Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

1973. március fi rmrf.w íb?xi<íiw«í7 < <*' S oWal Hetedszer jelölték Mátészalkán Brigádvezető a tanácsban Jegyzet v Igényesség önmagunkkal szemben A TSZ-NEK VAN EGY krémszínű GAZ kocsija. Olyan, amit parancsnoki ki­vitelnek neveznek. Pedig in­kább huzatos. Sofőrje derűs fiatalember. Zötykölődünk az úton és közben mesél. — Tudja, kemény ember az elnök. Nemcsak azért, mert fegyelmez. Most, már ott tartunk, hogy azt is megnézi, ki hogyan fest. Volt, akit reggel hazaküldött, mondván: borotválkozzék mrg. Ez a rendje. Meg azt sem tudja elviselni, ha va­laki trehány. Keresnek ren­desen — szokta mondani — fut arra, hogy tisztességesen felöltözzenek. A munkába is. Az egyik építőipari válla­latunk színes, tetszetős mun­karuhába öltözteti embereit. Eszembe jut az egyik vasas­üzemben tett utam. amikor a művezető arra hívta fej a figyelmet, hogy itt minden férfi frissen borotvált. Hogy ezek formai dolgok? Hogy ezeken kár rágódni? Nos, úgy érzem, van emö- gött valami, ami mégiscsak elgondolkoztatja az odafigye- lőt. Az igényesség úifaita területéről, jelentkezéséről van ugyanis szó. Kétirányú ez. igényesebb az ember is mayával szemben, de na­gyobb követelményt állít már a munkahely is. És ez igen szerencsés, fontos je­lenség. Eőleg akkor, ha nem önmagában nézzük, hanem összefüggésbe hozzuk a lé­nyeggel. az élets-'ínvonal prn'iTémáiával. . Mert has­son hiirmpnnvirp fussanak: -nnilpí öltörkad^sk fHss bo- rvUiríiVnzást. v°u<?rnes meg­jelenést a fi dk ni munkabe­Oros községben gondosan, körültekintően készítették elő és fejezték be a községi tanácstagi jelölőgyűléseket. Összesen 47 tanácstagi vá­lasztókörzetben tartottak összejövetelt. Két helyen, a 4-es és a 7-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltje mellé a jelölőgyűlés részt­vevői saját jelöltjüket is ajánlották tanácstagnak, így két helyen kettős jelölés tör­tént: a szavazás napján dön­tik el, hogy ki legyen a ta­nácstagjuk. A jelölőgyűléseket az ér­deklődés, az aktivitás jelle­mezte. Bizonyítja ezt az is, hogy a választópolgároknak 66 százaléka jelent meg .a jelölőgvű’éseken. közülük 216-an elmondták vélemé­nyüket a község politikai, gazdasági, közigazgatási, községfejlesztési munkáié­val kapcsolatban és 113 köz­érdekű bejelentést tettek. Intőbben az út- és iárda- émtéshez (37 fő) adtak ta­nácsot. i avas! a tot a közséc vezetőinek. de a legtöbb belven saiát munkáiukat is felajánlották: társadalrm mnnkaval segítenek közró- g'"'k szánítAeében. korszerű­sítésében. fejlesztésében. A leendő vízmű építése énniísv foglalkoztatta és foglalkoztatia a község dol­gozóit. mint a villanvháiő- zat bővítése. az egészség­ügy fejlesztése. a kereske­delmi ellátás, a szolgáltatás, a közlekedés fejlesztése, ja­vítása. Ezekről a kérdések­ről a Hazafias Népfront ál­tal megbízott előadók is so­kat beszéltek a jelölőgyűlé­seken. Elmondták, hogy a kö­vetkezőkben évente mintegy 150 ezer forintot fordítanak járdaépítésre, ez évi két kilo­méter új járdát jelent, mivel a község saját maga oldja meg a járdaépítést. Még eb­ben az évben megnyitják az öregek napközi otthonát és a községi könyvtárat. Elké- ésitették a törpe vízmű lyeken csak akkor lehet el­várni és megkövetelni, saját magunkkal szemben igény­ként megszabni, ha ehhez az idő, az erő, a lehetőség, a műveltség bizonyos szintje alapfeltételként adott. Mind­ez pedig következménye an­nak, hogyan élünk, hogyan él a munkás. Érdekes, a férfiak talán ezért neheztelni is fognak, a nőkkel sosem volt ilyen probléma. Mindegyikük igye­kezett, hogy csinos, gondo­zott legyen. De hát a fér­fiak... Nos, itt volt gond. Pe­dig az egész munkahely szellemét, közérzetét befo­lyásolja az, hogy az ott dolgozók együttese milyen benyomást kelt. Félreértés ne essék, köztudott, hogy akár a mezőgazdaságban, akár az iparban a munka­helyek nem énoen sterilek. Nem is arról van szó, hogy vasaltan. modem ruhákba bújva induljon ki-ki mun­káját végezni. De egy kó­cos, borostás, rendezetlen ember kicsit előrevetíti azt is, mit lehet tőle a munka­pad mellett várni. Érdekesen vegyül itt üzempszichológia, emberi kapcsolat, munka fogalma. Mert bogozhatjuk az össze­függést sokféleképpen. Akit rászoktatunk arra, hogy magával igényes legyen, az más téren is megbarátkozik a magasabb követelmény­nyel. De fordíthatjuk úgy is a szót: a munkahely ember­alakító szerepe feltétlenül hat egyéni életére is Az ál­talában magasabb követel-' ménveket elfogadó ember kétséges-e. hogy munkájára programtervét is és a víz­mű megépítésére máris tar­talékoltak egymillió forintot. Még az idén megnyílik az ABC-áruház, , korszerűsítik a húsboltot. Később újabb üzlethelyiségeket építenek és kisvendéglőt is nyitnak a közétkeztetés javítása érde­kében. Az ÁFÉSZ még az idén 10 vagon zöldség-gyü­mölcs befogadására alkal­mas telepet épít a lakosáig ellátásának javítása érdeké­ben. A nyírjestanyai iskola korszerűsítésére 150 ezer fo­rintot fordítanak. Az emele­tes iskolában műhelyt és út­törőszobát rendeznek be. Nagyszálláson 25 fős nyári úttörőtábort létesítenek. Vi­lágostanyán egy megürese­dő épületet óvodává- alakíta­nak. Később hattantermes, tornatermes új iskolát épí­Tudom, elkoptatott szavak, de mégis leírom: történelmi dátum 1948. március 25. Ezen a napon délután és este Ma­gyarország összes magántu­lajdonban lévő ipari, keres­kedelmi vállalatai az állam tulajdonába kerültek. A száz főnél többet foglalkoztató ter­melői, kereskedelmi, vendég­látói tevékenységet végző tő­kések tulajdonát a Magyar Köztársaság nevében kisajá­tították. Csak ennyi volt az egész? Csak ennyi. De e na­pon a késő délutáni gyakor­lati intézkedéssel a magyar munkásosztály hatalomra ju­tásának a felszabadulást kö­vető egyik legnagyobb lépé­se megtörtént. Megnyirbált politikai ha­talmukat éppen meglévő gaz­dasági erejüktől remélték visszanyerni a kis- és nagytő­kések. Viszont ezzel a vissza­vonhatatlan forradalmi lé­péssel nemcsak illúziójuk, hanem a legerősebb hadállá­suk is elveszett. A reakciós uralkodó osztály súlyos ve­reséget szenvedett: győzött a magyar munkásosztály! Sokan élnek még — s bár többen lennének — akik sze­li kiterjeszti mindezt? És vajon mindez összességében nem növeli-e azok tekinté­lyét, akik fizikai erőt kívá­nó, sajátos munkahelyeken alkotják társadalmunk dön­tő részét? Egy fiatal esztergályos mondta egy alkalommal. „Két munkaruhám van. Az egyik mindig mosásban. Mert tudja, az igaz, ma a munkásembert, ha kilép a gyárkapun, alig lehet meg­különböztetni a mérnöktől. De ez nem elég. Itt, a gép mellett emberségemet jelzi, ha rendes vagyok”. Ne gondolja senki. hogy eltúlozom a borotválkozást, a gondos öltözködést, a rendezettséget. De hiba len­ne, ha nem állapítanánk meg, mégpedig örömmel: erre is jut időnk, erőnk. És kell, hogy jusson a jö­vőben is. Beletartozik ez a munkahelyeink kulturál­tabbá tételének folyamatá­ba. Része a jó munkahelyi közérzet kialakításának. Alapja a példamutatásnak, amely kihat az otthonokra, családokra. Befolyásolja, hogy ki hogyan tartja rend­ben munkahelyét akár gyár­ban, akár szövetkezetben. MÍG ZÖTYÖOtíTT A GAZ figyeltem a fiatal sofőrt. Frissen