Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

fWS. mlrefus ¥8.

1 oMaf

Szülők fóruma

FIATALOK ü FIATALOK jjg FIATALOK 1 FIATALOK 8S FIATALOK.

b

A meghitt családi légkör

— Úgy szeretem a vasárnapokat — mondta lelkendezve az egyik kis elsősöm —, mert akkor együtt lehetek anyukával, apukával, a testvéreimmel és beszélgetünk egymással.

Ez az őszintén kitörő vallomás nagyon elgondolkoz- ' tatott. Ennyire igénylik hát a gyermekek, hogy a családban olyan légkörben élhessenek, amit kis tanítványomnak — s már máskor kikotyogott megjegyzéseikből ítélve sok-sok társának is — csak a vasárnapok adnak meg.

Szüiői értekezleten elmondtam az édesanyáknak, édesapáknak, hogy mit tapasztaltam. Kértem, tegyék iehetóvé, hogy az iskolából hazaérkező gyermek beszá- molhasson napi élményeiről, arról a sok-sok mindenről, ami vele történt. Tanácsoltam, hogy hallgassák meg türelemmel már a legkisebbemet — az óvodásokat — is. Ha már egészen kis korban megszokja, hogy őszintén elmondhatja szüleinek örömét, bánatát, akkor majd ka- maszkorban is hozzájuk fordul az úgynevezett „kényes” kérdésekkel és nem szorul a barátnők, barátok — sokszor nagyon is téves — és káros felvilágosítására.

A legtöbb szülő megértéssel fogadta tanácsaimat, de egyre csak azt hajtogatták, hogy minderre nincs elég idejükAz egyik édesanya sietett segítségemre, áld elmondta, hogy a meghitt hangulatú családi beszélgetésre ő mindig szakít időt. Van úgy, hogy ő vasal, főzéshez készít hozzá, vagy varr és közben hallgatja 11 éves kisleánya és 6 éves kisfia élménybeszámolóját. Egymás szájából kapkodják a szót, s ó türelemmel felelget nekik. A későbben hazaérkező édesapát is megnevelte már” (így mondta az édesanya), hogy ne az újságolvasás legyen az első, nem is a tv-nézés, hanem az, hogy ő is szenteljen egy órácskát a családi beszélgetésre.

Egy másik édesanya arról számolt be, náluk az a szokás, hogy mindenki besegít az 5 és 8 óra közé besűrített „roham”-munkába. Szintén két gyermekük van. ők mese után már az ágyban vannak és akkor következik az a félóra, amiért neki sokszor le kell mondania egy jó tv-műsor elejéről, viszont a gyermekeinek nagy örömet szerez. Odaül az ágyuk mellé és ők akkor „lel- kiz”-hetnek. Elmondhatják neki minden problémájukat. A 10—15 perces beszélgetés és a búcsúpuszi után kiegyensúlyozott hangulatban alszanak el. A legsúlyosabb, a legfájóbb büntetésük, ha valamelyiktől megvon- ,• ja az esti beszélgetést.

Ilyen ötletes pedagógiai tanácsokat adtak egymásnak az édesanyák, bizonyítva azt, hogy az amit kérek,

. nem megvalósíthatatlan, csunán példás családi életet teremtő szülőknek kell lenniük.

Ott. ahol napirenden van a békétlenség, a vita. a veszekedés a szülők között, ott nem nevelődhetnek olyan gyermekek, akik nyíltak, beszédesek, örömeiket.

TÖRD A FEIEDI

A szerénység jutalma

IRAKI NÉPMESE,

ANGOLBÓL FORDÍTOTTA: PFEIFER VERA

Vízszintes:

1. Megfejtendő. 6. Római 1001. 7. Féktelen. 8. Okozatot előzi meg. 9. Becézett női név. 11. Időegység. 12. Becé- zett háziállat. 14. Végek nélküli zsákba!!! 16. Futó (—’). 18. Európai nép. 20. Nóta.

21. Napszak. 22. Gyom. 24. Megyénkben község. 25. Gyűrűbe foglalják az Ilyen követ. 27. Szócsata. 28. NU- RÓ. 29. Félkörbe görbül, hajlik.

Függőleges:

1. Becézett férfinév. 2. Nemzeti Vállalat. 3. Lator. 4. Ajándékoz. 5. New... 6. Megfejtendő. 10. ...-pici. 11.

Pókháló egynemű betűi. 13. fis, angolul. 14. SLL. 15.

Megfejtendő. 17. Azonos betűk. 19. Ilyen leves 1« van. 21. Léte. 23. Lakatféle. 24. Római 1, 4. 26. Állóvíz. 27. Félig vita!

Megfejtendő: A világnagy tavai közül három: vízszintes 1, függőleges 6, 15.

Múlt heti megfejtés: Mississippi — Nílus — Amazonas — Ganges. j

Nyertes megfejtők: Danku Pál Tiszaszalka, Maticsák Sándor Kisvárda, Együd Bertike Gáva, Nagy Erzsébet Bököny, Szikszai János Nyíregyháza.

Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL

Élt egyszer sok-sok évvel ezelőtt Bagdad városában egy jószívű, igazságos kalifa, aki a szerénységet és a tudást mindennél többre becsülte.

Egy napon megjelent a kalifa előtt egy gazdag kereskedő és elpanaszolta neki, hogy három fia van, akik nagyon nagy bánatot okoznak neki, mert mind a három tanító akar lenni, egyikük sem óhajtja folytatni az ő foglalkozását, s nem kívánják átvenni üzletét sem. A kalifa megdorgálva a kereskedőt panaszáért. így válaszolt:

— Örülnöd kellene, hogy a fiaid a betűvetés mestersé- gére kívánják tanítani országuk apraját-nagvját. Marad még rajtuk kívül elég ember, aki helyettük a pénzszerzést, a kereskedést választja. Nekem tetszik a fiaid választása, ezért megígérem, hogy az Iskolázás költségét én fizetem kincstáramból, s ha befejezték a tanulást, mindhármat álláshoz segítem.

A három fiú három évig éjlel-naopal tanult, hogy alkalmasak legyenek a tanítói állásra, végül egy szép napon megjelentek a kalifa előtt, hogy segítse őket álláshoz, Á kalifa azonban azt mondta:

— Amit aDátoknak ígértem, betartom, előbb azonban tudnom kell mit tanultatok, hogy a legméltóbb kapia közületek a legjobb állást. Hadd látom, hát. mit tanultatok?

— Megszólalt a legidősebb testvér: — Fényes arcú kalifa, én olyan sokat tanultam.

hogy ha éjjel-nappal egyfolytában mesélném neked. 10 év is beletelne, míg á vé^ gére érnék.

A második fiú még jobban dicsekedett: —Ne higgy ne- ki fényes arcú kalifa, mert én még többet tanultam. Az én tudásom olyan nagy, hogy ha a birodalmad partjait öntöző tenger mind tintává válna, s a Bagdad fölé boruló égbolt lenne a papíros, még altkor sem tudnám rá felírni a tudományomat.

A kalifa csak bólogatott; majd a harmadik, legkisebb fiúhoz fordult:

—í Hát te fiam. miért nem dicsekszel el a tudómé nvóddal. biztosan te is erősen tanultál az elmúlt három év alatt.

— Fényes arcú kalifa nekem nincs miért dicsekednem. Amíg iskoláimat Jártam valóban szorgalmasan tanultam, de Ismereteim oly csekélyek ahhoz kénest, amit még nem tudok, hogy szégyenszemre nagyon báhil kullogok a bátyáim möeö'1

A kalifa megsimogatta selymes, fehér szakállát és elmosolyodott.

— Figyeljetek fiúk — szólt a két kérkedohöz —% mivel ti ketten ilyen tökéletesre .fejlesztettétek a tudásotokat, nincs szükségetek az én segítségemre, mert bárhol kantok állást, de testvéreteknek, aki azt állítja, hogy a legkevesebbet tudta, nagyon Is szüksége van pártfogásomra.

így lett a szerény fiú Bai*. dad város leghíresebb iskolájának tanítója

gondjaikat őszintén feltárják. A rossz családi életet élő i szülők gyermekei elhúzódnak, zárkózottak, nem érzik jól magukat otthon később csavargókká, esetleg bfinö- > zőkké Is lehetnek.

Sokszor mondiák egv-egy rossz útra tért fi a fal-öl • mentffTOIrüTm’&iivkéijt: .„elvált szülők gyermeke”. Én " nem SBC tapasztaltam pedagógiái gyakorlatomban. Nagyon sok-elvált anya nevelte példásan a gyermekét, II- ■ letve gyermekeit. Inkább azt láttam, hogy a rendezetlen , családi életet élő, részeges, otthonukkal nem törődő szülők gyermekei közül kerülnek ki a rossz útra tértek.

Mi azt szeretnénk, ha minél több olyan gyermekünk lenne aki nemcsak vasárnap érzi azt, hog- ..olyan jó beszélgetni egymással”, hanem a hétköznapokat is széppé tenné az a jó hangulat, amit a közös örömök. közös gondok, közös tervezgetések közös ünnepek tesznek azzá. Ne zárjuk ki ezekből a gyermeket! Erezze csak ő már egészen kis korában is. hoev ‘tagja a családnak. Legyen a mi gondunk kicsit az övé is, hiszen az életre kell nevelnünk, de osszuk mec vele örömeinket Is. és segítsük könnvebbé tenni az ő kis gond 'alt. hogv szívesen s’—sen hozzánk haza és érezze J61 magát otthon, a családban.

Dr. Gergely Károlyné

Tasnádi Varga ivat

T A VASZ-KÖSZÖNTÖ

Napsugár duzzaszt rügyet a fán, eljön hát, eljön a tavasz talán.

Bóbitás bíbic jön, lépeget, kiáltva szálldos , vizenyős rét felett.

Lics-locs! — mormolja kis patak:

— Erdő, rét engedd, hogy átfogjalak!

Mint a szikla.

Olyan szilárd voltál? Nem; olyan néma!

— Matematikából..

Jutott el a balsorsú feltaláló

1*.

Röptében fellökőtt egy újÉbred a tücsök, cirpel egy nagyot:

— Zöldül a mező mar, nem hallgatok!

Jánosbogár is égre tekint:

— Lámpámat viszem este meginti

Miért mosakszik evés után _ a kandúr ?

(SZLOVÁK MESE)

A hét

A veréb ugrándozott az

udvaron és csipegette az elszórt morzsákat. A nagy igyekezetében észre sem vette. hogy a ház mögül leselkedik rá a kandúr. Egy pillanat műve volt csupán és a szegény kis veréb ott vergődött a kandúr karmai közt.

— Most pedig jól bereggelizem! — szólt a kandúr.

— Hogy, hogy bereggelizik:, kandúr úrfi? — csipogta a veréb. — Csak nem engem óhajt megenni?

— Hát aztán, miért is ne? — jegyezte meg hetykén a kandúr.

— Szégyellje magát, kandúr úrfi! — csipogta ismét a veréb. — Hiszen még nem mosdott meg! Talán nem

fiyereksiáj

KÉT BARÄT BESZÉLGET

— Hogy álltad H a vizsgát? — kérdezi az egyik.

tudja, hogy minden rendes

ember először mosakszik, azután reggelizik?

— Ez igaz! — szólt a kandúr és felemelte mancsát, hogy megtörölje a száját. A veréb abban a pillanatban, szárnyát csapkodva elrepült. A kandúr nagyon megdühö- dött.

— Hát nem, többé nem jár túl az eszemen senki! — mondta magában a kandúr. — Az emberek tegyenek úgy, ahogyan azt jónak látják, de én ezentúl előbb reggelizem és utána mosakszom.

Ettől fogva minden macska evés után mosakszik.

Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándorné

— Képzeld mamfkám, — mondja Vera, amint megjött az iskolából. — Ma dolgozatot írtunk és egy helyesírási hibám sem volt.

— Nos. ennek igazán nagyon örülök. És miből írtatok?

Az

aiontgyuj-a

HADNAGY GABOR ÉS MEKIS JANOS eZATfTIIKUS KÉPREGÉN

ságírót a gyárkapuban, aki tüstént szenzációt csiholt a váratlan találkozásból. így

híre...

.. .a felsőtahót Melléküzemág MGTSZ élelmes főkönyvelőjéig. — Nézne csak,

elnök elvtársi Ez a mi emberünk! Ilyen melléküzem- águnk még úgy sincs.

n.

És egy ködös hajnalon eg

elegáns Volvo gépkocsi tiVolt egyszer egy becsületes gazdának hét rosszcsont fia. Folyton veszekedtek egymással, minden idejüket ci- vódással töltötték. Nem segítettek szüleiknek odahaza vagy a gyümölcsösben, a háztájiban. Az apa egy napon berendelte őket a nagvszobá- ba, maid a tulipános ládájából hét pálcát vett elő, mind jó erősen összekötözte spárgával, s az így összekötözött kötését a magasba emelve így szólt a meglepett gyerekekhez:

— Aki közületek ezt a hét pálcából álló köteget négyfelé töri. kap tőlem hét fényes tallért.

Rögtön felcsillant a gyerekek szeme. -ló volna hét tallért keresni ilyen könnyű munkával. Egyszerű is ez. A legidősebb és legerősebb máris térdére eresztette a köteget, de bizony a hatékony Ve- nvigevesszök nem törtek ketté.

— Hátha nekem sikerülne — nyúlt a kötegért a második nagyfiú. de ő is eredménytelenül: neki sem sikerült kettétörni a köteget. Végül a legkisebb csak az orrát

tokzatos utasai elhurcolták hősünket. (Aki, ha tudta volna milyen fényes lehetőségek tárulnak fel előtte, nem tiltakozott volna).

(Jövő heti szombati számunkban folytatjuk).

vakarta, meg sem próbálkozott vele:

— Ez lehetetlen, öreg tatám— mondta a kicsi —, mert ha ketté is törne utána a kettőt is ketté kellene töN ni, hogy négyfelé szakadjon.

Az apa mosolyogva mondta:

— Pedig nincs ennél köny- nvebb. gyermekeim! — Azzal szétbontotta a köteget, * minden gyermeke kezébe nyomott belőle egy-egy pálcát. A meg’^pett gyerekek felkiáltottak:

— Értjük már! így még a

legkisebb Rudi is széttör' ti egyenként nem csak négyfelé, hanem százfelé is.

— Látjátok — szólt az apa —, veletek is így van. Ha ugyanilyen szilárdan összetartotok, mint ez az összekötözött hét pálca, akkor soha senki nem bírja a testvéri kötelékeket széttépni. — Ekkor kivette a zsebéből a hét tallért és minden gyermeke kezébe nyomott igazságosan egyet-egyet.

— Ez ám nem Igazság’ — kiáltott fel méltatlankodva * legidősebb fiú. — Hiszen a legkisebb, Rudi is egv talárt kapott, ugyanannyit, mint énj a legerősebb.

— Hát ha te fiam csak a magad igazságát keresed — jegyezte meg az apa —. akkor törd négyfelé egy ’ 1 mind a hét vesszőt. Már".:, készítek neked egy köteget.

— Fölösleges — mondta ravaszul a kicsi —, úgv sem tudja széttörni sem kétfelé, pláne nem négyfelé. De van egy ötletem öreg tatám... vagvis bocsáss meg, édesapám: Igenis fogjunk össze úgy, mint az az összekötözött hét bálca. Most van mind- nyálunknak egy-egv talléria. Adluk 5««rze a tallérjainkat és a hét talléron vegyünk valami értékeset. olyat, amit mindnyáian közösen használhatunk.

Megegyeztek, úgy Is teHefc vettek egv bangszórés rádiót, s a kö-ös munka után nem- -sak ők ölt^k körül de >"’ü- '“'k Is boldogan hallgatták,

Lev Tolsztoj után:

Dénes G&»