Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

t oldal ItEtíT-MAGYÁRÖRSZAí» T973. március W. KOMMENTÁR: Vályi Péter Ottawában Sxendrel /óxsef: Szigetországi bombaháború finnek a hétnek már a kez­dete' is nyugtalanul indult Nagy-Britarmiában: folytató­dott, sót ki is szélesedett a gázipari dolgozók, a kórházi alkalmazottak és más szer­vezetek sztrájkja. Azután el­jött a csütörtök, amely a ha­talomra jutása óta állandó válsághelyzetekkel küzdő Heath-kormányt olyan nehéz helyzetbe hozta, amilyenre már régen volt példa. Nem elég ugyanis, hogy az említett sztrájkokhoz csü­törtökön — egy napra — az angol vasutasok is csatlakoz­tak, ami óriási közlekedési káoszt okozott, de csütörtökre tűzték ki az észak-írországi népszavazást is, amely egyet jelentett azzal, ami egyéb­ként azulsteri nyugtalanság kezdete óta várható volt: a „pokolgépháború” átterjedt Londonra. Plasztikbombák robbantak London különböző fontos pontjain és felrobbanni ké­szülő bombákat és pokolgé­peket sikerült — előzetes be­jelentés alapján — idejében ártalmatlanná tenni a rend­őrségnek. A csütörtök így is véres volt: igaz csak egy em­ber halt meg, és mint az or­vosok megállapították, ő sem közvetlenül a robbantás, ha­nem a? amiatt kelt rémülete, tehát szívrohama áldozata volt. De nem kevesebb, mint 243 ember szenvedett köny- Tsyebb, vagy súlyosabb se­besülést, a hivatalos adatok szerint csak Londonban. Ám ugyanezen a napon Észak-ír- országban is tucatnyi bomba robbant, s lapzártáig még nem tudjuk, ezek a robbanások milyen és mennyi áldozatöt követeltek. A .nyomozás folyik, a Scot­land Yard egyelőre tíz embert Vett őrizetbe, részletes jelen­tést azonban eddig nem adott Vályi Péter, « Miniszterta­nács elnökhelyettese a kana­dai fővárosba érkezve az ot­tawai repülőtéren válaszolt a sajtó képviselőinek kérdései­re. Megkérdezték, ml a véle­ménye arról, hogy a kanadai kormány a vietnami tűzszü­netről intézkedő párizsi egyezmény értelmében életre hívott nemzetközi eílenőrző és felügyelő bizottságból va­ló kilépés gondolatával fog­lalkozik, továbbá; hogyan íté­li meg a magyar kormány a vietnami tűzszünet, illetve a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság szerepének kilátásait. A magyar miniszterelnök­helyettes mindenekelőtt azt a reményét fejezte ki, hogy Kanada tagja marad a nem­zetközi bizottságnak. Arra számít, mondotta, hogv a leg­közelebbi hetekben lényege­sen javulni fognak a párizsi egyezmény megvalósításának feltételei Vietnamban, és így remélni lehet, hogy a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottság —• amelvnek Kana­da, Lengve! ország és Indo­nézia mellett Magyarország is taaia — eredményesen telje­sítheti felelősségteljes felada­tát. Egv kérdésre válaszolva Vályi Péter emlékezteteít rá. hogv Mitchell sham kíilüev- minister tett eleget, s ebb/SI is hogy látogatása elsődlegesen nem gazdasági jellegű, jólle­het, Alastair Gillespie ipari és kereskedelemügyi miniszter­rel és vezető munkatársaival megbeszélésekre kerül majd sor a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról. „Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat illetően — mondotta — na­gyon derülátó vagyok.” Végül az iránt érdeklődtek a kanadai újságírók, vajon a megbeszéléseken napirendre kerül-e az európai biztonsági értekezlet, illetve az európai kölcsönös fegyverzetcsökken­tés témaköre. „Ezek a kérdések ugyan nem közvetlen témái a két­oldalú kapcsolatainkat felöle­lő megbeszéléseknek, de a magunk részéről készek va­gyunk bármilyen kérdésről eszmecserét folytatni kanadai vendéglátóinkkal” — vála­szolta a Minisztertanács el­nökhelyettese. Vályi Péter tiszteletére este Pierre de' Bane, a külügymi­nisztérium parlamenti állam­titkára adott fogadást. Amagyar miniszterelnök- helyettes hivatalos kanadai programja pénteken azzal az ebéddel kezdődik, amelyet Alastair Gillespie ipari és kereskedelemügyi miniszter ad tiszteletére a parlament éttermében. Ezt követően kö­tetlen eszmecserére kerül sor Vályi Péter és Gillespie mi­niszter között. Munkaügyi ütések Helsinkiben Helsinkiben megtartotta eheti utolsó ülését az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezletet előkészí­tő nagyköveti tanácskozás. A 34 érdekelt állam diploma­tái a munkabizottság kereté­ben folytatták a tervezett konferencia első napirendi pontjának, a biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek a megvitatását. A konzultáció köreiből származó, egybe­hangzó értesülések szerint á részvevők af pénteki ülésen elhatározták, hogy a jövő héten újabb szinten. nem hivatalosan működő mini- csoportokban is megkezdik az első napirendi pont főbb aspektusainak összehangoló sát, előszerkesztését. A diplomaták abban is megállapodtak, hogy a mun­kabizottság hétfői ülésének elnöke hivatalos jelentést terjeszt a keddi plenáris ülés elé a munkabizottság addigi tevékenységéről. Helsinki megfigyelők arra következ­tetnek, hogy a munkabizott­ság ezzel befejezi az első / napirendi pont megvitatását és megbízást kap .a második „kosár”, a- gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működéssel kapcsolatos na­pirendi javaslatok elemzésé­re. A francia választások döntő fordulója ki. Anélkül is tudni lehet: fel­tehetően az illegális republi­kánus szervezet (IRA) ideig­lenes szárnya e robbanások­nak nemcsak értelmi szerzője, tie gyakorlati kivitelezője is. Észak-lrország valódi hala­dó erői, a demokratikus sza­badságjogok igazi védelme­zői, a kommunisták és a töb­bi progresszív polgárjogi szer­vezet tagjai természetesen el­ítélik, mindig is elítélték a bombaterrort. A mélyülő vál­ság, is mind tragikusabb hely­zet azonban nemcsak a terro­risták, de a tory-kormány fe­lelősségét is felveti. Hiszen ez a népszavazás is. amely a csü­törtöki. „pokolgépháborút” ki­váltotta, nem egyéb komédiá­nál. Mindenki előre tudta, hogy Észak-írország lakossá­gának .protestáns többsége ter­mészetesen az Angliához tar­tozás mellett szavaz, a kato­likus kisebbség egy része pe­dig el sem megy voksolni. Hi­szen nem így kell megoldani <*z ulsteri problémát. Akkoi* hát miért ehhez az eszközhöz- folyamodott Lon­don? Éppen azért, mert az északír kérdés kétségtelenül nehéz, de igazi megoldási módiától vonakodik. Attól, hogy az ulsteri kisebbség pol­gárjogi ős szociális elmara­dottságát radikálisan, végle­gesen és lehetőleg gyorsan felszámolja. Mert az észak­írországi, vallási mezbe bur­kolt társadalmi konfliktusok­nak csak ez lehet a megoldl­(Foiytatás az L oldalról) előtt a kormányzó pártok helyzete: a papírforma sze­rint ugyanis simán vesztes­re állnának, ha nem egy olyan csaló választási tör­vény lenne érvényben, amely óriási kedvezményeket bizto­sít a kormányzópártoknak. A választási körzetek arány­talansága miatt például a Párizs környéki úgynevezett „vörös övezetbe” háromszor - négyszer több szavazat kell egy mandátumhoz, mint az elmaradottabb, konzervatív beállítottságú falusi körze­tekben. Emlékezetes, hogy az első fordulóban a kommu­nista pártra leadott több, mint 5 millió szavazat alap­ján a Párt nyolc mandá­tumhoz jutott, a gaulleisták- kal szövetséges köztársasági­ak egymillió-hatszázezer sza­vazattal 13 képviselői hely­hez, az ugyancsak a kor­mánypártokhoz tartozó Du- hamel-féle centristák pedig 900 ezerrel hat mandátumot kaptak. A kormánypártok attól való félelmükben, hogy el­vesztik az abszolút többeé- güket a nemzetgyűlésben, ti­tokban alkura léptek az úgy­nevezett reformátorokkal.' akiknek Lecanuet és Servan­Schreiber a vezetőjük. A re forrná torok az első .forduló ban a leadott szavazatok 12,56 százalékát kapták. Kulcs­szerepüket kihasználva megegyeztek a kormánypár­tok vezetőivel, hogy bizonyos választási körzetekben visz- szalépnek a kormánykoalí­ció jelöltjei javára, ha egy­részt más helyeken támo­gatást kapnak a saját jelölt­jeik számára a baloldal je­löltjei ellen, s főleg ha ígé retet kapnak arra, hogy kö zelebb kerülnek az új kor mányhoz, vagy éppen beve szik őket abba. Kiszivárgott hírek szerint az egyezség megszületett. A Lecanuet féle társaságnak már régóta ez a trükkje: az első forduló előtt .élesen bírálja a kor-' mányt, a második forduló előtt pedig csatlakozik hozzá a baloldal ellen. A reakció­nak ez a széles összefogása megmentheti a jelenlegi kor­mánykoalíciót. A még eldöntésre váró 432 képviselői hely közül — az előzetes számítások szerint — 189 választókörzetben a bal­oldal kedvező eséllyel indul a második fordulóban. Az első forduló megmutatja hogy a baloldal összefogásá­nak igen nagy sikere van a francia választók körében, de a csaló választási törvény következtében a baloldali pártokra leadott szavazatok többsége esetén is a második fordulóban egységre lépett jobboldal szerezheti meg a mandátumok nagyobb részét Legyen azonban bármilyen eredménye a francia nem zetgyűlési választásoknak sok és rendkívül érdekes ta­nulságokat fog szolgáltatni mind a francia, mind a nem zetközi munkásmozgalom számára. Vietnami fogolycsere A sáigoM kormányzat pén­teken a dél-vietnami felek közötti fogolycsere második szakaszának keretében újabb ezer foglyot bocsátott szaba­don, Az átadásra Quang Tri tartományban került .sor. Az 1000 foglyot a Phu Quoc bör- töaszigetről amerikai repülő­gépek szállították a Dél- Vietnam északi részén fekvő tartományba. A DIFK a fogolycsere má­sodik szakaszában szombaton kezdi meg az általa foglyul ejtett saigonl katonai szemé­lyek szabadon bocsátását. A Tiszától az Amurig 18. — Hány erőmű üzemel je­lenleg a Szovjetunióban? — kérdeztem tovább. — Körülbelül kétezer. — Hányféle tüzelőanyagot használnak a hőerőművek­ben? — Már több, mint hatvanat. — Milyen teljesítménnyel dolgoznak a legnagyobb gőz­turbinák? — Sok az ötszázezer kilo- wattos, de a szlavjáni hőerő­műben már 800 ezer kilowát- tos gépegységek vannak. És elkészültek az egymillió kiló- wattos, illetve a még na­gyobb teljesítményű hőerő­mű gépegységek tervei Is. Képzelje el, egyetlen gőztur­binánk annyi energiát ter­mel, mint a forradalom előt­ti Oroszország összesen... Ezekben a gigászi méretekben valósul meg a lenini elképze­lés ökonómiája, hiszen Iljics 1920-ban már ilyesmiről is be­szélt. Fantasztikus zsenialitás­sal ismerte fel a lehetősége­ket... — Hány ember dolgozik je­lenleg a Szovjetunióban villa­mos erőművek építésén? — Több, mint kétmillió munkás és kétszázezernyi a mérnökök, technikusok szá­ma. — Mennyi a gépi kapacitás az erőműépítkezéseken? — Hűha... Könnyebbet kér­dezzen. De hozzávetőlegesen: tízmillió lóerő. Persze, váltott műszakokban, éjjel-nappal megy a technika. Ez azt ipjen- ti, hogy erőműépítő technikai kapacitásunk legalább száz­millió embert helyettesít. — A megtermelt energiát milyen megosztásban hasz­nálják fel a népgazdaságban? — Körülbelül hetven száza­lékát az .ipari termelésben haá^hdsítjtík. További hét­nyolc, vagy talán már tíz szá­zalékát is a villamos vasutak használják el. A többit az em­berek 'a városokban és a fal­vakban. Világítanak vele. ké­nyelmük, kultúrájuk szolgá­latába állítják tetszésük és le­hetőségeik szerint, Soroljam? Rádió, televízió, háztartási gépek, színházak, mozik, vá­rosi villamos-, illetve troli­busz-közlekedés, lakóházak fűtése, stb... — A szovjet vasutak mi­lyen arányban vannak villa­mosítva? — A vasútvonalak nagyobb fele mér villamos energiával üzemel, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a vasúti szál- lítás 75—80 százalékát villa­mos vonatok végzik. ■*— Előreláthatóan mennyi lesz a Szovjetunió villamos- energia-termelése 2000-ben? — A tervek szerint 3000 milliárd kilowattóra, — Ez az energiamennyiség megfelelő bázisa lesz njajd a kommunista népgazdaság­nak? — Úgy vélem, ebben senki sem kételkedhet. Szibériából hazatérve kü­lönös erő vonzott a mi ked­ves kis Tiszánkhoz. Talán a kíváncsiság varázsa csábí­tott, hogy az Ob, a Jenyiszej, Angara, Léna és Amur meg­ismerése után gyermekkorom „vízóriását” felkeressem és az összehasonlítás mércéje alá állítsam. Eltörpült a kedves, kicsikének, tűnt a szibériai góliát-folyók emlékámyéká- ban. Nem keseredtem el emiatt, hiszen nekünk a Ti­sza legalább annyira kedves, mint Szibéria lakóinak a sze­relmes Angara, még akkor is, ha a tiszalöki vízerőmű mind­össze 125 ezer kilowatt telje­sítménnyel tud dolgozni. Le- ültem kedves folyóm part­jára és a zsebemből előhúzott újságot véletlenül éppen ott nyitottam szét, ahol Magyar- ors2ág villamosenergia-fo- gyasztásáfól írt. „Hazánk villamosenergia- fogyasztésa az utóbbi másfél évtized során ötszörösére, évi 15 milliárd kilowattórára emelkedett s a fogyasztás 1975-lg előreláthatólag ennek a duplájára emelkedik” — írta az újság. A tudósítás elolvasása Után elgondolkoztam. A bratszki. a krasznojárszki, a szajáno- susenszki, az uszty-ilijnszki éa a két nagy volgai vízerőmű méretei és termelési adatai jutottak eszembe. Egyetlen nagy szibériai vízerőmű jól­lakatná Magyarországot vil­lamos energiával tíz év múlva is. De nekünk nincs Anka­ránk, Lénánk. Amurunk. Je- nyiszejünk... Am ez se baj, mert van egy gazdag, önzet­len, hatalmas erejű barátunk? a szovjet nép, amely ha nagy folyót nem is tud adni —- ad távvezetékeket, meg olajcsa­tornákat a föld alatt. Ezeken az acélhuzalokon és acélfo­lyókon ömlik hozzánk a szov­jet energia készen is, ijieg nyersen is. A Szovjetunióban azt 1« megtudtam, hogy Magyaror­szág közvetlenül az ukrán körzetből kapja a villamos energiát. Az első, a régebbi távvezeték olyan, mintha egy 270 ezer kilowatt teljesítmé­nyű erőmű üzemelne a fogadó* állomáson. Az új távvezeték meg 600 ezer kilowatt teljesít­ményű erőműnek felel me#. A szovjet energia Magyaror­szágra hozott évi összértéke 1965 óta megháromszorozó­dott és eléri a hárommilliárd kilowattórát. És ez sokkal ol­csóbb energia, mintha itthon állítanánk elő. Szovjet segítséggel és köz­reműködéssel épül az új tiszai vízerőmű is Kiskörénél: Százhalombattán ugyancsak szovjet berendezésekkel és szovjet olajból termelünk vil­lamos energiát. így elmond­hatjuk, hogy a kommunizítms energ tabáni sát Magyarorszá­gon is a,lenini villamosítási terv é? észníV alapján teremt­jük meg. (Folytatjuk) V IJj avfierikai itraíég'ia í)élkelet-iz$iában ? Az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai katonai szerepe a vietnami háború befeje­zése után sem csökkent. Az amerikai katonai jelenlét „új korszaka” csupán taktikai változást jelent. Jelenleg a Japán és Thaiföld között húzódó „védelmi” övezetben 259 000 amerikai katona ál­lomásozik. Az 50-es években Délkelet- Ázsiában létrehozott „védel­mi rendszer" — amit a .EATO megteremtésével Is erősíteni kívántak — elsőd­leges célja Kína délkelet­ázsiai befolyásának elszige­telése volt. A kiépített tá­maszpontrendszer jelentősé­ge kínai szempontból Nixon pekingi látogatása után bi­zonyos mértékig megválto­zott. A Szovjetunióval szem­ben élló mai kínai vezetés 8 térségben lévő amerikai tá­maszpontokat Szovjetunió „sakkban tart hoz” nyúj­tott közvetett segítségként értékeli. Dél-Koreában 40 000 ame­rikai katona állomásozik. Az itt lévő amerikai jelenlét célja támogatni Dél-Koreát, hogy a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal az „erő” helyzetéből tárgyalhas­son a két országrész békés egyesítéséről. Japánban 22 900, Okinawán pedig 41 700 az amerikai erők lét­száma. A Japánban lévő 173 amerikai támaszpont közül Yokosuka és Sasebo a 7. amerikai flotta, az okinawai Kadena pedig a légierők szempontjából kulcsfontossá­gú. Tajvanon kb. 8000 ame­rikai katona állomásozik. Ez a létszám az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztár­saság közötti viszony to­vábbi javulásával jelképes katonai erővé csökkenhet. A Fülöp-szlgeteken találhatók az Egyesült /llamok ember- és anyagutánpótlás szem­pontjából legfontosabb és legnagyobb délkelet-ázsiai támaszpontjai, a 41 683 hek­tár területű Clark légibá­zis, valamint 12131 hektá­ros haditengerészeti támasz­pont, a Subic Bay. Az or­szág területén lévő 5 támasz­ponton kb. 15 000 amerikai katona állomásozik. Thaiföld az Egyesült Államok legbiz­tosabb szövetségese és leg­fontosabb hátországa a viet­nami tűzszünet előtt és után. Az országban 7 amerikai tá­maszpont működik. Az itt ál­lomásozó amerikai katonák létszáma 49 000 fő. A vietna­mi tűzszünet életbelépése után Nakhon Phanomba he­lyezték át az Egyesült Ál­lamok haderejének — addig Saigonban székeld —- délke­let-ázsiai főparancsnoksá­gárt. Dél-Vietnamot az utolsó amerikai katonának 1973. március végén kell elhagyni. Az Egyesült Államok „úszó támaszpontjain” — a 7. flot­ta hajóin — 67 000 katona teljesít szolgálatot a Csen­des-óceán nyugati térségében az indokínai partok előtt. A múlt év végén hatalom­ra került új-zélandi és auszt­ráliai munkáspárti kormány egyre inkább vonakodik részt vállalni a térség „vé­delmi terheiből”. Mindkét kormány a SEATO átszer­vezését kívánja olyan módon, hogy a szervezet a délkelet­ázsiai térségben ne a kato­nai, hanem gazdasági és po­litikai stabilitás érdekében fejtse ki tevékenységét. Az ilyen légkör elterjedése — hosszú távon — az Egye­sült Államok támaszpont­rendszerének további csök­kentését, a Saipanon, Tinia- non, Guamon és a Palau- szigeteken új nyugat- csendes-óceáni „védővonal” kiépítését teheti szükségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents