Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
1971 mirefus Í3. KET .FT-MAGY ARORSZ J 6 s. oléd A honvédelmi nevelés az e^ész társmlalom iigrc Ünnepi megemlékezés az MHSZ megalakulásának 25. évfordulóján Az MHSZ megyei, jubileumi ünnepségének díszelnöksSge. Szanlszló Ján s ünnepi beszédét mondja. Megalakulásának 25 éves jubileumát ünnepli a Magyar Honvédelmi Szövetség Az évforduló alkalmából csütörtökön a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ünnepi megemlékezést tartottak a szövetség régi tagjainak, jelenlegi aktíváinak, a megye társadalmi és gazdasági élete, a fegyveres testületek több képviselőjénél, részvételével. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Tárcsái Tibor ve zérőrnagy. a Magyar Néphadsereg MíiZMP Bizottságának első titkára, dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, a megye) tanács elnöke. Gulyás Emilné dr.. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Abari Attila, az SZMT titkára. Varga Gyula, az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottságának első titkára — aki negyedszázaddal ezelőtt a szövetség egyik vezetőjeként dolgozott — nyitotta meg az ünnepséget, majd Szaniszlc János, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Részletesen szólt a szövetség megalakulásának körülményeiről. az első évek eseményeiről. Szólt arról, hogy az MHSZ iogelőd szervezete — a Magyar Szabadságharcos Szövetség — akkori tagjai közül ma több százan a párt. az állami és társadalmi élet különböző posztjain dolgoznak a megyében vagv az ország más részein, sokan hivatásul választották a haza védelmét: hivatásos tisztként, rendőrként, határőrként, munkésőrként teljesítenek szolgálatot. Az MHSZ munkájáról szólva hangsúlyozta: az az alap, amelyet negyedszázaddal ezelőtt a szövetség megalakításával leraktak, időtállónak bizonyult. A szövetség a 25 év alatt képes volt egyre magasabb szintű, a társadalom és a honvédelem követelményeihez igazodó feladatok megoldására. Az MHSZ az anyagi-technikai lehetőségek és a szövetség szervezeti, vezetési struktúrájának változásai mellett mind7 konkrétabb feladatokat ka- i pott a lakosság; elsősorban az ifjúság között végzendő honvédelmi nevelő és felkészítő munka, a technikai sportok széles körű fejlesztésében. A klubok munkáját, eredményeit összegezve kiemelte: az MHSZ egyik fontos feladata, hogy a fegyveres erőkhöz bevonuló fiatalokat a szolgálat ellátásához szükséges alapismeretekkel felvértezze, hogy már a bevonulás előtt olyan képzettséget szerezzenek, amelyeknek birtokában a mind több tudást igénylő katonai szolgálatot el tudják látni. Jelenleg a bevonulás előtt álló fiataloknak csaknem nyolcvan százaléka tanul a szövetség klubjaiban, tanfolyamain, és sajátít el eközben a katonai szolgálathoz szükséges, úgy a iákkor a népgazdaságban is jól hasznosítható szakismereteket. Beszédének befejező részében szólt arról a sokoldalú segítségről, amely jelzi, hogy a honvédelmi nevelés társadalmi üggyé vált. Köszönetét mondott a pártszervezeteknek, a KlSZ-szerve- zeteknek, a pedagógusoknak a támogatásért. Elismeréssel szólt a fegyveres testületekkel kialakított elvtársi, a honvédelmi nevelőmunkát színvonalasan segítő kapcsolatokról. Hangsúlyozta: az eredményekhez az is hozzájárult, hogy a tanácsolt, az üzemek, gazdaságok, szövetkezetek számos alkalommal anyagiakkal is segl Ottók a szövetséget. Ennek alapján nemcsak az MHSZ klubjainak . felszereltségét javították, hanem olyan kiképzési központokat létesítettek, amelyek országosan is kiemelkedő példát szolgáltattak'. Az MHSZ megyei titkára végül a szövetség további munkájáról, terveiről beszélt. DR. TAR iMRE: Az MHSZ pretJmpnvesen segíti a párt honvédelmi politikáját Felszólalt az ünnepi megemlékezésen dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának: első titkára, aki a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a jubiláló MHSZ-t, a szövetség vezetőit, aktivistáit. \ megyei pártbizottság els' 'itkára elismeréssel szólt a D -nr Honvédelmi Szövet- se 25 éves munkájáról. Ha i »súlyozta: az MHSZ me- gvánkben is — hasonlóan az országos tapasztalatokhoz — kezdettől fogva a kommunista pórt programját, politikáját szolgálja, sajátos feladatának és eszközeinek megfelelően segítette a szocializmus építését, elért vívmányaink megőrzését, a munkásosztály halmának védelmét. Sok bátor kommunistát nevelt és számos fiatal embert készített fei és indított el a nér S7 ,''*ának megtisztel7 úti ára. A Magyar Honvédéi - m! czövetség munkájának ez egyik. talán legfontosab'- eredménye meavénkben. — Tízezerszámra nevelj , szocialista hazánk védelmi szívügyének érző és szakma lag jól felkészült fiatalokat megtisztelő és felelősségteljes pártmegbizatás — mondta r pártbizottság első tit - ká"a majd kiemelte' - A évforduló kapcsán jogosa mondhattok togy a Magyar Honvédelmi Szövetség kezdettől fogva és jelenleg is közmegelégedésre jól teljesíti feladatát. Az MHSZ munkáját segítő társadalmi összefogásról szólt ezután dr. Tar Imre, arról, hogy megyénk lakossága a vállalatok, szövetkezetek, intézmények társadalmi munkával és anyagi áldozatokkal is segítik a honvédelmi nevelés anvagi és technikai feltételeinek megteremtését. Olyan kiképzési bázisok épültek fel társadalmi összefogásból. amelyek már a leV’bb feltételeket biztosítják a kiképzéshez, a továbbképzéshez. Beszédének további részében Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági. társadalmi helyzetéről szólt a megyei pártbizottság első titkára. Tárcsái Tibor vezérőrnagy felszólalása következett ezután. Átadta a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának, a Magyar Néphadsereg pártbizottságának üdvözletét, valamint, a honvédelmi miniszter személyes jókívánságait az MHSZ jubileuma Okai mából, maid azokat köszöntötte. akik a megái almás Idején az elsők közü** 'éptek a szövetség soraiba Kiemelte: a megyei szövetség maradandó érdemeke* szerzett a honvédelmi neve- ’*s terén az elmúlt 25 él '»att. Az egv"« ■j-aká-zkha’- rágás színtű képzést va- 1 ásítottak meg és jelentős mértékben járul hozzá a szövetség, hogy a hadseregbe bevonuló fiatalok a növekvő politikai és szakmai követel- • ményeknek mind jobban megfeleljenek. A Magyar Néphadsereg pártbizottsága első titkárának beszéde után Pénzes József főtiszt felolvasta a honvédelmi miniszter parancsát, amelyben a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Honvédelmi Szövetséget köszönti. Gulyás Emilné dr., a megyei párt-vb tagja, a Hazafias Népfront megyei titkára szólalt fel ezután, s arról beszélt, hogy a népírontmozga- loniban dolgozó emberek nagy szimpátiával figyelik és támogatják a honvédelmi szövetség munkáját. Közös a cél is: hazafias. Internacionalista szellemben nevelni az ifjúságot, ápolni a szülőföld szeretőiét. Az együtt szervezett akciókról, a közös tervekről beszélt, majd a mostani jelentős közéleti eseményről a tanácsválasztásokról szólt. Szilágyi József, a megyei Pártbizottság tagja a KISZ megyei bizottságának első titkára az úttörők és a KISZ- rtafalok népes tábora nevében köszöntötte a jubiláló MHSZ-t. Méltatta a jó 'Együttműködést, amelyet az ifjúság honvédelmi nevelése -.órán fejtenek ki. s amelv ar üzemekben, a ’eCTkisebb településeken. az MHSZ klubjaiba^ a KISZ alapszervezeteiben valósul meg. Az MHSZ jubileumi ünnépségén felszólalt még Gyebrovszki Béla, a SZÁÉV szocialista brigádvezetője, Végh Sándor tisztiiskolás, repülőnövendék. Az ünnepség Varga Gyula zárszavával ért véget, majd kulturális műsor következett. Kitüntetések Az MHSZ jubileuma alkalmából többen kitüntetésben részesültek. A kitüntetéseket részben az országos díszünnepségen, illetve Budapesten fogadás keretében adták át. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet adományozták Szanlszló Jánosnak, az MHSZ megyei titkárának, a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozták Kulik Istvánnak, az MHSZ megyei titkára helyettesének. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozták Varga Gyulának, az MSZMP nyíregyházi városi bizottsága első titkárának, Danes Józsefnek, az MSZMP mátészalkai járási bizottsága első titkárának. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományozták Zajácz Ferencnek, az MHSZ nyíregyházi városi titkárának, bronz fokozatát pedig Rozman Gyula repülőoktatónak, a TITÁSZ dolgozójának. Az Ifjúságért Érdemérem kitüntetést adományozták Iván Imrének, az MHSZ nyíregyházi járási titkárának, Bágyi Péternek, a Bessenyei György tanárképző főiskola oktatójának, Bernáth Gyula szamosszegi MHSZ-klubtitkárnak. Többen dicsérő, elismerő oklevelet, tárgyjutalmat kaptak. Befejezéshez közelednek a jelölogyülések Szabolcsban Szabolcs-Szatmár megyéjén már a befejezéshez köriednek a jelölőgyűlések Jsütörtökig a 5219 tanácstagi választókerületből 4704-be" íllítottak jelöltet, ezek köz»'» 54-ben van két jelölt. Mintegy 70 községben már végez tek ezzel a fontos választás- előkészítő munkával. A jelölőgyű’ések iránti ér- deklődés továbbra is élénk Kifejezésre jut ez a megjelentek és felszólalók számá. ban egyaránt. Az eddig meg- tartott jelölőgyűléseken 192 ezren vettek részt. Ez a ú- asztásra jogosultaknak több, mint a fele. A felszólal-* & száma máris meghaladta a '0 ezret. A felszólalók e y része a tanácsi munkáról, a jílöltek szemétéről mon hitt véleményt, de több ez^-re tehető a közérdekű javaslatok, bejelentések száma is. JavaftaN a nyírségi tsz-ek gazdasági eredményei Köldötlkö/uvű'ést larf^t a Nyírségi TESZŐV Március 21-én, szerdán tartotta küldöttközgyűlését Nyírbátorban a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A megjelent tsz-vezetőket és Szaszkó Lászlót, a TOT munkatársát Major József, a szövetség elnöke üdvözölte, majd Makrai László, a szövetség titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásbeli beszámolóhoz, amely az 1972. évi munkát értékelte. A szövetséghez tartozó 65 tsz és 20 szakszövetkezet a múlt évben nehéz, de eredményes esztendőt zárt. A több, mint 100 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetek egy év alatt 18i millió forinttal növelték termelésük értékét, s 1972-ben 1 milliárd 363 millió forint értékű mezőgazdasági árut állítottak elő. A gazdaságok nyeresége 150 millió forint volt. A tavalyi gazdálkodást sok minden kedvezőtlenül befolyásolta. Sok kár érte a szövetkezeteket a kedvezőtlen időjárás (fagy, jégkár) miatt, de a szokásosnál nagyobb mértékben jelentkeztek a növényi és állati betegségek is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek aranya 76 százalékos a szövetség területén, ezért a termelőtevékenység támogatásának csökkenése is kihatással volt az eredményekre. Tovább csökkent a közös munkában részt vevők száma, mintegy 9 százalékkal. Ezt a szövetkezetek úgy próbálták ellensúlyozni, hogy növelték az egy tagra, illetve alkalmazottra jutó ledolgozott munkanapok számát, ami a korábbi 182-röl 202-re emelkedett. Ez a szám viszont azt jelenti, hogy a munkanapok száma lényegesen már nem növelhető, ezért a gépesítésre, a kemizálásra kell a továbbiakban nagyobb gondot fordítani. A szövetkezetek eszközökkel való ellátottsága továbbra is alacsony színvonalú maradt. A gépek és jár* művek aránya alig haladja meg a 26 százalékot, s alacsonyabb az országos átlagtól. A kedvezőtlen tartást viszonyok miatt alacsony a nyírségi területen az állat- sűrűség és az állattenyészt;» színvonala, bár a tehenei száma a múlt évben közel ötödével nőtt. A legnagyobb növekedés a juhállománynál tapasztalható, amelynél a te-* riilet az országos átlag fölött van. A gazdálkodási körűimé-* nyékét vizsgálva a szóbeli kiegészítés megállapította, hogy indokolt lenne az üzemnagyság növelése, mert a szövetkezetek nagysága kisebb az országos átlagnaj e» elmarad az optimális méretektől. Ugyancsak a gazdálkodást befolyásolta, hogy nem alakult ki a többcsatornás felvásárlási rendszer, egyes vállalatok monopolhelyzetüknél fogva nem egyenlő partnerként tárgyalnak a szövetkezetekkel- mint a vetőmagtermeltető és a baromfifeldolgozó vállalat. A szakszövetkezetek gazdasági mutatói is lényegesen javultak a múlt esztend -en. Ötödével nőtt a közös termőterület, harmadával növekedtek az állóeszközük. A z eredmények mellett továbbra is fennmaradtak a szak- szövetkezetek sajátos gondjai, hogy kevesen vesznek részt a közös munkában, magas a tagság életkora, megoldatlan a nyugdíjkérdés. A beszámoló utáni vitában a hozzászólók többek között a vállalatokkal való kapcsolatot elemezték. A küldöttközgyűlés ezután jóváhagyja a szövetség múlt évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót és az idei költségvetési javaslatot. Az ellenőrző bizottság jelentését Gyilre Ferenc, a nőbizottság jelentését szabó Józsefné terjesztette éld. melyeket szintén elfogadott a küldöttközgyűlés. ül MAGYAR FILM BEMUTATÁSA A magyar Ugaron A magyar filmművészet az utóbbi években nem kényezteti el a filmszerető közönséget. Kevés az eszmeileg és művészileg színvonalas alkotás. Ezért is öröm találkozni Kovács András legújabb filmjével, amelynek elme: ,,A magyar Ugaron”. Az ÚJ magyar film, melyet március 22-én délelőtt ’ előzetes vetítésen mutattak be Nyíregyházán, a jó filmek sorába,, tartozik Közéleti, történeti és emberi értékei rangsorolják ide, s természetesen magas fokú művészi megformálása. Közéleti Kovács András filmje: egy emberi magatar- *ásforma művészi ábrázolása1 állítja elénk, a gondolkodta táson túl erkölcsi állásinál" iásra is késztet. ?.ilahy Ká1 mán középiskolai tanár film főszereolőie, a*ok kő nz emberek közé tar*ozi’ akik az 191 Q-et követő léié' dermesztő, embert embert" elidegenítő korszakban v meg tudiák őrizni embers7, güket, elkötelezettségüket. Nem a forradalmár típusa Zilahy tanár úr; szellemileg, erkölcsi és világnézeti elveiben ugyan közel áll hozzájuk. Az adott szituációban el is megy a végső határig, de kezdeményező erejét, optimizmusát lefékezi a realitások iránti fogékonyság. Úgy érzi, a terror légkörében, a megfélemlített és megtévesztett tömegek között, a proletárforradalom leverése után közvetlenül nincs mód a nyílt kiállásra, a rendszerrel való szembefordulásra. Pálos mérnök más véleményen van, azt vallja: „szerintem olyan közösséggel is lehet azono-' mini, mely még nem is léte dk, amelyet csak létre akr "ink hozni.. ” Két magatartás konflikt>- a alkotta a cselekmény és r ■'taidnnkZnneoi mrwtoniva1'' oagját. Kétségtelen, hoav e ■ dmpatikusabb magatartást tolás mérnök képviseli. ö a cselekvőbb, de a néző nem tudja elmarasztalni Zilahy tanár úr mérsékelten realista magatartását sem. Az ó igazsága is érthető és emberi hitelességgel bír. Még azt mondtuk a filmről, hogy közéletisége mellett történeti is. Valóban, A Tanács- köztársaság utáni gyászos korszak sikerült atmoszférájával is megfogja a nézőt. Ha új történelmi ismereteket nem is tár fel, plasztifeusab- bá, emberközelivé hozza egy kisebh közösség életén keresztül a nagy történelmi drámát. A külső bukás, a fegyverek elhallgatása után az emberi meghasonlást. Ez adja a filmalkotás hitelességét, melyet Latinovits Zoltán kiváló alakítása és Horváth Sándor, Drahota Andrea, az epizódokban Mensáros László, Iglódi István. Páeer Antal Äs Major Tamás művészi játéka avat maradandó élmtoy- nyé. A filmet irta és rendezte Kovács Andnó* ““ '""rátör Illés Győr«” ' flk
