Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

RELET-MACryARORSZAS - VASÁRNAPI MELLÉKLBT 1(i7S. március Ä — Kérem a következőt!... TALÁNY — Bort az ezQstlakodalomra? Akkor előbb tisztázzuk, hogy ünnepelni vagy felejteni akarnak?! KÉNYELMES FÉRJ kor a fél konyhánk leégett, már?! TÉVÉSZERELEM H? TECHNIKA @ Tudomány # TECHNIKA & Tudomány # TECHI^tk* T”jlomátiy A metróé a jövő Ilyen lesz a Kálvin téri aluljáró Naponta több mint félmillió utas — a főváros lakosságának egynegyede — utazik metróval. Alig néhány hónapja csak, hogy teljes hosszában megnyílt a 10 kilométeres kelet—nyugati vonal — s már alig nézzük meg az állomások márványburkolatát, alig akad meg szemünk a mozgólépcsősoron, nem csodáljuk a sebességet, az egymást gyorsan követő szerelvényeket. Birtokba vettük, hasz­náljuk, megszerettük, s megszoktuk a met­rót- Csúcsforgalomban már azon áhítozunk — bárcsak megnyitnák már a második metró­vonalat is. Nem is kell olyan soká várni rá — mondja Greschik Gyula, a Metró Beruházási Vállalat osztályvezetője. — 1976 vcgere át- adjuk a forgalomnak az észak—déli .metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát. (E metrószakasz első tartozékát, a Ferenc körúti aluljárót már egy éve birtokukba vet­ték a budapestiek.) Tizenöt kilométer hosszú — Milyen is lesz ez a második vonal? — A várost észak—déli irányban metszi át, majd 15 kilométer hosszúságban. A déli végállomás a kispesti Határ út és az Üllői út kereszteződésében épül, az északi végállomás Újpesten az István téren. A metró vonala az Üllői utat követi a Kálvin térig, innen a Bel­város felé halad, a Felszabadulás tér, a Deák tér, Marx tér, majd a Váci út alatt húzódik Újpestig. A Deák Ferenc téri átszállóállomás lesz a metróhálózat első jelentős csomópontja. Itt lehet majd átszállni a második metróvonal­ról a kelet—nyugati vonalra és a régi föld­alattira is. Az észak—déli vonal állomása a már meglévő mellé, de 14 méterrel maga­sabbra épül. A két állomást kis mozgólépcső és átjáró köti majd össze. — E második vonal kialakítását előtanul­mányok, vizsgálatok előzték meg. Műszaki és gazdasági megfontolások alapján döntöttek arról is, hogy milyen mélységben haladjon itt a vonal. Eszerint a Marx tértől Újpest fe­lé, illetve a Nagyvárad tértől Kispestig elő­nyösebb a kis mélységű burkolat alatti, ké­regvasút építése. Ugv 8 méter mélységben — mint a kelet—nyugati metró Népstadion-állo­másánál. A belvárosban már 20—28 méter mélyen, az első szakasz fölött vezetik (az el­ső szakaszt, mint ismeretes a Duna-meder alatti átvezetés miatt kellett mélyebbre épí­teni). A pesti oldal talajviszonyai nem ép­pen kedvezők a metró építésére. A felszín alatt 10—14 méterre a talaj Duna-hordalék, amelyben talajvíz van. Ez alatt agyagos ta­lajban halad az építés., És mert magasabb ta­lajrétegben dolgoznak a metróépitők, mint korábban — több építési nehézség várható. Naponta 2 méter alagút Jelenleg 10 munkahelyen 1500 emberrel folyik az építkezés. Állomások, alagutak for­málódnak. Egy-egy nap általában 2 méter­nyit nő az alagút, egy év alatt 1—1,5 kilomé­ter metróvonal épül. Természetesen felhasz­nálják a kelet—nyugati metró építési tapasz­talatait, olyan szerkezeteket alkalmaznak, amelyek már az első vonalnál beváltak. így a szakirodalomban máris budapesti típusú­nak nevezett öthajós rendszerű állomást. (A Kossuth Lajos téri és a Batthyány téri állo­mások ötcsöves rendszerűek.) — Külsejében milyen lesz ez a vonal? — Sokban hasonlít majd a már meg- épülthöz. Az állomások, a mozgólépcsők, az utastér kialakításában. A forgalmasabb he­lyeken már négy mozgólépcső szállítja majd az utasokat, ugyanolyan sebességgel, mint a mostaniak. A Szovjetunióból érkező szerelvé­nyek — bár külsejükben