Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
3 olds! KELET-MAGYARORSZA« POLGÁRI VÉDEÉÉM I9T3. márcías 5* A kiképzési felkészülés és vezetésének kérdései Taloj, víz, élelmiszer I sugárszennyezettség mérése MEGYÉNKBEN AZ 1972- Ete KIKÉPZÉSI ÉVBEN az előirt követelményeknek mi -élőén az általános polgár védelmi ismeretekből ÍV, intették a szakszolgálatok. szakszolgálati alakulatok aV ,i »égéi. üzemi önvédelmi S"e -vezetek parancsnokait, valamint az üzemi dolgozók polgári védelmi kiképzését végző előadókat. A felkészített parancsnokok és az előadók az 1973-as ki- k űzési évben végzik, illetve tetetik az alegységek parancsnoki állományának, valamint az üzemi dolgozóknak k ■ 'zését az általános polgári védelmi ismeretekből. Ezen kiképzések vezetése ko- m ilv feladat elé állít minden parancsnokot és előadót, hogy B7. a kiképzés, foglalkozás, amelyet tart. azon a kiképzendők a magyarázott tananyagot olyan mértékben sajátítsák el. hogy adott esetben a mentési és mentesítési munkák végzésében hozzáértően tudják alkalmazni. A kiképzés eredményességének egyik alapfeltétele, hogv a foglalkozásvezető jól felkészüljön a foglalkozás levezetésére. A városi, járási polgári védelmi és szakszolgálati. valamint üzemi polgári védelmi parancsnokságoknak nagy segítséget kell adniok a kiképzést vezető alegységparancsnoknak, előadóknak a foglalkozásokra való felkészüléshez. Az újjászervezett szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok alegységparancsnokainak zöme új. Nagyobb része kiképzést, foglalkozást még nem vezetett. Az alapvető tárgyi és módszertani ismeretekkel rendelkeznek, azonban ahhoz, hogy megfelelő hatékonyságú foglalkozást tudjanak vezetni, a foglalkozásokra való felkészülésükben több segítséget igényelnek. A FOGLALKOZÄSVEZE- TÖK ÉS ELŐADÓK segítség- nyújtásként vegyék figyelembe az alábbi alapvető szempontokat a felkészülésüknél. Mindazon parancsnokok és előadók, akik kiképzéseket, foglalkozásokat vezetnek, fel. készülésük folyamatos kell legyen. Ezt nevezhetjük „a foglalkozásra való általános előkészületnek”. Ez a konkrét foglalkozásokra való felkészülést előzi meg, vagyis minden alegységparancsnok és előadó tudja azt, hogy őt milyen célból képezték ki, milyen feladatokat kell majd megoldania, milyen kiképzéseket és kiknek kell majd vezetnie. Következésképpen már el tudja dönteni, homr az ő általános tárgyi ismereteit milyen témából kell továbbfejlesztenie. Ehhez nyújtanak segítséget a már korábban kiadott különböző tansegédletek, a parancsnoki kiképzéseken meghatározott irodalmak, folyóiratok (Honvédelem. Honvédségi Szemle, Polgári Védelem), vagy egyéb polgári védelmi jellegű szak- irodalmak. Erre feltétlenül szükség van, mivel egyetlen kiképző, vagy továbbképző tanfolyam sem képes arra, hogy a parancsnokokat, előadókat a szükséges tárgyi és módszertani ismeretekre tökéletesen felkészítse. A foglalkozásra való felkészülés második részét nevezzük „az egyes foglalkozásokra való közvetlen felkészülésnek”. Ez a felkészülés már konkrét. A foglalkozásvezető ez időben már birtokában van a kiképzési programnak, a kiképzési tervnek és tanrendnek, amelyben konkrétan meghatározták az egyes tárgyköröket és tárgykörökön belül a tanulmányi, illetve oktatási kérdéseket. A kiképzési tervben és tanrendben meghatározták az egyes tárgykörökre fordítandó órák számát és leggyakrabban azt is, hogy egyes kiképzési tárgyköröké* milyen módszerrel célszerű levezetni és megtartani. A kiképzési tervben feltüntetik azt is, hogy melyik tárgykörhöz milyen kötelező irodalom fan előírva, vagyis a konkrét tárgykör anyaga melyik tansegédletben, irodalomban található meg. A FELKÉSZÜLÉS részletessége nagymértékben függ attól is, hogy a kiképzési tervben az egyes tárgykörök elsajátításában milyen célt határoztak meg: megismerés, jártassógszerzés, vagy kész- ségi szintig kell az anyagot átvenni, oktatni; vagy gyakoroltatni. Az oktatás ugyanis nem jelenti az ismereteknek, jártasságoknak és készségeknek egyszerű elmondását, elma- gvarázását, vagyis egyszerű átadását. A parancsnok, előadó csak akkor oktathatja sikeresen a beosztottakat, hallgatókat, ha a foglalkozásra úgy készül fel. hogy a foglalkozás leverése az alábbi követelményeknek megfelel: Rendszerbe foglalva kifejti a tárgykör tartalmát és ha gyakorlati foglalkozás, úgy megmutatja a gyakorlati munka legcélszerűbb fogásait. A kiképzés folyamán szervezi, vezeti a beosztottak tanulmányi. kiképzési munkáját. Felkelti és fejleszti a beosztottak érdeklődését, a kiképzési anyag elsajátítási készséget. önállóságra és kezd «* nyezésre serkenti a beosztottakat a kiképzési munkában. Majd ellenőrzi, hogyan sajátítják el az ismereteket, jártasságokat és készségeket, vagyis a kitűzött célt valóban elérte-e a kiképzés és értékeli a beosztottak kiképzési munkáját. Ezeket az egymással (összefüggő, egymást feltételező feladatokat a parancsnok úgy oldja meg. hogy közben figyelembe veszi a tananyag tartalmát, a beosztottak felkészültségi és fejlettségi színvonalát. A parancsnoknak, előadóknak tudnia kell, hogy a beosztottaknak, hallgatóknak, az anyag teljesen új-e, hallottak-e már róla, vagy a tárgykör anyagában már némi ismeretekkel rendelkeznek. A kiképzendő alegységek zöménél az utóbbi a jellemző. A 10—15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatáson, megyei. üzemi pv-vetélkedőkön újságból stb már némi ismeretekre tettek szert. Ebből következik, hogy az előadó a foglalkozás levezetésének módszerét is célszerűen tudja megválasztani. EZRED. Igazgatás, kiképzés ás anyaggazdálkodás szempontjából, viszonylag önálló katonai kötelék. Az ezred a gépkocsizó lövész és harckocsi, tüzér, repülő és más magasabb egységek alapvető harcászati egysége. Általában rendeltetéséneik megfelelő zászlóaljakra (ősz. tályokra) tagozódik, van törzse és több, harci, valamint anyagi-technikai biztosításhoz szükséges szak. alegysége. Az ezredet külön hadrendi számozással látják el. Különleges szolgálataiért megtisztelő nevet is kaphat (pL a Magyar Néphadseregben a Budapesti 37. forradalmi ezred). FEDETT CÉLOK. Olyan célok, amelyek nyitott, vagy fedett árkokban, árokrészekben, fedezékekben, óvóhelyeken. harckocsikban, páncélozott szállító harcjárművekben helyezkednek el, tehát védve vannak a gyalogsági kézi tűzfegyverek tüzétől és a pillanatgyujtós tüzérségi lövedékek repe- szeitől. FEDETT TÜZELÖÁLLAS. Olyan tüzelőállás, amely az ellenség földi megfigyelése elől eltakarja a tüzeszközo- ket, elrejti a tüzeléskor keletkező torkolattüzet, füstöt és port. FEDEZŐ HADSEREG. A fegyveres erőknek ae államA FOGLALKOZÁS MÓDSZERE lehet előadás, beszélgetés, beszéd, bemutatás, gyakorlás. Ebben az esetben a beszélgetés, bemutatás és j va- korlás módszereinek a korp- binációja, vagyis e kiképzési évben az általános polgári védelmi ismeretek oktatásánál „a kombinált” kiképzési módszert célszerű alkalmazni. A „kombinált” foglalkozás alkalmas új ismeretek oktatására is és előnye többek között. hogy: a figyelmet köny- nyen ébren tartja, jobban aktivizálja a beosztottak fantá- ziá.iát, jobban biztosítja a figyelem-fantázia fejlődését, nemcsak ismereteket szerez a beosztott, hanem a jártasság fokáig is eljut, a beosztott a bemutatott eszközzel közelebbről megismerkedik, az oktatóeszközt megfogja, alkalmazási fogásokat végez vele. stb. A foglalkozásvezető parancsnok, előadó az alapvető szempontok figyelembevétele után kidolgozza a foglalkozási jegyét. A foglalkozási jegyet olyan részletességgel kell kidolgozni. hogy a parancsnok, előadó a foglalkozást «• 11 olyan szinten tudja megtartani. hogy az elérendő cél biztosítva legyen. Nem szabad arra törekedni, hogy min.d.ent leírjunk, hanem fontos a meghatározások, definíciók szó szerinti és a lényeges dolgok leírása. Célszerű minél több vázlat készítése, magyarázó szöveggel kiegészítve. Követelmény a foglalkozási jeggyel szemben, hogy legyen szellős. áttekinthető és, hogy a jóváhagyó parancsnok is meg tudja abból érteni, hogy a foglalkozásvezető valóban jól és helyesen értelmezi a tárgykör lényegét és tartalmát. A foglalkozásvezető, a foglalkozási jegy kidolgozásánál már kiválasztja a bemutatásra kerülő kiképzési eszközöket, segédleteket és megjegyzi, hogy a foglalkozás melyik stádiumában, vagy oktatási kérdésnél foeia bemutatni, illetve alkalmazni. EZEKET A LEGALAPVETŐBB ELVEKET valamennyi foglalkozásvezetőnek, előadónak célszerű figyelembe venni és a sikeres kiképzések levezetése éraekében segítségnyújtásként elfogadni. határ közelében elhelyezett és megfelelő készenlétben tartott része. Feladata: az állam határainak védelme az ellenség szárazföldön, levegőben, esetleg tengeren végrehajtott váratlan támadásával szemben, valamint a mozgósítás, a felvonulás és a hadászati szétbontako- zás biztosítása. FEGYVERES KONFEIK. TUS. Államok közötti (vagy államon belüli) olyan ösz- szeütközéseliet értenék e fogalmon, amelyek során valamilyen formában katonai eszközöket, fegyveres erőket alkalmaznak. A fegyveres konfliktus szőkébb fogalom, mint a háború. Fegyveres konfliktusoknak nevezzük az államok közötti ellentétek talaján keletkező fegyveres határsértéseket, katonai provokációkat és különböző méretű fegyveres incidenseket. katonai puecso- kat, fegyveres zavargásokat, amelyek ürügyül szolgálhatnak a háború kirobbantásához. A fegyveres szünetet követően a háborúk utórezgései is lehetnek fegyveres konfliktusok. FEGYVERNEMI TÖRZS. Adott katonai szervezet (egység, magasabb egység, seregtest) állományában lévő. a fegyvernemi csapatok funkcionális feladatainak végrehajtását irányító szervé. Az atomenergia felhasználásának következményeként megnőtt a földfelszín radioaktív szennyezettsége. A szennyeződést elsősorban a nukleáris kísérletek során a környezetbe jutott radioaktív izotópok okozzák. Bizonyos esetekben (mint pl. nukleáris kísérletek, vagy reaktorbalesetek közelében) helyenként nagy mennyiségű radioaktív hulladék kerülhet a környezetbe, majd az ott élők szervezetébe. Ezért világviszonylatban számolhatunk azzal, hogy a nukleáris energia, valamint a sugárzó izotópok felhasználása miatt a radioaktív anyagok azon anyagok sorába léptek, melyek ivóvíz- és élelmiszerszennyeződéseket idézhetnek elő, emiatt időszerűvé vált mennyiségi meghatározásuk talajban, vízben, különböző élelmiszereinkben. Az élő szervezetben sugárhatásra bekövetkező változások egyrészt a külső sugárforrások, másrészt az in- korporált radioaktív anyagok, tehát a' belső sugárforrások hatásának következményei. A különböző sugárforrások által előidézett sugárzás a természetes és mesterséges radioaktív anyagok sugárzásából tevődik össze. Az emberiséget természetes körülmények között is állandó sugárhatás éri. Ez a sugárhatás részben környezeti (külső), részben szervevezetünk ben (belső) található sugárforrásokból származik. A természetes eredetű külső sugárforrások egyik része a kozmikus sugárzásból származik. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a sugárzás nem okoz komolyabb, közvetlenül lemérhető károsodást az emberi szervezetben. Sugárterhelés szempontjából ezt a hatást általában elhanyagolják. A természetes eredetű sugárforrások másik része a Föld sugárzásából ered. Végül a természetes sugárzás harmadik komponensét az atmoszféra sugárzása okozza. A természetes eredetű sugárterheléshez az előbbieken kívül hozzájárulnak az olyan anyagok is. amelyek részben a szervezetünkben találhatók, vagy bizonyos körülmények között — élelmiszer, víz felvétele kapcsán — bekerülnek a szervezetünkbe. Az élelmiszerekben és az élő szervezetben is előforduló legfontosabb természetes belső sugárforrások a kálium—40, a szén—14 és a rádium—226. Más a helyzet a mesterséges eredetű sugárhatások veszélyeztető hatása szempontjából, melyek különböző sugárszennyeződésekből származhatnak. (Véletlen szeny- nyeződések az izotópok ipari felhasználása során, reaktor- balesetek, nukleáris kísérleti robbantások). A mesterséges radioaktív izotópok az élő szervezetbe jutva súlyos következményekkel járó károsodást idézhetnek el6. Ezt a veszélyt felismerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozatban rögzítette, hogy a radioaktív szennyezettség mérését és az adatgyűjtést világszerte meg kell valósítani. A különböző országokban, köztük hazánkban is működik olyan nukleáris figyelőhálózat, amely a levegő, a víz és az élelmiszerek szeny- nyeződését állandóan ellenőrzi. E figyelőhálózat egyik láncszeme a dohányfermentáló vállalatnál működő radiológiai mérőállomás, melynek feladata gazdasági munkájuk mellett — a belső sugárveszély fő forrásának — élelmiszereink sugárszennyezettségének mérése. Az élelmiszereinkben előforduló szennyező radioaktív izotópok nem egyforma mértékben jelentenek veszélyt az emberi szervezetre. A fogyasztás szempontjából elsősorban a tartós sugárszennyezést előidéző izotópok mennyiségi változását kell vizsgálnunk. A légköri szennyeződést alkotó mesterséges radioaktív izotópok közül a százalékos előfordulás és a szervezetbe való beépülés (inkorporáció) szempontjából legnagyobb jelentősége a stroncium—90 és cézium—137 izotópoknak van. Vizsgálataink elsősorban ezek jelenlétének kimutatására és mennyiségi meghatározására irányulnak. Mivel az élelmiszereinkben előforduló sugárzó izotópok természetes és mesterséges eredetűek lehetnek, ezen radioaktív izotópok kémiai tulajdonságaik miatt sokszor bonyolult szétvál,')./.! ási módszerek alkalmazását teszik szükségessé. A nukleáris kísérleti robbantásoknál a magas légköri (sztratoszférikus) eredetű kiszóródás okozza az egész emberiséget veszélyeztető hatást. A légkörből kiszóródó, továbbá a felszíni vizekből származó radioaktív elemek a talajba kerülnek, majd felszívódás útján a növényzetbe, ahonnan az állati és az emberi szervezetbe jutnak. Vizsgálataink során a fenti folyamat nyomon követésére olyan növényi eredetű élelmiszereket, főzelékféléket (paraj, saláta, sóska) és állati eredetű termékeket, tejet, borjú és növendékállatok csontját elemezzük, melyek az említett mesterséges radioaktív izotópokat nagyobb mértékben tartalmazzák, illetve szervezetükbe beépül. Az élelmiszeranyagokban mérhető szennyezettség mértéke és a kísérleti atomrobVIZSZINTES! 1. Megf. 17. A fejlődő fa is ezt teszt. 18. ... ha szerencséje van. 19. Vissza: kellemes visszaemlékezés. 21. Kihalóban lévő szakma. 23. Cipészszerszám. 25. Kevert zápor. 26. Névelős kopasz. 27. ... Dürer, a német festészet nagy alakja. 31. Vissza: latin tehát. 32. Pél zátony. 33. Köznapi női ruhadarab. 34. A sertés hátszőre. 36, Vissza: a Balatonba ömlik. 37. Rövid állatlakás, 38. Majdnem béke. 39. Menyasszony, fölös ék. 41. 3,14 század. 42. Trón fele. 44. DS. 45. Kevert Piri. 47. Vissza: déligyümölcs. 49. Kevert véle. 51. A vizsgáknál az írásbelit megelőzi. 54. Európai nép. 55. Pl.: betegség azon ideje, mielőtt észleljük. 57. Mellényszerű ruhadarab. 58. önmagába visz- szatérő görbe vonal. 60. Majdnem ázik. 61. Vissza: fém pénz. 62. Bánat közép. 64. Nazim .. . nagy török Író. 66. AEN. 67. Félvége. 68. Alsó fele. 69. Keresztül Ikerszava. 71. KI ikerszava. 72. Korszak. 73. Takarmánynövény. 75. Régiség. 77. Pakisztán a fővárosa. 79. Indián és néger szülő utódja. 80. Erélyesen mos. 81. DNA. 82. Vissza: becézett férfinév. 83. Két a. 84. Vissza: téli sporteszköz. 85. Szamárhang. 87. AP. 88. Hosszabban ad. 89. Az első asszony. 91. Névelős száraz sárdarab. 92. Balkezes. FÜGGŐLEGES: 1. Rábeszél, meggyőz. 2. íz. 3. Régi öreg csukószerkezet. 4. RIR. 5. Saját kezűleg. 7. AN. 8. Nagy termelőüzem. 9. Játék pecsenye. 10. Véredény. 12. EY. 13. Leonóra mássalhangzói. 14. ÉJkhibás rét. IS. Rovar bábéllabantások számának gyakorisága közötti összefüggés különösen jól megfigyelhető a vizsgálati eredmények elemzésekor. így az 1961 — 62. években végrehajtott nagyszámú kísérleti robbantások eredményeképpen az 1963. évben a radioaktív szennyezettség értékei kiugró adatokat szolgáltatlak. 1964 óta a szennyezettség csökkenő tendenciát mutat és ez az érték napjainkban is állandósult. Az élelmiszerek radioaktív szennyezettségének mértékét számos tényező befolyásolja, mivel a talajra hullott radioaktív anyagok bizonyos része talaj — növény — állat és az ember láncolaton keresztül épül be a szervezetbe. Ilyen befolyásoló tényezők pl. a talaj kémiai összetétele, agrotechnikai eljárások, az izotópok felszívódása, stb. Az ún. diszkriminációs tényezőit mutatják meg, hogy a radioaktív anyag milyen meny- nyiségben szívódik fel a növényzetbe, kerül az állati és az emberi szervezetbe. Vizsgálataink során megállapítható, hogy a mesterséges szennvezettségi szintek olyan határok között mozognak, melyek az emberi szervezetre jelenleg nincsenek veszélyeztető hatással. Mindezek ismeretében fokozott gondot kell fordítanunk a környezetszennye- zettségi vizsgálatok, köztük az élelmiszerek sugárszeny- nyezettségének rendszeres ellenőrzésére. pótban. 16. A klór fémekkel aW kötött sója. 17. Megf. 20. Megf. 22. B-vel az elején aprítószerszám. 24. Vissza: bőrünk része. 27. Aö. 28. Testünk felszíne. 29t Hajfonat. 30. TT. 33. Festménye. 35. L-lel az elején leszakít. 38. A virág egyik része. 40. Női név. 43. Vissza: gyümölcs. 45. Hazai ragadozó. 46. Szabolcsi község. 48. A világmindenség kitöltője. 49. Világtalan. 50. Dél- amerikai teveíajta. 52. Hangszerek hangjának dallamos ösz- szessége. 53. 1ÖH. 55. Nem egész liter. 56. Vissza: svájci város. 59. Könnyet hullat. 60. A vízsz. 57. eleje. 63. Névelővel egy település összlakossága. 65. Megf. 68. K-val kezdődő tenger, nélküle. 70. Bíróságra idézettek egyike. 72. Kevert téma. 74. Kevert: bírd. 76. Zola-regény címszereplője. 78. Görög i betű neve. 84. Órával mérik. 88. Latin üdvözlés. 88. AR. 90. Atka fele. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE: A helyes megfejtést sorrendben összeolvasva: V. 1., F. 20., F. 17., F. 40., F. 65., F. 63., F. 33., V. 60. adja. Beküldhető 1973. április 1-ig- a Polgári védelem megyei parancsnokságára (4401 Nyíregyháza, megyei tanács). A Keiet-Magyarország február 17-i számában megjelent Polgári védelem melléklet kereszt- rejtvényének helyes megfejtése: „Feladat a lakosság kiképzése a légi és atomcsapások esetén tanúsítandó magatartásra.” Nyertesek: Pál Ibolya, dr. Pásztor Istvánná, Váczy Jolán, Szatmári Miklós, Oszlánszki Zita nyíregyházi, Tonna Edit fehérgyarmati, Balogh Jánosné mátészalkai, Varga Margit csengeri, Gaál Katalin mátészalkai, Joó Károly vásárosnaményi olvasóink. Bak Tibor Folkmayer Tibomé Kérész frejtvévi y
