Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

iwi. mart)» at. lftr,rr-MAGYAR0RR7 a e Í Mat HEM IRODAHÁZ — MUNKAHELY Új otthonba költözik a megyei, növényvédő állomás Elhagyják a gyulaháziak kastélyát, de hogy ki lesz az utód, azt sem a kiköltöző — a megyei növényvédő állomás dolgozói, sem a Kállósemjéni Nagyközségi Tanács elnöke nem tudja még. Nincs sok idő a gondolkodásra, mert az új nyíregyházi állomás műszaki átadásának dátuma március 22 volt, a beüzemelési eljá­rást pedig e hónap végére tűzték ki. A költözés Kállósemjénbőí Nyíregyházára már megkez­dődött. Csomagolják a közel 5 milliós értékű műszereket, a törékeny laboratóriumi esz­közöket. — Kinőttük a kastélyt — mondta Keresztély József igazgató. 1954-ben itt alakult meg az állomás, hat évvel később átalakították, de már azóta szűkösek lettek a helyi­ségek, kicsik a laboratóriu­mok. Ezzel szemben a tevé­kenységi körünk bővült. A laboratóriumokban 40 tagú szakembergárda rovartani, nö­vénytani problémákkal, a ká­rosítok előrejelzésével, gyom­növényekkel, toxikológiai, karantén laboratóriumi vizs­gálatokkal foglalkozik. — Hozzánk tartozik az új növényvédő szerek kipróbá­lása, majd engedélyezésük üzemi használatra. 1972-ben 51 növényvédő szerrel 78 féle kipróbálást végeztünk. A megye négy tájegységére elő­rejelzéseket és védekezési fel­hívásokat adunk, vizsgáljuk az exportra kerülő és az im­portból származó termékeket, azt, hogy milyen mennyiségű szermaradék fedezhető fel bennük. Szakigazgatási fel­adatokat — minden járásban 1—1 felügyelőnk — lát el. A kemizálással ugrásszerű­en nőtt a munka, a kísérlete­zés, amit közművesített, mo­dem. ... .Jdnak ered­ményesen végezni. A korsze­rűt elsősorban a laboratóriu­mi részlegek munkája kíván­ja meg. Éppen ezért a me­gye: növényvédő állomás nem irodaházat kap, hanem mun­kahelyet. Olyan épületet és gépi felszereléseket, melyek­kel hosszú távra biztosítani tudják a megye növényvé- de'mét. megakadályozzák a növényi károsítok járvány- szerű megjelenését és elhárít­ják a növényvédő szerek okozta káros hatásokat. Nyíregyházán, a Kótaji úton 1970 őszén kezdett a növényvédő kivitelezéséhez a SZÁÉV. A kiviteli terveket a Budapesti Középülettervező Vállalat készítette, a lebonyolí­tó — pénzügyi, műszaki el­lenőr, műszaki átadó és át­vevő, a beüzemelő és a ga­ranciás felülvizsgálat „gazdá­ja” — a Nyíregyházi MEZŐ- BER. A tervek és a költség- vetés módosítása utón 1972 júliusában 21 millió 100 ezer forintban határozták meg az építési költségeket. — A központi épület há­romszintes — mondta Béres József, a MEZÖBER műszaki ellenőre. A földszinten nagv előadóterem — ebből levá­lasztható az éttermi rész —, kiszolgáló és melegítő kony­ha. és a műszaki vezető kan helyet, valamint itt rendez­nek be tlégv vendégszobát és nésrv brigádszál'ást. Az első emeletre az adminisztrátori rész és a 7ámnl*álati labo­ratóriumok knrWnek. a terVnwfffr é* » itfrncí nov^rtv- védMml tii «rve1 ők terr^e. A második emelP'Bn rerv^e^íV he n fi toTHríil^^pf fá«r/le£et. fi biológiai tffíkAtyftfit, av *»1orp.. iftt-jfríf j* a fofób^lv*­Aq q rr»«^röcrr^Vfárt. A 16 szobából álló mű­helyépületben B2inte minden megtalálható, műszaki fejlesz­tési feladatok elvégzésére is alkalmas. A növényházban és a hozzá kapcsolódó kísér- leti kertben elsődleges meg­figyeléseket végeznek majd és mikroparcellás vizsgálato­kat. Minden kiegészítő épü­letet még felsorolni is hossza­dalmas lenne, de jó elgondo­lás, bevált gyakorlat, hogy lakóépületet is terveztek az állomás területére. A kilenc lakásban — h»t 3 és hátorh db 2 szobást alakítottak k: a szakembereknek. A generál kivitelező mellett legalább 10 alvállalkozó dol­gozott. Az építés nem ment simán. Ez évben azonban megfeszített erővel dolgoztak az épületen. Ami még hátra van, a műszaki átadás utáni esetleges javítások, a máso­dik „vizsga" — a beüzemelés, az állomás részéről pedig a fárasztó, nagy gondosságot igénylő, de várva várt köl­tözés. Engedményes tüzeiőakció Április 2-tßl olcsóbbak a hasai setének és brikettek A kormány költségvetési tá­mogatásával a tüzelőkereske­delem a hazai brikettekre és egyes hazai szenekre időle­gesen mintegy 30 százalékos kedvezményt nyújt — Jelen­tette be hétfői sajtótájékoz­tatóján a belkereskedelmi mi­nisztériumban dr. Gazda Ta­más főosztályvezető. Elmondotta, hogy az enged­ményes tüzelőakció — amely­nek során összesen 850 000 tonna hazai szén értékesíté­sével számolnak — április 2- án kezdődik. Ezután mázsán­ként 10 forinttal olcsóbb tíz­fajta hazai szén és 15 forinttal olcsóbb a tatai, a dorogi, a várpalotai és a mecseki bri­kett. Az időszakos engedmény kiterjed a dolgozók és a nyug­díjasok tüzelőakciójára is. (MTI) Közvéleménykutatás Münchenben kezembe nyomtak egy kérdőívet és bíztató mosollyal felkértek, hogy töltsem ki. A kérdések nem a háború és béke ügyé­vel, nem as imperializmus terjeszkedésével foglalkoz­tak, hanem azzal, hogy meg engedjék-e Németországban a villamoson való dohány­zást. Az effajta közvélemény- kutatás ugyebár fejlett gaz­dasági életre vall, hiszen egyéb megoldatlan problé­májuk nem lehet. Egyetlen gondjuk, hogy hivatalosan, a közvéleményre támaszkod­va törvényerejű rendelettel kimondják: dohányozhatnak vagy sem a villamoson. A kérdőívet egy gyors „igen­nel kitöltöttem, majd bele­néztem néhányba, íme négy szabad müncheni állampol­gár véleménye: — Nagyon helyes a villa­moson megengedett dohány­zás. A zsúfolt kocsikban a parázsló cigarettával pompás lyukakat lehet égetni a ru­haszöveteken. Aláírás = egy műstoppoló. — Feltétlenül a dohányos embereké az elsőség. Sőt: nem dohányost fel sem en­gednék szállni a villamosra. Aláírás = egy zsebmetsző. — Csak a kocsi belsejében legyen szabad dohányozni, a peronon nem. Még majd rám szórják a hamut. Aláírás = egy ütközőn utazó. — Nem töltöm ki a kér­dőívet, sosem járok villamo­son. Nincs rá dohányom. Aláírás = egy állásnélküli. Ezekután tisztelettel ké­rem a közlekedésügyi mi­niszter urat, szíveskedjék a liérdőíveket a munkaügyi miniszter úrnak is átadni beható tanulmányozás végett. Hátha egyéb megoldatlan problémára is rádöbben. Bertold Brecht-től fordí­totta: Dénes öéa. Választások előtt fválmánházan Mi történt 122 javaslatial? Talán a szemléletváltozás­nak, a fejlődésnek köszönhe­tő, hogy Kálmánházán, a 2400 lelkes községben egyre ritkábban kopogtatnak a ta­nács ajtaján ilyen kéréssel: „Beomlott a szekérhíd a ka­pum előtt, építsen újat a tanács a községfaj lesztési hozzájárulásomból.” Vagyis a lakosság igyekszik saját, egyéni ügyeit házon belül el­intézni és nagyobbrészt csak a közérdekű, legalább egy utcát, vagy egy külterü­letet érintő gondokkal, ké­résekkel és javaslatokkal fordulnak a tanácshoz. A községben — lakosainak mintegy 35 százaléka külte­rületen él — az utóbbi évek­ben jelentősen nőtt a közér­dekű kérések és javaslatok száma. Ez nem azt Jelenti, hogy rosszabb a tanácsmun­kája, vagy nőtt a lakosság követelőző kedve. A kérések számának növekedése inkább a fokozódó közéleti érdeklő­désről, a községi demokrácia szélesedéséről és a nagyobb igényekről tanúskodik. Főleg a 2 évvel ezelőtti — a vá­lasztásokat megelőző — kis- gyűléseken, beszámolókon, politikai összejöveteleken és a jelölőgyűléseken hangzott el rengeteg kérés, javaslat a közösség érdekében. 1971- ben, tehát az elmúlt tanács- választás évében 122 közér­dekű bejelentés és kérelem érkezett a tanácshoz — ez rekordnak számít. Mindössze 4 kérelmet kel­lett elutasítani különböző okok miatt. Ezekben a na­pokban hivatalos és nem hi­vatalos fórumokon követke­zik a számonkérés: az elfo­gadott 118 kérésből mit va­lósított meg a tanács, illetve maga a lakosság? A közeljö­vőben sorra kerülő tanács­ülésnek pedig egyetlen na­pirendi pontja lesz: a közér­dekű bejelentéseket, kérel­meket és azok teljesítését értékelik. A tanács titkárá­nál már pontos statisztika van: 118 jogos kérelem kö­zül megvalósítottak 64-et, megvalósítás alatt áll 36 ké­relem, a következő ciklusban valósítanak meg 18 kérel met. A fokozódó közérdeklő dés tehát nem volt hiábava­ló: a tanács és a közösség összefogásával szebb és ké­nyelmesebb lett a kálmán- háziak élete az elmúlt 2 év alatt, mert a tanács mindkét évben a bejelentések és a kérések figyelembevételével készítette el — és valósította meg — költségvetési tervét. Nézzünk néhány példát. Sokan kérték, hogy épüljön korszerű orvosi rendelő a községben. Már épül is, nyá­ron átadják rendeltetésének. Több szülő hangoztatta: sür­gősen óvoda kell a gyerekek­nek. De új épületre nem volt pénze a tanácsnak. És ek­kor a tanács a helyi tsz-re és a lakosságra támaszko­dott. A tsz 10 évre — ingye­nes használatra — átadott egy épületet a tanácsnak, amit át lehetett alakítani óvodának. Az átalakítást a kálmánhózlak közösen végez­ték el. A lakosság tehát nemcsak kér, hanem ad is, dolgozik is saját ügyeiért. 1971-ben egy csoporttal in­dult az óvoda. Azóta ter­mészetesen újabb kérések, bejelentések érkeztek a ta­nácshoz. Egy ilyen kérés alapján — a megyei tanács segítségével — szeptember­től 2 csoportossá bővül a község óvodája és ugyan­csak szeptembertől napközi otthon is lesz Kálmánházán. A Hajdűdorogi utca lakói a villanyhálózat bővítését kér­ték. A tanács ezt a kérést is teljesítette: az utca szaka­szán (1200 méter) kigyulladt a fény. Még egy lényeges kérés a teljesítettek közül: a Nyíregyházán dolgozó kál- mánháziak olyan autóbuszt kértek — és kaptak — amely a 22 órás műszakhoz igazo­dik és érinti a Petőfi-tagot is. A később megvalósításra kerülő javaslatok közül is említhetünk néhányat. 1975- ben, vagy 1976-ban a tánacs elkészítteti a község rende­zési tervét, amelyen már emeletes épületek is szere­pelnek. ’ (nábrádi) A márciusi fo'yóirn fokról Tavaszi vadászmérleg Több erdő - több vad Megyénk harmincnyolc vadásztársaságának közel ezer vadásza jelenleg a sza­lonkák érkezését lesi. Még nem jöttek meg — majd a barázdabillegetőkkel együtt érkeznek —. de amelyik vadász türelmesen ül az er­dő szélén, valamelyik közeli délután, alkonyat felé meg­hallhatja elsőnek szisszené- süket a levegőben. Jószerivel másra sem le­het vadászni áprilisig. Leg­följebb vaddisznóra. Vad­disznó? Szabolcsban? Igen, még a szakembereket is meglepte, hogy a most be­fejeződött hagyományos ta­vaszi vadszámlálás szerint a számuk már százon felül van megyénkben, annak el­lenére, hogy aránylag rövid Idő alatt ötvenhatot lőttek ki vadászaink. És az erdők lakóinak töb­bi „népszámlálási” adata? Tömösváry Károly megyei erdészeti és vadászati fel­ügyelő asztalán sorakoznak a vadásztársaságok jelenté­sei. Meglepő a számok nö­vekedése. azzal párhuzamo­san is, ahogyan erdősítünk. Különösen örvendetes az ár­nyékot kedvelő a<?ancsosok szaporodása. Például. — amire r°?en nem volt példa —, már harmincnyolc szarvas is bolyong a megye vadásztársaságainak terü­letein — pedig ebbem a érámban nincsenek benne az állami gazdaságok kezelésé­ben lévő vadrezervátumok. Az őzek száma oedi<? már e'ívenesen imponáló: ötezren felül vannak. A vadnyulak gyakorlatilag mePszámlálhatatlanok. Az elmúlt évben háromezer- nvoleszá tat lőttek ki belőlük vadászaink, s m«1d ugv»”- erwyit fogtak be élve. Az él­ve befogottakért háromszáz­húsz forintot fizet a MA­VAD. tó a fácánok száma, amely idén először múlja felül Szabolcsban a vadászok becslése szerint a százez­ret Nem is csoda, hogy az el­múlt szezon vadászrekordja Szabolcsban éppen fácá­nokkal kapcsolatban szüle­tett. A ramocsaházi Nimród vadásztársaság Demecser község határában egyetlen vadászaton, egy hajtásban, harminc puskával 436 fá­cánkakast lőtt. De nem sok­kal maradt el mögöttük a nábrádi Petőfi teljesítménye sem. (gnz.) Társadalmi Szemle Időszerű kérdésről, a ta­nácsválasztásról és a helyi politikáról szól a párt elmé­leti és politikai folyóiratá­nak vezető cikke Jakab Sándor tollából. A szerző cikkében foglalkozik a ta­nácstagi választás elkülönítő sének céljával, a tanácsi ön­állóság tényleges fejlesztésé­vel, az 1971-es tanácstörvény végrehajtásának tapasztala­taival, majd ismerteti a pártszervezetek választás előtti feladatait. A nagyüzemek államosítá­sának negyedszázados év­fordulójáról emlékezik meg dr. Kovács Dénes cikke. Nagy Richárd a budapesti üzem- és munkaszervezés ta­pasztalatait összegzi. fíoos János a gazdasági növeke­dés és a struktúraváltozás összefüggéseiről ír. A Csong- rád megyei tanyavilág hely­zetét tárgyalja dr. Komócsin Mihály. Mai gazdasági és tu­dati Jelenségek történelmi gyökereit vizsgálja Berend T. Iván. A cikkíró három ki­ragadott mai gazdasági-tár­sadalmi jelenség példáján bizonyítja, hogy milyen nél­külözhetetlen a történeti szemlélet a mai gazdasági­társadalmi folyamatok vizs­gálatában. A bértömeg-gazdálkodás csepeli tapasztalatairól Só­lyám József beszélget a leg­jelentősebb ipari bázis, a Vas. és Fémművek vezetői­vel. Dr. Pillis Pál a mező- gazdaság példáján vizsgálja a korszerűség és a vállalati döntésmechanizmus kapcso­latát. Az Eszme—szervezet— mozgalom témáról folytatott vitához ezúttal Nádasdi Jó­zsef szól hozzá. Böhm Ant ii a kispolgári ösztönössé® ás a forradalmi gyakorlat vl- szonyának történeti kérdé­seivel foglalkozik. Válogatás alapján az ol­vasó bepillantást nyerhet két szocialista országnak a tu­dományos-technikai forra­dalmat tárgyaló irodalmába. Részleteket olvashatunk A „technológiai determiniz­mustól” a „posztteehnokra- tikus szemléletig” című szov­jet és A tudományos-tech­nikai forradalom és a szo­cializmus című csehszlovák tanulmányból. A nemzetközi rovatban Tatár Imre a leszerelési fo­lyamat tíz évének jelentő­sebb állomásait tekinti át. Pártélet A folyóirat vezető helyén Gáspár Sándor a Tulajdo­nos: a nép című cikkében a 25 évvel ezelőtti államosí­tásra emlékezik. A folyóirat Kommunista felelősséggel az ideológiai munkában szer­kesztőségi cikkben foglalko­zik a közelmúltban tartott ideológiai, kulturális tanács­kozás számos lényeges kér­désével. Az ideológiai-eszmei harc legfontosabb kérdéseit tárgyalva hangsúlyozza, hogy a párt vezető szerepé­nek következetesebb meg­valósulása az ideológiai élet­ben és a kultúrában is most mindenekelőtt megnöveke­dett felelősséget jelent az e területeken dolgozó kommu­nistáknak. Hamis és szá­munkra elfogadhatatlan az a munkamegosztás — szögezi le a cikk — amely a tevé­kenységet és felelősséget el­szakítja egymástól és az utóbbit megpróbálja az irá­nyító szervekre áthárítani. Elsősorban a saját felelőssé­get tartsuk szem előtt. Á kommunisták nem lehetnek kívülálló bírálói olyan nem kívánatos jelenségeknek, amelyeknek megakadályozá­sa elsősorban az ő kötelessé gük lenne, amelyek meg­szűntetése alapvetően az ő feladatuk. Most arra van szükség — állapítja meg —, hogy határozottan növeljük és érvényesítsük a politikai és Ideológiai felelősséget. Ez egyaránt vonatkozik a helyi és irányító szervekre: senki sem háríthatja vagy odáz­hatja el a cselekvést, az ál­lásfoglalást, szükség esetén a beavatkozást. A tévedés jo­ga — bizonyos határok kö­zött — mindenkit megillet­het, amennyiben az még helyrehozható, de a döntést nem vállalni, az alól kibúj­ni, a felelősséget elhárítani: nem lehet! Csatári Dániel Évfordulók, szerep Játszók és történelem­formálók címmel az osztály­alapon álló szocialisták, a marxisták felfogását tár­gyalja 1848 évfordulójáról és unnak időszerűségéről. Duschek Lajosné A társada­lom sokoldalú gondoskodása című cikkében a szakszerve­zetek szociálpolitikai tevé­kenységéről és feladatairól ír. Kelemen Lajos a buda­pesti várospolitika gondjai­ról és céljairól szól. Illisz László a falusi KlSZ-szerve- zetek fejlesztésének felada­taival foglalkozik. Dr. Mol­nár Frigyes a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét és ellenőrzési rendszerét tár­gyalja. Radnóti Huba a me­zőgazdasági szövetkezetek szocialista. munkaversenyé­vel foglalkozik. Vállalati pártbizottságok titkárai a munkások bérének rendezé­sében a pártszervezetek feladatairól szólnak. Több számos és érdekes írás foglalkozik a pártszer­vezeti munka különböző te­rületeivel. (—é) I. Zolotarjev: FLUKTUÁCIÓ Priválcevet, a gyár igaz­gatóját telefonhoz kérték felettesei. — Van-e maguknál ván­dormadár? — Már hogy lenne kérem? Ez egy gyár, és nem vadre. zervátum, — válaszolta Pri- válcev heherészve. A vonat túlsó végén né­ma csönd volt. majd go­rombán azt mondták: — Felesleges a szájhősi Játszania, kedves Priváicev. Komoly dologról van szó. Mi több: aktuális jelenség fel­méréséről. Úgy látszik, ma­gában kevés a beosztottjai iránt érzett, felelősségtudat. Nyissa csak ki jól a sze­mét! Mielőbb tegyen je­lentést a munkahelyét ott­hagyó dolgozókról! „Nesze neked, mormogta Priváicev. Ilyen marhasá­gokkal zaklatják az embert. De mi szükség van erre? A gyár nagy. rengetegen van. oik, a mégis... Nincs egyet­len vándormadarunk sem Pech! Micsoda pech!...’ Sokáig gondolkozott, majd felvette a telefont, hívta az osztályvezetőt: — Ide figyeljen Koloszi- hin! Fura dologra lennék kíváncsi: nem tudna nekem néhány vándormadarat elő­teremteni? — Vándormadarat? Nem. Nincs. Kevés a fluktuáció. Sőt. nálunk nincs is. — Ugyan már, ne hő- zöngjön! Komolyan beszélek. Hivatalosan. Gondolkozzon: van, vagy nincs? Legalább egy. — Egyetlen egy sincs! — Eh, Koloszihin, értse már meg: kell! Akármilyen nyamvadt kis vándorfióka is. de kell! — Hát honnan a fellegből szedjek, ha egyszer nincs? — Maga csak hagyja a fenébe a „nincs” kifejezést, érti? Ezt a legkönnyebb ki­mondani. Megmondtam: ég­ből-földből lenni kell 6* kész! Intézkedjen! — Hogy magának micsoda fals elképzelései vannak!? — Maga pedig folyton el­lentmond ! Mert lehetetlent kéri — Nem kérem, parancso­lom. Világos? Ha nem tud. ná itt még én vagyok az igazgató. — Igazgató elvtárs, én nem vagyok a felesége. Vi­lágos? Nekem tehát ne pa­rancsoljon és ne ordibáljon! — Fogja be a száját! — Eszembe sincs! — Szóval így? Még ma­gának áll feljebb? No ide süssön Koloszihin: melegig ben ajánlom, adja be a fel. mondását. — Mit gondol, megijedek? Vegye úgy, mintha már az asztalán lenne a felmondá­som. Egy óra múlva Priváicev jelentette feletteseinek: — Van vándormadarunk! Egy. De még milyen! Kép­zeljék, maga az osztályve­zető! Kilépett, ördög vinné el! Pedig úgy bíztam benne... Fordította: Baraí'' “ záH»

Next

/
Thumbnails
Contents