alig térnek el a már forgalomban lévőktől — technikailag modernebbek lesznek. Az állomások építésze­tileg az első vonal állomásaihoz hasonlítanak. , Előzetes becslések szerint a kelet—nyu­gati vonal után - a metró észak—déli vo­nalán utaznak majd a legtöbben. Eszerint a vonalat két irányban várhatóan naponta egy- millió-egyszázezer utas veszi majd igénybe. A két metróvonal a teljes kiépítés után a fővá­ros tömegközlekedésének 20 százalékát fogja lebonyolítani. Tehermentesítő hatása különö- sen a belső területeken lesz jelentős — s újabb felszíni villamosvonalak megszűnteté­sét teszi lehetővé. Lesz harmadik, negyedik metróvonal is Igaz, hogy több évtized távlatában, de már kirajzolódnak a további metróvonalak is. A forgalmi közlekedési tanulmányok azt mutatják, hogy harmadik metróvonalként a Dél-Buda—Zugló összeköttetést kell megte­remteni. Elképzelés szerint e Budafokról in­duló vonal a Móricz Zsigmond körtér, a Kál­vin tér érintésével jutna él az újpalotai la­kótelepre. Ezért az észak—déli vonal Kálvin téri állomását már a későbbi terv figyelembe­vételével alakítják ki — ahol a két metróvo­nal átszálló állomása, a ráckevei HÉV és a csepeli gyorsvasút burkolat alatti bevezetése is összefut. A negyedik vonal a jelenlegi elképzelések szerint talán Óbudát kötné össze a Boráros térrel, a Margitszigetet, a Marx teret érint­ve a Nagykörút nyomvonalát követve. „Napíurdő“ A látható színek csak kis részét afko^ jak azoknak a sugaraknak, amelyek a Nap izzó kohójából szóródnak szét szüntelenül a világűrben. Központi égitestünk a színkép egyik végén infravörös sugarakat ont óriási mennyiségben, másik végén pedig láthatat- lan ibolyántúli sugarakat bocsát ki akkora energiatartalommal, amekkora a légkörön át a szemhez jut el a szivárvány színeivel. Minthogy az ibolyántúli sugarak az ato­mok közötti kötéseket is megbolygatják, ezért nagyon fontos a napsugárzás különféle hatá­sainak felmérése. Ehhéz elsősorban a Nap ibolyántúli sugárzásának összetételét kell pontosan ismerni. Erről az utóbbi években 500—600 kilométer magasságban keringő mesterséges holdak nyújtottak Részletes tá­jékoztatást. Csaknem 50 hullámhossztarto- Hiányban vizsgálták a naplégkörben lebegő elemek ibolyántúli sugárzását. így derült fény arra is, hogy az ionizált elemek milyen hő­mérsékleten kerülnek abba az állapotba, amely már ilyen nagy energiájú sugarak ki- bocsátására készteti őket. A mérésekből ki­tűnt, hogy például a magnéziumatomok 1,5 millió fokos hőmérsékleten akár kilenc elekt­ront is elveszíthetnek a naplégkörben, s más elemekhez hasonlóan ebbe az állapotba ke­rülve, rendkívül nagy energiájú sugárzást keltenek. Az űrhajók és az űrszondák fémszerke­zeteinek biztonsága érdekében már itt a Föl- dön pontosan kell tudni, mit bírnak ki majd a világűrben. Rendkívül jelentősek tehát azok a laboratóriumi kísérletek, amelyekkel a napsugárzás pontos „másolatát” igyekeznels előállítani a kutatók. Ezzel a módszerrel ai Földön is lehetővé válik, hogy részletes vá­laszt kapjanak a szakemberek a régi kérdési re: milyen veszélyek leselkednek a világűrw ben száguldó ember alkotta szer kezetekre Az Ukrán Tudományos Akadémiának az ala­csony hőmérsékletek fizikai-technikai kutatás sával foglalkozó intézetében az elmúlt éveki során olyan berendezést szerkesztette^ amelyben a Nap 150—50 millimikron hul­lámhosszúságú ibolyántúli sugarai állíthatóid elő földi körülmények között. Ezek a sugaraJs úgy születnek, hogy nagy teljesítményű lég-' szivattyúkkal a világűrhöz hasonló vákuu- mot teremtenek, majd a hangsebességnél is gyorsabb gázsugarat áramoltatnak át a kam­rán. A gázsugárban mindazok az elemek megtalálhatók, amelyek már a Nap atmosz­férájában is készen állnak ahhoz, hogy Ioni­zálódjanak és ibolyántúli sugarakat bocsas- sanak ki De a laboratóriumban ném óriási hőmérsékletet állítanak elő, hanem nagy sű­rűségű elektronsugarat vezetnek át a gázsit* gáron, amelynek molekulakötései így szét­szakadnak és atomjairól is lesodródnak aa elektronok. A felvett energiát ezután ibolyánk < túli sugarak alakjában adják le ismét az a to— í mok. Ezzel a berendezéssel rendkívül ala­csony hőmérsékleten és légrítka térben vizs­gálják a kutatók a napsugárzás fizikai-ké­miai hatásait, k a mérési eredmények alap­ján ajánlásokat dolgoznak ki az űrkutatási szakemberek számára, milyen fémeket vagy más anyagokat használjanak fel a kozmikus mérőszondák és űrhajók építéséhez:. Ugyanez: a különleges berendezés a világűrben lebegő szerves molekulák keletkezésének és viselke­désének tanulmányozására is alkalmas. R. M. KERESZT REJTVÉNY 1881. március 25-én született — Nagyszentmiklóson, Torontói megyében — Bartók Béla, a XX. század nagy magyar zenei géniusza. Zeneszerzői pályáját, csak két tényező: ... folyt, a bekülden­dő vízsz. L és függ. 13. sorok­ban. VÍZSZINTES: 13. Hajnal van. lí. Belsőt!! 15. Bartók életeleme, névelővel. 16. Tengernek a szárazföldbe kerek- deden benyúló része. 17. Vissza: szövetet készített. 19. ILNÁ. 20. Albán pénz. 21. Tudományos munka. 22. Szükséges. 23. Hang­talan „csel”. 25. Folyamkavics. 27. Kücsinyítőképző. 28. AAK, 80. Hínárban van! 31. Román pénz. 33. Üzemi teljesítménymérő, tel­jesítmény megállapító. 36. Bé­kés megyei község. 38. Dunántúli sportegyesület. 39. Napóleon utolsó csatájának színhelye, fo­netikusan. 40. Az erkölcs. 42. Zuhatag. 43. összevissza irá! 44. Takaros, csinos, tiszta (TT = T). 46. Nikkel egyik fe­le. 47. Efácsban van! 49. Alexand­riai matematikus, i. e. 100 kö­rül, vagy i. u. az I. század Vé­gén. 51. Teve egynemű betűi. 52. SOB. 54. Gyógynövény. 55. Az NDK rövidített neve németül. 56. A kétütemű motorok üzem­anyagához szükséges adalékolaj. 58. Jövőre vonatkozó elképzelé­se. 59. Hangulat. 60. Nyakék, nyaklánc, franciául, fonetiku­san. 62. Ara betűi. 63. A rádium és polónium felfedezője (Pierre, 1859—1906). FÜGGŐLEGES: 2. Világhírű tudó volt, aki di­jat is alapított. 3. Vissza: min­den oldalára. 4. Férfinév. 5. Cink vegyjele. 6. Göngyöleg nél­kül. 7. Expose. 8. Alkohol és sav egymásra hatásakor kelet­kező szerves vegyület. 9. E na­pon. 10. Hajtia. 11. Kossuth-dí- jas költőnk (1906). 12. E sze­mélynek. 17. Találat a vívásban. 18. Eső után van. 24. A királyi udvartartás egyik méltósága. 26. Mária . . . magyar királynő (1717—1780). 28. Borsod megyei községből való. 29. Hordókészítő mester. 31. Holt nyelv. 32. Má­jus: ezek hava. 34. Vissza: ki- nai államférfi. 35. Nyakbavaló. 36. Maró folyadék. 37. ALS. 41. Bírósági akta. 44. Főnszerű szél, a Székelyföldön. 45. Olyan sze­mély, aki lop. 48. Francia táj­képfestő (1796—1875). 49. Három­szor kettő. 50. Len betűi. 51. ... és ne tovább! 53. Vagdalt gyümölcsből és szeszes italokból készített üdítő ital. 55. „A tél .. . már megüté fejemet.” 57. Shakespeare-mű királya. fone­tikusan. 59. KUM. 61. Ilyen te­rem is van. 63. CK. A megfejtéseket április 2-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE- KÜLDÖTT MEGFEJTESEIÍET FOGADUNK EL. Március U-i rejtvény paly ázol tunk megfejtése: „Ezer követ száU, ujjong szerteszét Vígan cikáz A nyíló, bízó márciusi láz.s Nyertesek: Béda Katalin, Fes> tóry Agnes, Földes! András, Ko­los Andor, Merkószky József nyíregyházi, Bárdi Jánosné da- mecseri, Fodor Jenőné fehét> gyarmati, Pásztor Albertné ibri­ny i, Dőkös Imre sóstóhegyi fis Bartha Imréné tiszavidi kedves rejtvény fej tőink. A nrereménykönyveke* postán elküldtük. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents