hűtőgépek és a kerthelyiség bútorai, be­rendezési tárgyai is — meg­történt a felújításuk. A II. osztályú kerthelyiség az ét­teremhez hasonló nyitvatar- tás szerint üzemel majd, s emellett a bisztró is „bese­gít” a zsúfoltság enyhítésé­be, ahol 1—2 féle levest, 3— 4 féle készételt és vasárna­ponként „fiókként” Is vásá­rolhatnak az utasok. Az üdítőital-féleségekből zökkenőmentes ellátást ígér az Utasellátó. Már felvették a kapcsolatot a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecse- ri colaüzemével, ahonnan a Sztár colát, a citrom- és a na­rancsitalt kapják. A NYÍR- KÉMIA Vállalat nyíregyházi üzeme citromlét, jaffát, Quick colát szállít majd megrende­lésükre, míg a FŰSZERT gyümölcslevekkel bővíti a választékot. Három különbö­ző ízű szörpöt ígér a szobi termelőszövetkezet az idei nyárra — az automaták szá­mára. Ügy tűnik, megoldást nyert a sörellátás eddigi gondja, az új bőcsi sörgyár az igényeknek megfelelően küldi a Borsodi sört. A diétás ételeket fogyasz­tókra is gondol az UtaseUá* tó, bár kifejezetten nekik készült ételféleséget nem tudnak felszolgálni. Az utas kérésére azonban kevesebb, vagy egyáltalán fűszer nél­kül készíttetik el az ételt a pincérek a szakáccsal, vagy az étlapon nem szereplő éte­lekre is elfogadják a meg­rendelést. Emellett kérésre zsír helyett vajban, vagy olajban sütik meg a kért flekként, májat vagy halat. (bagoly) benne, a tanuló neve után azonban ott állt, hogy IV. A osztály. A vonalon található középiskoláknak, így a nagy- kállói, a nyírbátori és a má­tészalkai, valamint a nyíregy­házi középiskoláknak írtak le­velet, hogy találtak egy tás­kát, nem náluk tanul-e a tu­lajdonosa? A „nyomozás” si­kerrel járt, a nyírbátori gim­náziumból jelentkezett egy fiú a táskáért. Könnyítene a vasutasak munkáján, ha le­galább az iskola nevét felír­nák a füzetekre... A személyi igazolványokat, katonakönyveket a rendőr­ségnek adják át, ahonnan megkeresik a feledékeny utast. A vonatban maradt könyvtári könyveket a benne talált címzetthez, a könyvtár­hoz küldik el. Az osztályra került értékeket 15 napig őr­zik, s tulajdonosaik megfele­lő igazolás ellenében bármi­kor átvehetik. Ha nem jelent­kezik senki, akkor Debrecen­be, a vasútigazgatóságra ke­rülnek át a tárgyak. Ott há­rom hónapig őrzik, majd ér­tékesítik a bizományi áru­háznak, ahol becslések után elárusítják. Megtudtuk még, hogy ér­deklődni nemcsak személye­sen lehet, hanem levélben is, mindenkor választ imák az osztály dolgozói. A vonato­kon hagyott tárgyakról a vég­állomás tud a legtöbbet, te­hát ha a Nyíregyháza—Zá­hony között közlekedő vona­ton felejtett ott valaki egy táskát, akkor afelől Záhony­ban kell érdeklődni. Mátészalkán, ebben a gyor­san fejlődő városban máris kialakult egy új lakótelep — a keleti területen. Itt több­szintes és hosszú, úgyneve­zett „szalagházak” sorakoz­nak, részben már készek, részben beköltözésre várnak — körülbelül májusban —, de a keleti lakótelep még tovább épül. A jövőben any- nyi lesz csak a lényeges vál­tozás, hogy előre gyártott ele­mekből — panelekből — la­kóházakat nem építenek, mert Mátészalkán olcsóbb a ha­gyományos építkezés. Ennek oka, hogy a paneleket meg­lehetősen messziről — Mis­kolcról, vagy Debrecenből — kell Mátészalkára szállítani, mégpedig speciális járművek­kel s ez megdrágítja a költ- ségeket. A lakásépítkezés azonban — hagyományos anyagokkal — folytatódik. Öfmillió kaVíria Érdekesség és újdonság a városban, hogy a keleti lakó­telep távfűtőművet és beren­dezést kap. Két korszerű ka­zánt vásároltak Dániából s ezek szerelése már kész. A két kazán összteljesítménye ötmillió hőkalória lesz, s tn — a legnagyobb hidegben is — biztosítja a 450 lakás, egy 125 férőhelyes óvoda, vala­mint a telep csemegeboltjá­nak fűtését, továbbá: meleg vízzel való állandó ellátását. Az óvoda és a csemegebolt csak később épül meg. A la­kások se készültek még g} maradéktalanul, de még eb­ben az évben — körülbelül május végén — már 162 új lakást kapcsolnak rá a táv­fűtőrendszerre és a melegvíz- hálózatra. Az összes, már em­lített 450 lakás 1975-ig ké­szül el. A fűtőmű érdekessége, hogy ideiglenes jellegű. Mozgatha­tó, bármikor könnyen áttele­píthető. Jelenlegi helyét is Ideiglenesen tervezték. Ter­vezik ugyanis egv későbbi, végleges távfűtőmű megépíté­sét A fűtőmű tehát májusban megkezdi működését, üzeme­lését, bár csak ideiglenes jel­leggel. elsősorban a melegvíz- szolgái tatásával. A lakások fűtését beszabályozni ugyan­is csak őszi-téli időszakban lehet Problémát okoz viszont az üzemeltetés. Egyelőre a Má­tészalka Városi Tanács V. R. Pásztor András tulajdon­képpen csak egy kis sört akart inni a Vasutasban. Este tízre kellett menni dolgozni a pa­pírgyárba, de a mozielőadás­nak már nyolckor vége volt, hát nem akart olyan korán bemenni a gyárba. A máso­dik üveghez is hozzákezdett, aztán kiment az udvarra. A lépcsőlejárónál két férfit lá­tott, akik lökdösték egymást és bár később kiderült, hogy nem is haragból, mégis en­nek lett az áldozata. A lök­dösődök egyike ugyanis ter­metre jóval kisebb volt és nem akarta, hogy a másik megverje. — Ne azzal a kisfiúval, ha­nem velem verekedj — szólt oda a nagyobbiknak, aki — és ezt szintén nem tudhatta — korábban ökölvívást is ta­nult. Fortunyák János, — mert ő volt a „nagyobbik”, — el­fogadta a kihívást, csak any- nyl kikötése volt, hogy ne bent az udvaron, hanem az utcán mérjék össze erejüket. Pásztornák Is megfelelt az ajánlat, ő is indult dolgozni, felszedte a táskáját és elin­dulták. De csak a kapuig. Mert mi­kor kiléptek, az elől haladó Fortunyák ököllel alaposan szájon vágta. Pásztor se hagy­ta magát, ő is ütött. Rendes Ids ökölharc alakult ki, ami­kor Szedlár Péter — vele költségvetési üzeme veszi át a fűtőművei üzemeltetésre, de ez nem látszik végleges meg­oldásnak. A fűtőmű — a fű­tés és melegvíz-szolgáltatás — költségeit a lakók hozzá­járulása csak részben fedezi. A hiányzó összeget valakinek vállalnia kell. A városi ta­nács máris adott négymillió forint támogatást a mű léte­sítéséhez, de a költségek en­nél sokkal nagyobbak. Maga a fűtőmű és annak központi telepe, a felszereléssel együtt 14 300 000 forintba került. A vízvezetékek, hővezető háló­zatok és a háztömbökben lé- tesitendő hőközpontok építé- se-szerelése még további ősz- szegeket Igényel. Az összeg előteremtéséért a városi ta­nács vezetői mindent elkövet­nek. Egy javadat Szükség lenne egy olyan vállalatra, amely — szolgál­tató jelleggel — a fűtőművet üzemeltetné. Nem csak Má­tészalkán, hanem másutt is, hiszen hasonló fűtőmű építé­séhez kezdtek hozzá nemrég Kisvárdán. És vannak más jellegű fűtőművek, fűtőbe­rendezések is, amelyeket a tulajdonosok üzemeltetnek meglehetősen drágán, de sa­ját rezsiben. Elképzelhető, hogy ha lenne — vagy ala­kulna — egy szolgáltató vál­lalat, az az összes fűtőművet és fűtőberendezést megfele­lően, szakszerűen és gazdasá­gosan tudná üzemeltetni. Az ilyen korszerű fűtőművek üzemeltetéséhez, mint ami­lyen a mátészalkai vagy a kisvárdal, jól képzett szak­ember, gyakorlott energetikus kell. Ezt viszont külön-külön egyik város és egyik vállalat, intézmény se tudja biztosí­tani, illetve: nem gvőzi fize­téssel. Egy, csak fűtési fela­datokat végző szolgáltató vál­lalat néhány szakemberrel az összes fűtőmüvet és berende­zést üzemeltetni tudná, mert a költségei együttesen nem lennének olyan nagyok, mint most a külön-külön üzemel­tetési költségek. Nem fontos, hogy Máté­szalkán alak1 újon ilyen vál­lalat. Megalakulhat megyei központtal Is. lényeg, hogy máris szükség lenne rá és a jövőben az élet még inkább megköveteli egy ilyen vállalat lökdösődött Fortunyák a lép­csőnél — rájuk szólt, hogy hagyják már abba. Pásztor­nak úgy látszik megjött az ét­vágya, mert ahelyett, hogy abbahagyta volna, Szedlár ar­cába fejelt. Ekkor már Szed­lár sem hagyta magát: ketten támadtak Pásztorra. A túlerő mégis csak túlerő — gondolta Pásztor — és jobbnak látta lelépni. Meg is indult futni az Arany János utcán, de Szedlárt nem tud­ta lerázni. Mikor az Árpád utca sarkához ért, látta, hogy Fortunyák lemaradt, már csak Szedlár követi. Ekkor ismét erősnek érezte magát és visszafordult. Ettől meg Szed­lár ijedt meg és ő kezdett el futni. 50—60 métert tartott még a kergetőzés, mikor Pász­tor utólérte és hátulról meg­ütötte. Szedlár Is jobbnak látta, ha visszafordul és ismét vere­kedni kezdtek. Pásztor volt az erősebb, egyik ütésétől Szedlár összecsuklott. Ekkor­ra azonban odaért Fortunyák is és Szedlár oldalán ő Is be­avatkozott. Pásztor pedig — hogy biztosítsa fölényét — előszedte a kését és azzal kez­dett csapkodni. Első alkalom­mal csak megkarcolta Fortu­nyák arcát, aztán tovább csapkodott volna, de Fortu­nyák eTkiáltotta masát: vi­gyázz, kés van nála. Ekkorra Nyíregyházán a Jósa And­rás megyei kórházban 1973. február 13-án szaruhártya-át- ültetéssel megmentették egy 33 éves nyírmadai asszony szemevilágát. Ez volt a me­gyében az első szemműtét, amelynél idegen szövetet ül­tettek át élő szervezetbe. A sikeres szaruhártya-átültetés az orvostudomány legkorsze­rűbb eljárásainak jelentős megyei eseménye, egyben a nyíregyházi kórház gyógyító és tudományos munkájának növekvő színvonalát is jelzi. Orvos és beleg egy öltésén Az átültetést dr. Csüllögh Ferenc, a megyei kórház sze­mészeti osztályának vezető főorvosa végezte. A beteg, Sz. Sándorné több éve bajlódott a jobb szemével. Az Ismétlő­dő és a szemet mindjobban veszélyeztető szaruhártya- gyulladással először 1967-ben került kórházba, kezelésre szorult 1968-ban és 1972-ben is. Egyetlen lehetséges meg­oldásnak a szaruhártya-átül­tetés ígérkezett, hogy meg­mentsék a fiatalasszony jobb szemét. A beteg hozzájárulá­sával és az átültetésekre vo­natkozó eljárások után dr. Csüllögh Ferenc hozzálátott a műtét előkészítéséhez. Feb­ruár 13-án a szemészeti mű­tőben egy nemrég elhunyt idős férfi szaruhártyájából vett, mintegy hét milliméter átmérőjű szövet átültetésére került sor. A beteget a több mint egy órás műtét alatt nem altatták el, az átültetés simán, komplikáció nélkül fe­jeződött be. Dr. Csüllögh Ferenc főorvos először műszálas varrattal rögzítette az átültetésre ke­rülő szövetet, majd összesen tizenkét öltéssel helyezte a végleges helyére. A műtét nagy pontosságot és mester­ségbeli tudást kívánt az or­vostól és fegyelmezett maga­tartást a betegtől. Az együt­Szedlár is felkelt a földről és oldalról megpróbálta kirúgni Pásztor kezéből a kést. Nem sikerült. Pásztor ekkor újra nekitámadt és egy kaszáló mozdulattal belevágta a kést. Szedlár felkiáltott: jaj meg­ölt! — és ettől Pásztor meg­ijedt. Eldobta a kést és el­szaladt a helyszínről. Szedlár Pétert súlyos, élet- veszélyes sérülésekkel szállí­tották kórházba és a gyors orvosi kezelés nyomán 28 nap alatt meggyógyult. Pásztor Andrást letartóztatták. A me­gyei főügyészség emberölés kísérletével vádolta meg és a megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa is ebben ál­lapította meg bűnösségét. Ezért 3 év szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított bör­tönben kell letölteni és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Súlyosbító kö­rülményként értékelte, hogy Pásztor volt már büntetve sú­lyos testi sértésért, hivatalos személv elleni erőszakért, könnyű testi sértésért és erő­szakos, kötekedő, garázda ter­mészetének megfékezésére csak Ilyen mértékű büntetés alkalmas. űz ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbez­tek. Másodfokon a Legfel­sőbb Bíróság hoz majd ítéle­tek (batogh) tes erőfeszítések eredménye­ként az átültetés sikerrel járt. A műtétet végző főorvosnak ez volt a negyvenhatodik szaruhártya-átültetése. Ezek­ből negyvenötöt korábbi mun­kahelyén, a Debreceni Szem­klinikán hajtott végre, ahol a nemzetközileg elismert Ket- tesy professzor honosította meg ezt a modern műtéti el­járást Varral: patkány (árok bői Érdekességként a főorvostól megtudtuk, hogy a szaruhár- tya-átültetésnél a műszála» varratokon kívül egy régeb­ben alkalmazott, már csak­nem feledésbe merült „anya­got” is felhasznált. Patkány- farokinnal is varrta az át- ültetésre került szövetet, melynek hallatlan előnye, hogy nem kell kiszedni a gyó­gyulás után a varratokat, azo­kat az élő szervezet befogad­ja. Sajnos azonban Nyíregy­házán a patkányfarok „hiány­cikk”, a szemészeti osztály nagy utánajárással, nehézsé­gek árán tud hozzájutni. Ezért szükség esetén emberi hajat is használnak a szem­műtéteknél, de ez a bete* számára kellemetlenebb, s a hajszálakat később ki kell szedni. Legfrissebb értesülései nil szerint a beteg jól érzi ma­gát, fokozatosan visszanyert látását, s néhány napon ba­lul elhagyja a kórházat. p. a Művészeti hetek Tavaszköszontő A nyíregyházi művészeti hetek rendezvényeinek sorá­ban néhány olyan programot találunk, amelyen műkedvelő csoportok, amatőr együttesek mutatkoznak be. A Tavgsz- köszöntő című műsorra több ilyen együttes társult, s az el­ső tavaszi hónap első napján a nyíregyházi III. kerületi művelődési házban léptek először közönség elé. A műsor gerince az az iro­dalmi* összeállítás, amely aa egész műsor címe lett: Ta­vaszköszöntő, a nyíregyház városi művelődési központ stúdiója, illetve az építőipari és vízügyi szakközépiskola Irodalmi színpadának előadá­sában. Érdemes megjegyezni a második osztályos szakkö­zépiskolás Nagy László nevét azért a produkcióért, amellyel a Nyitnikék című verset adta elő. Kétségtelen, hogy a műsor­ban közreműködők közül a pálmát a nemrég Kiváld együttes címmel kitüntetett Szabolcs-Volán táncegyüttes néhány szólistája viszi el. A legjobban sikerült önálló és betétszámok Sajti—Molnári Két botolója, Náfrádi: Pász­tortánca és Hidas: Székely pontozója. Kár, hogy a másik táncegyüttes — zömmel fő­iskolai hallgatók — produk­ciói gyengébbre sikerültek. így a Szabolcs-Volán együtte* színvonalától jóval leszakadd teljesítményt a közönség is észrevette. A könnyebb műfaj mellett az ifjú zenebarátok kamara­kórusa nehezebb feladatra vállalkozott régi ismeretlen szerzők és néhány klasszikus darab bemutatásával. Gebrl József vezetésével a közönség körében általában kisebb nép­szerűségre számot tartó kórus­muzsika is nagy sikert ara­tott. A továbbiakban külterületi művelődési házakba viszik el a műsort. Március 8-án Bor­bányán, 9-én Sóstóhegyen, 10-én Felsősimán léptek fel, 14-én Vajda-bokorban szere­pelnek. FELEDÉKENY EMBEREK „Puska2' a szekrényben megszervezését (s*. J.) A tárgjya/őtorombő/ Három évre ítélték a virtuskcdó szurkálót 0». #.)

Next

/
Thumbnails
Contents