volt borotválva. Kör­mei tiszták voltak. Ruhája rendezett. Kocsi iában egy szem por sem volt. Kelle­mes beszédén kívül bizo­nyára mindez hozzájárult ahhoz, hogy a hosszú út hamar elfogvott. és hosv az egvii+tt-H kellemes emlékem maradt. B. L. tenek. Mindezek megvalósí­tásához mintegy félmillió forint társadalmi munkával járulnak majd hozzá a köz­ség lakói. A jelölőgyúlések jó alkal­mat biztosítottak a község vezetőinek az eddig elért eredmények számbavételére, ismertetésére és a megoldás­ra váró feladatok megbe­szélésére. A választópolgá­rok szintén éltek a lehető­séggel: felelősséggel, segít­ségüket is hozzáadva vitat­ták meg községük fejlődé­sét, további korszerűsítését. Hozzáértéssel mondtak vé­leményt a tanács munkájá­ról és véleményükkel, ja­vaslataikkal részeseivé ' is váltak a közügyek intézésé­nek. <*. T.) mély es részvevői voltak 1948 március 25. délutánjának, es­téjének. Minden városban, járásban összehívták a veze­tőknek kiszemelt embereket: párttitkárokat, szakszervezeti vezetőket, kipróbált régi har­cosokat, ifjúkommunistá­kat és bejelentették nekik: „Elvtársak, Önök azért ülnek itt, hogy ma a késő délután, az állam, a nép nevében ki­sajátítsák a tőkések kezében lévő gyárakat, üzemeket, vál­lalatokat. Kisajátítsák az iparügyi miniszter megbízó- levelével. Mindent lefoglal­nak, s addig várnak, míg je­lentkezik a gyár, üzem élére kinevezett munkásigazgató”! A bejelentést hatalmas taps és éljenzés fogadta. A ránk köszöntő péntek reggelen ezrével új arcok, proletárarcok álltak az igaz­gatói. üzemmérnöki irodák­ban; s a munkakezdés első órájában végigzúgott a mű­helyeken és csarnokokon, sze­Vannak gazdag életű em­berek. Olyanok, akik egy egész nap se győznék elmon­dani, mi mindent csináltak már, mi minden történt ve­lük, általuk és környezetük­ben. A közösségért dolgozó emberek. — különösen egy negyed évszázadnyi társa­dalmi munka után — min­denképpen ilyenek. Köztük Lengyel Ferenc is, a máté­szalkai Egyesült Eró Terme­lőszövetkezet növénytermesz­tési brigádvezetője. Már elmúlt ötven éves, hi­szen 1919-ben született, még­pedig Mátészalkának ugyan­abban a körzetében, ahol most is lakik, a Fürst Sán­dor utca külső végén. A járdától a zeneiskoláig Már 22 esztendeje ugyan­ennek a körzetnek a tanács­tagja. 1950 óta még mindig őt választották meg. Elhangzott a megnyitó, az­után az ország és Mátészal­ka város fejlődését, valamint problémáit és feladatait is­mertető beszámoló. Azt is elmondta az előadó, hogy egyre több az olyan ember, aki folyamatosan és cselek­vőén dolgozik Mátészalkáért, azért is, hogy igazi város ala­kuljon ki az ősi nagyközség helyén. Számokat is jegyez­hettünk. Például, hogy 6009 új lakás építése szerepel a városfejlesztési tervben. S hogy 71 millió forintba ke­rült az új vízmű. Épül a csa­tornahálózat és a szennyvíz- tisztítómű. Ez 1975-re készül el — 86 millió forintért. Szó volt persze a város és a 29-es tanácstagi választó- körzet szűkebb problémáiról is. Egy asszony a közelemben csendesen meg is jegyezte: „Ebben a beszámolóban min­den szó igaz.” Mert beszélt az előadó arról is, hogy Má­tészalka 44 kilométernyi ut­cáinak még csak 18 százalé­kában van járda, s hogy az utcákból mindössze 12 kilo­méter kövezett. És következ­tek a hozzászólások. Szó volt a Varga-kert tervezett be­építéséről. Hogy miért éppen ott akarnak házakat építeni, hiszen ott magas a talajvíz. Szó volt a társadalmi mun­káról, egy bekötő út elhibá­zott építéséről, egy hiányzó járdaszakaszról, de még a le­endő zeneiskoláról is. Ez a probléma nem csak ezen a jelölőgyúlésen vető­dött fel. Arról van ugyanis szó, hogy a városi tanács megvásárolta a régi máté­szalkai rendőrségi épületet, amely közvetlenül a vasútál­lomás és az autóbusz-végál­lomás mellett áll. Itt akar a tanács új zeneiskolát kiala­relőasztalok fölött a mun­kásság támogató-tüntető él­jenzése! Március 26-án reg­gel a gyárakban munkások­ból lett igazgatók irányításá­val kezdték a munkát. Huszonöt esztendő minden­napja igazolja: abból az át­vett fejletlen iparból és keres­kedelemből a munkásvezetők. a .munkásosztály hatalma te­remtett igazi, erőteljes, kor­szerű ipart és kereskedelmet, amely egyre nagyobb igények, szükségletek kielégítésére ké­pes. De, amelyet szakadatla­nul tovább kell fejleszteni, korszerűsíteni. Mai iparunk semmiben nem mérhető a hu­szonöt évvel ezelőtt államo­sított iparhoz. Ennek az év­százados elmaradottságot fel­számoló fejlődésnek a, nyitá­nya 1948. március 25, az álla­mosítás volt. Az érzésekben és lélekben egységessé váló magyar mun­kásosztály teljes meggyőző­kítani. Sok ember kérdése: miért éppen ott, hiszen a vo­natok és az autóbuszok sza­kadatlan dörömbölnek. Nem lesz jó az a hely zeneisko­lának... Csupa közügy, körzeti és városi ügy. Magánjellegű pa­nasz legfeljebb egy hangzott el. A többi hozzászólás mind a körzet és a város fejlődé­sét sürgette-szorgalmazta. Es mindenki hangsúlyozta, hogy Ilengyel Ferenc már eddig is nagyon sokat tett a körzetért s az egész városért. Egyhangúlag jelölték, im­már hetedszer is, hogy a 29- es körzet fakóit továbbra is ő képviselje a városi tanács­ban. Jelölés után sokáig beszél­gettünk. így tudtam meg, hogy heten voltak testvérek, de már csak négyen élnek. Édesapja is földműves em­ber volt, de elég korán meg­halt. Lengyel Ferenc mind­össze három hold földet örö­költ. 1949-ben elvitték kato­nának — két évre. Azután 1943-ban ismét, ki a frontra. A hadifogságból hazatérve még két hold földet kapott. Bérelt hármat. így összesen nyolc holdon gazdálkodott. 1950-ben megnősült. Akkor választották meg először ta­nácstagnak is. Később, a má­sodik ciklustól kezdve 16 éven át tagja volt a végre­hajtó bizottságnak is... Nősülés után egy kis kony­hában laktak, pedig egymás után születtek a gyereke«.. Négy. S már egy unoka is van. És szép ház, és minden gyermeke tanult, vagy tanúi. — Mindig sokat dolgoz­tam, egyéni gazda koromban is, ezért meglehetősen szé­pen haladtunk — mondta beszélgetés közben és sorol­ta, hogyan toldta, növelte a házat, amelyben laknak. — Én egyéniként is mintagazda voltam. 1960-ban aztán el­jött a döntés órája. Rajtam volt az utca szeme. Az.t mondták, ha Lengyel Feri belép a tsz-be, akkor mi is belénünk. Voltak kételyeim. Nehéz volt az elhatározás, de beléotem. Azután jött min­denki. Engem megválasztot­tak brigádvezetőnek, és azóta is brigádvezető vagyok... Tanácstagi munkájáról, te­vékenységéről is beszélt: — Mátészalkán mindig sok probléma volt a fejlődéssel, mert ez a település nagy kör­zetnek a központja. És meg­mondom őszintén: nagyon szeretem Mátészalkát és na­gyon szeretek érte dolgozni, ha kell, még éjszaka is. Ami­kor például, először tanács­tag lettem, forszírozni kezd­tem egy tisztasági fürdő épí­déssel és óriási lelkesedéssel támogatta az államosítást és az ipar fejlesztésének elkép­zeléseit. Nem az ő hibájuk, hogy a túlfeszített gazdaság- politikai célok visszájára fordultak. De azok a nagy munkaverseny-mozgalmak, amelyekben a legnagyobb ér­ték volt és marad a munkás- osztály odaadó őszinte hite és lelkesedése, azok a nagy ver­senyek nem voltak hiábava­lók. Akkori eredményeikkel az egész szocialista iparfej­lesztés lendítőivé váltak. És sok olyan tapasztalatot hal­moztak föl, amelynek alapján ma jobban ható, célszerűbb és eredményesebb munkaver­senyt folytat a munkásosz­tály. A munkásokból lett gazda­ság: vezetők, igazgatók meg­győződéssel, osztályharcos buzgósággal álltak az irányí­tóasztalok mögé. Odaálltak és megtanulták: a hűség ön­magában kswée, itt tudni tését, mert nagyon bántott, hogy az emberek sehol se tudnak megfürödni. Nehe­zen, de sikerült hat káddal egy kis fürdőt létesíteni... Ázután nekibátorodott a fan­táziánk. Dorogi Gyula, az ak­kori tanácselnök megértette a dolgot. Mondtam neki, hogy jó lenne egy termálfürdő. Kutat kellene furatni. Más- félmillió forint kellett volna. De honnan vegyük? Az évi községfejlesztési alapunk mindössze háromszázezer fo­rint volt. Segített az ország­gyűlési képviselőnk is. Meg­fúrásuk a kutat. Jó vegyi összetételű forró víz tört fel belőle. Víz tehát már volt, de fürdő még sehol... De se pénz, se anyag. Dorogi Gyu­la és más tanácsi vezetők megint mentek, intézkedtek. Egyik ajtón kiküldték őket, bementek egy másikon. És végül sikerült. Ma Máté­szalkának olyan termálfürdő­je van, amely közkedvelt és mindig zsúfolt... De beszél­hetnék az új piactérről, as új vásártérről, az ói közte­metőről, az új iskolákról, az óvodáról, a járdaépítésről és mindenről, ami Mátészalkán az első tanácsválasztás óta épült. Hálás munka Mátészalka egész negyed- százados fejlődését „kívül­ről” tudja, emlékezetből mondja el részletesen K ami nem csoda, hiszen mindenhez köze volt, mindenben része volt. t> közben feine: üte négy gyermekét, meg a tsz- ben is kiválóan végri meg­lehetősen nehéz brigádveze- tői feladatait. A tanácsi mun­káért a Munka érdemrend bronz fokozatával tüntették lei. De a Magva:-—Szovjet Baráti Társaságban is régen és aktívan dolgozik. Ezért a társadalmi-politikai tevé­kenységéért is Munka érdem­rend bronz fokozatot kapott. És mutatott vagy negyven különböző oklevelet, ame­lyek mind azt bizonyítják, hogy Lengyel Ferenc a gaz­dag és értékes életű embe­rek közé tartozik, mert a kö­zösségért dolgozik. Mégis megkérdezem tőle: — Hálás munka ez? így felelt: — Nem mondhatom, hogy háládatlan, mert én szere­tek az emberekért dolgozni. A problémák elől nem sze­retek kitérni. Nem a kibúvót keresem, hanem mindig art. hogyan lehet a problémákat elintézni, megszüntetni. És mindig nagyon örülök, ha bármi is sikerül. Tudom, hogy annak sokan örülnek, köztük az én családom tagjai is... Szendrei József kell. A kommunista párt pe­dig tanfolyamokat, akadémiá­kat, főiskolákat szervezett számukra. S a volt lakatosse­géd — mint vezető, mint igazgató — tanulta a hatalom értelmes, emberséges gyakor­lásával járó új mesterséged S megtanulták. Mit mondhatnék e napon, az emlékezés perceiben? Azt, hogy föllépésükkel történel­met formáltak. Érdemeik a munkáshatalom számára el­évülhetetlenek. A műszaki értelmiség nagy része is a munkáshatalom mellé állt. Műszaki, techni­kai tudását támogatólag föi- aiánlotta. Közülük ma is sok­sok ezren dolgoznak fontos beosztásokban, tervezik a hol­nap iparát, s a korszerű ipar korszerű termékét. Az államosítás eI5segítő;ie volt a magyar munkásegvség szervezeti megteremtésének is és megalapozója a munkás­hatalom győzelmének, a nép­köztársaság megteremtésének és mai kiegyensúlyozott, poli­tikai, társadalmi, gazdasági viszony ainknak. Stkfós Jángp Groson befejeződtek a jelölőgyűlések 113 közérdekű bejelentést tettek a választók Munkásoké lett a gyár Nagy körzet központja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents