Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

YllÁG PRO LITARJAI, IG YilŰ I!ITHCl Magyarorszag XXX ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ÄRA: SO FILLÉR 1973. MÁRCIUS 6, KEDD LAPtrWK TARTALMA ftölíl K«*ait»«nií.(ak a taaacsokbas (S oittelf Közlekedjünk helyesen 14 oldal) A szebb, tisztább Kisváráéért Sport jelentéseink (5 nldaj (6—7. oldal) Huszonöt éve Nehéz örökséget hoztunk magunkkal — sok mással együtt — a múltból. Több százezer ember hiányos is­kolai végzettséggel, sokan analfabétaként lépték át azt a történelmi küszöböt, ame­lyet számunkra a felszaba dulás jelentett. De már az első esztendőkben teljesen egyértelművé vált, hogy ta­nulnunk kell, hogy befogad­hassuk és alkalmazni tudjuk mindazt az újat, amely az ország építéséhez nélkülöz­hetetlen. Éppen most 25 esz­tendeje — március 5-én — állami határozat született a felnőttoktatás megszSfve- zésére, továbbképzésére. S attól kezdve ezrek ültek es­ténként az iskolapadokba, pótolták azt, amit legtöbb­ször saját hibájukon kívül mulasztottak el. Elnehezült kezekkel fogták a tollat, ír­ták a házi feladatokat, ol­dották meg a matematikai példákat. A felnőttoktatás nagy missziót töltött be, de illúzió lenne azt hinni, hogy két és fél évized alatt teljesen si­került felszámolni egy egész történelmi múlt kulturális bűnét. Sokan voltak, akik szégyelltek iskolába járni. Mások úgy vélték, „ha ed­dig jó volt, ezután is jó lesz.” De még az ilyen visz- szahúzó erő ellenére is óriási eredmények születtek. A há­ború előtt 900 ezer volt az analfabéták száma, 1970-re ez már 187 ezerre csökkent. Viszont ez a szám még mindig azt mutatja, hogy a munkát nem fejeztük be. A dolgozók általános iskolái­ban a legnagyobb érdeklődés az 1963—64-es tanévben volt, akkor az esti tagoza­ton 100 ezren tanultak. 1971- ben 17 365-en iratkoztak be ilyen iskolákba. Az érdeklő­dés is csappant, de a szük­séglet is kisebbé vált. A ne­gyedszázados évforduló új feladatokat, korszerűsítési tennivalókat állít az oktatás irányítói elé. Az esti és a levelező tago­zatokon tanulók aránya rész­ben eltolódott a felsőfokú in­tézmények felé, az elmúlt 25 év alatt összesen 78 ezren szereztek diplomát főiskolá­kon és egyetemek esti és le­velező tagozatain. De egy legutóbbi összesítés alapján — az adat 1972-es — még mindig másfél millióan nem fejezték be az általános is­kola utolsó két osztályát. Ta­valy ősszel minden megyé­ben vizsgálták a felnőttok­tatás helyzetét és az általá­nos tapasztalatok értékelése alapján született az a minisz­teri utasítás, amely ez év január 1-től lépett érvénybe. Eszerint a művelődésügyi miniszter és az érintett szak­tárcák miniszterei a tovább­képzés alapfeltételének te­kintik az általános iskolai ismeretek elsajátítását és ezért rövidített tanfolyamolt szervezését tették lehetővé. Elsősorban magának a ta­nulni vágyó felnőttnek érde­ke ismereteinek gyarapítása, mert szakmájában is fgv tud előrelépni, fejlődni. Közös érdekünk, hogy műveltebbek, szakképzettebbek legyünk. Előretört a baloldal a franciaországi választásokon » ■ Otmillióan szavaztak az FKP jelöltjeire Westsik Vilmos köszöntés* A franciaországi választások első fordulójának vég­eredménye a Monde szerint így alakult: — szavazati joggal rendelkezők száma: 29 723 551; — tartózkodók: 5 578 585 (18,76 százalék); — a szavazók száma: 24 144 966 (81,23 százalék) — az érvénytelen szavazatok száma: 53*3 993 (2,21 szá­zalék) ; — az érvényes szavazatok száma: 23 605 973 (79,41 szá­zalék. A szavazatok megoszlása a pártok között: — FKP: 5 026 417 (21,29 százalék); — PSU és ultrabalos csoportok: 776 717 (3,29 százalék); — szocialisták és baloldali radikálisok: 4 523 399 (19,16 százalék); — egyéb baloldali csoportok: 649 855 (2,75 százalék); — reformerek: 2 965 947 (12,56 százalék); — URP (kormánykoalíció): 8 224193 (35,54 százalék); — a kormánytöbbséget támogató egyéb jelöltek: 779 259 (3,30 százalék); — szélsőjobboldal: 660 186 (2,79 százalék). A szavazatok megoszlása a szocialisták és baloldali ra­dikálisok között: szocialista párt: 4 184 147 (17,72 százalék), — baloldali radikálisok: 339 252 (1,43 százalék). A szocia­lista Párt és a radikálisok között, mint ismeretes, olyan megállapodás jött létre a baloldali unión belül, hogy már az első fordulóban sem állítanak egymás ellen jelöltet. A szavazatok pártok szerinti megoszlása a kormány- koalíción belül: UDR (gaulleisták) — 5 666 469 (24 száza­lék), köztársasági függetlenek — 1 656 588 (7,01 százalék), CDP — 901 136 (3,81 százalék). Hírmagyarázónk írja: Ez a várható kísérlet való­színűleg azért is fog sikerülni, mert könnyű a Katit táncba vinni”, a reformisták is kelle­tik, kínálgatják magukat a kormánypártiaknak. A látszat s a jó hangzás kedvéért persze hozzáteszik: csak akkor haj­landók belépni Pompidou majdani kormányába, ha re­formterveiket megvalósíthat­ják. Ennél azonban meghatá­rozóbb a reformisták vezéré­nek, Jean Lécanuet-nek va­sárnap esti kijelentése: „to­vábbra is első számú célunk marad, hogy a baloldalt meg­akadályozzuk a kormányzás átvételében”. Minthogy a gaulleisták az egyedüli kormányzás folyta­tásához valószínűleg meg­gyöngülnek. alkalmasint kénytelenek lesznek a refor­mistákkal szövetségre lépni és úgy tovább kormányozni. De ha így lesz is: már az első forduló megmutatta, hogy a baloldal jelentősen megerő­södött. a nép tehát változáso­kat vár — és ezt a majdani kormánynak akkor is figye­lembe kell vennie, ha to­vábbra is sikerül a hatalom­ból kiszorítania, s ellenzékbe ásítani a baloldali tömörü­lést. Nem vált be a gépesítés rendszere a franciaországi választások első fordulójá­ban: 500 szavazógépet állítot­tak be, de ezeknek többsége már kora délelőtt felmondta a szolgálatot. így azután a választópolgárok java része nem gombnyomásra, hanem hagyományos módon: fülkébe vonulva, szavazólappal adta le voksát. A technika az ered­mények összesítésénél is gyengélkedett: ezért van. hogy hétfőn délután, amikor e sorokat nyomdába adjuk, még mindig nem összegezték a franciaországi választások vasárnapi első fordulójának végleges eredményét. Az igazi kérdés persze az, hogy a hagyományos kor­mánytöbbség az immár más­fél évtizede uralmon lévő ga- ulleista többség is felmond­ja-e a szolgálatot? Az első forduló után ezt még nem lehet megállapítani. A 490 parlamenti képviselő közül az első fordulóban mindössze 58 kapta meg az abszolút több­séget: az ő kerületeikben te­hát befejeződött a választás, jövő vasárnap már nem kell voksolni. Ez azonban olyan sekély végeredmény, hogy jóslásra is alkalmatlan. Iga­za volt a Figaro hétfő regge­li főcímének: „Minden lehet­séges”. Azaz. a jövő vasárna­pi második forduló után elv­ben ugyanúgy elképzelhető hogy — ha az eddiginél lé­nyegesen csekélyebb többség­gel is. de — a degaulleista koalíció marad kormányon, mint az. hogy a baloldali tö­mörülés szerzi meg a többsé­get. Mindenesetre már most megállapítható, hogy a gya­korlatban az utóbbi változat valószínűtlen, bármilyen szép eredményt érjen is el a sza­vazatok számát illetően a kommunista-szoialista tömö­rülés. A degaulleisták ugyan­is már az első forduló láttán a korábbinál jóval „tüzeseb­ben” kezdtek udvarolni a mérleg nyelvét képező cent­ralistáknak, az úgynevezett reformereknek. Nyilvánvaló, hogy a kulisszák mögötti élénk politikai alkudozások során a gaulleisták megfele­lő miniszteri tárcákat kínál­nak maid a reformereknek. Mert ha úgy látják, hogy csak a hatalom megosztásával — a -eformerekkel való osztoszko- dással — tudják megőrizni uralmukat, akkor inkább ezt választják, csakhogy a kom- nunista-szoo'alista szövetsé­get megakadályozzák a kor­mányra jutásban. LAPZÁRTAKOR ZETT: ÉRKE A közös kormányprogra­mot aláírt baloldali pártok vezetői hétfőn délután tar­tott ülésükön megerősítették azt a korábbi közös elhatáro­zásukat, hogy a választások második fordulójában a bal­oldali pártok minden válasz­tókerületben közös jelöltet állítanak: azt, aki az első fordulóban a legjobb ered­ményt érte el A három párt felszólítja mindazokat, akik az első fordulóban még nem őket támogatták, de akik szemben állnak a jelenlegi kormánypolitikával és a tár­sadalmi haladást óhajtják, a második fordulóban egyesít sék szavazataikat a baloldal közös jelöltjeinek támogatá­sára. Hétfőn délelőtt bensősé­ges ünneplésre gyűltek ösz- sze a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetben az odaér­kezett vendégek és az in­tézet dolgozói. A kutatói nté- zet elődje, a Homokkísérleti Telep több évtizeden át volt vezetőjét, dr. Westsik Vil­most köszöntötték 90. szüle- tésnapja és magas kormány­kitüntetése alkalmából. Az ünnepségen dr. Klencz- ner Imre intézeti igazgató megnyitó beszédét a követ­kező mondattal kezdte: — Mindnyájunk nevében meleg szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntőm dr. Chilében megszilárdította helyzetét a népi egység Rendzavarás nélkül, fe­gyelmezetten telt a választás napja Chilében. A szavazóhe­lyiségeket 8 órával a nyitás után, helyi idő szerint dél­után 4 órakor lezárták és há­rom órával később folyama­tosan megkezdődött az ered­mények közlése. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség jelentése szerint a chilei választásokon a még nem hivatalos végeredmény a népi erők nagy sikerét bizo­nyítja. A népi egység koalíci­ós pártjai a képviselőház 150 mandátumából a korábbi 54 helyett 63-at szereztek meg. Péter János hazaérkezett Párizsból Péter János külügyminisz­ter vezetésével hétfőn haza­érkezett a magyar küldöttség, amely hazánk képviseletében részt vett a párizsi nemzetkö­zi Vietnam-konferencián. A fogadtatásra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter el­ső helyettese. Jelen volt Ho­ang Cuong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete; Huynh Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Ott volt a fogadtatásnál Gerard Amanrich, a Francia Köztár- nagykövete míg az ellenzék képviselői­nek száma 96-ról 87-re csök­kent. A 25 szenátusi helyből 11-et a népi egység, 14-et a jobboldal szerzett meg, így az ellenzéki koalíció ereje csök­kent a parlamentben. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy a néptömegek támogat­ják Allende kormányát és benne a dolgozó nép érdekei­nek, az ország nemzeti érde­keinek következetes védelme­zőjét látják. Dr. Salvador Allende köz- társasági elnök az első rész- eredmények nyilvánosságra hozatala után tévébeszédben jelentette ki: ..Rendkívül elé­gedettek vagyunk, mivel a munkások kormánya elleni lélektani hadjáratot sikerrel álltuk ki.” Az elnök rámutatott, hogy kormánya ismét megtartotta szavát — a választások ab­szolút nyugodt légkörben folytak le, minden állampol­gár szabadon fejezhette ki akaratát. Hangsúlyozta: jól­lehet nem feladata a ■ tási eredmények részletes ér­tékelése, amennyiben a részadatok helyesen tükrözik az összképet, úgy a népi egy­ség — a korábbi jóslatának megfelelően — a szavazatok több, mint 40 százalékát kap­ja és növeli kongresszusi mandátumainak szítnál Bár a chilei választások eredményei nem véglegesek, az bizonyos, hogy a reakció­nak a törvényhozás két háza kétharmados többségének megszerzésére irányuló törek­vése meghiúsult. Santiagói politikai megfi­gyelők emlékeztetnek arra. hogy a chilei választások tör­ténetében a parlamenti sza­vazatok a kormánypártok szempontjából eddig mindig visszaesést mutattak az el­nökválasztás eredményéhez viszonyítva. A népi egység 40 százalék körüli eredménye jelentős győzelem tehát, hi­szen Allendét alig több, mint 36 százalékos szavazati aránnyal választották meg 1970-beo^ Westsik Vilmos Kossuth-df- jas tudóst, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagját. Majd a meg­jelent vendégek sorában kö­szöntötte Kállai Sándort, a* MSZMP Szabolcs-Szstmar megyei Bizottságának titká­rát, dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, dr. Láng Géza akadémikust, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökségének tagját, dr. Láng Istvánt, az Akadé­mia főtitkárhelyettesét ó? dr. Szalóczy Bálintot, a MÉM tudományos kutatási főosz­tályvezetőjét, köszöntötte a párt- és állami szervek kép­viselőit, valamint az állavíi gazdaságok és társintézeLk vezetőit. Westsik Vilmos életpályá­ját ismertetve többek között elmondta, hogy fiatal korá­ban mint gazdasági tanár és szakfelügyelő ismerkedett meg a homoki gazdálkodás; sál Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza városok szakiskoláiban. Elméleti fel- készültsége, az oktatás és gyakorlati munka terén szer­zett gazdag tapasztalatok birtokában — mint gazdasá­gi szaktanár — került Nyír­egyházára 1929-ben, ahol létrehozta a Homokjavító Kísérleti Gazdaságot. Ettől kezdve nemcsak nyugdíjazá­sáig, hanem azt követően is teljes tudását és energiáját a nyírségi táj arculatának for­málására, a mezőgazdasági termelés, az itt gazdálkodó parasztság segítésére fordí­totta. Kísérleti munkásságá­nak eredményeiről, széleskö­rű elméleti ismereteiről, gya­korlati tapasztalatairól rend­kívül gazdag — több írunfí 800 — szakirodalmi mű ta­núskodik. Ebből több mini 300 mű a homoktalajok mű^ vetésével, talajerő-gaz” "ko­dásával, javításával és a ho­mokon termesztett növényeié termesztéstechnológiájával foglalkozik. (Folytatás a 3. oídaloaj Dr. Westsik Vilmos 90. születésnapja alkalmából kapott magas kitüntetést veszi át dr. Láng Géza akadémikustól-

Next

/
Thumbnails
Contents