Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

¥873. márdvw 4. ICIIILÍT-WACTARORSZA6 — VASÁRNAPI MBLLffiKLET 9. oldal A Munkásmozgalomtörténeti Lexikonról VANNAK KÖNYVEK, melyek első látás­ra telkeltik érdeklődésünket, de mire rászán­nánk magunkat megvételükre — már nem kaphatók. Úgy hisszük ezek közé tartozik majd a magyarországi lexikonkiadás legújabb hajtása, a most megjelent Munkásmozgalom­történeti Lexikon is, a maga rendkívül érdekes témaanyagával, feldol^ozásbeli modernségével és tudományos mű létére is könnyed hangvé­telével. Hazánkban ehhez hasonló haladó szellemű munka csak 1928-ban — a Madzsar József szerkesztette Társadalmi Lexikon — jelent meg, így e könyv már olyan időtartamról nyújt tájékoztatást, melyben az egyes országok hala­dó munkásmozgalmai meghatározóan nagy jelentőséget nyertek. Elsősorban erénye a munkának, hogy átfogó és az átlagolvasó szá­mára megfelelő tájékoztatást nyújt az utóbbi 120—130 esztendő murkásmozgalom-történet- röl és a hozzá kapcsolódó mozgalmak törté­netéről. Mit tartalmaz ez az enciklopédikus mun­ka. mit talál az olvasó a lexikonban? Címsza­vakban összefoglalva: megtalálja a legjelentő­sebb munkásmozgalmi és a munkásmozgalom­mal szorosan együttműködő nemzetközi szer­vezeteket. egyesüléseket; 91 ország rövid, adatszerűén ismertetett munkásmozgalom-tör­ténetét: a ma funkcionáló, valamint a múlt­ban jelentős — pozitív vagy negatív — szere­pel betöltő 350 szocialista, szociáldemokrata, kommunista és munkáspártok, szakszerveze­tek történetét. Ismerteti több, mint 1000 nem­zetközi és közel 750 magyar munkásmozgalom- történeti személyiség életútját, akik közül szá­mosán — érdemeik ellenére — alig, vagy egyáltalán nem ismertek a közvélemény előtt. Felöleli a lexikon a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének kiemelkedő je­lentőségű eseményeit, lapjait, folyóiratait is. összefoglalja a munkásmozgalom és a párttör­ténet korábban használatos, vagy napjainkban általánossá vált több, mint 500 fogalmát és e fogalmak történetét. A LEXIKON SZERZŐI és szerkesztői munkájukban támaszkodtak az eddig haszná­latos hasonló művek munkásmozgalmi vonat­kozású anyagára. A címszavak egy része meg­található a már megjelent lexikonokban is: a címszó azonossága azonban nem jelent tartal­mi ismétlődést A munkásmozgalom-történeti lexikon az adott témát nem általában, hanem a munkásmozgalom oldaláról tárgyalja, szem­ben más lexikonokkal, amelyek esetleg ugyan­azt a témát — más-más aspektusból — íilozó­ber is fiatalabb, újabb, ha körülötte minden új. Hédi amúgy is aggályos gonddal konzervál­ja magát. Ezentúl még inkább sikerül neki. Mi megtartjuk a lomokat, mert nincs helyet­tük más. Ne hidd, hogy túlságosan izgatnak az anyagiak. Az ügyetlenségünk nyomaszt. Hogy balekok vagyunk. Tamás is, én is. Még a kol­légák közül is sokkal többre viszi némelyik. Gátlás nélkül ott hagyják az iskolát, elhelyez­kednek idegen területen, s megduplázódik a jövedelmük. Mi nem tudjuk rászánni magun­kat. A tehetetlenségünk miatt. És a fiúk a mi fiaink. Egyszer megjegyezted, milyen szép, hogy ők is tanárnak készülnek, mind a ketten. Hát én meghatónak nevezném! Egyenesen fennköltnek!... Ahogyan a villájuk kigyulladt, az is jel­lemző. Központi fűtést csináltattak, gázzal. Egy Vagyonért. És akkor is fűtötték az egész villát, amikor senki sem tartózkodott otthon. Nem vo ' tétel nekik. Aztán gázömlés történt, vagy Űzi > pattant ki, nem is tudom. Előzőleg igen szórakoztató volt ''égignéz­ni. hogyan alakul át, a családi házikó luxusvil­lává. Előbb szobát ragasztottak hozzá, azután em delet építettek rá. Utóbb garázs követke­ze1' igaz, ma is rengeteget dolgoznak. Dehát Tamás nem dolgozik rengeteget?! És én?! A foglalkozás neve önmagában nem jelent mi­nőséget. Láttam én már takarítónőt, aki nagy­szerűen, imponálóan töltötte be a helyét. És láttam futtatott professzort, aki sarlatán volt. Vargáék elegánsak A viselkedésükben is. Pompás a fellépésük. Ez egy orvos körül mí­toszt teremt. A betegek hamar megszédülnek. Nem veszik észre, hogy a másik orvos, aki olyan, mint egy köznapi ember... az esetleg jó­val többet tud. Az előkelő orvosnak tekinté­lyes összegeket dugnak. Kötelezőnek érzik a komoly summát. A mi igazgatónk azért ts mo­rog. ha virágot hoznak a gyerekek. Egy doboz csokoládét vagy fél kiló kávét elfogadni a leg- s/ iorúbban tilos Vargáék évről évre, nem. inkább hónapról b ' pra gyarapodnak, nekünk meg változatla- iuí semmink sincs. Nyolcezer gyűlik össze ha­vonta nagy nehezen, ha agyontörjük ma­gunkat, legfeljebb kilencezer. A fiúk még nem keresnek egy fillért sem, viszont a költekezés­be-’ értenek örülhetünk, ha győzzük a hónán vígéig, ha kihúzzuk valahogyan a következő fizetésié Nincs nekünk semmink. Nézd., mire a család* ház luxusvillává nő. fiailag, gazdaságtanilag. irodalom-, vagy mű- vészettörténetileg, stb. — közelítik meg. Szak­lexikonról lévén szó, a témaválasztás és a tárgy kifejtése is szélesebb olyan értelemben, hogy itt koncentráltan és részletesebben talál­ja meg az olvasó a munkásmozgalmi vonatko­zású eseményeket, szervezeteket, irányzatokat, fogalmakat, személyeket, sajtót, stb. Rendkívül érdekesen mutatja be az egyes személyiségeket és szakít az életrajzi lexiko­nok azon — helytelen — hagyományával, hogy csupán a már halott személyeket veszi fel, ugyanis benne helyet kapnak azok is, akik a jelenben is jelentős szerepet visznek a munkásmozgalomban, az újsághírek között ál­landóan szerepelnek és így a róluk szóló ada­tokat joggal keresi az olvasó. Szerepükhöz méltó helyet kaptak a lexikonban a munkás- osztály mártírjai, továbbá azok a személyisé­gek. akik a politika, az ideológia, a tudomány, a kultúra területén a munkásmozgalomhoz kapcsolódóan játszottak kiemelkedő szerepet, végeztek alkotó munkát. Hatalmas anyag feldolgozására vállalkoz­tak a szerkesztők, s ki kell emelnünk, az ará­nyokat célszerűen választották meg. Ez az ol­vasó számára azt jelenti, hogy az egyetemes keretek között éppen úgy, mint a magyar vi­szonyok, személyek vonatkozásában, megfelelő részletességgel kaphat tájékoztatást. A ren­delkezésre álló nyomdai terjedelmen belül 55 százalékban külföldi, 35 százalékban magyar anyagot ad, a fennmaradó 10 százalékban pe­dig a legújabb fogalmakat ismerteti. Hiányosságként említjük meg, hogy fi­gyelmen kívül hagyta azt a lexikográfiai elvet, hogy bibliográfiai tájékoztatást adjon, bár a szócikkekben itt-ott említést tesz mégis az il­lető munkáiról. Viszont éppen a személyekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy nem törekszik heroizálásra, rámutat az illető személy pozitív munkássága mellett esetleges negatív oldalai­ra is, de a hangsúlyt a tényközlésre. nem pedig az értékelésre, minősítésre helyezi. A PARTTÖRTÉNETI INTÉZET és a Kos­suth Könyvkiadó közös kiadásában megjelent mű 638 oldalon 3200 olyan szócikket tartalmaz, amely összefüggéseiben sem magyarul, sem pedig idegen nyelven eddig még nem készült és így úttörő vállalkozásnak tekinthető, ami valószínűleg majd más nyelvekre történő for­dításaiban is éreztetni fogja hatását. Minden bizonnyal a téma iránt érdeklődő olvasók, ok­tatók, propagandisták szívesen forgatott kézi­könyve lesz. (- d) a lakói felsőbb kasztba kerültek. Nem szokás használni ezt a szót, pedig kifejező. Külön kaszt az bizony! A levegő is más körülöttük. Még szó szerint is. Világéletemben tárgyilagos voltam, most sem állítom, hogy éreztették velünk... Erre nincs szükség, éreztük mi magunktól is... A fiaim már tavaly leszakadtak, és nekik volt igazuk. Kérdeztem, miért nem tartanak ve­lünk, előbb azt felelték: unalmasak a csajok. Faggattam őket, mivel a Vargáék lányai, meg kell hagyni: csinosak is, okosak is. Végül a fiúk kibökték a valódi okot. „Nein a mi köze­günk” — mondták. Ezzel beértem, ebben min­den benne van, bőségesebben úgy sem lehel megfogalmazni. Három hónapja annak talán,.. Hazafelé indultunk Vargáéktól... Késő este baktattunk a Villasoron Tamással... sehol egy lélek, de au­tó autó hátán... Zöldövezet. Egyszer csak meg­szólal Tamás: ..Többet ide nem jövünk! Elég volt!” Én rábólintottam, mert ugyanazt gon­doltam, ugyanabban a pillanatban. Egy idő után mesterkélt az emlékek dé- delgetése... Hol van már a mi közös fiatalsá­gunk?! Olyan, mintha regényben olvastuk volna. Azt is régen. Persze, még jó néhányszor hívtak bennün­ket. Telefonálgattak utánunk. „Köszönjük, most nem érünk rá... kedvesek vagytok, de azt se tudjuk, hol áll a fejünk...” Ürügyekre hi­vatkoztunk. Elhitték mindet. Abból Látszik, hogy... hogy amikor leégett a villájuk, nekünk telefonáltak, rögtön. És azt kérdezték: nálunk alhatnak-e aznap éjszaka? Kitalálhattam vol­na valamit... Vidéki rokont, effélét... De nem kenyerünk a hazudozás. Nem a mi formánk. Matracokat rakhattam volna a földre, ösz- szelolhattam volna az ócska karosszékeinket... Csakhogy ők annyival különbhöz szoktak! Pél­dául még az ágynemű is... Náluk nylonkölte­mények, nálunk muzeális darabok... Anyám adta nászajándékul... Egyszóval... Kereken megmondtam: a mi lakásunk alkalmatlan er­re, menjenek szállodába, az ö erszényükből telik. Hédi hápogott, furcsán válaszolt... sértő­en... A szavaira nem emlékszem pontosan, csak a magaméra... búcsúzóul... Mondtam: zsebre vágom a sértést, harag nélkül, megértein, hogy feldúlta őket a tűzeset... Mi következetes emberek vagyunk és ezen nem lehet változtatni. Alaptermészetünk a kö­vetkezetesség. Kosztolányi Dezsői NŐK Nem kamasz-szerelem kis hevületeden beszélek. Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól vallók, nők, rokonaim. Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám mint senki más, s szeretlek is benneteket. Zavarosak, mint én, termékenyek, mint én, zavaros források, melyekből aranyat mo starn, igazi aranyat. Természet tündérei, szeszélyesek és kisz nmithatatlanuk, de igazabbak á meddő gondolatnál, a büszke hazugnál, (i csontos, ijesztő, gyilkos férfinál Hová is futhatnék én, kócos fejemmel, költészetemmel, rettenetesen cikázó tétovaságommal, ha nem volnátok ti, megértő, megbocsátok, elvtelen szentek, jámbor pogány ok, bizonytalan jók, valóság hü sáfárjai. Ha varrtok, vagy vajat mertek, kirakatot szemléltek, komolykodó szaké rtelemmel, s hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok, fölkacagok az örömtől, hogy vagytok, és én is vagyok mellettetek. Hozzátok kötözptt engem a végzet, örökkévalóan, köldökzsinórral, azután a vágyak eleven kötelével, hogy mélyetekben keressem az utat az élet fele, s Öletekbe ejtsem le terhes koponyámat. Nem egy. hanem mindegyik. Mindegyik leányom, mindegyik feleségem, mindegyik barátnőm, rejtélyes kedves em . Mindegyik anyám. Szabolcs népművészete három országos kiállításon A népművészeti tárgyak árusításán kívül a üépi kultúra hagyományainak ápolásával, az ízlés fejlesztésével is foglalkozik a Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat. Ennek jegyében rendezik meg az ország egy-egy táj­egységének népművészetét reprezentáló kiállí­tásaikat. Tavaly a kunsági, a kalocsai, a vásár­helyi, a matyó, a baranyai, a palóc, a soproni, a hevesi, a sárközi tárlatok sorában július 21- től augusztus 2-ig nagy sikerrel rendezték meg a Váci utcai népművészeti boltban a szabolcsi népművészeti napokat. Az idén is folytatják a kiállítások sorát. Szabolcs-Szatmár három országos kiállításon vesz részt a következő hónapokban Április 14- től 25-ig kerül sor Győrben a népi hímzések országos kiállítására, ahol a sza' si, szatmá­ri termékeket is bemutatják. A :épművészet egyes ágainak történeti fejlődése a korabeli használati eszközök és a róluk készült fotók is helyet kapnak a mai legszebb termékek kiállí­tásán. A népi szőttesek kiállítására június 2. és 9. között a Váci utcai boltban kerül sor. A har­madik országos népművészeti esemény színhe­lye Debrecen lesz augusztus 13-án, ahol meg­nyitják az „Alföld népművészete" című kiállí­tást, melyen Szabolcs-Szatmár is változatos munkákkal vesz részt. Március 5-től 9-ig rendezik meg Nyíregyházán a magyar nyelv hetét A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete a megyei művelődési köz­ponttal és a Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola magyar nyelvi tanszékével az idén már­cius 5-től 9-ig rendezi meg a magyar nyelv hetét. A március 5-i megnyitón a nyelvműve­lés jelentőségét dr Margócsy József, a főiskola főigazgatója, a TIT megyei szervezetének el­nökhelyettese méltatja. Ezt követően Grétsy László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének osz­tályvezetője „Anyanyelvűnk gazdagsága és szépsége” címmel tart előadást. A magyar nyelv hetének szabolcsi prog­ramjában a következő előadások kaptak he­lyet: március 6-án Mikesy Sándor tudományos kutató névkultúránkról, március 7-én Kele­men József, a nyelvtudományok doktora, az MTA nyelvtudományi intézetének tudom'" os főmunkatársa a mondatról, március 8-án 'a- kab László debreceni egyetemi adjünktus az ikes ragozás helyzetéről tart előadást. „Hol beszélnek a legszebben magyarul?” címmel március 9-én Imre Samu, a nyelvtudo­mányok doktora, az MTA nyelvtudományi in­tézetének igazgatóhelyettese tart előadást, majd Bachát László tanszékvezető tanár zár­szavával ér véget az 5 előadásból álló nyelv­művelő sorozat. Az előadásokat délután 4 órai kezdettel tartják a megyei művelődési közponi) nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents