Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
kelet-magyarorszao 1 cMri W7S. március 25. VA társadalmi munka rangja A VM. 3-as fiatalok Kisvár da legnagyobb gyárában MÁK HAGYOMÁNYAI VANNAK megyénkben a társadalmi munkának. Évek óta sikeresen szervezik a városi, községi népfrontbizottságok, tanácsok a különböző akciókat. Céljuk közös: a településszépítés. Elismerés-, re méltó, hogy nemcsak az egyes emberek külön-külön, hanem üzemi, vállalati kollektívák is részt vesznek a szervezett társadalmi mun- kában, amelyet mind több helyen támogatnak a településen működő vállalatok, sző- vetkezetek, intézmények. A társadalmi munkáról alkotott véleményt nagyon sok szempontból lehet formálni. Az egyik: a társadalmi munkában való részvétel egyúttáf fokmérője is a lakosság tár- sadalmi aktivitásának. A lakóhelyi közösségi érdekekért tenni, nagyszerű dolog és elismerést érdemel. Kialakul- nak a fonnák is, eltűnőben a kezdeti gond: vajon jó-e, célszerű-e, ha egy mérnök, közgazdász vagy éppen tervező lapátot, gereblyét vesz a kezébe, s annak forgatásával tölti el az időt, amely a.att esetleg több ezer, vagy tízezer forintot érő munkát végewtne el, ha saját munkaterületén dolgozna. Ma már egyértelműen elfogadott, hogy nem csak a fizikai munkát kell elismerni, hanem azokat a szellemi értékeket is, amelyekkel egy-egy település fejlesztését, szépítését tervekkel, jó ötletekkel képzett szakemberek esetleg tervezőasztal. vagy éppen íróasztal mellől segítenek. PERSZE A TÁRSADALMI mltnkAt ANYAGI SZEMPONTBÓL, is lehet értékelni. Falvaink, városaink életében nem közömbös az a nyolc- vankilencm'illió forint, amelyet társadalmi munkaként 1972-ben végzett Szaboles- Szatmár megye lakossága. Jelentőségét, a terebélyesedő társadalmi munkamozgalmat jelzi, hogy 1969-ben — -amikor első alkalommal hirdette meg a népfront és a tanács az egész megyét átfogó mozgalmat — tizenhárommülió forintot terveztek. s tizennyolc és fél millió értékű munkát végeztek el. Akkor ez az összeg is kiemelkedő jelentőségű volt, bár az ér- táke'és, felmérés azt jelezte, ennél sokkal többre van lehetőség. 1970-ben a negyven- íiégvrn'üiós tervezettel szemben már 85 milliós eredményről számolhattak be, s azóta évente körülbelül ilyen n.növ^éfTi'j; ö^szexjcrel járulnak hozzá társadnlmi munkáink révén Tri°gvénk lakói a fejlesztésekhez. A legkülönbözőbb formában végezhet a lakosság társadalmi munkát. F.z függ attól. miiven feladótok -\a leg- fnntncabhak az illető telenü- léceken. amelyek menoldé^át ■fárzadalml spffitö^sspl előbbre lohnt; hozni. Mások a felMindennek az idegen módi az oka! Hazánk fiai rákaptak a külföldi holmikra. Asszonyaink, leányaink fran- cúz kenceficével cicomáz- zák magukat, a férfiember — ha ez a szenvedélye — a német meg a cseh barkács instrumentumokra esküszik, de még az oktalan gyermek is angol, meg jaoánus magnetofonért rimánkodik. Egy Kossuth kéne ide, az ő védegyleti mozgalma, hogy korbáccsal kergetné ki a magyarság szent templomából az idegen kufárok holmiját, a sima nyelvű taljá- nét az álnok németét, a fős- vén'7 ingóiét! Ki hallott ilyet? A gazdasági illetékesek, ahelyett, hogy védővámmal sújtanák, tilalomfával korlátoznák, sorompóval útját állnák a külföldi csecsebecséknek, becsalogatják ide, és eljárásuknak még olyan hangzatos neveket is adnak, mint választékbővítés. a hazai ipar serkentése, versenyszellem, satöbbi. adatok a kis településeken, és mások a városokban. Ezt jól reprezentálja az idei ér- tékelés: a legkisebb helyeken, mint Kékesén, Panyo- lán, Cségöldön az utak fel-- töltésével, parkosítási munkákkal vették ki részüket a község érdekében végzett munkából az emberek. A nagyobb településeken már építkezésekhez is segítséget kapott a tanács. De- mecserben például az óvodaépítés-bővítés, parkosítás 1,7 millió forint értékű társadalmi munkát ' eredménye- zett, s ehhez az egyes emberek mellett a közületek is hozzáiárultak. Kemecsén ifjúsági ház, sportpályaépítés jelzi a nemes cél érdekében szervezett társadalmi munkát, Nyírbogdányban gázese- retelep énításére mozgósították — többek között — a társadalmi erőket. Olyan, a községek számára fontos beruházásokat valósíthattak meg ebeken ^ településeken, emel vekre egyébén t_ nem futotta volna a közös pénzből. A VAROSOK, NAGY TELEPÜLÉSEK már jelentős kommunális fejlesztések segítését tűzték célul. Mátészalkán néldául a város ' keleti lakótelepén lévő park vízvezetékrendszerét, az if- " júsági park vízellátását szolgáló mélvfúrású kutat, négy kilométer hosszúságú villanyhálózatot építettek társadalmi erőből, és pénzfelajánlásokból. Ezenkívül társadalmi munkában végzik a parkok gondozását. Balkánv- ban a villanvhálózat-bővítés- re fordították a legtöbb társadalmi munkát, Tiszavas- várihan fásítás, vízvezeték- építés, snortnályaénífés volt a társadalmi jmunkák célja. ‘■■Szervezett p'k/'íók réven három-n^gy, a város szempontiából legfontosabbnaK ítélt fiadat magvalósítására hívják fel évről évre a várost szerető lakosságot Nyíregyházán. Az óvodaépítés, a III. kerületi ifjúsági ház építése — amelyek a legszebb sikereket hozták eddig — jelzik: érdemes a lakosság és a vállalatok, intézmények társadalmi munkáját, felajánlásait összefogni. Szintén jói szervezett, kiemelkedő eredményeket jelentő társadalmi összefogás jelzi a nagyközség iránti érdeklődést Tiszalökön, ahol évek óta jeles eredményeket érnek el. A példák azt bizonyítják, ahol gondot fordítanak, megbecsülik a társadalmi munkát, azokat az embereket, akik szabad idejüket áldozzák fel a településszépítés érdekében, nem marad el az eredmény. RENGETEG ÖTLET, JAVASLAT hangzik el évről évre a társadalmi munka jobb megszervezése érdekében. Olyan mozgalmak inGyőzzük meg a honi vásárlót, hogy a mi portékánk jobb? Strapái ja magát az ördög! Ha az üzletekből eltűnik a külföldi holmi, meglátják, tüstént a miénk lesz a legszebb, a legkiválóbb! Ott van aztán a külkereskedelem. Mi dolog az, hogy kimegy az a sok fránya üzletkötő, összevásárol vadidegen országokban mindenféle automatikus gépet, programozott vezérléseket, aztán eladja itthon a mi manufaktúránknak? Eb ura fakó! A magyar lélek konzervatív, idegen tőle az agyafúrt gépi masina, a magyar azt szereti, amit a saiát keze' ilsvével megcsinálhat. Hogv awes géoeink még nem a legtöké- ’etesebbek a világon? Hát ha nem. akkor is leevünk hozzájuk elnézőbbek. Elvégre ezek mégiscsak a mi lelkűnkből lelkedzett piros-fedultak útjukra, mint az „Egy napot Kisváráéért”, „Nyolc órát Mátészalkáért”. Sok te- lepülésen meghirdették a tiszta, virágos falvakért indított mozgalmat, köztük1 a városokban is, Nyíregyhá- zán, Mátészalkán. 1969-ben indította útjára a Hazafias Népfront - az „Egy község, egy műszaki” mozgalmat, amelybe mintegy kétszáz műszaki szakember, mérnök, technikus kapcsolódott be. Egy-egy kisebb település műszaki tanácsadásait, kisebb létesítmények tervezését végzik el. Az ilyen társadalmi munkában végzett tervezési munka évente mintegy másfél millió forintot jelent. Több, az egész megyére kiterjedő társadalmi akciót is indítottak: a tanyai diákotthonok fejlesztése, az újabb óvodai helyek létesítése érdekében. Jelentős társadalmi erőt mozgósítanak ezek az akciók, ugyanakkor további jó lehetőségek nyílnak a további fejlesztésre, a gondosan megtervezett, egy-egy meghatározott cél megvalósítása érdekében végzett társadalmi munkáikra. NEMCSAK ARRÓL VAN SZÓ, hogy a népfront, a tanácsok igénylik a lakosság segítségét, részvételét az egyes feladatok megoldásában, számítanak konkrét munkájukra. A társadalmi munkának rangja van, s arra is törekednek, hogy azok tevékenységét, akik önzetlenül dolgoznak a közösség érdekeiért, a települések egész társadalma ismerje el. Ebben példát mutatnak a társadalmi munkaversenyt meghirdető testületek, amikor „Kiváló társadalmi munkáért”, ..Társadalmi munkáért” kitüntető jelvényt, jutalmat adományoznak a ki- emelkedő munkát végző sza- bolcs-szatmári embereknek. Az idén ötvenötén részesülnek ilyen magas szintű elismerésben. De nemcsak a megyei testületek, hanem a városok, községek is elismerik a munkát. A megyeszékhelyen például a „Nyíregyházáért” kitüntető jelvény aranv, ezüst fokozatát és oklevelet adományozzák a társadalmi munkában kitüntetetteknek. MINDEZEKHEZ JÁRULNÁK azok a díjak is, amelyeket a legtöbb társadalmi munkát végző települések kapnak, s amelyek közül az 197?-es munka jutalmául Mátés—úka város az egymilliós fődíjat nyerte el. Ezen kívül további nyolc település részesült egyenként több százeze'r forintos díjban, amellyel a tanács járul hozzá a társadalmi munka elismerésihez. űiabb feladatok megadásához. a társadalmi munka rangjának emeléséhez. Marik Sándor hér-zöld gyártmányaink, Itt termettek ebben a szép, he- gyes-völgyes, délibábos, akáclombos magyar népgazdaságban. Ihajla! Meg aztán a fogyasztókat is meg kéne már egy kicsinység rendszabályozni. Az a baj, kérem szépen, hogy túl sokat tetszenek külföldre mászkálni! Mikor beadja az ebadta a pászportkérvé- nyit, mind azt írja bele, hogy a táiban akar gyönyörködni. De nyavalyát a tájban gyönyörködik: azt kajtatja, melyik portéka szebb, meg jobb. mint min álunk. Szerintem az árpolitika sem tükröz hazafias szellemet. Mf*t most űgv van, hogy a külország! portékát drávábhan árulják, mint a hazait. Ha azonban fordítva volna, ha a szittya áru kerülne több pénzbe, akkor a vásárló úgy okoskodna: ohó. Fiatal a gyár, fiatal a munkásgárdája. Szemlátomást növekszik, fejlődik, terebélyesedik az anarcsi út mentén Kisvúrda határában a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 3-as számú gyáregysége. Igaz, hogy az irodák még a felvonulási fa- barakkokban vannak. Itt melegítik a teát is a munkásoknak, de a nagycsarnok már készen van, állványok borítják az új irodát és a szociális helyiségeket is, . s az alapanyaggyártó üzem vasvázai is készen állnak. Végzik a belső szereléseket a nagycsarnokban. ítt helyezik el a présgépeket. — Kijelölik hamarosan a présgépek helyét. Most vizsgálja az elrendezési tervet a technológus. Van három variáció is. Hogy melyik lesz a legjobb, még nem tudjuk — magyarázza Tátrai István üzemvezető-helyettes. Pesícn szerezlek gyakorlatot Alaposan meg kell gondolni. Kilencven—száz nagy teljesítményű présgép elhelyezéséről van szó. tlzem- és munkaszervezési szempontokat kell figyelembe venni. Termelést, a kényelmet, biztonságot, sok egyebet. A présgépek többsége már megérkezett. Automatikus vezérlésű, NSZK-gyártmány. Nem csak hogy fiatalok itt a munkások, középvezetők, de ugyanakkor kevés gyakorlattal, tapasztalattal is rendelkeznek. Tátrai István 1971. novembere óta termelésirányító. Innen került sok társával a fővárosi anyaüzembe tanfolyamra. Itt szereztek gyakorlatot sok kis- várdai dolgozóval együtt. 1971-ben Csaknem 260-an mentek a kisvárdai gyáregységből Budapestre tanulni, elsajátítani a fogásokat.. Most ugyancsak 200 van fenn. Ez mindenképpen jó a vár- dai gyáregységnek, mert amikorra teljesen üzemelni fog, akkorra ütőképes gárda alakul ki, olyan, akitől el lehet majd várni, hogy a termelési terveket teljesítse. És ez nem is olyan egyszerű. Nem, mert ez évben 60, 1974-ben már 120, s 1975- ben már 210 milliót kell teljesíteni a kisvárdaiaknak. Többen mondják, hogy e betanítással azonban jól jár az anyaüzem is, mert így.év- ről évre átsegíti a munkaerőgondon. Sokan • hároméves szerződést is kötnek, s ott maradnak. Évente 200 munkás Pestre küldése, taníttatása, szállásköltségeinek a fedezése másfél • millióba kerül. De megéri, mert kamatosán megtérüli Most 158 a dolgozók létszáma. Bár még nem készült el az alapanyaggyártó üzem, a vezetője már „létezik”, mert Tóth Bertalant nevezték ki erre a posztra. — Nem sokáig tétlenkedik, ez bizonyosan azért drágább, mert ez a jobbik. És akkor szívesebben vásárolná a miénket, mint az importot. Azt kérjük: tessék pártolni a magyar ipart! Erre jő a válasz: tessék jobbat gyártani! De hiszen a jobbat pártolni nem nagy kunszt, tartja az ősmagyar közmondás, akkor is tessék megtámogatni bennünket, ha rosszabbat produkáltunk! Egy szó, mint száz: magyar árut, a raae>r fogyasztónak, a magyar üzletekbe, eszi, nem eszi, ne kapjon mást, azt a füzfénfütvülő rézangyalát a firmamentumos piaci kapcsolatoknak! Az Első Magyar Bóvlikészletező Vállalat vevőszolgálata nevében: olvashatatlan aláírás; — igazgató. Közzétette: — novo — mert a második fél év elején már indulunk — mondja, — most jöttem én is Pestről, hat hónapig voltam előkészítő , tanfolyamon, tanulmányúton. Ó is új fiú az iparágban, hiszen 1972. szeptemberében került ide. Három műszak júliustól Elmondja, hogy préskeverékeket fognak gyártani alapanyagokból. Ezek között az egyik legfontosabb az az- beszt és a gyanta. Ezekből készítik majd a fékbetéteket, kapcsolótárcsákat exportra is. — Jó ütemben épül az alapanyaggyártó üzem, a jövő héten már kezdjük itt is a gépek szerelését — mondja. — Július elsejétől három műszakban fog termelni. Nagy a zúgás a présüzemben. A 14-es présnél három munkás is foglalatoskodik. Mondják, hogy szerszámcse- rét végeznek, s ezt a Jónás Ferenc speciális brigádja végzi. Gombos Menyhért és Szanyi István segítenek neki. — Egyedül én voltam tanfolyamon — mondja Jónás, a brigádvezető, de ott csak a szerszámokat javítottuk, a felfogást, cserét itt tanultuk meg. Igaz egyszer’ megmutatták a pestiek — mondja. Időt vesz igénybe a szer- számcsere, de utána már sorozatban lehet gyártani a 10328-as kapcsolótárcsát, amelyet az üzemtől rendel- tek, ró ért most erre van szükség. A présüzem vezetője az alig huszonhét esztendős Timku János. Ott ül az asztala mellett, számolja a teljesítményeket. Nem elégedett. — Két hiányzó van a délelőtti' műszakból, s így a A párt és a kormány vidéki ipartelepítési programja fellendíti Nyírbátorban a „Bónl” növényolaj- és mosószertermelését, és új iparágakat — cipő- és motorke- rékpáralkatrész-gyárt᧠— honosít meg az egyre lüktetőbb életet mutató községben. Különösen szembetűnő volt a fejlődés az utóbbi két évben. Sikerült megvalósítani az utóbbi két évben többek között a meleg és hideg vizű termálkutak furatását mintegy 4 millió forintért. Útépítés, útfelújítások, járdaépítés, tanácsi költségvetési üzem indítása, a község, illetve a város rendezési tervének megfelelően telkek kisajátítása és parcellázása, szennwízcsatoma-hálózat lefektetése jellemezték a község evaraoodását. Lakások építésére mintegv hat és fél millió forintot költöttek. Köztudott. hogv a közeljövőben kerül sor Nyírbátor várossá nyilvánítására. Az ez évi választásokat követve négyéves ciklusban már a költségvetés ténvszámai is a városi rangot kénviselik. Az 1973-as év főbb beruházási tételei: negyvenkét lakásépítése mintegy hat és fél millió forintért, közművesítés, telekrendezés kétmillióért, ravatalozóépítés, szennyvízhálózat-bővítés, fürdőterv, búvárszivattyúk vásárlása, telep rendezés, óvodabővítés stb. A következő évben a fürdő további építését — 3 millió körüli összeggel — és nagy volumenű tatarozásokat terveznek. 1975-ben és 1976- ban költségvetésük egy részét a fürdő énítkozósei. oktatási intézmények felűiítá- sa, parkok. terek bővítése rendezése kötik le. Mindezeken kívül jelentős beruházásokat végeznek a városban az idetelepült üzeforinttervét nem tudja „hozni’’ az első műszak — magyarázza. Kezdő üzem, most vizsgázik igazán ez a gyár. S mindig bizonyítani kell. Az első negyedévben a vezetők szerint 13,5 milliót kell termelniük, a következőben még többet. És ezzel a fiatal, tapasztalatlan gárdával nem is olyan könnyű. — Én is Pesten tanultam két évig — mondja Timku János. — Az az igazság, hogy . hozzánk az idős szakik részéről nagy türelemre volt szükség. Teljesen új volt számunkra minden. Különösen nekem. Azelőtt ács Voltam, az építőiparban dóig óztam. És most itt vagyok. Korszerű gépsorok Nem egyedüli a 158-ból, aki itt választ szakmát, itt ismerkedik az üzemélettei, hiszen túlnyomó többségét Pesten nevelték betanított munkásnak, s itt vizsgáznak Kisvárdán. Év végére a tervezett létszám 220 lesz, s 1975-ben — a teljes üzemeléskor — négyszázötven. Hogy miért ilyen kevés? Elsősorban azért, mert jó! gépesített üzem lesz, ahol a legkorszerűbb gépsorok, oré- sek biztosítják majd a tér- melékenység emelését. Így növekszik a termelési érték évenként a duplájára 1975- ig. De már alakul a törzsgárda is. Szerelmek szövődnek, házasságokat kötnek az itt összeismerkedett fiatalok. Ha csendben is — most „ünnepelték” a huszadik házasságot. S ez az élet jele, de egyben annak is, hogy ott- honra lelnek e gyárban, itt alapozzák jövőjüket ezek a munkásfiatalok. Farkas Kálmán mek, gyárak, a mezőgazdasági termelő- és ipari szövetkezetek, valamint az ÁFÉSZ. A beruházásokon túl és azokkal párhuzamosan a község üzemei, vállalatai és gazdaságai jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a várossá nyilvánítás után városi rangra emeljék szolgáltatásaikat, segítsék a város lakóinak ellátását különböző áruféleségekkel. Az Űj Barázda és a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek zöldségfélék, dinnye termelésével járulnak hozzá a jobb áruellátáshoz. Az ÁFÉSZ üzlethelyiségeinek kulturáltabbá tételét, a hizlaldáink mellé húsfeldolgozó üzemet akarnak, a hús részenként előre csomagolt, konyhakész állapotban való árusítását tervezik. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet is segíteni szeretné a várossá válás folyamatát. Bővíteni és korszerűsíteni akarja méretes szabórészlegeit, tovább szélesítik és tökéletesítik a iaVftószolgáltató tevékenységet az elektromos kis- és háztartási gépek, rádió, televízió — melyekből mintegy 4 ezer darabot tart nyilván a posta Nyírbátorban — garanciális és készpénzes munkáinál. A szövetkezet a következő két évben közel kétmillió forintos beruházással és műszerezettséggel akarja emelni lakossági szolgáltatásának színvonalát. Közoktatás, közművelődés, népművelés terén is szeretne előbbre lépni Nyírbátor. Bővíteni akarják az oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök és audiovizuális felszerelések tárát. Zeneiskolát szándékoznak-életre hívni. A zenei na nők keretein belül külföldi sz°rz5Ve+ kívánnak meghívni. Kénzőmű vésztelep létrehozásán fáradoznak. (s. VJ A várossá nyilvánítás küszöbén Fejlesztések Nyírbátorban Le a túlzott választékkal!,
