Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
XXX ÉVFOLYAM, ÍZ. SZÁM ARA: 80 FI 1,1.KR 1913. MÁRCIUS 27, KEDD LAPUNK TARTALMABÖLl Gyorslista as I«, Békekölcsön :v •"t*sorsolásáról Cl Oa'Íú*) Ünnepi nagygyűlés az ipar államosításának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfő délután a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében ünnepi nagygyűlést rendezett a.z ipar államosításának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. a Politikai Bizottság tagjai, cir. Ajtai Miklós és dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a Központi Bizottság tagja. Jelen volt az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, ott voltak a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett dolgozók. vállalati igazgatók, munkások. A Himnusz hangjai után az ünnepi nagygyűlést az elnöki tisztet betöltő Apró Antal nvitotta meg. Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Kedves elvtársnSk. elvtár- _sak! __ 'A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa hévében üdvözlöm ünnepi gyűlésünk minden résztvevőjét. Üdvözlöm a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjait, Fock Jenő elvtársat, a kormány elnökét. Nyers Rezső elvtársat, a Központi Bizottság titkárát, Gáspár Sándor elv társat, a S^.a ksz.ervez.etek Országos Tanácsa főtitkárát. Üdvözlöm az Elnöki Tanács, a kormány, a pártszervezetek, a szakszervezetek jelenlévő képviselőit Külön szeretném üdvözölni azokat az eivtársainkat, harcostársainkat, akik 25 évve] ezelőtt ebben a teremben együtt voltak és kormányunktól 1948. március 25-én azt a megtisztelő megbiza- tást. kapták, hogy az államosított üzemeket vezessék. Közülük sokan azelőtt egyszerű üzemi munkások voltak, vagy pártszervezeti, szakszervezeti titkárok, üzemi bizottsági tagok, műszakiak vagy kis beosztású vállalati tisztviselők. Huszonöt évvel ezelőtt országunk legfőbb politikai és gazdásági gondja és célkitűzése az volt, hogyan emeljük ki az országot a háború okozta nehézségekből, a másik fő gondunk pedig az volt. hogy hogyan védjük meg az addig megvalósított társadalmi, gazdasági reformjainkat. a reakció meg-megúju- 16 támadásaival szemben. Az a nagy feladat állt pártunk, munkásosztályunk előtt, hogyan teremtsük meg a biztonságos feltételeit annak, hogy az 1947-ben elkezdett hároméves tervet, a szocialista tervgazdálkodást eredményesen folytassuk és a nehéz viszonyok között létrehozott pénzügyi stabilizációt, a forintot megvédjük. „Tiéd az ország — magadnak építed!” — ez volt pártunk jelszava, ennek a fontos politikai célkitűzésnek a megvalósítását szolgálták a tovább; államosítások is. A széles dolgozó tömegek aktivitásával dőlt el ezekben az években a legnagyobb politikai kérdés, hogy kié legyen az ország. Az államosítások hazánkban a felszabdulás utáni években a társadalmi, gaz- dasácri fejlődést meggyorsították és a további s^ocia- áralakulást megalapoz- ták egesz népgazdaságunkban. Ebben a nagy jelentőségű harcban, a szocialista forradalom további kibontakoztatásában történelmi jelentőségű volt az. 1948-ban véS'-ehn 'tott legszélesebb körű államod1 ás, emelvről ií-neni beszédében dr. Szekér Gyufa 'éívfáns, nehézipari miniszter kíván megemlékezni. Dr. Szekér Gyula beszéde Kedves elvtársak! . Az új. kizsákmányolás- mentes társadalom építésének kiemelkedő állomásához érkeztünk 25 évvel ezelőtt: államosítottuk a száznál több munkást foglalkoztató üzemeket. A ki zsákmány olók tulajdonának kisajátításával. a munkásosztály jogos eszközét vette a saját kezébe, hogy ..közbirtokolt jussát’’ immár az egész dolgozó nép érdekében és javára hasznosítsa. Negyedszázaddal ezelőtt éppen ezen a helyen, ebben a teremben hozták nyilvánosságra a nagy eseményt. A „Szabad Nép” így tudósított róla: „1948. március 25-én délután több száz ünneplőbe öltözött munkás sietett tanácskozásra a Vasas Székházba. A megbeszélés célját csak az előadótól tudták meg. aki közölte: ..Azért hívtuk össze ezt a mai értekezletet, hogy rendkívüli nagy jelentőségű kormányintézkedésről tájékoztassuk önöket. Sokszor vetették fel a dolgozók az elmúlt években, hogy amikor dolgoznak. vajon maguknak építenek-e? Mi mindig azt mondottuk, építsetek. mert magatoknak építtek. A két munkáspárt egyesülése lehetővé tette ennek megvalósítását. A m°; minisztertanácson elhatároztál- mindazon íizemekoe% az államosítását ameive-' 1 no munkásnál többet fog- IpU-oztatnak... Egv pillanatra néma csend üli meg a termet. Aztán ? meglepetésből felocsúdott em berek felugrálnak helyükről kalapjukat lengetik, éltetik a kormányt. Hirtelen csend lesz. mindenki az Interna cionálét énekli...” Igv szól a korabeli tudósítás. Ma sein lehet megindultság nélkül hallgatni. A mai ünnepélyes megemlékezésen tisztelettel hajtjuk meg az elismerés zászlaját mindazok előtt, akik részt vettek a munkásosztály e dicső tettének kivívásában. A felidézett történelmi események mozgatóereje a forradalmi munkásosztály volt, a fő szervezője és irányítója pedig a Magyar Kommunista Párt. Az államosítást követően hatalmas lendületet vett a munkakedv, kibontakozott és tömegessé vált a munkaverseny. amelyekben részt vett az üzemeknek majd minden dolgozója. Soha eddig nem látott termelési eredmények születtek: a munka trónfoglalása volt ez: robotból „Becsület és dicsőség dolgává” vált! A dolgozók végre megízlelhették — a költő szavaival szólva — a „munka örömét”. Mezőgazdasági adottságainknak megfelelően fejlődött élelmiszeriparunk. Különösen tartósító iparunk termelése emelkedett. Termelése az 1949. évi hússzorosára nőtt. Gyümölcs- és főzelék- konzerveink, dohányiparunk termékei számos országban ismertek és kedvelt fogyasztási cikkek. \ korszerű ipari módszerekkel dolgozó építőipar a? államosítás után másfél évtizeddel épült csat,- ki. a szocialista termelés: viszo ru'ok talaján Az építési munkák volumene 1972-re az 1950. évinek ötszörösére nőtt. Az építés eredményeként alakulnak, formálódnak településeink, nagy léptekkel haladunk az urbanizáció útján. Az építők keze munkájával jött létre az elmúlt negyed század alatt 1,3 millió lakás. Az időközi szanálásokat leszámítva ez azt jelenti, hogy több, mint 3 millió ember, rrtinden harmadik család új lakásba költözött. A házgyári lakásépítő.- széles körű elterjedéséve ma már nemzetközi össze hasonlításban is figyelemé méltóan, az épülő lakások közel egyharmada gyárilag készített, a helyszínen Ősz szeezerelhető elemekből ké szül. Kedves elvtársak! A modem tudomány vívmányait hasznosító ipar az alapja a mezőgazdaság korszerűsítésének, a népjólét növelésének, az életkörülmények javításának. Fejlett ipar nélkül nem fejleszthető gyors ütemben a népgazdaság. Az ipar fejlettsége meghatározza más ágazatok, a mezőgazdaság, a külkereskedelem és más területek fejlesztésének ütemét és mértékét. Döntően befolyásolja a dolgozók életkörülményeinek. életszínvonalának alakulását. Természetszerűleg a többi ágazat tevékenysége is befolyásolja az iaart. visszahat annak fejlődésére. Ez a kölcsönhatás megnyilvánul a népgazdaság majdnem minden ágazatában. Az ipar látja el a mezőgazdaságot gépekkel, energiával és vegyi anyagokkal. Ma kb. 50 hektárra iut egv traktoregvség. míg a 30-as években 800 hektárra jutott egv traktor. Az államosítás óta eltelt negyed század alatt óriásit fejlődött munkásosztálvunk szakmai, társadalmi műveltsége és nolitikai öntudata. Korunk naevszerű munka- versenv-moztfalma, a munka kollektív iel’egének legjobban megfelelő szocialista brigádmozgalom. Ez a nagyszerű 212000 résztvevő a szab o le sszatmári jelöügyttléseken Megyénkben is befejeződtek a jelölőgyülések. Az elmúlt napokban lezajlott gyűléseken 5219 városi és községi tanácstagi választókerületben — vagyis valamennyiben — jelöltet, illetve jelölteket állított a lakosság. A választókerületek túlnyomó többsé- gében csak egy jelölt van. de 72 választókerül t'tben két, egy választókerületben pedig három jelölt közül kell majd tanácstagot választani április 15-én. A jelölőgyűlések befejezésével a választások előkészítésének igen fontos szakasza zárult le. A jó politikai előkészítő munkának tudható be, hogy ebben a munkában a választásra jogosult lakosságnak valamivel több, mint a fele részt vett. Bár a mostani gyűléseken csak a tanácstagjelöltek személyéről kellett dönteni, a résztvevők száma 2000-rej volt több, mint 1971- ben, amikor képviselőjelölteket is állítottak, összesen 212 ezer személy jelent meg a gyűléseken az 1971. évi 210 ezerrel szemben. A gyűléseken összesen 22 720 felszólalás hangzott el, vagyis minden tizedik ember véleményt nyilvánított részben a tanácsok munkájáról, részben a jelöltek személyéről, de több ezerre tehető a településfejlesztesekkel és egyéb közérdekű kérdésekkel foglalkozó javaslatok, bejelentések száma is. Hogy mennyi, az néA KtSZ-bizottságok és -szervezetek megyénkben a továbbiakban is kiveszik részüket a választások előkészítéséből. Elsősorban úgy, hogy megszervezik az első választók találkozóit és tájékoztatják őket a választással kapcsolatos állampolgári jogaikról, kötelességükről, tennivalóikról. Az első ilyen találkozóra hétfőn került sor Nyíregyházán, ahol a Móricz Zsigmond Színházban rendezett ifjúsági gyűlésen — találkozón — mintegy 400 új választó előtt Váci István, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának helyettes vezetője mondott beszédet. Az elkövetkező napokban még 12 városban és nagyobb településen szervezik meg az első választók találkozóját Március 27-én Tiszaszalkán Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titkára, március 28-án Tiszavasvári- ban Szilágyi József. a KISZ meevei bizottságnak e'sö titkára, március 30-án Fehérgyarmaton Csert;v&A Endre a hány nap múlva lesz ismerő^ tes, mert ezekét most veszik számba, összegezik a tanácsok. KISZ megyei bizottságának titkára, Kisvárdán Molnár Ferenc, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja, Nagykálló- ban Kiss Ibolya, a KISZ járási bizottságának titkára, Vásárosnaményban Istvánflg Zoltánná, a KISZ megyei bizottságának titkára, Ibrány- ban Herczku György, a KISZ járási bizottságának titkára, március 31-én Nvírbe! teken Pásztor József, a KISZ járási bizottságának titkára, április 6-án Mátészalkán Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titkára, április 7-én Nyírbátorban központi előadó, április 9-én Baik.iny- ban Milei lMjosnc. a KISZ megyei bizottságának titkaiba, ánrilis 10-én Tarpán Fazekas Tibor, a KISZ járási brtottsá- gának titkára találkozik az első választókkal. A megyében egyébként a« előzetes felmérések szerint 18 ezer 400 olyan fiatal él, aki most járul maid először a szavazóurnák elé. «I. I) Az első rálasztók találkozója Nyíregyházán Szerdán érkezik hazánkba di*. Bruno Kreisky Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására livatalos látogatást tesz hazánkban dr. Bruno Kreisky, az Jsztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Magas rangú vendégünk szerdán érkezik Budapestre. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Sokrétűen és eredményesen alakul az együttműködés Magyarország és Ausztria között. Államközi kapcsolataink fel- (•zabadulás utáni nyitányaként .ausztriai külképviseletünk 1946-ban kezdte meg működését, 1948-ban követséggé alakult át, állandó ügyvivővel az élén. Az 1953-tól fejlődésnek indult gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kedvező hatása nyomán 1954-ben került sor követek cseréjére. A fokozatosan normalizálódó államközi kapcsolatok jelentős eseménye volt a külügyminiszterek találkozója 1964 őszén Budapesten és 1965 tavaszán Bécsben. Diplomáciai kapcsolatainkat 1964 végén nagyköveti szintre emeltük. A Magyar Népköztársaságban osztrák kormányelnök, Klaus kancellár személyében, 1967-ben tett hivatalos látogatást, a felszabadulás után első ízben. Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének Ausztriában 1969-ben tett vi- szontlátogatása óta kapcsolataink egyenletesen fejlődnek. Az utóbbi évek kiemelkedő eseménye volt Franz Jonas osztrák köztársasági elnök hivatalos látogatása hazánkban 1970 júniusában. Ennek viszonzására I.osonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1971 nyarán tett látogatást a szomszéd országban. A magas szintű kapcsolatok folyamatosságát biztosította Losonczi Pál és Jonas elnök nem hivatalos, határ menti találkozója 1972 októberében. Kedvezően alakulnak a két ország gazdasági kapcsolatai, amelyeknek további fejlesztéséhez újabb lehetőségeket nyitott az új hosszú lejáratú magyar—osztrák kereskedelmi szerződés, amely 1973. január 1-én lépett életbe. Ez a szerződés — konvertibilis elszámolás alapján, kontingensek meghatározása nélkül — a legnagyobb kedvezmény elve alapján szabályozza Magyarország és Ausztria külkereskedelmi forgalmát. Ez az első ilyen jellegű kereskedelmi szerződés, amelyet hazánk fejlett tőkés országgal kötött. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom értéke 1972-ben 177 millió dollár volt. Országaink között a fizetési elszámolás az 1971 októberében aláírt, módosított fizetési megállapodás alapján — szabadon átváltható devizanemekben történik. 1972 júliusában — Bécsben — aláírtuk a mezőgazdasági és élelmi - szeripari, valamint az ipari termékek márkavédelmét kölcsönösen biztosító eredet- védelmi egyezményt, amelynek jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy ilyen jellegű megállapodást Ausztria első ízben kötött szocialista országgal. Az egyezményt az Elnöki Tanács tavaly novemberben megerősítette. Gyümölcsöző kulturális kapcsolatainkat az 1935-ben kötött, ma is hatályos szellemi együttműködési egyezmény szabályozza, amelynek modernizálására, vagy felváltására új egyezménnyel -J mindkét részről — készség mutatkozik. Műszaki-tudományos kapcsolatainkat ia egyezmény szabályozza. Pozitív a tevékenysége a magyar- osztrák kormányközi, valamint minisztériumok és intézmények. közötti vegye* bizottságoknak. Ami a tömegsaervezeti kapcsolatokat illeti: jó az együttműködés a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek között. A határ menti megyék, ’ illetve tartományok közötti érintkezés korábban inkább közép- és alsószintű sporttalálkozókra, kulturális rendezvényekre korlátozódott. 1965-ben megtörtént Vas megye és a burgenlandi tartományi kormány vezetői között az első hivatalos kapcsolatfelvétel. A határ menti területeknek az utóbbi három évben politikai szintre emelkedett kapcsolatai jól szolgálják az országaink közötti jószomszédi viszony továbbfejlesztését. Kulturális együttműködésünk fontos ausztriai bázisa a bécsi Collegium Hungari- cum, ahol évente 30—40 művészeti, irodalmi rendezvényt tartunk. Szakembereink az intézetben — magyar állami ösztöndíjjal — rendszeresen folytatnak tudományos kutató munkát. A Magyar Tudományos Akadémia 19 intézete összesen 56 különböző osztrák tudományos intézettel tart fenn kapcsolatot. A rádiók és televíziók közötti együttműködésben már megtettük az első lépéseiket a rendszeres együttműködésért. Sportkapcsolataink élénket, sokrétűék: évente több, mint 100 magyar—osztrák sporttalálkozót rendezünk. (Folytatás a Z. oldalon)
