Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
XXX ÉVFOLYAM. 75. SZÁM ARA: 80 FILLER 1979. MÁRCIUS 90, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL; Párbeszéd a fiatalokkal (3. oldal) I-ehetőségek megyénk zöldségtermesztésében (4. oldal) Bemutatjuk Rozsályt (5. oldal) Tavaszvárás a teniszezőknél (7. oldal) 1! efejeződtek a magyar— osztrák tárgyalások Csütörtökön délelőtt Losonczi Pál fosadta dr. Bruno Kreiskyt Vendégünk megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Este fogadást adott tock Jenő tiszteletére Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja és kísérete csütörtökön reggel a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter- helyettes, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács általános elnökhelyettese. dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. A koszorúzás után megtekintették a vendégek a Millenniumi emlékművet, majd a Műcsarnokban Fritz Wotruba szobrászművész kiállítását. Ezt követően városnézésre indultak. Losonczi Pál. az Elnöki Ta- racs elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta dr. Brubo Kreiskyt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón jelen volt Nagy János külügyminis.-'er- helyettes. dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. Részt vett a látogatáson Theodor Kery Burgenland. Andreas Maurer. Alsó-Auszt- ria és dr. Friedrich Niederl Stájerország tartományi főnöke. valamint dr'. Friedrich Frőlichsthal budapesti osztrák nagykövet. Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár csütörtökön látogatást tett Apró Antalnál, az országgyűlés elnökénél is. Az Országház de- legációs termében szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón ott volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet, valamint az országgyűlés több tisztségviselője. Osztrák részről a látogatáson részt vettek a tartományi főnökök, a pártok képviselői parlamenti frakcióinak elnökei, továbbá dr. Friedrich Frőlichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Csütörtökön délután a Parlamentben véget értek a magyar-osztrák hivatalos megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Fóck Jenő, a Minisztertanács elnöke, az osztrák küldöttséget dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár vezette. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy az osztrák kormányfő mágyárországl látogatásáról és a megbeszélések eredményéről közös közleményt adnak ki. A tárgyalás befejeztével Nagy János külügyminiszterhelyettes és dr. Friedrich Frö- lichsthal budapesti osztrák nagykövet aláírta a Magyar Népköztársaság kormánya és az osztrák szövetségi kormány megállapodását arról, hogyan használhatják osztrák állampolgárok a Mörbisch—Siegendorf közötti földút Fertőrá-i kos térségében húzódó szakaszát. ★ Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár és a kíséretében lévő személyiségek csütörtökön a kora esti órákban a Magyar Tudományos Akadémiára látogattak. Az egybegyűlteket az Akadémia elnöksége nevében dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte, majd átadta a szót dr. Brur no Kreisky kancellárnak, aki „A kisebb államok es jelentőségük a világpolitikában'’ címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. ★ Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja és felesége csütörtökön este a Geliért-szálló- ban vacsorát adott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége tiszteletére. A vacsorán részt vettek az osztrák kormányfő kíséretének tagjai is. Biszku Béla beszéde a szombathelyi választási nagygyűlésen A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei és szombathelyi városi Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága csütörtökön választási nagygyűlést rendezett Szombathelyen. A megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek dolgozói zsúfo. láslg megtöltötték a művelődési es sportház nagytermét, a nagygyűlés színhelyét. A nagygyűlésen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Biszku Béla a jelölőgyűlésekről szólva hangoztatta, hogy azok imponáló megnyilatkozásai voltak pezsgő közéletünknek, erősödő szocialista demokráciánknak. — Sehol az országban, sem városban, sem egészen kis településeken nem hangzott el egyetlen olyan felszólalás sem, amely a helyi gondok megoldásának, az eredmények gyarapításának útját-módját ne a szocialista építés további, még határozottabb, következetesebb folytatásában jelölte volna meg. Bár ezúttal zömében helyi kérdésekről esett szó, az a tömeges eszmecsere, amely a gyűlések tíz- és tízezrein kibontakozott, újabb messzehangzó megerősítése volt pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált, a magyar dolgozók milliói körében népszerű politikájának —, mondotta s rámutatott : — A marxista—leninista pártunknak, amely nevében hordozza a munkáspárt megjelölést, elvi politikája annak a felismerésnek bevallott követése, hogy ami ebben az országban, a szocialista rendszerben jó a munkásságnak, az az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ilyen értelemben beszélhetünk parasztérdekről és munkásérdekről. Ez persze, nem azt jelenti, hogy a mi társadalmunk már megszüntetett rövid távon is minden ellentétet és ellentmondást az alapkérdésekben egyetértő és azonos érdekű dolgozó osztályok között. — De minden tapasztalatunk — egybehangzóan a nemzetközi tapasztalatokkal — amellett szól, hogy egész rendszerünk szilárdságának, szocialista jellege erősítésének kulcskérdése a munkásosztály vezető szerepének mind teljesebb érvényesítése. Ezért nem pusztán munkásérde*,, hogy a munkásság — amely a legnagyobb áldozatokat hozta a felszabadulás első percétől kezdve — megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, minden kérdésben döntő mértékben hallassa szavát mind az ország, mind munkahelye ügyeiben, és végül, hogy anyagi értelemben, ha nem gyorsabban is, mint más dolgozó osztály és rétegek, legyen élvezője gazdasági gyarapodásunknak. A szocialista demokrácia tartalmi kérdéseiről szólva Biszku Béla kijelentette: — Mi sohasem beszéltünk általában demokráciáról, mert ilyen nem is létezik. A demokrácia osztályfogalom. A szocializmus a munkásosztály, a vele szövetséges valamennyi dolgozó hatalmát, demokráciáját testesíti meg olyan demokrácia tehát, amely a szocializmus felépítéséért, teljes győzelmére irányul, a legforradalmibl (vsztály, a munkásosztály veze tésévei. — Köztudott, hogy a műn kásás ztály csak úgy szabadi i- natta fel magát a tőkés elnyomatásból, hogy közben, szükségképpen, felszabadította minden dolgozó társát. Ebben a felismerésben gyökeredzik mindenütt, hazánkban is a népfrontmozgalom, az a szövetségi politika, amelyet a forradalmi munkáspártok a szocialista nemzeti egység megteremtéséért folytatna. Hazánk történelmi útja is fényesen bizonyítja azt a marxi tételt, hogy a munkás- osztály az első olyan uralkodó osztály, amely hatalmát nem szűkkeblűén, önös osztályérdekből, hanem az egész dolgozó nép érdekében gyakorolja, bevonva a hatalom gyakorlásába minden haladó, a szocializmusért tenni kész osztályt, réteget, személyt. Innen ered az a pezsgő közélet, amelyet legutóbbi másfél évtizedes fejlődésünk egyik legnagyszerűbb vívmányának tartunk. — A tanácstagok dolga sokféle: ők nemcsak a lakosság képviselői, akik benyújtják a számlát felfelé, hanem a szocialista államhatalom képviselői is, annak a politikának az emberei, amelynek keretében mindig nyíltan beszélhetünk eredményeinkről, gondokról, tervekről egyaránt. Hosszú távon ez az egyetlen helyes politika, mert ez elvi politika —, mondotta Biszku Béla. II közoktatás fejlesztésének feladatairól és az 1972. évi tanácsi gazdálkodásról tárgyait a megyei tanács A választások előtti utolsó ülését tartotta csütörtökön Nyíregyházán a megyei tanács. A tanácstagi javaslatok, interpellációk intézéséről adott tájékoztató és a vb egyes — tanácsi hatáskörökben hozott — döntéseiről szóló beszámoló után ár. Pénzes János megyei tanácselnök előterjesztésében meghallgatta és elfogadta a végrehajtó bizottság 1971—73-as tanácsi ciklusban végzett munkájáról készített értékelést. A megyei tanács ezután Szabolcs-Szatmár megye közoktatásáról, a fejlesztés fő feladatairól tárgyalt. Az írásos előterjesztéshez, amely a közoktatás fejlődését, jelenlegi helyzetét és problémáit mutatja be, valamint a továbbfejlesztés programjára és feladattervére tesz javaslatot — Gyúró Imre tanácselnök-helyettes fűzött kiegészítést. Hangsúlyozta: korunkban az ismeretek gyorsan e1- évülnek, s a termelésben zajló tudományos-technikai forradalom sürgeti a pedagógia forradalmát is — amely egyre inkább társadalmi igény- nyé válik. A változások azt igénylik, hogy az iskola ne csupán ismereteket közöljön bizonyos mennyiségben, hanem megtanítsa a tanulókat a cselekvő ismeretszerzésre. A közoktatás fejlesztése — mondta a megyei tanács elnökhelyettese — drága beruházás, de kevesebbe kerül, mint az elavult, rossz képzés miatti termeléskiesés, amely a gvárákban, üzemekben, szövetkezetekben és a gazdasági élet más területén jelentkezhet. A vitában Dani Endre az általános iskolák körzetesítéséről beszélt, elismeréssel szólt a hét tanyai diákotthon megépítéséről, szervezéséről, s felhívta a figyelmet a szakmunkástanul ó lányok egy részének kollégiumi elhelyezésére. Hajdú Sándor a kisiskolák felszereltségéről, azok hiányosságairól szólt, majd a tanulók világnézeti neveléséről, valamint a felnőttoktatás problémáiról. ösztönzéséről beszélt. Molnár Ernőné a szakmunkásképzéssel kapcsolatban a tanulók szakmai, politikai neveléséről, ismeretszerzéséről beszélt. Felhívta a figyelmet az autóbusszal bejáró diákok mostoha helyzetére, diákváró létesítését javasolta. Gaál József a nevelők, iskolaigazgatók. a vezetői poszton alkalmas pedagógusok továbbképzésének szükségességéről szólt, a nevelők társadalmi megbecsüléséről beszélt. A beszámoló feletti vitában felszólalt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, aki a közoktatással foglalkozó párthatározatról szólva kiemelte: ez a dokumentum az utóbbi évek társadalmi fejlődése szempontjából egyik legjelentősebb párthatározat, amely jelzi, hogy a pért politikájának szerves réséé a közóktá+áspolitika. A megyei tanács értékelése és feladatterve jól illeszkedik a párt- határozat megvalósításának érdekében tett fontos intézke- . dések sorába. Hangsúlyozta: az oktató-nevelő munka tartalmi korszerűsítését az iskolarendszer intézményhálózatának lényegében változatlanul hagyása mellett kell elvégezni. A tanács feladatterve határozottságot, ugyanakkor türelmet igénvel. Jelzi: nem lehet minden kérdést azonnal megoldani. A megvan lósítást most kell kezdeni és rangsorolva 1980—85-ig végezni. Fontos azért is. mert Szabolcs-Szatmár dinamikusan fejlődik. Ezzel a fejlődéssel lépést kall tartani a közoktatásnak is, amelyet éppen ezérÉ kiemelt társadalompolitikai feladatként kell kezelni — mondta a megyei pártbizottság titkára, majd a tanács feladattervének kiegészítésére tett több javaslatot. Kokas Ferenc a tervek anyagiakkal kapcsolatos összhangjáról szólt. Hangsúlyozta : a településhálózat-fejlesztéssel együtt kell megvalósítani a közoktatás fejlesztéséi is. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem csupán a művelődésügyi szervek feladata, a szemlélet alakítására^ a társadalom összefogására van szükség. Unateszki Pál az iskolahálózat két és fél évtizedes fejlődéséről beszéli, rámutatva az analfabétizmus felszámolása terén elért eredményekre, majd a katonai szolgálatra bevonuló s.zabolcs-szatmári fiatalok alapműveltségéről, általános iskolai végzettségéről. az ezzel kapcsolatos feladatokról szólt. Csorna Viborné a tornatermek építését sürgette. Szól! emelt a képesítés nélküli nevelők miatt, hangsúlyozta továbbképzésük fontosságát Ezután a szellemileg fogyatékos gyermekek elhelyezéséről, képzéséről beszélt, maid az állami gondozott gyerme-í keket érintő egyes kérdésekről szólt. Poícz János arra hívt- fel a figyelmet. ho«v roi’venf fontos a gyermekek közösségi (Folytatás a 3. oldaton) Napirenden az 1972. éri ferrteljesítés, a munkaügyi helyzet, az állami szervek dolgozóinak mnnkaidőcsökkentése. a lej- és húsipar (ejlesztése • • ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar párt- és kormányküldöttség március 14—15-én Lengyelországban tett baráti látogatásáról szóló jelentést. A testvéri barátság, az elvtár- siasság és a kölcsönös megértés jegyében folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, az MSZMP X., illetve a LEMP VI. kongresszusán megjelölt célkitűzések eredményes végrehajtásáról. Széles körű eszmecserét folytattak a két párt, illetve a két ország együttműködéséről, továbbá a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélések megerősítették a teljes nézetazonosságot valamennyi megtárgyalt kérdésben. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti együttműködés a testvéri barátság, a szocialista internacionalizmus szellemében minden területen jól fejlődik. A kormány a magyar—lengyel legfelső szintű találkozót jelentős eseményként értékelte, és kifejezte meggyőződését, hogy a varsói megbeszélések hozzájárultak, a két testvéri ország még szorosabb együttműködéséhez, a szocialista országok közösségének erősítéséhez. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a magyar párt- és kormányküldöttség 1972. február 24—26. között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatását követően hozott kormányhatározatban foglalt gazdasági együttműködési feladatok teljesítéséről előterjesztett jelentést. A kormány felhívta a minisztereket, hogy szerezzenek érvényt a Minisztertanács határozataiban és a kormánybizottság jegyzőkönyveiben megfogalmazott feladatok végrehajtása- nak. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány intézkedési tervet hagyott jóvá a Minisztertanács elnökének februárban tett csehszlovákiai látogatásából adódó gazdasági feladatok vég- rehajtására. Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese beszámolt aa Egyesült Államokban február 26—március 7. között illetve Kanadában március 8—13. között tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács elnökhelyettese az Egyesült Államokban tárgyalásokat folytatott a kereskedelemügyi miniszterrel és a korma ty más tagjaival a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok helyzetéről. valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A kormány elnökhelyettese egyezményt irt alá a háború után keletkezett kölcsönös vagyonjogi követelések rendezéséről. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszterrel és más vezető személyiségekkel tárgyalt. A szívélyes légkörű megbeszéléseken áttekintett(Folytatás a 2. oldatos)
