Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

«WS. rtíir?!* ff. NEM INGYEN VAN Gondunk: a lakásépítés Hárman a héíssfa Alakuló törzs SÄABOLCS-SZATMÄK MEGYEBEN a lakásvi*zo- nyok rosszabbak, mint az országos átlag. lézert fi­gyeli mindenki nagy ér­deklődéssel a lakásépíté­seket, okoz fejtörést egy­szerű embereknek és ta­nácsi vezetőknek egyaránt, hogyan lehet minél több la­kást felépíteni, A városok­ban szemünk lattára nőnek ki a földből a több emeletes lakóházak, új városrészeket alkotva, a községekben pe­dig szinte versengenek a család iház-épi tők egymással. Mégis a városokban még mindig sok a jogos lakás­igénylők száma, kevesebb lakás épül meg, mintameny- nyi az elvárás, a községek­ben a bizonytalan építő­anyag-ellátás okoz bosszúsá­got sok száz embernek. öt év alatt, 1975-ig 21800 lakás építését terveztük. A teljesítés az első két évben 9727 lakás. (Ebben benne van közel háromezer árvizes családi ház is.) Tehát két év alatt többet építettünk a tervezettnél. És valószínűnek látszik, hogy 1975-ig meg­épül a megyében annyi la­kás, amennyi a tervben sze­repel. Elemezve tovább a lakás­építést — ezzel foglalkozott a közelmúltban a megyei ta­nács mellett működő terv- gazdasági, illetve műszaki és kommunális bizottság ig —- megállapítható, hogy a ta­nácsi lakásépítéseknél elma­radás tapasztalható. Ez több okra vezethető vissza, így benne van az építési költsé­gek emelkedése, a közműve­sítésre fordított összegek növekedése. ugyanakkor amikor a tanácsok rendelke­zésére bocsátott pénzössze­gek lényegében nem változ­tak. Nyíregyházán például ez az elmaradás éppen ezer lakást jelent. Ennek a hiány- na1:— a behozására a váro­sokban az OTP által épített és a magánszervezésű tár­sasházakból készül több. így ugyanannyi városi lakos jcrt lakáshoz, mint amény- nyi a tervben szerepelt. A LAKÁSOK ARAI — a felszereltségükhöz, a beépí­tett alapterülethez viszonyít­va — az utóbbi két évben nem nőttek jelentősen. A terület-előkészítés viszont a tervezettnél jóval több pénzt emészt fel. Nyíregyhá­zán például Jósavárosban #0—70 ezer forintba kerül egv-egy lakásra számítva, amiben főképp a közművek (víz, csatorna, gáz. távfűtési szerepelnek. A város belső részén viszont a magas bon­tási, szanálási költségek emelik meg az előkészítés árait, lakásonként mintegy 85—90 ezer forintra. S ez bármennyire nagy összeg, a városnak vállalnia kell, hi­szen enélkül nem építhetnek korszerű lakásokat, Ugyanígy emelkedtek a kapcsolódó beruházások költ­ségei is. Országos felmérés szerint például egy négyzet- méternyi boltterület kialakí­tása a tervezett 7 ezer fo­rint helyett általában a 10— 15 ezer forintot is megha­ladja. Ezért a beruházással foglalkozó tanácsi szervek­nek minden felszabaduló pénzt ide kell átcsoportosí­taniuk azért, hogy időben meglegyenek a közművek elkészüljenek az üzletek, óvodák, iskolák. A tervszerűség fontosságát jelzi, hogy Nyíregyházán, az épülő Jósavárosban éppen a nem kellő előrelátás okozta, hogy az elkészült házakba csak több hónap múlva köl­töztek be a lakók, mert ké­sett a gázvezeték építése, a távfűtés bekapcsolását sem akkorra oldották meg, ami­korra szükség lett volna rá. Ezért a jövőben, amikor akár a lakásépítés terhére is a közművek ’ megépítését sürgetik, úgy kell gondol­kodni, hogy enélkül a la­kásépítés is hiányt szenved­het. A MEGYESZÉKHELYEN az elmúlt két évben mint­egy ezer lakás épült meg tanácsi beruházással, az idén újabb 363 lakás készül el, és a kapcsolódó létesítmé­nyek közül többek között elkészül Jósavárosban az ABC-áruház, egy 12 tanter­mes iskola, óvoda és bölcső­de. a Sarkantyú utcai 16 tantermes iskola. A lakások és az intézmények építésé­nek együttes összege meg­haladja a 700 millió forin­tot. Emellett a következő két évben még 1260 lakás építését tervezik, ugyanak­kor meg kell kezdeni az V. ötéves tervidőszakra történő átmenet feltételeinek a ki­alakítását is. Nyíregyházán ezenkívül az OTP szervezé­sében. a lakásépítő szövet­kezetekkel és egyéb társas­házak építésével még több, mint 2300 lakás épül, s a tervezettnél jóval több, (mivel ezen a téren is hatalmas az igény) összesen ezer családi ház megépítésére is sor ke­rül ebben az ötéves terv­ben. Kisvárdán az ötéves program eredetileg 1158 la­kás felépítését irányozta elő. Az azóta eltelt időszakban, a lehetőségek mérlegelése után, várhatóan több. mint 1200 lakás épülhet fel a vá­rosban. A Gyár utcai lakóte­lepnél pedig elkészül egy szolgáltatóház GELKA-szer- vizzel. Patyolat- és fodrász- szalonnal. Mátészalkán közel 1800 lakás építését tervezték 1975-ig, ebből két év alatt 617 lakás épült fel. A ta­nácsi beruházásoknál a vál­tozott technológiájú építke­zés. az árváltozás, a fűtőmű költsége ahhoz vezetett, hogy ,a tervezett 502 lakástól 78- cal kevesebbet építsenek fel, bár a tervezett alapterületet -is csökkentették. hogy ele­get tudjanak tenni a lakás- építési tervnek. Emellett a városban egy 8 tantermes iskolát, orvosi rendelőt, üz­leteket, építenek, bővítik az óvodáikat. Nyírbátorban — mivel a tervkészítés idején még nem számolhattak vele úgy, mint várossal — a tanácsi célcsoportos lakásépítéssel a III. ötéves tervről áthúzódó építkezésekkel együtt 66 la­kás készül d. AZ OTP A MEGYEI LA­KÁSÉPÍTÉSI programon belül közel 3300 lakás építé­sét irányozta elő, amit vár­hatóan túl fog teljesíteni. Segíti ezt a Nyíregyházán és Záhonyban érvényben lé­vő kedvezmény, amit a munkáscsaládoknak nyújt­hatnak. Ugyanakkor gond. hogy az OTP csak olyan he­lyen hajlandó építkezni, ahol a tanács biztosítja a meg­felelően előkészített terüle­tet. viszont az előkészítési, közművesítés! költségeknek csupán harmadát téríti meg a tanácsoknak. Ez oda ve­zetett. hogy az OTP által tervezett lakásszám meg- éoítéséhez a tanácsok ere­jükön felül lekötötték ma­gukat, márpedig a tanácsi lakásépítés szociálpolitikai céljaival nem egyeztethető össze ennek a támogatásnak a nyújtása a tanácsi lakás­építés rovására. A lakásépítő szövetke­zetek — javarészt hiá­nyos előkészítés, a ki­vitelező rossz megválasztá­sa miatt — nem tudták tel­jesíteni a múlt évre elő­irányzott 180 lakás felépíté­sét. Bizonytalannak látszik az 1975-ig tervezett 1280 la­kás építése is. bár a közel­múltban több intézkedés történt ennék az építési for­mának a segítésére. A LAKÁSÉPÍTÉSI prog­RAM maradéktalan teljesí­tése érdekében több intéz­kedésre van szükség. Igv a tanácsoknak arra kell tőre- kedniük, hogy a céloknak megfelelően használják fel a rendelkezésre álló pénzt. A modern építési technológiák kapacitásának iobb kihasz­nálásával csökkenteni szük­séges a költségeket, az árha tósági munka javításával e' kell érni, hogy a lakására’ stabilizálódjanak, a költse gek csökkenjenek. Ugyan csak fontos, hogy a lakás építésben részt vevő szer­vek — tanácsok, OTP, la­kásszövetkezetek, tervező és kivitelező vállalatok — job­ban összehangolják munká­jukat a kitűzött program megvalósítása érdekében. Lányi Botond Az egyikük asszony, a má­sik lány, a harmadik fiatal­ember. Az asszony művezető. A lány szövőnő. A fiú tmk- Lakatos. Szüli Mártonná 50 körüli, Gégény Mária 17, Bo­ros Sándor 20 esztendős. Ami közös bennük: nagyhalászi- ak. Mindhárman a zsákgyár­ban dolgoznak. Kern magám osan — A háború után egyedül maradtam. Férjem eltűnt. Az­az nem egyedül. Egy kisgyer­mekkel. Akkor Erzsiké voltam, ma Erzsiké néni. A kétfé­le név között 23 év telt el egy munkahelyen, itt a kender­nél. Voltam tilófelrakó, ka­partam a pozdorját, válogat­tam a kócot. Lettem normás és közben tanultam. Sorban végeztem a hetediket, majd a nyolcadikat. Tagja lettem a pártnak. Végeztem egy 10 hónapos SZOT-iskolát. Aztán vissza az üzembe. A matraco- sokhoz kerültem, itt lettem művezető. Most a varrodai asszonyokat fogom össze. Egyszerűnek látszik, pedig nem az. Szuliné közben ne­velte gyermekét, szakmát adott neki. Szüleit segítette, akik ma a 80-on túl az ő gyermekei. Ott hadakozott az asszonyokért, ahol kellett. Szervezett társadalmi mun­kát, gyűlést, estig tartott, míg végzett a vállalt plusszal. Be- tonoztatta a földes házat. Bú­tort vett. Újat a konyhába is. Fizette fia albérletét Debre­cenben, amíg tanult Átépítet­te a házat. Húsz esztendő után jutott el oda, hogy nem kell minden fillér helyéről órákig gondolkodni. Felruház­ta a családot. — Nőnapkor munkaérdem­rendet kaptam. Nem is gon­doltam, hogy valaha is gon­dolnak itt rám. Hisz’ nem azért csináltam. Csak szere­tem az embereket, keresem őket. Sorsom megtanított, hogy senkit sem szabad egyedül hagyni. Az ember veszt a munkahelyén és az életben egyaránt, ha úgy érzi, magános. Szukiné ma a szakszerveze­ti bizottság titkára. Kicsit mindenki anyukája. Ami ta­lán nem bántó kifejezés ott, ahol szinte mindenki lánya, vagy fia lehetne. „Sokan fámának mondanak“ Nincs még egy hónapja, hogy a munkakönyvét kérte. Ki akart lépni. Csábították máshová. Jobb pénzért. Jó szakmája van, kapós. Aztán egy szép napon odaállt a mű­vezető elő és közölte: marad. Bizalom Kornéliának Egy kis küldöttség kísérte el a főiskoláról a jelölőgyű- iésre Tóth Kornéliát. Ott iz­gultak március 20-án este a III-as számú általános is­kola egyik tantermében, há­tul a padsorokban. Figyeltek Kornéliával együtt minden felszólalást, az egyes vá­lasztókörzet gondjait, prob­lémáit. amelyek itt fogal­mazódtak meg, hogy válasz­tások után „képviselőjük' által oda kerüljenek, ahol orvosolhatják. Amikor a felnőttek már elmondták véleményüket, szóltak a körzetet, a lakos­ságot foglalkoztató problé­mákról, Kornélia egyik hallgatótársa felállt, s azt mondta, ő nem akar kortes­kedni mellette. de egy egész intézet nevében ígérte, amennyiben megválasztják társukat április 15-én, a la­kosság gondjainak intézésé­ben segítségére lesz Tóth Kornéliának az egész tanár­képző. Megtapsolták. Ajig ismerték a jelötö­gyűlés résztvevői Tóth Kor­néliát. a főiskolai hallgatót. Mégis úgy tetszett: ismerik, közülük való. nyíregyházi lány. Itt él, itt jár iskolába, a szemünk előtt nőtt fel, ki­váló munkát végzett az út­törőmozgalomban. s a ta­nárképzőn is azok között van. akinek életeleme a kö­zért való munkálkodás. a tenniakaíás. > SÍívükBe fogadták. Ezt éreztem' ki szavaiból. s azokból a megjegyzésekből, amelyért a jelölés után hallottam Első eset. hogv főiskolai hallgatót jelölnek tanácstagnak az I-es kör­zetben, de azt hiszem Nyír­egyházán is. így aztán Tóth Kornélia — amennyiben megválasztják — nem csu­pán a város egves körzeté­nek a tanácstagja lesz, ha­nem egyben a Bessenyei György Tanárképző Főisko­la képviselője, küldötte a városi tanácsban, ahol a megyeszékhely holnapjáról, fejlesztéséről. gondjainak megoldásáról kell dönteni. Tóth Kornélia így ezer­négyszáz hallgatótársát is képviseli majd. Hogy lesz mit tenni, az már itt kide­rült a felszólalásokból. Ju- lika néni, az idős. szívbeteg nyugdíjas megindítóan szólt lakásgondjáról. Kérte a ..kislány” segítségét. Megint más azt tette szóvá, hogy az illetékeseknek többet kelle­ne foglalkozni az áruválasz­tékkal. Szóvá tette, nem is­merik a kereskedelmet irá­nyítók megfelelően a vá­sárlók igényeit. Baj van a Patyolattal, amely csak hosszú időszakra vállalja a tisztítást. Szóvá tették * közlekedési problémát a vá­rosban. A Szabadság tér környé­kén lakók a belváros tiszta­ságának ügyében emeltek szót. Bosszankodtak amiatt, hogy már lebontás előtt megszüntették a kiszolgálást a Szabadság téri csemege­fűszer üzletben. Elmondták, korábban a környéken —• Zrínyi Ilona utca és a Sza­badság tér — három üzlet is volt. ahol váltról - hattak. Most egy sincs Az ABC-be ..szorult” min­denki, amelyik így is zsú­folt. Idősebbek a gyalogos át­járók felfestését hiányolták. Többen a Széchenyi—Iskola —Szarvas utca közlekedési forgalmának a veszélyessé­gére hívták fel a leendő tanácstag figyelmét. Javasol­ta ennek « rr täte» legwe­Nagyhalászban Nem könnyű valamire ne­met mondani, amire az ember egyszer igent mondott. így volt ez a felmondással is. De megtettem. Mert az is nehéz, hogy az ember nemet mond­jon egy gyárnak, amelyet megszeretett. Jól keresek, most a béremelés 1,30-at hoz óránként pluszt. Megbecsül­nek. És nemcsak magamra keli gondolnom. Családfenn­tartó vagyok. Édesanyám be­teges. Öcsém, aki 11 éves, apaként számít rám. Aztán mindig eszembe jut valami. Amikor édesapám meghalt, anyám tartott. Tanuló vol­tam. Mit küzdött, hogy ne járjak rosszabbul, mint a többiek. Mit harcolt, hogy ne érezzem, hogy nincs anám. Talán ezért vagyok olyan, amilyen. Sokan furcsának mondanak. Lehet, igazuk van. Mert spórolok, nem vadulok meg az új divatoktól. mert hazamenve kikérdezem az öcsém lepkéjét. Gondolkodom pályaválasztásán. Sorsom fe­lelősségérzésre nevelt. Boros Sándor jó tmk-s. Azt mondják, hogy a szerelő ak­kor dolgozik jól, ha ül és nem csinál semmit. Akkor minden gépe jár. Sándor ülhetne. De nem teszi. Segít fűzni, szőni az asszonyoknak, lányoknak. Besegít, ha kérik. Ismeri az üzem minden zegét-zúgát. Minden gépét. És amit kiad munkát a keze alól, azért szavatol. Vezetői látnak ben­ne fantáziát. Segédmüvezető is lehet belőle hamarosan >ésrv gép felett uralkodik — A haverokkal eljárunk a presszóba. Jó zene van. Ott jutott eszembe egyszer vala­mi. Hallgatom a muzsi­kát és közben észreveszem, hogy mindegyik hangszer hangját külön hallom. A gi­tárét, a basszusgitárét, a kla- viszettét. Olyan ez, mint itt a gyárban. Megállók a szövő­dé közepén és minden gépet külön hallok. Mindegyiknek más a hangja. Ismerem. Meg­hallom, ha máéként megy. Mondja, lehet ezt itthagyni? Udvarlója van, férjhez menni még nem akar. Ha jól ráhúz, óránként a 10,30-at is megkeresi. Pedig alig egy éve dolgozik itt. Szép lány. Négy gép fölött uralkodik. — Nem kell félni a géptől. Ez az első, amit meg kell tanul­ni. Csak erre volt gondom. Otthon minden megvan, ami ahhoz kell, hogy csak a munkámmal törődjek. Aki azt hiszi, hogy unalmas mun­ka, az téved. A négy gép min­dig ad tennivalót. És mindig másat. Féltem, hogy egyhan­gú lesz a szövés. Tévedtem. szélyesebb kereszteződés — megoldását. Kornélia egyszerre szem­betalálta magát e kerület gondjaival. Mint a holnap pedagógusát. foglalkoztatja némely iskola egészségügyi helyzete, felszereltsége, ellá­tottsága, mint azt a felszóla­lót, aki a IV-es iskola kap­csán tett említést ezekről. Az rtt lakókat mindinkább érinti a levegő szennyezett­sége. a környezetvédelem. Kérték, hogy erről se fe­ledkezzék meg. Kornélia máris feladatokat kapott. Egyhangúlag jelölték, ö is szót kért a végén. Kö­szönte a bizalmat, hálálko­dott, s ezt mondta: „Ne néz­zék azt. hogy én még fiatal vagyok. Bízzanak bennem, igyekezni fogok az önök se­gítségével az önök érdeké­ben dolgozni.” Tóth Kornélia küldötte a főiskolának és az I-esnek a városi tanácsban, ha április 15-én bizalmat szavaznak neki. Parkas Káfeiá» Van abban valami nagyoa szép, amikor látom, hogy ál­talam és miattam sikerül va­lami. A zsák is lehet szép, Az anyag harmóniája, rend­je, egyenletessége nekem örö­met okoz. És valami m&st is észrevettem. Az üzem fegyel­me engem is alakított. Taka- • rákosabb vagyok, gondosabb otthon, igényesebb. Gégény Mária a zsák’; ár­ra alapozza jövőjét. Tudja, még kevés az, amit a szövés­ből megtanult. Őszintén be­vallja, alig ismeri a gyárat. Még nem tart ott, hogy egy láncszerű technológiai folya­mat ismeretében tudatos ten­ne, amit csinál. Az otthon biztonságos háttere még meg­engedi neki, hogy néha lazít* son. De belül már érzi, hogy a gyár, a zárt üzem belső tör­vényei hosszú távra meghatá­rozzák életét. * Nagyhalászban >6 nap nyereséget fizették. A gyár­ban átlagosan 12,4 százai éto­kai emelték márciusban a bér reket. Az idén ebből az üzen*« bői 7 millió zsákot vár » népgazdaság. 1973-ban 18S millió forint értéket kell te®4 melniök. Akikre a feladat megoldá­sa vár, nem mind olyanok, mint Szuliné, Gégény Marika^ vagy Boros Sándor. Vannais studerálók, vannak elvágyók^ akadnék, akiknek még ter­hes a gyár öntörvénye, van­nak kalandkeresök, akik úgy hiszik, másutt is meg keW próbálni. A törzs azonban már aia- kuí.' Olyanokból, mint Szuli­né, Gégény Mária és Bon» Sándor. Akik hűek. Akiket felelősségvállalásra a sorsuk tanított. Kis fogaskerekek a nagy gépezetben. De már pontosan egymásba illenek. Ok szövik a zsákot, és közben valami több is készül. A* emberi kapcsolatok szövete. Bwgret Lnjofl MEGJEGYZÉS ötszázan vártak Kitűnő ötlet volt a Közúti Közlekedési Akadémia meg­hirdetése Nyíregyházán. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy több, mint ezren fizették be a részvételi díjat, s szom­bat-vasárnaponként a színhá­zat ötszáz érdeklődő tölti meg — a megye minden ré­széből. Érdekesek, jók az elő­adások is. de a szervezéssel baj van. Először felcserélték az előadásokat, a résztvevők nem tudják, hogy a tíz elő­adás közül mikor, mire : szá­míthatnak. Szombaton dél­után azonban ezen is túltet­tek: a tizenöt órára hirdetett előadás mintegy ötszáz részt­vevője egy órán át várt türe­lemmel, míg néhányan érdek­lődni kezdtek. A színház csak helyet ad. felvilágosítással nem szolgáltak, mígnem a résztvevők szétszéledtek. Többszáz emberrel — akik a remek kirándulóidőben, lab­darúgó-mérkőzések közvetítése idején vállalták, hogy a bal­esetmegelőzés érdekében há- romórá* előadást hallgatnak — mulasztani méltatlanság. Nemcsak a rendező Szervek — a TIT és a Közúti Balesetel­hárítási Tanács — képviselői­nek kellene jelen lenni egy ilyen tömeget megmozgató előadáson, hanem arról is gondoskodni, hogy ki tartson előadást, ha a soron követke­ző előadó valamilyen ok miatt nem tud részt venni. A mostani eset azonban máf „csak” tanulság lehet. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents